Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-24 / 120. szám

2 Képújság 1984. május 24. PANORÁMA Megnyílt a tavaszi BNV (Folytatás az 1. oldalról) megtekintették az NDK, a lengyel, a bolgár, a román, és a csehszlovák bemutatót. Havasi Ferenc és Marjai József érdeklődését különö­sen felkeltette az EV—1061- es számítógép, amely szov­jet, bolgár, csehszlovák és magyar kooperációban ké­szül. Jugoszláviából mintegy 30 cég érkezett a vásárra, kö­zöttük a Dinara Vállalat, amellyel hosszú távú együtt­működést hozott létre a ma­gyar járműipar a motorok és alkatrészek közös gyártá­sára. A vendégek megtekintet­ték az NSZK-beli észak-raj- na-vesztfáliai bemutatót és meglátogatták Svájc kiállí­tóit. Ausztrália kiállítói gyapjú- és bőripari termé­keken kívül először mutat­nak be orvosi műszereket és bányagépeket. Ezt köve­tően a norvég kiállítókat keresték fel a vendégek. Belgiumból hat cég vesz Bizalmi vita Párizsban Pierre Mauroy miniszter- elnök a nemzetgyűlésben szerdára virradó éjszaka fel­vetette a bizalmi kérdést azzal a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely a ma­gániskolák (elsősorban egy­házi iskolák) számára nyúj­tott állami, illetve községi támogatás módját szabályoz­za. Ugyanakkor az ellen­zék, amely hevesen támad­ja e törvényjavaslatot, bi­zalmatlansági indítványt terjesztett elő a kormány el­len. A bizalmatlansági in­dítvány vitájára és az afe­lett való szavazásra csütör­tökön délután és este fog sor kerülni. részt a vásáron, információs irodát nyitott az EBIC bank- konzorcium. A vendégek az Egyesült Államok kiállításánál arról kaptak tájékoztatót, hogy több mint 20 cég gyártmá­nyait hozták el Budapestre. A svéd kiállítók képviselői elmondták, hogy a bemuta­tott gázellátó berendezéseket közösen gyártják a magyar MMG Automatika Művek­kel. A francia kiállítás szer­vezőinek tájékoztatójából kitűnt, hogy az idén a tava­lyinál több cég vesz részt a vásáron, ami a két ország közötti kereskedelmi és ipa­ri kapcsolatok élénkülésére vall. A kanadai cégek kép­viselői is elmondták, hogy a mai nehéz gazdasági hely­zetben sem csökkent a ka­nadai vállalatok érdeklődé­se Magyarország iránt. A körséta az F 2. pavilon­ban folytatódott, ahol Finn­ország kiállítói üdvözölték a vendégeket, akik később a Tűzpárbaj Heves harcok robbantak ki kedden éjszaka a libano­ni főváros térségében ke­resztény és muzulmán mili- cisták között. A Bejrút dé­li kerületeiben lezajlott ösz- szetűzésekben két ember életét vesztette, kilenc meg­sebesült. Az éjszaka folya­mán tüzérségi párbajt je­lentettek Bejrút központjá­ból és a kikötő övezetéből is. Az elmúlt három napon a főváros keleti és nyugati ré­szét elválasztó vonal mentén viszonylagos nyugalom ural­kodott. Szerdán ismét összeült a libanoni kormány, hogy az ingatag tűzszünet megszilár­dításáról tanácskozzék. Ra- sid Karami miniszterelnök számára azért is fontos vol­na a tartós tűzszünet, hogy a kabinet beiktatására ösz­C pavilonba mentek és megnézték a kubai kiállí­tást. A távoli szocialista or­szág ipara most először vesz részt a szakvásáron. Belo­russzia kiállítói önálló be­mutatóval ugyancsak először jöttek el a BNV-rs; szer­számgépeket és járműveket mutatnak be. A vendégek vásári körsé­tája a Magyar Szerszám­gépipari Társaság nagysza­bású bemutatójánál ért vé­get. * Szerdán a BNV-n meg­nyílt a 16. nemzetközi mű­szaki és tudományos könyv­kiállítás, melyet a Műszaki Könyvkiadó rendezett. A bemutatóra, amely jelenleg a világ egyetlen szakosított könvvkiállítása, 60 külföldi kiadó hozta el a legújabb kiadásokat. Délután a nagyközönség előtt is megnyílt a vásár. Ma délelőtt pedig megkezdődik a szakmai napok eseményso­rozata. Bejrutban szeülhessen a libanoni par­lament. Szaúd-arábiai látogatásra Dzsiddába érkezett Jasszer Arafat, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet Végrehaj­tó Bizottságának elnöke. Pa­lesztin források szerint Ara­fat Fahd királlyal és a kor­mány vezetőivel a palesztin mozgalom helyzetéről és az öböl menti háborúról fog tárgyalni. Szaúdi tartózkodása során Arafat a PFSZ képviselője­ként részt vesz az Iszlám Békebizottság rendkívüli ér­tekezletén. Az iraki—iráni háború befejezésén munkál­kodó bizottságban Törökor­szág, Pakisztán, Banglades, Guinea, Szenegál, Gambia, Malaysia, a PFSZ és az Isz­lám Konferencia képviselte­ti magát. BUDAPEST Szerdán hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett Bill Hayden ausztrál külügy­miniszter. A repülőtéren Várkonyi Péter külügymi­niszter fogadta az ausztrál diplomácia vezetőjét és kí­séretét. Jelen volt John Kel- só, Ausztrália hazánkban is akkreditált nagykövete. Rövid megbeszélést követő­en Várkonyi Péter vacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminisztérium vendég­házában. * Szerdán elutazott hazánk­ból Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesí­tett Fegyveres Erőinek fő- parancsnoka, aki a Magyar Néphadsereg kijelölt törzsei és csapatai harcászati gya­korlatának megtekintése vé­gett tartózkodott Magyaror­szágon. * Dr. Herbert Saldier oszt­rák szövetségi pénzügymi­niszter a Budapesti Nemzet­közi Vásár megnyitása alkal­mából látogatást tett ha­zánkban. Fogadta Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Az osztrák miniszter tárgyalást folyta­tott Hetényi István pénz­ügyminiszterrel, Juhár Zol­tán bel- és Veress Péter kül­kereskedelmi miniszterrel is. * • A Külügyminisztérium meghívására Rasid Abdul- Aziz al-Rasid kuvaiti kül­ügyminiszter-helyettes má­jus 21—23. között Budapes­ten tartózkodott. Ezsmeose- rét folytatott Várkonyi Péter külügyminiszterrel és Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettessel az időszerű nem­zetközi kérdésekről és a két­oldalú kapcsolatokról. KOMÁROM Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára szer­dán Komárom megyébe lá­togatott. Felkereste a császá­ri Rákóczi Termelőszövetke­zetet, majd Tatabányán, az SZMT székházában tájékoz­tatót tartott a szakszerveze­ti munka időszerű feladatai­ról. Atomerőművek a szocialista országokban 8. Kína: nyugati segítséggel Kína az ötvenes években sikeres együttműködést foly­tatott a Szovjetunióval az atomenergia békés célokra való felhasználásában, 1958- ban egy kísérleti reaktort is üzembe állítottak az ország­ban. Az együttműködés utóbb a szovjet—kínai viszony meg­romlásának áldozatává vált. Kína 1964-ben felrobbantotta saját atombombáját — az 1968-as atomsorompó szerző­déshez mind a mai napig nem csatlakozott és nem is óhajt csatlakozni — ám köz­hasznú energiatermelő atom­reaktor máig sincs Kínában. A késedelemért a hatva­nas évek közepén kezdődött, s a műszaki vívmányoknak is hadat üzent „kulturális lorradalmat” okolják. Ennek elmúltával, a hetvenes évek­ben nagyszabású előkészüle­tek kezdődtek az atomerőmű­program megvalósítására. A tervekben nem kevesebb, mint tíz atomközpont meg­építése szerepel. Japán kimutatások szerint 1979-ben Kína a világ negye­dik legnagyobb energiater­melője volt, a hatalmas la­kosságú országban az egy fő­re jutó energiafogyasziás mégis nagyon alacsony. Az elsődleges energiaforrások között 69,9 százalék volt a szén részesedése, 23 százalék a kőolajé, 2,7 százalék a föld­gázé, és 4,4 százalék a vízi energiáé. Az eltelt időben, ha módosultak is az arányok, a fő irányzat nem változott. Továbbra is a szén, az olaj és a vízi energia maradt a fő forrás. Ráadásul az ország szén- keszletei jobbára északon ta­lálhatók, s ez súlyosbítja az energiaellátás mellett a má­sik „szűk keresztmetszetet”, a szállítás gondjait. A vízi energia hasznosítására alkal­mas folyószakaszok szintén inkább Kína középső és nyugati részén vannak, ugyancsak távol a keleti ipari központoktól, s azoktól a területektől, ahol az egy- milliárdot is meghaladó la­kosság zöme él. Az energiaszűke, az ener­giaforrások kedvezőtlen fo.d- rajzi megoszlása adta meg a döntő lökést a kínai atom­programhoz. Az 1980 január­jában tartott országos ener­giatanácskozás az atomener­giát „fontos hosszú távú ener­giaforrásnak” nevezte, amely elengedhetetlen a kínai gaz­daság korszerűsítéséhez, e „négy modernizáláshoz”. A „kulturális forradalom” kezdetén páncélszekrénybe zárt tervek fölött azonban el­járt az idő, elavultak. Kína rendelkezik ugyan bizonyos műszaki felkészültséggel, de a korszerű technológiához in­formációcserére, együttmű­ködésre van szüksége a kül­földdel. Ezt egyelőre elsősor­ban nyugati országoktól igyekeznek beszerezni. 1978-ban a francia Frama- tome cég kapott kínai meg­rendelést, de az ambiciózus iparfejlesztési terveket ké­sőbb kissé megnyirbáló ki­igazítási program miatt ez akkor lekerült a napirend­ről. Mitterrand francia elnök tavalyi pekingi látogatásakor azonban már emlékeztetőt írtak alá négy, egyenként 900 megawattos reaktor szállítá­sáról. Az üzletet még nem ütötték teljesen nyélbe, mert vita van a fizetés módozatai­ról. A kínai illetékesek brit szállítókkal is tárgyalnak, és Japán, az NSZK és más or­szágok részéről is van haj­landóság bekapcsolódni a kínai atomenergia-üzletbe. Bonnban éppen a héten írtak alá megállapodást arról, hogy nyugatnémet cégek fejlett technológiát és alkatrészeket szállítanak azokhoz a kínai atomerőművekhez, amelyeket az elkövetkező 15 évben építenek fel. Kína ebben a szerződésben is kötelezte ma­gát, hogy az atomerőművi berendezéseket kizárólag bé­kés célokra használja. Az elő­készületek legelőrehaladot­tabb szakaszában két atom­erőmű van: az egyik Kanton, a másik Sanghaj közelében épülne. Az amerikai cégek jelent­kezését eddig gátolta az az 1978-ban elfogadott törvény, amelynek alapján amerikai vállalatok nem szállíthatnak atomerőművi berendezéseket, technológiát, vagy hasadó­anyagot olyan országba, amely nem csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez. Kína és az Egyesült Álla­mok mindazonáltal 1981-ben tárgyalásokat kezdett az atomenergia békés célú fel- használásában való együtt­működésről. A megbeszélé­sek megszakadtak, ám tavaly újrakezdődtek, és most, Rea­gan amerikai elnök pekingi látogatását éppen ezzel a megállapodással „fűszerezték meg”. Ha az amerikai kongresz- szus — a háromhónapos ha­táridőn belül — jóváhagyja a megegyezést, akkor a vál­sággal küszködő amerikai atomipari vállalatok más or­szágok cégeihez hasonló fel­tételekkel versenyezhetnek a kínai üzletekért. Ugyanakkor az Egyesült Államoknak szé­les körű joga lesz beleszólni abba, hogy miként használja fel Kína az amerikai gyárt­mányú berendezéseket és a szállított hasadóanyagot. S. Kovács Ferenc (Peking). Magyar—mongol kapcsolatok Bővülő egyottraukodes A különböző országok kö­zött nem egyszer a tekinté­lyes távolság sem akadályoz­za meg a szorosabb együtt­működést. Jó példa erre ha­zánk és Mongólia: az álla­mainkat elválasztó sok ezer kilométer ellenére baráti szálak fűznek össze bennün­ket, s történelmileg igen rö­vid idő alatt nagyot léptünk előre az együttműködés gaz­dagításában. DINAMIKUS FEJLŐDÉS Az első magyar—mongol együttműködési szerződést 1957-ben írták alá. A két or­szág közti árucsere-forgalom már az első tíz esztendőben hatszorosára emelkedett, s azóta is egyenletes ütemben növekszik. A magyar export fő tételeit könnyűipari, élel­miszeripari berendezések, or­vosi és laboratóriumi műsze­rek, elektromos felszerelé­sek és vegyipari termékek teszik ki, mindemellett szál­lítunk különféle fogyasztási cikkeket és gyógyszereket is. Behozatalunkban elsősor­ban nyersanyagok, textilipa­ri alapanyagok (gyapjú, szá­lasanyagok, kasmír, teveszőr, stb.) szerepelnek. A nyers bőr mellett nő a bőr- és textilruházati termékek ará­nya (bőrkabát, cipőfelsőrész), s ma már elegáns mongol férfipulóverrel éppen úgy találkozhatunk a magyar boltokban, áruházakban, mint a mongol húskonzer­vekkel az élelmiszerboltok pultjain. Mongólia — 1962 óta a KGST teljes jogú tagjaként — messzemenően számít a testvérországok segítségére népgazdasága felzárkóztatá­sához. Az évek során a ma­gyar vállalatok is számos be­ruházásban vettek részt. A legismertebb példák kétség­kívül a szonginói biokombi­nát és a darhami húskombi­nát. Mongol részről felmerülte létesítmények továbbfejlesz­tésének igénye. A gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság legutóbbi, februári ülésszakán megtárgyalták a kérdést, s intézkedéseket fo­gadtak el hatékonyságuk nö­veléséről, termékeik minősé­gének javításáról. Megálla­podás született arról is, hogy még az idén megkezdődnek az Ulán-Bátor-i ruhagyár bővítésének és felújításának munkálatai. Ez az egyetlen üzem Mongóliában, amely­ben készruhákat készítenek; építését magyar szakemberek vezették, s azóta is a hely­színen dolgozik a Május 1. Ruhagyár néhány munkatár­sa. Jelenleg 80-féle modellt, évi mintegy 860 ezer dara­bot gyártanak. Rendezettek, magas szintű­ek politikai kapcsolataink. Azonosan ítéljük meg a vi­lágpolitikai kérdéseket, tá­mogatjuk Mongóliának az ázsiai béke, és biztonság ér­dekében tett diplomáciai kezdeményezéseit. A két ál­lam vezetői rendszeresen ta­lálkoznak egymással. 1978- ban Lázár György járt hi­vatalos, baráti látogatáson Mongóliában. 1981-ben ma­gyar párt- és kormánykül­döttség vett részt a Mongol Népi Forradalmi Párt 60. év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepségeken. Sor ke­rült külügyminiszteri tár­gyalásokra is, két esztende­je pedig hazánk vendége volt Zsambin Batmöh, az MNFP PB tagja, a Mongol Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, Losonczi Pál küszöbön álló látogatá­sa ezt a sorozatot folytat­ja. Az Elnöki Tanács elnö­kének mostani Ulán-Bátor-i megbeszélései várhatóan hoz­zájárulnak az országaink közti sokoldalú kapcsolat- rendszer kiszélesítéséhez, ör­vendetesen fejlődő kapcsola­taink továbbfejlesztéséhez. SZEGŐ GÁBOR Harmadszor kiváló az iregszemcsei szövetkezet Úttörők köszöntik a résztvevőket Kedves műsorral kezdődött tegnap az az ünnepség, ame­lyen az iregszemcsei Egyet­értés Termelőszövetkezet megkapta a „Kiváló Szövet­kezet” kitüntetést. A helyi úttörőcsapat műsora után a téesz vezetősége üdvözölte dr. Mészáros Istvánt, a MÉM főosztályvezetőjét, Barsi Mi­hályt, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét, Lakos Józsefet, a TESZÖV elnökét és Fiath Attilát, a tamási városi pártbizottság titkárát, valamint a Karl-Marx-Sadt megyei testvérszövetkezet képviselőit. Mint Varga János, a szö­vetkezet elnöke elmondotta a termelőszövetkezet immár harmadik alkalommal nyerte el a Kiváló Szövetkezet cí­met. Az elképzelések, a ter­vek az elmúlt évben is meg­valósultak. Az erkölcsi elis­merés olyan ráadás, ami minden egyes szövetkezeti tagnak jólesik, s bizonyítja a szövetkezet töretlen fejlő­dését. Tavaly a szövetkezet nettó árbevétele 1982-höz képest 14 százalékkal nőtt, az üzemi termelési érték pe­dig 10,7 százalékkal. A szö­vetkezet nyeresége 27,6 szá­zalékkal növekedett. A nye­reség növekedésének leg­főbb összetevője, hogy a költségek emelkedése nem követte az árbevételek nö­vekedését. Az ünnepi közgyűlésen szót kért dr. Mészáros István, aki átadta a kitüntetést és szót kapott Lakos József, Fiath Attila, valamint az NDK testvérszövetkezet el­nöke. Ezt követően átadták három szövetkezeti tagnak a Kiváló Munkáért kitünte­tést, valamint a TOT kitün­tetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom