Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

\ O w -i . mmm k-mbk -- mm mmmmmmmmmmmmmi - ­AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 141. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. június 16., csütörtök. Mai számunkból VIHAR UTÁNI KÖRKÉP ' SZEKSZARDRÓL (3. old.) UTCABALRÓL JÖTT A HÍR ... (4. old.) KIÁLLÍTÁS kapcsán, TANKÖNYVEKRŐL (5. old.) OLDALHALÓ ’83 (6. old.) TARTALÉKOSOK DICSÉRETE (5. old.) Jurij Andropov beszéde az SZKP KB plénumán Csepelre látogatóit a bolgár párt- és állami küldöttség Kádár János és fodor Zsivkov megbeszélése Todor Zsivkov Losonczi Pál társaságában ellátogatott a Csepel Vas- és Fémművekbe. (Telefotó) Moszkvában szerdán véget ért az SZKP Központi Bizottságának ideológiai kérdéseket megvitató plénuma. A tanácskozás második napján beszédet mondott Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára. A központi bizottság egyhangúlag határozatot foga­dott el a megvitatott kérdésekről. A tanácskozás döntést hozott szervezeti kérdésekben is. A plénum Grigorij Romanovot, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagját a Központi Bizottság titká­rává választotta. Mihail Szolomencevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját jóváhagyta a Közpon­ti Bizottság mellett működő pártellenőrzési bizottság elnöki tisztében. Az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak póttagjává választották Vitalij Vorotnyikovot. A Központi Bizottság póttagjai közül öt személyt tagjai sorába választott: Szergej Ahromejevet, a Szovjetunió marsallját, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöké­nek első helyettesét, Borisz Balmontót, a Szovjetunió szerszámgépgyártási és szerszámipari miniszterét, Vja- cseszlav Kocsemaszovot, a Szovjetunió NDK-beli nagy­követét, Vaszilij Csergyincevet, az orenburgi terület Hajnal nevű kolhozának kombájnosát és Vitalij Sa- banov vezérezredest, a Szovjetunió honvédelmi minisz­terének helyettesét. A Központi Bizottság plénuma a munkájuk során elkövetett hibáik miatt kizárta a KB tagjainak sorá­ból Nyikolaj Scsolokovot és Szergej Medunovot. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a Központi Bizottság székházában meg­beszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár Kom­munista Párt Közpdfiti Bi­zottsága főtitkárával, a Bol­gár Népköztársaság Állam­tanácsa elnökével. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a két testvérpárt vezetői tájékoztatták egymást az MSZMP XII. és a BKP XII. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról, a két párt tevékenységéről, a szo­cialista építőmunka eredmé­nyeiről. Áttekintették a sok­oldalú magyar—bolgár együttműködés helyzetét, megvitatták a továbbfejlesz­tés lehetőségeit. Széles körű véleménycserét folytattak a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A hivatalos, baráti látoga­táson hazánkban tartózkodó bolgár pórt- és állami kül­döttség tagjai szerdán délelőtt a magyar tárgyalócsoport résztvevőivel folytattak meg­beszéléseket. Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke Grisa Filipovval, a Bolgár Kommu­nista Párt KB Politikai Bi­zottságának tagjával, a Bol­gár Népköztársaság minisz­tertanácsának elnökével ta­lálkozott. Marjai József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese Sztanis Bonevvel. a BKP Központi Bizottságának tagjával, a Bolgár Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesével, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter pedig Petr Mladenovval, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjával, külügymi­niszterrel tárgyalt a kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó kérdésekről. A Todor Zsivkov vezette bolgár küldöttség délután — Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének társaságá­ban — a Csepel Vas- és Fém­művekbe látogatott. A vendé­geket a vállalat fémművének bejáratánál a főváros, a XXL kerület és az iparág vezetői fogadták. Juhász Gyulának, a fémművek igazgatójának kalauzolásával ismerkedtek a huzalgyártó üzemmel, ahol élenjáró technikával készül a nagy tisztaságú, könnyen ala­kítható vörösréz huzal. Ez a kábelgyártás egyik legfonto­sabb alapanyaga, így az üzem termékei nélkülözhetetlenek a korszerű híradás- és elekt­rotechnikához. Todor Zsivkov kérdésére az üzem vezetői elmondták, hogy a gyáregység három műszakban termel, mindösz- sze 18 ember szolgálja ki a nagy teljesítményű gépsort. A vendégek útja ezután a fémszalag-hengerdébe veze­tett, ahol ugyancsak korszerű eljárásokkal állítják elő a réz- és a rézötvözetű fémsza­lagokat. A technológia folya­matait végigkövető séta vé­geztével Gergely László hen- gerész-kormánvosnak, a Ság- vári Endre ifjúsági brigád vezetőjének kérésére Todor Zsivkov bejegyzést tett a bri­gád naplójába, s jó munkát kívánt a fiataloknak. A gyárlátogatást követően Todor Zsivkov a Csepel Mű­vek pártbizottságának tanács­termében aktívaértekezleten vett részt. Az aktíván jelenlévőket — a Csepel Művek kommunis^ tóinak, szocialista brigádjai­nak képviselőit —, s a bol­gár vendégeket Ernszt Antal, a vas- és fémművek pártbi­zottságának első titkára kö­szöntötte. Tájékoztatást adott a 90 éves gyárváros csaknem húszezer tagú kollektívájának életéről, munkájáról, a nagy­üzem termelési eredményei­ről. A tájékoztatót követően Osztos Józsefné, a Csepel Mű­vek egyik műszerészbrigádjá­nak vezetője kért szót és be­számolt a vendégeknek az idén kiváló ifjúsági brigád cí­met nyert 14 tagú kollektíva mindennapjairól, ök az erő­mű kazánjainak automatiká- ját ellenőrzik, gondozzák. — Mint mondotta, pontos, lelki- ismeretes munkájukkal ma­guk is sokat tehetnek, s tesz­nek is a gazdaságosabb ener­giatermelésért. A brigádve­zető kedves szavak kíséreté­ben nyújtotta át Todor Zsiv- kovnak a Tanácsköztársaság dicső küzdelmeinek jelképét, . a csepeli szikratávíró makett­jét, s egy kohászt mintázó szobrot. Ezután Todor Zsivkov emelkedett szólásra. Megkö­szönve a szíves vendéglátást, hangsúlyozta, hogy örömmel ismerkedtek meg az itteni ta­pasztalatokkal, a munka töké­letesítését szolgáló elképzelé­seikkel. Annál is inkább, mi­vel Bulgáriában is napiren­den van az ipari kombinátok szervezettségének, működési rendszerének fejlesztése. A magyar—bolgár kapcso­latokról szólva utalt arra, hogy a magyar párt- és álla­mi küldöttség 1979-es bulgá­riai látogatása során hosszú távú gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési programot fogadtak el. Ennek nyomán jelentősen bővültek, magasabb szintre emelkedtek a két ország kapcsolatai; ér­zékelteti ezt a több mint húsz konkrét megállapodás. A gaz­dasági együttműködés terü­letén közülük sok a koope­rációs szerződés. A jelenlegi magas szintű tárgyalásaink — mondotta — minden bizonnyal újabb len­dületet adnak állandóan erő­södő együttműködésünknek. Erre biztosíték az is, hogy tárgyalásainkat a teljes né­zetazonosság jellemezte a szocialista építés soron levő feladatainak, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek megítélésében. A központi bizottság főtit­kára nemzetközi kérdésekre is kitért felszólalásában. Han­goztatta: Bulgária a Szovjet­unióval és a szocialista kö­zösség többi országával együtt fellép a katonai erőegyensúly megbontását célzó imperia­lista törekvések ellen. A kö­zép-hatótávolságú atomfegy­ver európai telepítésének megakadályozása fontos lépés Európa és a világ békéje megőrzésének szempontjából. — mondotta Todor Zsivkov, majd átadta küldöttségük ajándékát, Szófia címerének mását a gyár vezetőinek. Az aktívaülésen felszólalt Losonczi Pál is. Aláhúzta, hogy a tárgyalásokon a teljes nézetazonosság, a két ország sokoldalú együttműködésének közös szándéka fejeződött ki. Az is megmutatkozott az esz­mecserék során, hogy gond­jaink a fejlődés új szakaszá­ból adódóan sok tekintetben azonosak, tehát együtt mun­kálkodhatunk megoldásukért, továbbra is élve a szocialista gazdasági integráció nyújtot­ta lehetőségekkel. A Csepel Művekben tett látogatás után, a késő délutá­ni órákban Todor Zsivkov a Nemzeti Galériában megte­kintette a Mátyás király és a magyarországi reneszánsz című kiállítást. A BKP KB főtitkárának, az államtanács elnökének Köpeczi Béla mű­velődési miniszter mutatta be a XV—XVI. századból fenn­maradt írásos és tárgyi emlé­keket. Todor Zsivkov különö­sen a kézírásos kódexeket tartalmazó tárlók előtt idő­zött sokáig. A múzeumi séta végeztével a magas rangú vendég köszönetét mondott az élményekben gazdag prog­ramért, s átnyújtotta Berecz- ky Lórándnak, a Nemzeti Galéria főigazgatójának egy az időszámításunk előtti ne­gyedik századból származó trák lelet aranyozott máso­latát. Este a bolgár párt- és álla­mi küldöttség megtekintette a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttesének műsorát az együttes székházában. Az SZKP Központi Bizott­sága ülésén szerdán beszédet mondott Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára. Részletesen szólt a párt ideológiai munkájáról, meg­jelölve annak jelenlegi fő fel­adatait. Megállapította, hogy a párt ideológiai, nevelő- és propagandamunkáját fel kell emelni azoknak a nagy és bonyolult feladatoknak a szintjére, amelyeket a párt a fejlett szocializmus tökélete­sítése során old meg. Minden pártbizottságnak, minden pártszervezetnek tisztában kell lennie azzal, hogy bár­milyen fontosak is az általuk végzett egyéb feladatok, az ideológiai munka egyre in­kább előtérbe kerül. A felvi­lágosító, nevelőmunka esz­köztára hatalmasra növeke­dett, s most arra van szük­ség, hogy ezeket az eszközö­ket megfelelő módon a ko­rábbinál aktívabban, alko­tóbban, a szovjet emberek megnövekedett műveltségi szintjét és magasabb igényeit figyelembe véve használják fel. „Ezen a téren még sokat kell tanulnunk; legfőbb el­lenségünk a formalizmus, az idejétmúlt sablonok alkalma­zása, a határozatlanság, sőt gyakran a gondolkodás reny- hesége” — mondotta Jurij Andropov. A végrehajtandó feladatok között említette a társadalomtudományok, első­sorban a közgazdaságtudo­mány magasabb szintre eme­lését. A kutatóknak azokkal a reális gyakorlati problé­mákkal kell foglalkozniuk, amelyeket az élet állít a tár­sadalom elé. A társadalom- tudományoknak a természet- tudományokhoz hasonlóan a párt és az egész nép hatékony segítőtársaivá kell válniuk e feladatok megoldásában. Az SZKP KB főtitkára be­szédében részletesen szólt a pártprogram új szövegezésé­nek előkészítéséről, amelyről az SZKP XXVI. kongresszu­sa hozott határozatot. Megál­lapította, hogy az SZKP je­lenleg érvényben levő, 1961- berí, az SZKP XXII. kong­resszusán elfogadott prog­ramja egészében helyesen jel­lemzi a világban végbemenő társadalmi fejlődés törvény- szerűségeit, a párt és a szov­jet nép kommunizusért vívott harcának céljait és alapvető feladatait. Az élet bebizonyí­totta a program alapvető megállapításainak helyessé­gét. Van azonban a pártprog­ramnak néhány olyan megál­lapítása, amely nem állta ki teljes mértékben az idő pró­báját, mivel részleteiben el­szakad a valóságtól, indoko­latlanul részletekbe menő té­teleket tartalmaz. Két évti­zed alatt a szovjet társada­lom, más szocialista országok és az egész világ fejlődésében sok fontos változás ment vég­be. Ezeket elméletileg alapo­san át kell gondolni, és figye­lembe kell venni a párt hosz- szú távú bel- és külpolitikai stratégiájának kimunkálása során. A pártnak ma elsősor­ban olyan programra van szüksége, amely meghatároz­za a fejlett szocializmus terv­szerű és sokoldalú tökéletesí­tését, a kommunizus irányá­ban történő további előreha­ladást. Az ország politikai rend­szerének feljesztéséről, a szovjet államiság tökéletesí­téséről, a szocialista demok­rácia szélesítéséről szólva Ju­rij Andropov megállapította: az érvényben lévő pártprog­ramban szereplő ezzel kap­csolatos feladatok közül már sokat megoldottak, különö­sen a Szovjetunió új alkot­mányának elfogadása óta. A szovjet gazdaság fejlődé­sét illetően a főtitkár a ter­melőerők minőségi változá­sát nevezte meg legfőbb cél­ként. Át kell térni az inten­zív fejlődésre, s a gyakorlat­ban kell egyesíteni a szocia­lista társadalmi rend előnyeit a tudományos-műszaki for­radalom vívmányaival. Az SZKP KB főtitkára szólt a szovjet emberek élet- színvonalának javításáról is, hangsúlyozva, hogy annak ki kell terjednie az emberek kulturális színvonalának ál- (Folytatás a 2. oldalon.) A megyei tanács vb megtárgyalta Húsellátás, földgázprogram Ülést tartott tegnap délelőtt a Tolna megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. A lejárt határidejű vb-határozatokról szóló jelentés elfogadása után a testület a Szekszárdi Hús­ipari Vállalat tevékenységét tárgyalta meg, pontosabban azt a munkát, amelyet a me­gye lakosságának ellátásában fejt ki. A napirend előadója a vállalat igazgatójának tá­vollétében Dóra Béla igazga­tóhelyettes volt. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium élelmiszeripari fő­osztályának a vezetője, dr. Kiss Ferenc és az Állatforgal­mi és Húsipari Tröszt vezér­igazgató-helyettese, Faludi Endre is részt vett e napi­rend megtárgyalásában. A be­számoló szólt arról a kettős feladatról, amely egyrészről Tolna megye hús- és húské­szítmény-ellátását jelenti, másrészről pedig exporttevé­kenységet. A beszámoló fe­letti vitában a bizottság tag­jai olyan kérdésekre keres­tek választ, amelyek a válla­lat termékeinek minőségéből és az ellátás hullámzásából fakadó hiányosságokat érin­tették. A válaszadó a problé­mák ismeretében elsőként a létszámhiányt emelte ki, amely valamennyi munkate­rületre kihat. A tröszt képvi­selője hosszasan és reálisan értékelte a vállalat eddig végzett munkáját, segítséget és megértést kérve a végre­hajtó bizottságtól. A napirendre tűzött témák sorában az a tájékoztató vál­tott ki még nagy érdeklődést, amely Szekszárd és Bonyhád városok országos földgázhá­lózatba való bekapcsolásának előkészítéséről szól. Mint is­meretes, a VI. ötéves terv energiagazdálkodási prog­ramjának megfelelően 1982 tavaszán Tolna megye lehe­tőséget kapott arra, hogy az említett két város földgázel­látásának beruházási prog­ramot indítson. Az olajkivál­tást ereedményező beruházá­sokhoz az állam kedvezmé­nyes hitelt, állami kölcsönt nyújt. A két várost ellátó nagynyomású távvezeték déli csatlakozási pontját, a báta- széki vázkerámiagyárhoz idén kiépülő ágvezeték adja. A távvezeték-kiépítés becsült költsége 209 millió forint. Az előzetes kötvényjegyzésekből kitűnt, hogy a megyében mű­ködő vállalatok, szövetkeze­tek — függetlenül attól, hogy a gázhálózatba való kapcso­lásban érintettek-e vagy sem — ténylegesen felismerték a megyei földgázprogram jelen­tőségét. A nagyfogyasztók földgázfűtésre való átállásá­val évente körülbelül 60 ezer tonna olaj váltható ki. Ez az előzetes számítások szerint, a fűtési költségekben több mint százmillió forintos csökkenést eredményez évente. A végrehajtó bizottság vé­gezetül megtárgyalta a június f 23-án soron következő máso­dik negyedévi tanácsülés anyagát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom