Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-03 / 182. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 182. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1983. augusztus 3., szerda AFRIKA LEGNAGYOBB GONDJA (2. old.) A VÁLLALKOZÁS BELSŐ FELTÉTELEI (3. old.) A KENYÉRGABONA TÁROLÁSA (5. old.) KOVÁCS ATTILA a VB-RE UTAZIK (6. old.) ROBOTOK, MÍTOSZ ÉS VALÓSÁG (5. old.) Értékítélet A pénzről beszélgetünk. A mimikáról, meg az elis­merésről. Egyszóval az ér­tékítéletről. Aki kemé­nyen dolgozik, megkapja-e azt, amit érdemel? Int, ezen a ponton már vita táirrad közöttünk. Nem mindig az jut a nagyobb jövedelem­hez, aki többet tesz. jNem irigykedésről van szó”, mondják barátaim. Említik (Feriit, a sivatagi hegesztőt, aki több mint két évig volt Irakban dol­gozni. Tűző naipon, a fel­forrósodott sivatagban, ke­gyetlenül rossz körülmé­nyek között dolgozott. Fe­rinek lejárt a megbízatá­sa, és keresetéből vásárolt egy japán autócsodát és egy lakást. Ferit nem iiriigyli senkii. Megdolgozott érte. Jár ne­ki a jólét, az autó meg minden, amit keresett. Aztán szóiba kerülnek más ügyek, olyanok, ami­kor a nagy jövedelem mel­lett nem látszik a munka. Mert ajz a Vagyon — érde­kes, iitt már vagyonról .be­szélnek — ügyeskedés ré­vén jött létre. A napokban tanúja vol­tam az egyik gyáriban két munkatárs beszélgetésé­nek. Az egyik éppen fel­mondott, új munkahelyén •legalább ezer forinttal lesz. itöibib a fizetése. A másik erre csak azt tudta mondán ni: de azért többet is kell dolgozni... „Többet, töb­bét, de éppen ezért megyek el innét. Üigy látszik, hogy dolgozni sem lehet itt, de •pénzt keresni sem. Én a több munkát vállalom.” Vitáink középpontjában •van mamiapsáíg a pénz. Szó esik a különféle butikok­ról, mellékmuniká'król, a gazdasági, munkaközössé­gekről, a háztájiról. Mind­arról, ahol többletmunká­val lehet több pénzt ke­resni. Beszélgetőpartnereim sorra megállapítják, hogy ahol több a munka, és a jövedelem is, a kutya sem bánja. Akinek esze, tehet­sége és ereje van, csinál­ja. De, álljunk meg egy pil­lanatra ... 'mondják több­ször is. Miért engedhető meg, hogy egy alig pár fo­rintos rongyért, mert az di­vatos, a butikosok száza­kat kérnek? Vagy... és sorolják azokat a lehető­ségeket, amiket mások ki­használnak és kevés mun­kával nagy jövedelemhez jutnak. Itt van a géipkocsi- •alikatrész-iügy. Kevés van belőle. A jó szimaitú és ki­tűnő összeköttetéssel ren­delkezőik több száz száza­lékos haszonnal adnak el alkatrészt. A gépkocsdtu- lajdonos kénytelen megfi­zetni. Hol van itt a reális értékítélet? Sehol. Az ilyen embereknek ne adjunk lehetőséget, aiz ilyen ügyeskedőket ne hagyjuk érvényesülni! Általában nem a na­gyobb jövedelmet veszik célba. A kevés munkát! Ez a helyes értékítélet. A munka legyen az érték. Ez egy olyan biztos pont, ahonnét tovább léphetünk. Csak ez az egyetlen lehe­tőségünk .arra, hogy társa>- dalmilag is elismertessük azokat, akik dolgoznak és munkával jutnak nagyobb jövedelemhez. Jól megér­demelt jövedelemhez. Világtalálkozó magyar orvosokkal Folytafla munkáját az eszperantó világkongresszus A 68. eszperantó világ­kongresszus harmadik nap­ján, kedden., a Budapest Sportcsarnokban ülést tar­tott az Eszperantó Világszö­vetség választmánya. A moz­galom „parlamentje” elfo­gadta a világszövetség elkö­vetkező ötéves munkatervét, amely legfontosabb feladat­ként a nyelv közelgő száz­éves julb.il©urnával kapcsola­tos ünnepségek előkészítésiét •jelöli meg. A tanácskozáson 45. tagországként felvették Kuibát a világszövetség tag­jai sorába, majd újjáválasz­tották a mozgalom’ legfelsőbb szervének elnökségét. A 9 tagú testület elnöke ismét a belga Grégoire Maertens, alelnökié az egyesült álla­mokbelii, Humphrey Tonkin, valamintt a japán Yoshimi Urned'a, főtitkára pedig új­ból a magyar Szabó Flóra •lett. Nyilvános üléssel folytató­dott a kongresszus fő témá­jának megvitatása. A mo­dem ikomimunilkáció társa­dalmi és nyelvi vonatkozá­sairól magyar, szovjet és NSZK-ibeli kutatók, szakér­tők előadásai hangzottak el. A nemzetközi kongresszusi egyetem résztvevői kémiá­val, környezetvédelemmel és nyelvtudománnyal kapcsola­tos témákkal foglalkoztak. A tanácskozássorozat ré­szeként tár tóttá újjáalakuló ülését az Eszperantó írószö­vetség, amely korábban a hatvanas évek köz-epéig mű­ködött. A három kontinens­ről érkezett mintegy 60 esz- perantiisita irodalmár meg­határozta a szövetség céljait, szabályzatot fogadott el és ideiglenes vezetőséget vá­lasztott. Ugyancsak kedden 18 or­szág szövetkezeti eszperant- •tistái rendeztek konferenciát iBudapesten, az Ipari Szövet­kezetek Székházéban. Szla- menicziky István, az Orszá­gos Szövetkezeti Tanács so­ros elnöke üdvözölte a részt­vevőket és tájékoztatást adott a magyar szövetkezeti imfesal ómról. •Ülést tartott az Eszperan­tó Tudós Szövetség is. Meg­vitatták az eszperantó nyelv alkalmazási lehetőségeit a különböző tudományok terü­letén. Választ kerestek arra, milyen módon segíthetné az eszperantó tudományos ered­ményeknek a jelenleginél gyorsabb nemzetközi megis­mertetését, elterjesztését, s miiként válhatnia a nemzetkö­zi kutatócsoportok közös nyelvévé. Az eszperantó világbéke- mozgalom küldöttei jubileu­mi ülésre jöttek össze. Az idén harmincéves mozgalom elnöke Fethies Imre, a Béke­világtanács tagja elmondot­ta: harmincnégy ország szer­vezete vagy képviselője tag­ja a mozgalomnak, amely 1973 óta együttműködik a Béke-vHágtanáoasaL Tájé­koztatójában szólt az aktuá­lis békekérdésekről, és a mozgalom előtt álló időiszerű feladatokról. A nap folyamán tanácsko­zott a mozgalom nőbizottsá­ga, megbeszélést folytattak az eszperantó utazási irodák képviselőd, a világszövetség tájékoztatási-módszertani bi­zottságának tagjai, sor ke­rült az eszperantó nyelvtan­folyamra, és összejövetelt rendezték az eszperantista madarászok is. Kedden hozták nyilvános­ságra, hogy az év eszperantó könyve díját a tavalyi bősé­ges termésből Tóth Endre: Lappar, az Antikrisztus című novelláskötete nyerte el. Ma­gyar szerző és kiadás első al­kalommal részesült ebben az elismerésben. Kedden Budapesten meg­kezdődött a világ magyar or­vosainak első szervezett ta­lálkozóját jelentő tudomá­nyos tanácskozás. Programja négynapos. Huszonkét or­szágból érkeztek óhazájukba az orvostudományok magyar származású művelői, hogy a gyógyászat, az orvosképzés több száz itthoni képviselőjé­vel együtt fölmérjék azokat az eredményeiket, amelyek­kel — a nemzetközi szakmai közvélemény által is elis­merten — hozzájárultak az orvoslás egyetemes fejlődé­séhez. A találkozót közösen hiívlta össze és védnökséggel is patronálja a Magyarok Vi­lágszövetsége, a Magyar Tu­dományos Akadémia, vala­mint a Magyar Orvostudo­mányi Társá'ságok és Egyesü­lete Szövetsége. A megnyitó ünnepséget az Akadémia székházában tartották, ahol a program során plenáris üléseken és szekciókban hangzik dl várhatóan mint­egy 150 tudományos előadás a gyógyítás történelmi té­máiról, elméleti kérdéseiről, az orvosi kutatásokról és gyakorlati tapasztalatokról. íAz első plenáris összejöve­telen Zoltán Imrének, a MO- TESZ elnökének bevezető szavai arról szóltak, miért fontos ez a nemzetközi jelle­gű magyar rendezvény. Egy­felől azért — mondta —, mert fórumot ad a szakmai értékek, a tudományos és kli­nikai munkálkodás kölcsönös megismertetésére, másfelől pedig elősegíti a világ ma­gyar orvosainak kapcsolatte­remtését és -bővítését, az ed­diginél szorosabb személyi együttműködését. A Magyarok Világszövet­sége nevében Gosztonyi Já­nos főtitkár mondott megnyi­tó beszédet, külön is köszönt­ve a külföldről hazalátoga­tott mintegy 200 orvost. A legfőbb törekvésként említette a főtitkár a világ- szövetség sokrétű tevékeny­ségével kapcsolatban, hogy segítsék a kivándorolt, emig­rált magyarokat a magyar nyelv megtartásában, kultu­rális örökségünk kinti ápolá­sában. Munkálkodásunknak a cél­ja — mutatott rá Gosztonyi János — a jó értelemben vett szolgálat. Segíteni azok­nak, akik magyarságukat új környezetükben is meg akar­ják tartani, akik — bár új hazában élnek — Magyaror­szághoz való kötődésüket is meg szeretnék őrizni. Ez a szándékuk, semmi más. Sen­(Folytatás a 2. oldalon.) Heves harcok az iráni-iraki frontokon Heves harcok dúlnak az iraki—iráni front .középső szakaszán — derült feii a ked­den reggeli, Bagdadban és Teheránban kiadott hadije- lentés ékből. iAiz INA iraki hírügynök­ség szerint az iraki erők hét­főn heves kézitusában vis­szaverték lae irániak leg­újabb tálmaidéslát. A teheráni rádió ezzel szemben azt je­lentette, hogy az iráni erők változatlanul fölényben van­nak és tovább erősítik hely­zetüket. Irán szombaton általános támadást indított a front kö­zépső szakaszán, hogy visz- szahódítsa a Mehran város körülötti iráni területeket Ajz iráni hadvezetés hétfőn engedélyt adott húsz külföl­di újságírónak, hogy elláto­gasson Kadzs Ornran iraki határterületre, amelyet az iráni erők másfél héttel ez­előtt foglaltak el. Ali Aikbar Velajaiti, iráni külügyminiszter a Reuter brit hírügynökségnek adott nyilatkozatában megerősítet­te: országa mindaddig foly­tatja a háborút, amíg Bag­dad el nem fogadja Teherán béikefeltételeit. Asgar Qvladi keresekdelmi és Aihimad Tavakkoli munka­ügyi miniszter benyújtotta lemondását Sz,aj ed Ali Ha- menei iráni köztársasági el­nöknek és Mlir Hosszéin Musszavi kormányfőnek, akik azt elfogadták — közöl­te hétfőn a teheráni rádió. Meleg napok, meleg munkahelyek A kánikulai napokban olyan munkahelyeket keres­tünk meg, ahol a dolgozók egész évben magas hőmérsék­letű csarnokokban, üzemré­szekben végzik munkájukat. Számtalan ilyen hely van az országban. A Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat csa­tári kerámiaüzemében az égetőkemence pirométere 830 Celsius-fokot jelzett ottjé'r- tunkkor. Ezen a hőfokon ége­tik az edényeket. A 18 méter hosszú csőkamence Végénél a már kiégetett bokályok, tá­nyérok hőmérséklete eléri a 60 fokot. A kemence körül pedig 45 fokot mutatott a hőmérő. A védőitalként oda­állított szódavíz is felmele­gedett ... A melegtől függet­len lehangoló kép fogadta a telepre belépőt, ugyanis a vi­har 25—30 cm vastag iszap­réteget sodort a gyár udvará­ba. Termelés közben folytak a helyreállítási munkák. Ismert, hogy a mosáshoz is forró vízre van szükség, ami szintén felhevíti a környeze­tének levegőjét. A Tolna me­gyei kórház mosodájában jú­lius hónapban 57 000 kilo­gramm szennyes textilt tisz­títottak meg. Naponta 2500— 3000 kilogramm a teljesít­mény. Ez a meleg ellenére sem csökkenhetett. Működtek ugyan a klímaberendezések, a vasalóban mégis 43 C-fok, a mosodában 48 C-fok volt a hőmérséklet. A dolgozók zu­hanyozással enyhítették a fá­radtságot. Telefonon felhívtuk a men­tőállomást is, ahol Tarr Ist­ván szolgálatvezető arról tá­jékoztatott bennünket, hogy volt olyan meleg nap, amikor Pakson 2, Dombóváron 2, és Szekszárdon 1 alkalommal kellett kivonulni azért, mert a meleg hatására rosszullét következett be. A kemencéből kikerült edények hőmérséklete 60 fok volt Csatáron, a kerámiaüzemben Az otthonról Hozott hűtőtás kából előkerültek ac italok a Patyolat mosodájában is üdítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom