Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-11 / 240. szám

^ÉPÜJSÁG 1983. október 11. PANORÁMA Megkezdődön a nemzetközi űrhajózási kengresszus Megkezdődött a Nemzet­közi Űrhajózási Szövetség 34. kongresszusa hétfőn Buda­pesten, a Duna Intercontinen­tal Szállóban. A tanácskozá­son — melyen 35 ország több mint 600 szakembere vesz részt — a nemzetközi együtt­működés továbbfejlesztésének módjait vitatják meg a tu­dósok. A hétfő délelőtti ünnepé­lyes megnyitón Almár Iván, a központi űrhajózási szak­osztály elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ez után Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet. Rámutatott: az űrhajózás tu­dománya segíti az emberisé­get abban, hogy bővítse ener­giaforrásait, jobban 'haszno­sítsa a tengereket, eredmé­nyesebben szálljon szembe a sok népet még ma is fenye­gető éhínséggel. — Olyan kor­ban fejlődik azonban az űrha­józás tudománya, amikor az imber képessé vált önmaga el­pusztítására is. Tapasztalha­tó, hogy hűvösebbé vált a nemzetközi légkör, s a népek­től eddig is sok anyagi áldo­zatot kívánó fegyverkezési verseny újabb szakasza bon­takozik ki. Az emberiség jö­vője, és így az asztronautika fejlődése is attól függ, hogy a szembenállás vagy az együtt­működés felé haladnak-e bolygónk lakói. A Magyar Népköztársaság kormánya örömmel vállalta, hogy ott­hont adjon a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség kong­resszusának, mert úgy véli, hogy ezzel nemcsak egyes szakterületek képviselőinek eszmecseréjére ad lehetőséget, hanem hozzájárul az orszá­gok közötti jobb megértés­hez és együttműködéshez. A magyar nép az országok kö­zötti barátság és együttmű­ködés híve, és mindig kész, hogy részt vegyen az embe­riség közös gondjainak meg­oldásában. Bonyolult nem­zetközi helyzetben is igyekez­ni kell megőrizni a kölcsö­nösen előnyös politikai, gaz­dasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatokat. A türelem, a megértés, a köl­csönös segítség elvének gya­korlati érvényesítése, min­den nép egyenjogúságának elismerése, a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok együttműködése óv­hatja csak meg az emberisé­get a pusztulástól. Magyar- ország tevékenyen részt vesz az Interkozmosz keretében folyó nemzetközi együttmű­ködésben. Kölcsönös előnyök alapján hazánk együttműkö­dik más nemzetközi szerve­zetekkel is, így az Egyesült Államok, Japán, valamint több nyugat-európai ország űrkutatási szervezetével. Az űrkutatás eredményei hozzá­járulnak hazánk népgazdasá­gának fejlesztéséhez is. A mesterséges holdak segítik a meteorológiai szolgálat mun­káját, a taLiándörögdi földi űrtávközlési állomás révén hazánk bekapcsolódott a kontinensek közötti televízi­ós műsorcserébe — mondotta Sarlós István. Roger Chevaliier, a Nem­zetközi Űrhajózási Szövetség elnöke élmondotta: az idei kongresszus alkalmat ad arra is, hogy megemlékezzenek Kármán Tódorról, a magyar- országon született tudósról, aki jelentős munkát végzett a repüléstudomány továbbfej­lesztésében. A szülőföldjén rendezett tanácskozás a leg­fontosabb témát tűzte napi­rendre: hogyan működhetnek együtt a világűrben béké­sen a különböző országok. Az elnök üdvözölte a ta­nácskozáson megjelent szov­jet, amerikai, bolgár, lengyel, magyar és román űrhajósokat. A tanácskozáson többen rámutattak, hogy a nemzet­közi együttműködés szélesí­tésével oldhatók meg olyan nagyszabású programok, ame­lyeknél például 40—50 mű­holdat kell bevonni a kuta­tás során a megfigyelésbe. Így a legjelentősebb űrkutatási szervezetek is törekednek az együttműködés bővítésére. Az Interkozmosznak, a szo­cialista országok űrkutatási szervezetének közreműködé­sével indiai és francia szput- nyikokat juttattak el a vi­lágűrbe. Jól halad a Vénusz és a Halley üstökös kutatásá­ra kidolgozott Vega-program megvalósítása, amelyben 8 ország kutatói, köztük ma­gyar tudósok is részt vesznek. A szakemberek ma még vi­szonylag keveset tudnak az üstökös összetételéről. Az égi­test 76 év után 1986-ban kö­zelíti meg ismét a Földet, ak­kor kerül olyan távolságba, hogy különböző műszerekkel elvégezhetők a tudományos vizsgálatok. A program sze­rint a 8 ország szakemberei többek között a megfigyelés­ben, az ahhoz szükséges mű­szerek kidolgozásában, az üs­tökös röppályá jártak méré­sében működnek együtt. Je­lenleg még igen messze van az üstökös, de a kutatók már egy éve folyamatosan figye­lik pályáját a tudományos program pontos meghatározá­sa érdekében. *«* Sally Ride amerikai űrha-- jósnő és Frederick Hauck űr­hajós beszámoltak az újság­íróknak az űrben végzett kí­sérleteikről, a súlytalanság állapotában szerzett élménye­ikről. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese hétfőn a Nemzeti Galériában fogadást adott a nemzetközi űrhajózási kong­resszus résztvevőinek tiszte­letére. MOSZKVA Moszkvában és Bonnban hétfőn hivatalosan bejelen­tették, hogy Andrej Gromi- ko, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyet­tese, külügyminiszter és Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet alkancellár, kül­ügyminiszter a hét végén kétnapos tárgyalásra Bécs- ben találkozik egymással. A találkozó hírét hétfőn Fred Sinowatz osztrák kancellár szóvivője is megerősítette. BUDAPEST Dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter meghívá­sára hétfőn — küldöttség élén — Budapestre érkezett Vlagyimir Ivanovics Tyere- bilov, a Szovjetunió igazság­ügy-minisztere. A vendége­ket dr. Markója Imre fogad­ta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt V. Ny. Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Az Igazságügyi Minisztéri­umban megkezdődtek a szak­mai megbeszélések; s a prog­ram során a miniszterek át­tekintik Magyarország és a Szovjetunió közötti jogse­gélyszerződés gyakorlati al­kalmazásával összefüggő kér­déseket, kicserélik tapaszta­lataikat a jogalkotási és igazságszolgáltatási tevé­kenységről, s megvizsgálják a jogi és igazságügyi kap­csolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. BfiCS Bécsben hétfőn megkezdő­dött a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség idei köz­gyűlése. Az ENSZ-szervezet egyhetes tanácskozásán meg­vitatják az IAEA múlt évi munkáját és jövő évi terve­it az atomenergia békés fel- használásának elterjesztésé­ben, az atomsorompó-szerző- dés ellenőrzésében. PERING Hejlungcsiang kínai tar­tomány kormánya teljes egé­szében felújíttatott három emlékművet, amelyeket a Ja­pán elleni harcokban elesett szovjet katonák emlékére emeltek a tartomány főváro­sában, Harbinban, Munkásemlékek századunk első harmadából (4.) Rémuralom, nyomor A Tanácsköztársaságot el­tiporták. Tanulóvárosom ro­mán királyi intervenciós csa­patok megszállása alá került. Az intervenciósok és a helyi ellenforradalmi erők tökéle­tesen együttműködtek, igazi rémuralmat teremtettek. A román királyi seregek Gyöngyösre érkezett alakula­tának parancsnoka, egy pú­deres arcú ezredes, elsőnek a kommunista párt és a direk­tórium helyi vezetőinek az elfogatásáról intézkedett. Kö­vetkező lépésként összeült a város gazdag birtokosaival és velük egyetértésben állította össze a város ellenforradalmi vezetését, élén dr. Puky Ár­páddal. Az új polgármester a háromnapos ellenforradal­mi lázadás egyik szervezője volt, akinek sikerült elkerül­nie a forradalmi törvényszék előtti felelősségrevonást. Megkezdődtek a forradal­márok elleni nyilvános bar­bár akciók. Az elfogottakat — középkori módon — bilin­csekkel és súlyos láncokkal egymáshoz kötözték és szu- ronyos, korbácsos román ka­tonák kíséretében, nap-nap után végighajszolták a város főbb útvonalain. Mindezt a lakosság döntő többsége némán, fájdalmas arckifejezéssel volt kényte­len végignézni. Az áldoza­tok, a megbilincselt forradal­márok, munkások, napszámo­sok, értelmiségiek — köztük nők is — méltósággal visel­ték a román intervenciósok és helyi reakciós barátaik bosszúját. Nem hajtottak fe­jet, nem könyörögtek. Büsz­kén és némán meneteltek láncaikat cipelve. Magatar­tásukkal tanúsították, hogy tisztában vannak a rájuk vá­ró borzalmakkal, de zokszó nélkül vállalják forradalmi tetteikért a felelősséget. Amikor november derekán a román intervenciósok Gyöngyösről kivonultak, a hatalom már teljes mérték­ben a város gazdag polgá­rainak a kezében volt. Puky polgármester úr és reakciós támaszai nem késlekedtek. Gyorsan vészbíróságot állí­tottak össze, hogy végezhes­senek a kommunistákkal, a város forradalmi élharcosai­val. A gimnázium tárgyalóte­remmé átalakított tornater­mében ülésező rögtönítélő bíróság még a legnagyobb igyekezettel sem volt képes a vádlottak ellen főbenjáró bűnöket bizonyítani. Ezért ügyüket polgári bíróság elé utalták. Az újjászervezett bíróság ugyancsak a torna- csarnokban folytatta tárgya­lásait. Végül egy halálos íté­letet hozott, Nemecz Lajos ellen, azzal az indokolással, hogy nagy része volt az el­lenforradalmi lázadás két vezéregyénisége felkutatásá­ban és letartóztatásában. Mi, a gimnázium tanulói­nak döntő többsége, is rész­vétet éreztünk a tornaterem­ben tartó, megbilincselt vád­lottak iránt. A józan gon­dolkodású felnőttek felhábo­rodottan beszéltek egymás között a forradalmi vezetők­kel való bánásmódról, akiket egytől-egyig derék, dolgos embereknek ismertek. Az elítéltek sorsáról ké­sőbb értesültünk. Mind­ahány az egri megyei fegy- házban töltötte éveken át a kiszabott ítéletet. A Vörös őrség volt parancsnokát, Ne­mecz Lajost a többi elítélt előtt végezték ki. Utolsó sza­vai a következők voltak: „A proletáritásus újra győzni fog!” Szomorú és nehéz idők kö­szöntöttek ránk. Apám nem­sokára meghalt, anyám bete­gen feküdt, kishúgom isko­lába járt. Rám, a tizenöt éves gyerekre egyszeriben súlyos felelősség hárult. Abba kel­lett hagynom a tanulást, az ötödik osztály tantárgyaiból már nem vizsgázhattam. Gyöngyöspataki szolgálati la­kásukat is el kellett hagyni. Más lehetőség híján, a falu jobb módú gazdáinál napszá­mosmunkát vállaltam. Amíg tartott a nyárból, addig mun­kám is akadt. Az apám halálát követő el­ső télen azonban megismer­tük az éhezés minden kínját. A téli hónapok alatt egyet­len fillért sem voltam képes keresni. Szegény anyám fé­lig még betegen, súlyos lelki bánatát Is viselve, a faluban működő téglagyár munkásai számára kenyérsütést vál­lalt. A nehéz és kis jövedel­met biztosító munkát azon­ban nem bírta egy esztendő­nél tovább. Férjhez ment új­ra, nem utolsósorban azért, hogy a gyerekein segítsen. Áldozata hiábavalónak bizo­nyult, sokat ivó, gyűlölködő mostohaapánk természete és rosszabbra forduló sorsunk nemsokára ismét megbetegí- tette. Anyák betegágyánál jutot­tunk döntő elhatározásra. Ennek megfelelően én Buda­pestre utaztam, ahol — egy korábbi ismerősünk segítsé­gével — teljes ellátás fejé­ben három esztendőre szer- számlakatos-tanoncnak szer­ződtem Wekerle József laka­tosmesterhez. Kishúgomat a kórház akkori gondnoka — aki rokonságban volt mosto­hánkkal és szégyellte annak züllött életét — vette magá­hoz. A nemes lelkű és tisz­tességes ember, amikor hú- gocskám is elérte azt a kort, hogy kenyérkereső foglalko­zást kellett válasszon, hozzá­segítette, hogy orvos melletti asszistensnővé képezhesse magát. Anyánk — miután gyer­mekei sorsa rendeződött — megkönnyebbült. Mi is meg­nyugodtunk és reméltük, hogy ezek után gyors javu­lás áll be állapotában. A sors azonban most sem kö­nyörült rajtunk. Hamarosan kiderült, hogy a sok csapás gyógyíthatatlanná tette be­tegségét és másfél esztendei szenvedés után, 1925 húsvét- ján, öt esztendővel apánk halála után, ő is itthagyott bennünket. A szegény lélek nem érhette meg azt az időt, amikor mindkettőnk kezé­ben kenyérkereső foglalkozás volt már. (Folytatjuk) (Következik: INASSORS) HARMATI SÁNDOR Lázár György Csehszlovákiában (Folytatás az 1. oldalról.) Hétfőn délután a prágai Hrzán-palota gobelintermé­ben megkezdődtek a magyar —csehszlovák kormányfői tárgyalások. A magyar és a csehszlovák kormány elnöke a tanácsko­záson áttekintette a kétolda­lú kapcsolatok helyzetét, amelyet mindkét fél pozití­van értékelt. Kiemelt figyel­met fordítottak a gazdasági együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdésekre. A két kormányfő tájékoz­tatta egymást országa gazda­sági fejlődésének időszerű tapasztalatairól. Egyetértet­tek abban, hogy kölcsönösen figyelemmel kell kísérni egymás, valamint a többi szocialista ország gazdaság- irányítási gyakorlatát, s a tapasztalatokat mindenütt a sajátos viszonyok figyelem- bevételével lehet alkalmazni. Lázár György és Lubomír Strougal áttekintette a nem­zetközi helyzet fő problémá­it és megállapította, hogy a két ország valamennyi meg­vitatott kérdésben azonos ál­láspontot foglal el. A küldöttség plenáris ta­nácskozását követően Lázár György és Lubomír Strougal mintegy két órán át tartó négyszemközti megbeszélést tartott. Eközben a csehszlo­vák és a magyar delegáció gazdasági kérdésekben ille­tékes tagjai Marjai József és Rudolf Rohlicek minisz­terelnök-helyettesek vezeté­sével a kétoldalú gazdasági kapcsolatok időszerű felada­tait tekintették át. A kora esti órákban Lázár György és Lubomír Strougal aláírta a Gabcsikovo (Bős)— Nagymaros közötti vízlépcső- rendszer felépítéséről szóló államközi szerződés kiegé­szítő okmányát, Marjai Jó­zsef és Rudolf Rohlicek mi­niszterelnök-helyettesek pe­dig az építés során megvaló­sítandó kölcsönös segítség- nyújtási egyezményt módosí­tó jegyzőkönyvet. Hétfőn este Lubomír Strou­gal csehszlovák miniszterel­nök és felesége a prágai Cer- nin-palotában vacsorát adott Lázár György és felesége tiszteletére. A vacsorán a csehszlovák és a magyar kor­mányfő pohárköszöntőt mon­dott. Marjai József miniszterel­nök-helyettes hivatali elfog­laltsága miatt hétfőn este hazautazott Prágából. Lázár György felesége hét­főn látogatást tett a motoli gyermekkórházban. Országos közgazdász-tanácskozás Szekszárdon Kétnapos országos közgaz- rász-tanácskozás kezdődik ma délelőtt Szekszárdon, a Babits Mihály Megyei Mű­velődési Központban. A Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szak­osztályának iparstatisztikai és üzemgazdasági szekciója, valamint a Magyar Közgaz­dasági Társaság Tolna me­gyei Szervezete rendezi meg a szekció XIII. vándorülését. A mai tanácskozást dr. Kiss Albert, a KSH elnök- helyettese, az MKT statiszti­kai szakosztálya iparstatisz­tikai és üzemgazdasági szek­ciójának elnöke nyitja meg, majd K. Papp József, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, az ülés társelnöke üdvöz­li az ülésszakot és szól Tolna megye gazdaságáról. A be­ruházási politika időszerű kérdéseiről dr. Hoós János országos tervhivatali állam­titkár, a beruházási vásárló­erő szabályozásáról dr. Med- gyessy Péter pénzügyminisz­ter-helyettes, a fejlesztések területi sajátosságairól dr. Perczel György, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztá­lyának alosztályvezetője, a beruházási információs rend­szer fejlesztéséről, a haté­konysági és az egyensúlyi követelmények nyomon kö­vetéséről Dudás János, a szekció vezetőségi tagja, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője tart elő­adást. Délután üzemlátogatást rendeznek a Tolna megyei Húsipari Vállalat húskombi­nátjában, valamint a gemen- ci erdőt látogatják meg a tanácskozás résztvevői. Szerdán szekcióülésekkel folytatódik a program. A Maavar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényes: IMI. október U-tSl Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 647,66 6 654,31 6 660,96 Ausztrál dollár 4 047,96 0 652,01 4 056,06 Belga frank 84,06 80,08 84,16 Dán korona 473,15 478,62 474,09 Finn márka 787,17 787,96 788,75 Francia frank 557,90 558,46 559,02 Hollandi forint 1 624,79 1 526,32 1 527,85 Japán yen (1000) 196,26 190,26 190,45 Kanadai dollár 3 591,36 3 594,95 3 598,54 Kuvaiti dinár 15 307,57 15 322,89 15 338,21 Norvég korona 604,98 606,59 606,20 NSZK márka 1 712,86 1 714,57 1 716,28 Olasz líra (1000) 28,11 28,14 28,17 Osztrák schilling 243,56 243,80 244,04 Portugál escudo 35,58 35,62 35,66 Spanyol peseta 29,39 29,42 29,45 Svájci frank 2 098,37 2 100,47 2 102,97 Svéd korona 569,92 570,49 571,08 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 419,18 4 423,58 4 428,00 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21~i közléseknek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY £S csekk) Árfolyamok firvényes: 19*3 . október 11-töI Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 464,68 6 053,94 Ausztrál dollár 3 930,45 4 173,57 Belga frank 81,56 86,60 Dán korona 459,41 487,83 Finn márka — a) 764,82 811,60 Francia frank 641,71 575,21 Görög drachma — b) 45,99 48,83 Holland forint 1 480,53 1 572,11 Japán yen (1000) 184,55 195,97 Jugoszláv dinár — a) 38,00 40,36 Kanadai dollár 3 487,10 3 702,80 Kuvaiti dinár 14 863,20 15 782,58 Norvég korona 587,42 623,76 NSZK márka 1 663,13 1 766,01 Olasz líra (1000) 27,30 28,93 Osztrák schilling 236,49 251,11 Portugál escudo 34,65 36,69 Spanyol peseta 28,64 30,30 Svájci frank 2 037,46 2 163,48 Svéd korona — a) 553,38 587,60 USA dollár 4 290,87 4 536.29 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as

Next

/
Oldalképek
Tartalom