Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-22 / 69. szám

1984. március 22. NÉPÚJSÁG 5 Jogrói mindenkinek A házastársi közös vagyon Dél elmúlt néhány perc­cel, amikor nyílik a duna- szentgyörgyi könyvtár ajta­ja. Két kisdiák súlyos háti­táskákkal lép a terembe. — Csókolom, Marika né­ni! — köszön egyikük hal­kan. — Megvan a szólások és közmondások könyve? Szeretném megtudni, mit jelent az, hogy a „kákán is csomót keres”. * Acsádi Józsefné, a könyv­tár és Kiss Ferencné, a mű­velődési ház vezetője a leg­nagyobb természetességgel nyugtázza az előzőekben említett és nem megrende­zett jelenetet. Tudjuk vi­szont, hogy amíg egy har­madik osztályos alsótagoza­tos kisdiák ilyen természe­tességgel mozog akármelyik könyvtárban, emögött sok­sok pedagógiai munka van. A következőkben arról a változásról lesz szó, amely­nek az iménti jelenet már következménye. Dunaszentgyörgyön az egy­kori Parragh-kastély a fel- szabadulás óta a község kö­zösségi művelődésének ott­hona. Valamikor az igények­nek megfelelően bővítették a kastély udvar felőli szárnyát. Ezzel sajnos az épületen jel­legzetes és értékes építészeti jegyek tűntek el, viszont ka­pott a község egy ma is használatban lévő nagyter­met. Az igények a változó korhoz simulva tovább vál­toztak. Üjabb átalakítást fe­jeztek be éppen az elmúlt évben. E felújítás összege 114 ezer forint volt. Ennek nyomán tágas könyvtárat és klubszobákat alakítottak ki. Büszkélkedni illene az elért eredménnyel, de az általá­nos művelődési központ igaz­gatója, Kartai István csak ennyit mond: — Mi nem kirakatba dol­gozunk . .. Az intézményeket 1981-ben vonták közös irányítás alá. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tamási városkörnyék. Dombóvár városkörnyék és Simontornya nagyközség ál­talános iskoláiban működő kórusok mutatkoztak be a hőgyészi művelődési ház­ban az „Éneklő Ifjúság” te­rületi minősítő hangverse­nyén. A kitűnő szervezéssel és rendezéssel — a hőgyészi ál­talános iskola pedagógusai­ból alakult szervezők közre­működésével — megrende­zett hangversenyen az ireg- szemcsei, a gyönki, a tamási II. számú, a dombóvári IV. számú, a hőgyészi, a simon- tornyai Általános Iskola és a dombóvári művelődési köz­pont kórusa lépett fel. Az ün­nepélyes megnyitót Sehiszler Istvánná, a tamási Városi Tanács művelődési osztályá­Erről az igazgató ugyancsak tömören így nyilatkozik: — Évtized óta együttmű­ködünk a művelődési ház­zal, csak most „divatosab­bak” lettünk, mert hogy in­tegrálódtunk. Jónak ítélhet­jük a mindenkori kapcsola­tunkat, hiszen szakköreink ott működtek, a téli test- nevelési órákat a művelő­dési ház nagytermében tar­tottuk, sőt azt is mondha­tom, hogy szaktantermeink is vannak ott és most a rajz és ének foglalkozásokra kell gondolni. Tény, hogy szoro­sabb lett 1981-től a mun­kánk. Közös feladatterveink vannak. Havonta az első csütörtöki napokon megbe­szélést tartunk, ahol minden intézmény az óvodától az is­kolán át a művelődési házig elmondja gondját-baját. Így mindenki tud mindent a másikról. Maradjunk magánál az épületnél, a művelődési ház­nál, ahol a könyvtárbővítés is történt. Aki a korábbi ál­lapotot ismerte, az látja a változás mértékét. A közsé­gi könyvtár akkor egy alig 15 négyzetméternyi alap te­rületen volt. Most arra is le­hetőség van, hogy iskolai csoportok mellett felnőttek részére is előadásokat ren­dezzenek. Természetesen környezetbe illő irodalmit, vagy ismeretterjesztőt. A könyvtár 9491 kötetes. En­nek értéke 394 ezer 400 fo­rint. A kétszázhét beiratko­zott olvasóból 136 az általá­nos iskolás. — Nem olvasnak annyian, amennyit szeretnénk, — mondja Kartai István. — Ezért ró különös feladatot kollégáimra is az olvasóvá nevelés. Magam a technikát tanítom, de a következő órá­ra házi feladatként kapták a gyerekek, hogy a műanya­gokhoz kapcsolódó irodalmat maguk válogassák, gyűjtsék össze. nak vezetője tartotta. A kó­rusok műsorában főképpen Tolna megyei népdálcsokrok és Bárdos Lajos művei sze­repeltek, a zeneszerző 80. születésnapjának tiszteleté­re. A fellépők teljesítményét értékelő háromtagú zsűri — Kertész Attilának, a KÓTA kiküldöttjének elnökletével — a gyönki, a tamási, a dom­bóvári IV. számú és a si- montornyai Általános Iskola kórusait arany fokozatúnak minősítette, míg a minősítést nem kért kórusokat elismerő oklevéllel jutalmazta. A bonyhádi megyei díszhang­versenyre a simontornyai és a tamási II. számú Általános Iskola kapott meghívást. A résztvevők és az érdeklődők maradandó élménnyel gazda­godtak. BÁRDOS LÁSZLÓNÉ — Helytörténeti órát tar­tottunk a könyvtárban — kapcsolódik a beszélgetésbe Theobald Mária, történelem­szakos tanárnő. — A Tanács- köztársaság lakóhelyem kör­nyékén címmel dunaszent- györgyi vonatkozású dolgo­kat gyűjtöttek, kutatták a gyerekek. Valljuk be azért a könyvtár sokat segített. — Igen — folytatja Her­mann Jánosné magyarszakos. — Túlzás lenne azért azt képzelni, hogy minden gye­rekünk rendszeresen jár és olvas a könyvtárban. Vannak szép számmal még akiknek az órán kell a kezébe nyom­ni a könyvet. A felújítás után többször tartottunk magyarórákat a könyvtár­ban. Most például olyan fel­adatot kaptak tanulóink, hogy a tananyagnak megfe­lelően hét drámát kell olvas­niuk. Ezt egy paksi színházi élményhez kötöttük, ahol Shakespeare-drámát láttak. Most ezt el is olvassák. Dunaszentgyörgyön az ál­talános iskolások — alsó- és felsőtagozatosok egyaránt — mind gyakrabban kapnak olyan házi feladatot, amihez könyvtárhasználatra van szükség. Ha otthon megta­lálják a keresett, mondjuk életrajzi vonatkozású adato­kat, az jó. Ha nem, akkor ott a községi könyvtár. A könyvtáros az új könyvek rendelésekor mindig figyeli a pedagógusok igényeit, a pedagógusok viszont úgy terveznek és úgy hatá­roznak meg feladatokat, hogy azok könyvtárhaszná­latra tanítsanak. Munkájuk gyümölcse, tudjuk, csak las­san érik. Addig is az ilyen jellegű összehangolt tevé­kenységet nemcsak Duna­szentgyörgyön nevezhetjük jó együttműködésnek. Kerámia alkotóhál Siklóson elkészült az or­szág első kerámia alkotóhá­za, amelynek egy XVIII. századi műemléki épület — egykori ferences rendház — adott otthont. Kettős funk­ciót lát el: a nyári hónapok­ban a nemzetközi kerámia- szimpozion tagjait fogadja, ősztől tavaszig pedig a Mű­vészeti Alap bennlakásos al­kotóházaként működik. Ket­tős látnivalót kínál a kö­zönségnek: egyrészt magát a vár előterében álló szép épületet, másrészt az alko­tóház által rendezett kiállí­tást. Felújították a hajdani rendház boltíves szobáit és folyosóit, kibontották az eredetileg nyitott, majd ké­sőbb elfalazott udvari ke- rengőt, a pompás refektóri- umot — a szerzetesek étke­zőtermét — pedig kiállítás céljára alakítoták át. Családjogi törvényünk-------------1——— szerint a h ázasság megkötésével a házastársak között va­gyonközösség keletkezik. A házastársak osztatlan kö­zös tulajdona mindaz, amit az életközösségük fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. (Ki­véve azokat a vagyontárgya­kat, amelyek kifejezetten a különvagyon körébe tartoz­nak.) Közös vagyonba tartozik: a munkabér, a bérjellegű jut­tatás, a nyereségrészesedés, a jutalmak, valamint a -bér­költség és a részesedési alap terhére kifizetett minden­fajta díjazás. Továbbá: a kisiparos és kiskereskedő bármilyen vállalkozásból szerzett jövedelme; a felta­lálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életkö­zösség fennállása alatt meg­illető (esedékes) díj; a totón, lottón, nyereményjátékokon nyert összeg, a versenyeken -nyert díj, bármilyen játékon, sportversenyen elért győzele­mért kapott díjazás; a vélet­lenül szerzett vagyontárgy: például valaki talál valami olyan vagyontárgyat, amit jogszerűen magánál tarthat. Felsorolni valamennyi ese­tet neon tudjuk. Csak néhány olyan érdekességet emeltünk ki, amelyről úgy tűnhet, 'hogy a különvagyonba tar­toznak. Elterjedt tévhit miatt ér­demes tisztáznunk, igaz-e, hogy tizenöt évi házasság után minden vagyontárgy a -közös vagyonba -kerül? Természetesen az eredetileg különvagyonba tartozó dol­gokról esik itt szó. A hosz- szú együttélésnek (neveze­tesen a 15 évnek) valóban jelentősége van ebből a szempontból. Tizenöt évi házasság után közös vagyonná válnak (ha A már hagyományos Ga- ray-napok rendezvénysoroza­ta az idén egy újabb érde­kes eseménnyel gazdagodott. A Neumann János Számító- gépes Társaság, a Mikroszá­mítógép Magazin szerkesztő­sége és a Garay János Gim­názium — Kovács Győző (iskolánk volt diákja) főtit­kár és főszerkesztő kezde­ményezésére — országos pá­lyázatot hirdetett. A pályá­zat célja a számítástechnika népszerűsítése a fiatalok kö­rében, játékprogramok segít­ségével. A rövid nevezési határidő ellenére 34 értékes programot küldtek be a ta­nulók az ország minden tá­járól. A budapesti előváloga­tás után a szekszárdi döntő­be tíz versenyző jutott. A programok alkotóit iskolánk látta vendégül. Ifjú programozók érkez­tek Sopronból, Nyíregyházá­ról, Budapestről. Volt köztük elsős és negyedikes gimna­zista, szakmunkástanuló és katonafiatal. A jeligés borí­ték felbontása után derült ki, hogy Szilágyi Éva buda­pesti tanuló is a döntőbe ju­tott, bizonyítva, hogy a lá­nyoktól sem idegen a holnap technikájának ismerete. A Magyar Televízió által is megörökített döntőre március 16-án került sor, amelyhez a gépparkot az NJSZT és a Tolna megyei Pedagógiai Intézet biztosí­totta. Így egyszerre 20 gépen mutathatták be programjai­kat a versenyzők több, mint kétszáz érdeklődő előtt úgy, hogy a közönség is kezelhet­te a gépeket. A számítástechnikai szak­emberekből, tanárokból, diá­kokból álló zsűri és szava­zataival a közönség, értékel­te a pályamunkákat és oda­ítélte a díjakat. Mint később kiderült, a közönség és a zsűri értékelése összhangban volt. addig a különvagyonba tar­tozott) a házastársak min­dennapi életvitelét szolgáló, szokásos mértékű berendezé­si és felszerelési tárgyak. ('Például személygépkocsi, motorkerékpár, bútorok, konyhafelszerelés, elektro­mos gépek.) De ezek is csak akkor, ha közben kicserélték másikra. Ha a 15 év alatt az előbbiekhez sorolandó, ere­detileg különvagyoni tár­gyat nem cserélték ki, az megőrzi különvagyoni jelle­gét, és a házassági életkö­zösség megszűnése után azt abban az állapotban kell ki­adni, ahogy van. Érdekes kérdés még-------------------- az is, hogyan l ehet elszámolni a ro­konokkal közösen szerzett vagyont. K'ié legyen a nász­ajándékba kapott vagyon­tárgy, a menyasszonytáncnál összegyűlt pénz? Gyakori, hogy a közös éle­tet megkezdő fiatalok szülői, testvéri segédlettel kezdik el építeni otthonukat. A rokon pénzt ad, munkát vállal. Az­tán, ha megromlik a jó viszony a házastársak között, termé­szetesen a segítő családtag csak a maga rokonának sze­retné juttatni a maga hozzá­járulását. Ilyenkor először azt álla­pítják meg, hogy a kívülálló, segítő szülő, testvér milyen arányban szerez tulajdonjo­got. A fennmaradó részt le­het a 'házastársak közös va­gyonába elszámolni. (Fele­fele arányban.) A nászaján­dék a közös vagyonhoz szá­mítható, tekintve, hogy azt épp a közös életkezdéshez kapják a fiatalok. Ám, ha az ajándékozó nyilatkozatából, az ajándék jellegéből alapo­san arra lehet következtetni, hogy azt csak az egyik há­zastársnak juttatta az ajándé­kozó — akkor valamelyi­Az első díjat, egy „Ju- noszt” tévét és a közönség­díjat, egy értékes zsebkal­kulátort Tóth Péter kecske­méti gimnazista kapta szel­lemes és látványos program­jáért. Sajnos személyesen nem gratulálhattunk jó sze­repléséhez, mert fizikából éppen az országos tanulmá­nyi verseny döntőjén vett részt. A második díjat, egy MK —29-es kazettás magnetofont Bruckner Nándor soproni diák nyerte iskola-számító­gépre írt ügyes programjá­val. A harmadik díjat, 10 magnószalagot Rátkai István budapesti gimnazista nyerte ABC—80-as gépre készült látványos programjával. Va­lamennyi versenyző végül emlékplakettet, és egy szek­szárdi agyagkorsót kapott jó munkája elismeréséül. A verseny értékelésében elhangzott, hogy az alig né­hány hónapja, esetleg éve programozni tanuló diákok kük különvagyonának kell tekinteni. Ezt annak kell bi­zonyítani, aki a különvagyo- ni jelleghez ragaszkodik. A menyasszonytáncná'l össze­gyűlt pénz esetében is az előbb elmondottak az irány­adók. A vagyonközösség fenn­állása alatt, de még az élet- közösség megszűnése után is, egészen a közös vagyon megosztásáig csak a házas­társak egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni. (Pél­dául elcserélni, eladni, el­ajándékozni.) A házastársak nem álla­podhatnak meg abban, hogy kizárják a vagyonközösséget. Illetve, ha ebben megálla­podnak, azt figyelmen kívül hagyja a jogszabály. (Sem­mis szerződés.) Viszont a házasság megkötése után na­gyon fontos okból bármelyik fél kérheti a bíróságtól a va­gyonközösség megszüntetését. Tegyük fel, hogy az egyik házastárs elmebeteggé válik. Cselekedeteiért nem felel. Tartani lehet attól, hogy fe­lelőtlenül elszórja a közös vagyont. A másik házastárs humánus ember lévén, nem hagyja magára a beteget, de érthetően meg akarja őrizni nehezen szerzett vagyontár­gyait; főként a beteg házas­társ esetleges előző házassá­gából származó gyerekeitől. Méltánytalan lenne, ha az egészséges, egyedül kereső, a beteg házastársat ellátó fél a beteg halálakor vitába ke­verednék az örökségen osz- tozkodókkal. Hangsúlyozzuk nos szabályt: a törvény sze­rint minden a házastársak közös vagyona, kivéve azt, amit a törvény a különva­gyon körébe utal. szinte profi munkát végez­tek, bizonyítva, hogy fiatal­jaink mennyire készek az új befogadására. A jó hangulatú verseny ezzel még nem ért véget. Á szekszárdi fiatalok még órá­kig ismerkedtek a progra­mokkal, gépekkel és beszél­gettek a versenyzőkkel. A verseny záróeseményé­re, a számítástechnikai fó­rumra délután került sor. Ezen Páris György minisz­teri főtanácsos az országos iskolai számítástechnikai kormányprogram felelős ve­zetője is megjelent. Érdeklő­dő tanulók, versenyzők és ta­nárok kaptak választ a szá­mítógépek jelenét és jövőjét érintő kérdésekre. Végezetül Kovács Győző a versenybizottság nevében mondott köszönetét az iskola vezetőségének, tanárainak, diákjainak az országos döntő zökkenőmentes megrendezé­séért. BAYER JÓZSEF Fotó: Pesti Gyula DECSI KISS JÁNOS „Éneklő Ifjúság” hangverseny területi bemutatója és minősítője DR. KERTÉSZ ÉVA Számítógépes verseny a Garayban Kovács Győző a számítógépes verseny díjainak átadása­kor a versenyzők programjait értékeli A közművelődés kérdései Házi feladat a könyvtárban Negyedik osztályosok kutatómunkában

Next

/
Oldalképek
Tartalom