Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-09 / 58. szám
V S^PÜJSÁG * 1984. március 9. PANORÁMA Óvári Miklós látogatása Somogy megyében Közös közlemény Kádár János és Dragoszlav Markovics tárgyalásairól Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének meghívására 1984. március 7-én és 8-án hivatalos baráti látogatást tett Jugoszláviában. A látogatás során Kádár János, az MSZMP KB első titkára, megbeszéléseket folytatott Dragoszlav Markovics- csal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével és Mika Spil- jakkal, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének elnökével. Kádár János tiszteletére Dragoszlav Markovics díszvacsorát adott, amelyen pohárköszöntők hangzottak el. Kádár János virágot helyezett el Joszip Broz Tito síremlékénél. A megbeszélések az MSZMP és a JKSZ, valamint a két ország kapcsolatait jellemző szívélyes és baráti légkörben, a kölcsönös tisztelet és bizalom szellemében folytak. Kádár János és Dragoszlav Markovics megelégedéssel állapította meg, hogy a két párt és a két ország együttműködése és kapcsolatai kiegyensúlyozottan és eredményesen fejlődnek. Megerősítették, hogy a magyar—jugoszláv baráti kapcsolatok a szuverenitás és a területi integritás, * a függetlenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elvein nyugszanak, a szocialista építés különböző útjainak, tapasztalatainak és gyakorlatának, a két ország nemzetközi helyzetében meglévő különbségeknek a figyelembevételével fejlődnek. A magyar—jugoszláv legfelső szintű találkozókon rögzített és az élet által igazolt elvek képezik az alapját a sokoldalú, kölcsönösen előnyös együttműködés továbbfejlesztésének, ami jól szolgálja Magyarország és Jugószlávia népei, az egyenjogú nemzetközi együttműködés, a béke, a társadalmi haladás és a szocializmus tartós érdekeit. Hangsúlyozták, hogy az MSZMP és a JKSZ, valamint a két ország politikai kapcsolatainak fejlesztésében fontos szerepet játszik a különböző szintű párbeszéd és rendszeres véleménycsere. Megerősítették, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatják. A megbeszéléseken megállapították, hogy a két ország gazdasági együttműködése eredményesen fejlődik, s ebben jelentős szerepük van a korszerű együttműködési formáknak. Fontosnak tartják a szakosítás, a kooperáció, a hosszú távú ipari együttműködés és az árucsere-forgalom bővítését. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a két szomszédos ország népgazdaságának fejlettségi szintje, egymást kiegészítő jellege, további lehetőségeket nyújt a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítésére. Rámutattak, hogy a gazdasági együttműködés eredményes fejlődéséhez még kedvezőbb feltételeket kell teremteni. A felek pozitívan értékelték a magyar—jugoszláv kapcsolatok fejlődését a tudomány, a technika, a kultúra, a tájékoztatás területén is, és rámutattak az együttműködés gazdagításának lehetőségeire. Hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársaság, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szocialista köztársaságai és autonóm tartományai a ha- tórmenti területek és városok, a helyi társadalmi és politikai szervezetek egyre bővülő, közvetlen együttműködése és a lakossági kapcsolatok a két ország jószomszédi viszonyának fontos tényezőit alkotják. Kádár János és Dragoszlav Markovics hangsúlyozta annak a szerepnek a jelentőségét, amelyet a Magyar Népköztársaságban élő hor- vát, szerb és szlovén nemzetiségűek és a JSZSZK-ban élő magyarok töltenek be a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésében, a két szomszédos szocialista ország népei közötti bizalom és barátság erősítésében. Kiemelték a sajátos nemzetiségi igények teljesebb, sokoldalúbb kielégítésének jelentőségét, ami hozzájárul a két ország népei együttműködésének és barátságának erősítéséhez. A felek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is bonyolult és feszült. Felerősödtek a világ békéjét és biztonságát veszélyeztető folyamatok. Fokozódott a fegyverkezési hajsza. Üj válsággócok keletkeztek, miközben a régieket nem sikerült felszámolni. Nehezíti a helyzetet a világgazdasági válság elhúzódása is. A kölcsönös bizalom csökkenése miatt nehezebbé váltak az államok közötti érintkezés feltételei. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a világ valamennyi állama minden békeszerető, haladó és demokratikus erő részt vállaljon az enyhülési folyamat megóvásában és továbbvitelében, a kedvezőtlen folyamatok felszámolásában, az égető nemzetközi problémák megoldásában. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a békés egymás mellett élés megszilárdítása a világ békéjének és biztonságának elengedhetetlen feltétele, és egyben tartós, szilárd alapját képezi a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének. A tárgyaló felek támogatnak minden olyan konstruktív kezdeményezést és javaslatot, amely hozzájárul a feszültség csökkentéséhez, a nemzetközi problémák megoldásához, a fegyverkezési hajsza korlátozásához, illetve megállításához és a leszereléshez, a bizalom helyreállításához, az államok közötti együttműködés fejlesztéséhez. Pozitívan értékelték Európa és a világ békemozgalmainak tevékenységét is. Aggodalmukat fejezték ki a nehéz világgazdasági helyzet miatt. Hangsúlyozták a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus rendezésének szükségességét. Aláhúzták az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelének jelentőségét, és rámutattak az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia fontosságára. Kifejezték reményüket, hogy a konferencia hozzájárul a nemzetközi kapcsolatok kedvezőtlen alakulásának feltartóztatásához, az együttműködés fejlesztéséhez. A felek támogatják mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a Balkánon és a Földközi-tenger térségében erősödjék a béke, a biztonság és az együttműködés. A megbeszéléseken aggodalmukat fejezték ki a közel- keleti válság elmélyülése miatt. Rámutattak, hogy a térség szilárd és tartós békéje csak a válság átfogó rendezésével biztosítható. Hangsúlyozták, hogy a PFSZ-nek, mint a palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjének meg kell őriznie egységét és önállóságát. Elítélték Izrael Libanon elleni agresszív politikáját, és követelték az izraeli csapatok teljes és feltétel nélküli kivonását. Aláhúzták, hogy biztosítani kell Libanon függetlenségét, szuverenitását és területi egységét. A tárgyalásokon hangsúlyozták, hogy az el nem kötelezett mozgalom, mint jelentős nemzetközi tényező különösen fontos szerepet játszik a jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben a világbékéért, a biztonságért, a feszültség csökkentéséért, az együttműködésért és a világ- politikai és világgazdasági kérdések megoldásáért folyó küzdelemben. Az MSZMP KB első titkára és a JKSZ KB Elnökségének elnöke véleményt cserélt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a világ más haladó mozgalmainak időszerű kérdéseiről. Ügy értékelték, hogy a kommunista, a munkás-, a szocialista és más haladó pártok és mozgalmak jelentős eredményeket érnek el a haladó társadalmi átalakulásért vívott Harcban. Rámutattak arra, hogy a szocializmusért folyó küzdelem tartalma és formái egyre gazdagabbá válnak az egyes országokban. Aláhúzták, hogy a kommunista és munkáspártok és minden más haladó mozgalom — országa társadalmi, gazdasági és politikai feltételeiből, nemzeti sajátosságaiból, valamint a saját munkásosztálya és népe iránti felelősségből kiindulva — önállóan és szuverén módon alakítja ki politikáját, történelmi céljai elérésének útját és módját. Rámutattak az ismert demokratikus elvek következetes tiszteletben tartásának jelentőségére valamennyi haladó és demokratikus párt, mozgalom együttműködésének fejlesztésében. Kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik társadalmi-gazdasági és politikai fejlődéséről. Kádár János tájé- *koztatást adott a szocialista építőmunka magyarországi eredményeiről és feladatairól, az MSZMP XII. kongresszusa határozatai megvalósításának időszerű kérdéseiről, a gazdaság kiegyensúlyozott és hatékonyabb fejlődése érdekében tett erőfeszítésekről. Dragoszlav Markovics szólt a JKSZ XII. kongresszusa határozatainak megvalósításáról, a JKSZ- nek a szocialista önigazgatás továbbfejlesztése, különösen a gazdasági stabilizáció hosszú távú programjának megvalósítása és Jugoszlávia gazdasági fejlődése időszerű kérdéseinek megoldása terén folytatott tevékenységéről. Mindkét fél kifejezte meggyőződését, hogy Kádár János Jugoszláviában tett baráti látogatása, a nyílt és konstruktív tárgyalások tovább ösztönzik a magyar— jugoszláv kapcsolatok és együttműködés sokoldalú fejlődését, a két szomszédos szocialista ország népei közötti barátság további erősítését. Kádár János, az MSZMP KB első titkára magyarországi látogatásra hívta meg a JKSZ KB Elnökségének elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Spanyol-francia incidens Szerdán délután a Vizcaya- öbölben a francia haditengerészet egy hajója tüzet nyitott két spanyol halászbárkára, amely következtében kilenc halász megsérült. Közülük kettőnek az állapota súlyos. Fernando Moran külügyminiszter szerdán este magához kérette Franciaország madridi nagykövetét, s kormánya nevében éles tiltakozását fejezte ki a történtek miatt. Kijelentette, hogy mindez károsan hat a két ország kapcsolatára. Az eset Spanyolország- szerte nagy felháborodást váltott ki. A spanyol haditengerészet főparancsnoka semmivel sem igazolható bűnténynek nevezte a történteket. i BUDAPEST Rajk László, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 75. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget rendeztek csütörtökön sírjánál, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. A magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, budapesti bizottságának első titkára és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a Központi Bizottság tagja helyezte el a , megemlékezés virágait. Koszorúztak: a Belügyminisztérium, a külügyminisztérium, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége képviselői, valamint Rajk László családjának tagjai, volt harcostársai is. MOSZKVA Egy hónapja dolgozik a világűrben Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov. Az űrprogram föld' irányítói igen elégedettek a Szál jut—7—Szojuz—T—10— Progressz—19 űrkomplexum lakóinak munkájával. TOKIO A japán külügyminisztérium szóvivője csütörtökön bejelentette, hogy a jövő hét elején Moszkvában tartják a szovjet—japán külügyi konzultációk újabb fordulóját. A japán delegációt Nakadzsima Tosidzsiro, a szovjet küldöttséget Mihail Kapica külügyminiszter-helyettes vezeti. ISZLÁMÁBÁD Li Hszien-nien kínai államfő csütörtökön befejezte pakisztáni látogatását és továbbrepült Ammanba. Elutazása előtt nagyra értékelte a Kína és Pakisztán közötti baráti kapcsolatokat és együttműködést. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán és csütörtökön Somogy megyébe látogatott. Találkozott a megyei pártvégrehajtó bizottság tagjaival, meghallgatta Klenovics Imre első titkár tájékoztatóját a megye politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Csütörtökön megtekintette a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolát. A látogatás az oktatási igazgatóságon rendezett aktívaüléssel fejeződött be, amelyen Óvári Miklós időszerű politikai kérdésekről adott tájékoztatást. A nemzetközi helyzetre utalva a KB titkára Hangsúlyozta, az új amerikai rakéták európai telepítése, az imperialistáknak az erőegyensúly megváltoztatására irányuló törekvése a feszültség fokozódásához vezetett. Éppen ezért a szocialista országoknak az a legfőbb törekvésük, hogy megvédjék az erő- egyensúlyt, megakadályozzák a fegyverkezési hajszát. Arra törekszünk, hogy az erő- egyensúly a fegyverkezés minél alacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ezért olyan tárgyalások hívei vagyunk, amelyen egyenrangú felek vannak jelen, s amelyen minden érdekelt fél biztonságát figyelembe veszik. ‘ Az emberiség nagy kérdését tekintve bizakodva nézhetünk a jövőbe: a szocialista országok békepolitikája, az erőegyensúly, a világ népeinek békeakarata, az emberiség sorsáért felelősséget érző politikusok állásfoglalásai együttvéve elégségesek a háború elhárításához. Óvári Miklós a továbbiakban arról szólt, hogy hazánknak, amely szilárd tagja a szocialista országok közösségének, nagy becsülete van a világon. A mi politikánk nyílt — fűzte hozzá — a Magyar Népköztársaság külpolitikai lépései, szándékai kiszámíthatók. Hazánkat becsülik eredményeiért, mindenütt tudják, hogy ez az ország honnan indult és milyen eredményeket ért el. Az MSZMP 1956 után elveiben szilárd, a mindennapi gyakorlatban kellően rugalmas politikát alakított ki. A bizalom, a szavak és a tettek egysége, a nép szolgálata, a párt és a tömegek összeforrottsá- ga, a szocialista építőmunka, és a belpolitikai stabilitás máig is meghatározó alapja. Nálunk tág tere van a munkának, az alkotó gondolkodásnak. Ezért állapíthatjuk meg, hogy hazánkban működőképes — és nem is működik rosszul — a szocialista rendszer. Ilyen összefüggésben kell vizsgálni mai gondjainkat. Ezekben az években, évtizedekben meg kell oldanunk, hogy a gazdaság fejlesztésében az extenzívről áttérjünk az intenzív szakaszra. Még akkor is, ha a jelenlegi nehéz külgazdasági körülmények, a világ gazdaságában tapasztalható válságok gondokat és problémákat okoznak. Ugyancsak fontos feladatként szögezte le: rá kell térnünk arra, hogy minél gyorsabban, minél jobban tudjunk alkalmazkodni a világban meglevő folyamatokhoz, változásokhoz. Meg kell tanulnunk hatékonyan gazdálkodni: — ösz- szegezte a feladatokat a Központi Bizottság titkára, majd utalt arra, hogy napirenden van az 1968-ban bevezetett gazdasági irányítási rendszer továbbfejlesztése, a mai viszonyokhoz való igazítása. A hangsúly tehát azon van, hogy a reformot folytatjuk és fejlesztjük. Az új intézkedések növelni fogják a vállalatok önállóságát, a vállalati kollektívák érdekeltségét, ösztönzik a vállalkozói kedvet. Nincsenek illúzióink, mert tudjuk, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, de nincs más választásunk — hangsúlyozta Óvári Miklós. Jurij Gagarin Pécsett, 1961 nyarán Jurij Szinte hihetetlen: már ötvenéves lenne! Jurij Gagarin arca 27 évesen, derűs és ifjú mosollyal tekint ránk az emlékezet homályából. Ahogy felvillan, fájó érzés hasít belénk: még mindig csak ötvenéves lenne, ha 34 évesen nem oltja ki életét az a tragikusan végződött próbarepülés... Emlékszem, amikor a hírek szárnyán megismerkedtünk vele, a világ első űrhajósával, csodáltuk és tiszteltük őt. A fiatalok, az egészen kicsinyektől a nagyobbakig, mind űrhajósok akartak lenni. Az idősebbek hitetlenkedtek a híren: Ember a világűrben?!! Igen, személyében az első ember jutott ki a kozmoszba, ő volt az első ember, aki megvalósította ősi állmunkat. Mielőtt útrakelt, ezt mondta: „Boldog vagyok-e most, amikor űrrepülésre indulok? Természetesen nagyon boldog vagyok, hiszen az emberek számára minden időben és korban az volt a legnagyobb boldogság, hogy új felfedezések részesei lehettek... Felelősséggel tartozom? Igen, mégpedig nemcsak az emberek tucatjai, a kollektíva, hanem a szovjet nép, az egész emberiség, az emberiség jelene és jövője előtt.” Majd 23 esztendő telt el azóta, hogy 1961. április 12-én a Vosztok—1 űrhajó Jurij Gagarin repülőőrnaggyal a magasba emelkedett. Száznyolc percet töltött a világűrben, s ez a száznyolc perc új fejezetet nyitott az emberiség történetében. Megkezdődött az űrkorszak. Ma már természetes, hogy űrhajósok tartózkodnak a világűrben, hogy a Szaljut űrállomáson most is éppen három szovjet kozmonauta végez kutatásokat. Napjainkig 57 szovjet űrhajós járt a kozmoszban, sokan közülük kétszer-három- szor, velük tartottak az u;ób- bi években más országok küldöttei, így hazánk képviseletében Farkas Bertalan is. Az első utazásokon a technikai berendezéseket, az ember űrhajós tevékenységét, biológiai reakcióit vizsgálták, aztán komoly kutatásokba kezdtek, amelyek eredményeit a Szovjetunió békés célokra, az emberiség javára használja fel. Annak idején, 27 évesen Gagarin is így képzelte a világűr meghódítását: a békét, az emberiség javát kell vele szolgálni. így képzeltük mi is, amikor e tehetséges, életvidám fiatal embernek szurkoltunk. Annál megdöbbentőbb hallani, hogy az Egyesült Államok vezető politikusai ma már a „csillagok háborúja” esztelen gondolatával játszadoznak. Gagarin, s utódai nem ezt az örökséget hagyták ránk! Három éve Vlagyimir Dzsanibekov, az első űrhajós útjának folytatója ezt mondta: „A világűr-, bői a Föld olyan kicsinek tűnik — meg kell tanulnunk élni rajta.” KOCSI MARGIT
