Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-16 / 296. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 296. szám ARA: 1,40 Ft 1983. december 16., péntek Mai számunkból A MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG MINDENNAPJAI (3. old.) MEGÜJULÓ ISKOLASZÖVETKEZETEK (4. old.) OLVASÖSZOLGALAT százhuszonöt éves A SZEKSZÁRDI NYOMDA (4. old.)----------:—FT------P ultok ostroma Embere (és háziasszonya) válogatja, hogy ki-, menynyire lelkesedik az ünnepekért. Hisz ajándékot adni és kapni egyformán jó, de az se tagadható, hogy ■mindez cseppet se csekély túlmunkával jár. Ezzel kapcsolatban • egyáltalán nemcsak az otthoni süté- sek-főzések csatatereire kell gondolni, hanem az ünnepek előtti élet néhány más területére is. Például a vásárlásokra. Az mindenkinek a maga dolga, hogy erején innen, vagy túl költékezik-e. A költekezés tényét azonban nem llehet tagadni. Elég volt ezüstvasárnapon, hét közben és sejthetőleg elég lesz aranyvasárnapon is körülnézni boltjainkban. Az ország anyagi helyzetéhez mérten gazdag árukínálat, mondjuk így, nem talál visszautasítókra. Tal- palókra, tülekedőkre, to- longókra, pénztárok és pultok előtt sorban állókra annál nagyobb számban. Sokunknak az üzletek pultjai az évnek ebben az időszakában ostromlott várak bástyáihoz hasonlítanak. Viszonylag kis létszámú őrség azzal igyekszik visszaverni az ostromlók fogyni nem akaró seregét, hogy erejéhez mérten teljesíti minden „követelésüket”, még ha ultimátum — ágyúgolyók — formájában is lövik oda azokat. Az ostromlottak olykor átvedlenek ostromlókká, hiszen más üzletben a kereskedő is vevő, ami az okosabbja részére minden bizonnyal sok tanulságos tapasztalattal szolgálhat. Talán hagyjuk azonban a további képes beszédet és arról ejtsünk szót, amiről ez az írás szólni szeretne. Nem a kereskedők, eladók ünnep környéki túlmunkájának terheiről, hiszen ezért könnyen megkaphatnánk a választ, hogy csak azt csinálják, amiért megfizetik őket. Tagadhatatlanul így van, de azért nem árt, mert valószínűleg igazságtalan az ellenkezője, pártjukat fogni. Velünk, vásárlókkal szemben, akik bizony türelmetlenek, idegesek, ingerlékenyek, olykor gorombák vagyunk egy-egy hosszabb körjáratunk során esetleg öt-hat eladóval szemben. Ugyanakkor I annak az öt-hat embernek naoi nyolc órán keresztül kell öt-hatszázunkra rámosolyognia, megköszönnie vásárlási kedvünket, és örömködnie, ha az utolsó utáni pillanatban esetleg még eszünkbe jut valami. A szeretet és az egymás iránti jó szándék ünnepe ideién azt sem árt eszünkbe idézni, hogy az ostromlott pultok bástyáin is emberek állnak, velünk teljesen egyenrangú, és jogú állampolgárok, akik teljes jogaal tarthatnak igényt ugyanilyen elbánásra, viselkedésre. Túlnyomó többségük megérdemli. O. I. __________________ T anácskozás az MSZMP művelődéspolitikájának irányelveiről Békegyűlés a Bonyhádi Zománcárugyár műhelyéből Tegnap több Tolna megyei üzemben röpgyűléseken ismentették az Országos Béke- tanács és a KISZ KB felhívását, majd azt követően gyűjtötték a csatlakozó aláírásokat. A Bonyhádi Zamáncáru- gyárban már a harmadik műhelygyűlésre került sor tegnap két órakor a két műszak között, akkor éppen a lesza- bóműhelyben. Az előző kettő után mintegy négyszázan fejezték ki aláírásukkal tiltakozásukat a fegyverkezés és a rakétatelepítés ellen, és emelték fel a szavukat a béke érdekében, az enyhülés eredményeinek védelmében. A mintegy ISO fős műhelygyűlésen Fluck Imre KISZ- ititkár szóit a nemzetközi helyzetről és szólította fel a jelenlévőket a tiltakozásra. Szekszárdon, a BHG Híradástechnikai Vállalat gyárában ipartelepi békegyűlést szervezett a KISZ, amelyen több üzem fiataljai vettek részt. Hasonló megmozdulásra került sor a SZÜV-nél is, a (fiatalok a fórumra meghívták a környező munkahelyek dolgozóit is. A bonyhádi üzemek többségében is ezen a napon tartottak kisebb-na- gyobb békegyűűéseket. Az aláírások gyűjtése a korábbi módszerekkel tovább tart az egész .megyében. Kétnapos tanácskozás kezdődött csütörtökön a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskoláján abból az alkalomból, hogy 25 esztendővel ezélőtt az MSZMP művelődési politikájának irányelvei címmel jelentős pártállásfoglalás jelent meg. A tanácskozást — amelyet az MSZMP politikai főiskolája, a Művelődési Minisztérium, az MSZMP Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya, Párttörténeti Intézete, valamint Társadalomtudományi Intézete szervezett — Szabó József, a főiskola rektora nyitotta meg. A tanácskozáson Molnár József, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese „A művelődéspolitikai irányelvek történelmi körülményei és jelentősége”, Köpeczi Béla „A negyedszázados kulturális fejlődés főbb tapasztalatai és tanulságai”, Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára pedig „A művelődési terület megyei irányításának néhány tapasztalata” címmel tartott előadást. Az előadásokat vita követte. .A tanácskozáson részt vett, s a vitában felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságáhak .tagja, a Központi Bizottság titkára. A többi között szólt a művelődéspolitikánk alapját, legfőbb céljait máig érvényesen meghatározó dokumentum létrejöttének körülményeiről, arról a történelmi helyzetről, amely a dolgozó tömegek kulturális felemelkedését, a művészetek valóságtükröző funkciójának kiteljesedését, a művészeti alkotások közkinccsé tételét szolgáló program kidolgozására ösztönözte a pártat. Utalt arra a hatalmas átalakulásra, amely e 25 esztendő alatt a művelődés feltételeiben, a (kultúra egészében, az életmódban végbement. E fejlődés mennyiségi mutatóit tekintve is szinte felmérhetetlen: az iskolarendszer bővülése, á közoktatás és a felsőfokú képzés eredményei nyomán minden eddiginél népesebb s jelentősebb szereppel bíró értelmiségi réteg teremtődött meg hazánkban; a kultúra számokkal mérhető „fogyasztása” a korábbinak sokszorosára növekedett. Ma változatlanul igaz, s minden eddiginél időszerűbb az a művelődéspolitikai irányelvekben is tükröződött felismerés: a szocializmusban a nemzet sorskérdése, hogy az emberek tanuljanak, műveltek legyenek. Attól függött, s attól függ ennek az országnak a jövője — az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra fejlődése, az élet minősége —, hogy a következő nemzedékeket menynyire képes kulturált, képzett emberekké neveim. E (tényt kell szem előtt tartanunk művelődéspolitikánk mai törekvéseinek meghatározásakor — hangoztatta. A tanácskozás pénteken folytatja munkáját. Ülésezett az országgyűlés ipari bizottsága Az iparnak is alapvető feladata, hogy továbbra is hozzájáruljon a külgazdasági egyensúly javításához, olymódon, hogy az eddiginél nagyobb mértékben fokozza a hatékonyságot, — hangoztatták az országgyűlés ipari bizottságának csütörtökön a Parlamentben megtartott ülésén, amelyen Gorjanc Ignác elnökölt. A képviselők a jövő évi költségvetési tervezetet, az ezzel kapcsolatos sajátos ipari tennivalókat vitatták meg. Az írásos beszámolóhoz Rabi Béla, ipari minisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek között elmondta, az idei esztendő, akárcsak a népgazdaság egészében, az ipar számára sem tartozott a könnyűek közé. A nehézségek elsősorban az értékesítésnél jelentkeztek. A belkereskedelmi értékesítés nem haladta meg az elmúlt évit, jelentős azonban az emelkedés a külpiacon. Rabi Béla beszélt az ipart mindinkább sújtó munkaerőhiányról is. A jövő esztendőről szólva az ipari államtitkár egyebek között elmondta, hogy a tervezet az ipari termelés — az ideinél nagyobb arányú — növekedésével számol. A kedvezőtlen időjárás ellenére folyik a mezőgazdasági munka A bekövetkezett és most már folyamatos, -hideg kedvezőtlen az elvetett őszi növényekre, a repcére és az őszi kalászosokra. Nagyon hiányzik a hótakaró, de az időjárást, sajnos, nem lehet befolyásolni. A repce több táblán erős károsodást mutat, míg az őszi kalászosakban a károsodás mértéke egyenlőtlen. Az idén november közepén gyakorlatilag kifagytak az ekék, így az őszi mélyszántás nem fejeződhetett be. Jelenleg egyetlen munka folyik a szántóföldeken, a még le néni szántott (területeken a szerves trágya szórása. A nagyüzemi szólőkuMórákban folyamatosan történik a metszés. A szervestrágyázást az üzemek a tegnapi napig 15 és fél ezer hektár .területen elvégezték, közel 617 ezer tonna szerves trágyát szórtak ki. Az őszi műtrágyázás a tervezett terület 90 százalékán megtörtént. A tavaszi szükséglettel kapcsolatos műtrágya-ellátással vannak gondok. A mélyszántás közben meghibásodott traktort javítják a szekszárdi Aranykalász Termelőszövetkezet földjén Tanácselnökök értekezlete A járások jan-uár elsején bekövetkező megszüntetésével kapcsolatos tanáosigaz- gatási feladatokról országos munkaértekezletet rendeztek csütörtökön az Államigazgatási Főiskolán. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának rendezvényén 139 város és városi jogú nagyközség tanácselnöke vett részt, s jelen voltak a megyei tanácsok vb- tiitkárad, .a megyeli pártbizottságok közigazgatási és adminisztratív osztályainak vezetői is. ' A .tanácskozáson — amelynek legfőbb célja a szemléleti egység kialakítása volt — Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott bevezető előadást. Mindenekelőtt hangsúlyozta: bármilyen jelentős a járások megszűnésével járó szervezeti változás, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a kialakulóban lévő körzeti struktúra csupán keretet ad a munka minőségi átalakításához, lehetőséget teremt, amelyet ezután lehet és kell .tartalommal megtölteni. _ Elismerő szavakkal szóit á járások fontos szerepéről, amelyet a felszabadulást követő időszakban betöltötték, és azok érdemeiről, akik a járási apparátusban végezték áldozatkész, lelkismeretes •közigazgatási munkájukat, majd a járások megszüntetésével járó teendőket elemezte. Békegyűlések az iizemekhen
