Tolna Megyei Népújság, 1982. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-25 / 225. szám
1982. szeptember 25. NÉPÚJSÁG 9 NDK Egy műgyűjtő nagyüzem A schwedti petrolkémiai kombinátban különleges módon elégítik ki a dolgozók szellemi- kulturáliis igényeit: az évek óta folyó műgyűjtő tevékenység eredményeként nem csupán a kultúrotthon, de a kombinát fogadó- és munkahelyiségeit is értékes műtárgyak — festmények, akvarellek, grafikák, plasztikák, domborművek, mozaikok — díszítik. A képzőművészeti alkotások száma megközelíti a 400-at. Negyven jólismert mester, vagy még csak a pályája kezdetén álló fiatal képzőművész alkotása szerepel az említett gyűjteményben. A cél a kezdet kezdetén az volt, hogy megismertessék, megszerettessék a dolgozókkal a művészeti alkotásokat. Ez olyannyira sikerült, hogy most már minden egyes kollektíva ragaszkodik a „saját" műtárgyaihoz. Hagyománnyá lett az üzemen belüli kiállítások megrendezése is, amelyeknek mindig nagy sikerük van. A művészeknek ma már rangot jelent, ha a schwedti petrolkémiái kombinátban kiállíthatnak. Érdeklődő, értő közönség várja itt őket. „A vegyipari dolgozók galériájának" nevezett kiállítóteremnek az utóbbi tíz évben 200 000-nél is több látogatója volt. Különösen népszerűek azok a kiállítások, amelyek a már addig is jelentős műgyűjtemény gazdagodását, az új szerzeményeket mutatják be. A „galéria" nemcsak szemlélődésül szolgál. A látogatók a kiállított tárgyak alkotóival is találkozhatnak, véleményt cserélhetnek, aminek — mindkét oldalon megnyilvánuló előnyeit nem szükséges hangsúlyozni. A kombinát munkabrigádjai tevékenyen részt vesznek a rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, sőt a programokat is ők kezdeményezik. A Május 8. villanyszerelő brigád egy ismert művészházaspárral tart kapcsolatot. Kapcsolatot építettek ki az itt dolgozók néhány rangos intézménnyel is, többek között a berlini Állami Operaházzal, amely — a találkozók alkalmával — kosztüm- és olakátkiállítást rendez Schwedtben. Az Aufbau Kiadó a berlini Deutsche Theater és több irodalmi archivum is segíti a schwedti kombinát dolgozóinak kulturális tevékenységét. Az Ural folyó halállománya Lehalászás a folyón Az Ural folyó a Kaspi-tenger medencéjének egyik nagy vízi- útja, amely bővelkedik az értékes halfajtákban. Itt fogják például a tokfélék jelentős hányadát, itt termelik az ínyencek csemegéjeként számon tartott fekete kaviárt, amely mind az országhatáron belül, mind pedig külföldön igen nagy keresletnek örvend. A mintegy 2,5 ezer kilométer hosszú folyón igen kedvező feltételek alakultak ki a halak gyarapodásához. A halászat ősidők óta a helyi lakosság alapvető foglalkozása. Az utóbbi tíz évben az ipari központok fejlődése és a nagy hidrotechnikai létesítmények építése kapcsán nemcsak a Kaspi-tenger és mellékfolyói állatvilágának megőrzése, hanem szaporítása lett a fő feladat. A Volga és az Ural ökológiai állapota a gazdasági szakemberek és kutatók figyelmének középpontjába került. Az ipari objektumoknál, a nagyvárosokban szennyvíztisztító állomásokat létesítettek. A halállomány újratermelődésével egy sor kutató- és tervezőintézet foglalkozik. Évente nagy mennyiségű, mesterségesen nevelt növendékhalat engednek a tengerbe, ami kitűnő eredményeket hoz. A fehér lazac természetes feltételek közötti szapprodását mesterséges környezettel felcserélve például a haltenyésztési szakembereknek sikerült jelentős mértékben növelni az állományt. Sokat tesznek a haltenyésztés fejlesztéséért az Ural folyón is. Megtiltották a nagy teljesítményű motorokkal járó hajók közlekedését és a folyót állandóan járják a halőrök. A tokfélék tenyésztésével foglalkozó központi kutató intézet ural—kaspi részlegének kísérleti halgazdaságában évente sok száz millió tok, viza és más halivadékot nevelnek. Még ' a Donba és a Kubányba is küldenek innen halikrát. Beruházások Bosznia-Hercegovinábao Megközelítően 1 milliárd 400 millió dinárt fordítanak vegyipari fejlesztésekre Bosznia- Hercegovinában. A cél — a hazai szükségletek saját erőből történő jobb kielégítése érdekében — új üzemek építése, s a meglévők kapacitásának növelése rekonstrukcióval és bővítéssel. A zvorniki Birac alumíniumművek zeolit-termelésének céljaira összesen 670 millió dinárt használnak föl. A zeolit a tisztítószer-gyártás fontos alapanyaga, amelyből a felépülő új gyáregység 40 ezer tonnát gyárt majd évente. A vegyipari beruházások keretében több új gyár kezdi meg működését a köztársaság más városaiban és ipartelepein is. Prijedorban festékgyárat létesítenek, amely természetes vas- oxidból állítja elő termékeit. A beruházásra 710 millió dinárt költenek. Az üzemben évente 10 ezer tonna festéket fognak gyártani, s ez a mennyiség várhatóan teljes egészében kielégíti majd a hazai igényeket. Mokróban, az ELASTIC üzemben gyártják a selejtgumiból készülő népszerű Regupol padlóburkolókat. Most ezt a gyárat is bővítik és korszerűsítik. Bővítik az Ermitázst A Szovjetunió Művelődésügyi Minisztériuma határozatot hozott az Ermitázsnak, a világ egyik legnagyobb, a maga nemében páratan képzőművészeti múzeumának a rekonstrukciójára és bőbővítésére. A hír kapcsán felkerestük B. Piotrovszkij akadémikust, a múzeum igazgatóját. — Az elmúlt évtizedekben hallatlanul megnövekedett a múzeum gyűjteménye. Jelenleg több mint 2 miliő 600 ezer darabból áll; festmények, szobrok, grafikák, művészi dísztárgyak, archeológiái leletek, érmék, pénzek, stb. Igen nagy a zsúfoltság a raktárakban, de nincs elég hely a műhelyekben, a laboratóriumokban sem. A szovjet múzeumok gyakorlatában elsőnek nálunk létesült röntgen-, televízió- és más készülékekkel felszerelt fizikai laboratórium. Ezt is fel kell szerelni újabb eszközökkel, készülékekkel, ehhez viszont több hely szükséges. Főiskolások az itáliai művészeti alkotások termében Az Ermitázsnak évente több mint három és fél miliő látogatója van. Ezért a kiállítótermekben, bár van belőlük 535, olykor nagy a tömeg. Több mint százezer darab tárgy van kiállítva, de az is igaz, hogy nincs mindegyik jól látható helyen. A múzeum már betölt minden palotaépületet, a zsúfoltság mégis nagy, ezért kerül sor a restaurálásra, bővítésre. — Közismert, hogy a múzeum épületei — a Téli Palota, a Régi Ermitázs, és a Kis Ermi- tázs, valamint a Cári Színház egységes, régen kialakult építészeti együttest alkotnak. Melléjük nem lehet semmi újat építeni. Hogyan tervezik a múzeum területének bővítását? — A környező régi épületeket vesszük igénybe, azokat, amelyek architektúrája az Ermitá- zséval azonos történelmi Időszakban alakult ki. Ezeket teljesen átalakítják, de csak belülről és a múzeum igényeinek megfelelően. A Néva partra és a Halturin utcára néző homlokzati részeket érintetlenül hagyják. így tehát semmi nem bontja meg a paloták és környező épületek művészien kialakított harmóniáját. — Milyen részlegek kerülnek majd azokba az épületekbe, amelyeket átadtak az Ermitázsnak? — Az olyan helyiségekben, amelyekben megfelelő hőmér-‘ sékletet és páratartalmat lehet majd biztosítani, egy sor restauráló műhelyt és tárolót helyezünk el. Ez nagyon fontos számunkra, hogy műkincseinket eredeti szépségükben megőrizhessük az utókornak. Nemcsak a meglévő gyűjteményre gondolok, hanem arra is, amivel ez még gyarapodik. És ez a gyarapodás jelentős — évenként 18—20 ezer kiállítási tárgy. Az Ermitázstól csupán idén mintegy húsz archeológiái expedíció indult el a Kubány vidékére, a Krímbe, Közép-Ázsiába és más helyekre. A Pendzsikent környékén végzett ásatásoktól már különleges, kora-középkori freskókat hoztak be. Ezeket restaurálni kell, majd megfelelő módon tárolni. Sok más egyéb lelet is van, amelyről gondoskodnunk kell. _ Az Ermitázs gyűjteményének gazdagítására többféle lehetőségünk van. Ahogy mi mondjuk, „kéz alatt" most is nagyon sok értékes műalkotás van, többek között nyugati festmények. így került hozzánk például J. E. Blanche francia, M. Stazione olasz festőművész alkotása és több más képzőművészeti alkotás. Egy sor híres műkincset külföldi aukciókon vásároltunk meg, több műalkotást térítés nélkül kaptunk hazai és külföldi ajándékozóktól. — A rekonstrukció után valószínűleg a látogatók is több kényelemhez jutnak ... — A palotákban felszabaduló helyiségek egy részét a kiállítási termek bővítésére használjuk. Nagyobb lesz többek között az orosz kultúra, az ókor, a külföldi és a szovjet Kelet történetét bemutató kiállítások területe. Új termeket nyitunk, amelyekben bemutatjuk a szocialista országok, valamint a skandináv országok kultúrájának történetét. A numizmatikai osztály részére új tudományos részleget tervezünk, amelyet nemcsak az Ermitázs munkatársai látogathatnak, hanem a gyűjtők is. Ami pedig a látogatók kényelmét illeti, pihenőhelyeket is kialakítunk számukra. Tervünk, hogy az információs irodát is bővítjük és korszerű berendezések segítségével előzetes tájékoztatást adunk a mű. zeum gyűjteményeiről. A prágai művészeti központban látottak tapasztalatait kívánjuk felhasználni, ahol múzeumlátogatás előtt a látogatók az információs iroda vetítőtermében a múzeum történetét ismertető filmet tekintenek meg. Emellett különféle hasznos tájékoztatást is kapnak a kiállító termek elhelyezkedéséről. Gazdaság és tudomány Az NDK-ban kidolgozták a természettudományos és műszaki alapkutatások tervezetét az 1955-ig terjedő időszakra. A feladatok ellátásában részt vettek az egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek és az NDK Tudományos Akadémiája. Tudományos kutatásokra és fejlesztésekre az elmúlt tervidőszakban 35 milliárd márkát fordítottak az NDK-ban. Az idén viszont csaknem 9 milliárd márka áll rendelkezésre. Évről évre növekszik a magasan képzett szakemberek száma. Jelenleg minden hatodik dolgozó - összesen 1,4 millió ember — főiskolai vagy más szakképesítéssel rendelkezik. A szocialista iparban megfelelő szakképesítéssel rendelkező dolgozók száma az ötszöröse, a főiskolát végzetteké pedig a tízszerese a korábbinak. A kutatásokban több mint 100 ezer tudós vesz részt. A kutatási tevékenység 80 százaléka a népgazdaságban összpontosul, 20 százalékát pedig a tudományos intézményekben, az egyetemeken, főiskolákon és a Tudományos Akadémia intézeteiben végzik. A nagyobb üzemek, az ipari és a mezőgazdasági kombinátok önálló kutatórészleggel rendel, keznek, amelyek természetesen szoros kapcsolatot tartanak az akadémia, egyetemi kutatóintézetekkel. Az alapkutatások legnagyobb központja az NDK Tudományos Akadémiája, amely 20 ezer munkatársat, köztük 6 ezer tudóst foglalkoztat 50 központi kutatóintézetében. Az Akadémia jelenleg 26 miniszteriális és más állami szervvel áll kapcsolatban. Emellett szerződéses együttműködés fűzi az üzemóriásokhoz, mintegy 60 kombináttal van érvényben lévő megállapodása. Mélyreható kutatásokat folytatnak az ország 7 tudomány- egyetemén és 46 főiskoláján is. A munka mellett kutatásra készíti fel hallgatóit az a 234 mérnök-tanfolyam is, amely a helyi körülményekre alapozva bővíti és szélesíti az ismereteket. Az egyetemeken több mint 33 ezer tudós, 6 ezer professzor és docens végez kutatómunkát az oktatással párhuzamosan. Hasonló feladatokat lát el 26 ezer főiskolai tanár, 20 ezer mérnök, s ezenkívül könyvtárosok, technikusok, művezetőik, laboránsok. A kutatómunkában egyre több egvetemi és főiskolai hallgató, diploma előtt álló diák is részt vesz. A természet furcsaságai Új marhahibrid Egy Moszkva melletti kísérleti gazdaságiban az orosz feketetarka marha és az azer- ■bajdzsáni zebu keresztezésével kedvező tulajdonságú marha- hibridet tenyésztettek ki. A teheneknek évi 4500 literes átlagos tejtermelése kevesebb, mint más tehénfajtáké, de tejük zsír- tartalma 4,5-5 százalék. Ezenfelül a hibrid erősebb testalkatú és a betegségeknek ellenál- lóbb, mint sok más marhafajta. A hibrid, amelynek létrehozásához húsz év kellett, alkalmas nagyüzemi tartásra. A kutatók most azon dolgoznak, hogy kubai zebukkal történő keresztezéssel nagy termelékenységű marhák új vonalát teremtsék meg. SÜLLYEDŐ SÍKSÁG A Nyugat-szibériai Alföld, a Szovjetunió legnagyobb síksága csaknem egyharmad métert süllyedt az utóbbi 2£ év ala.tt. A szibériai geodéták számos mérés alapján megállapították, hogy az Uraitól a Jenyiszejig terjedő hatalmas terület évente mintegy 10—15 millimétert süly- iyed. Ennek az az oka, hogy a terület egy olyan rendkívül labilis szerkezetű kristályos masz- szívumon nyugszik, amely már több tízmillió évvel ezelőtt is annyira ilesüllyedt a tengerszint alá, hogy az Északi-Jeges-ten- ger vize benyomulhatott a szárazföldre. A tudósok feltételezik, hogy a síkság fokozatos lesüllyedésével függ össze a terület elmo- csarasodása is. Ma Nyugat- Szibéria területének több mint egyharmadát mocsár borítja, amely állandóan növekszik. A földkéreg függőleges mozgásaira vonatkozó mérési eredményeket feltüntetik az új nyugat-szibériai térképen is. A most kiadott térkép sokban segíti majd a kőolaj- és földgázkutatók, az építészek és település- tervezők, valamint a szeizmo- lógusok munkáját. MESTERSÉGES ZÁTONYOK Lett tudósok tervei alapján mesterséges zátonyokat telepítenek a Balti-tenger part menti vizeibe a szakemberek. A partvonaltól két kilométerre kísérleti zátonyvonulatot építettek, amelyet fenékhálóval erősítettek meg. A betontömbökre pala- és cseréptörmeléket, továbbá építőipari hulladékot halmoztak föl. A mesterséges zátonyok igen hamar benépesültek. Csupa olyan élőlény — növények, algák, rákfélék, kagylók — telepedtek meg rajtuk, amelyek nélkülözhetetlenek a halak természetes táplálkozásában. A kísérletező tudósok különösen a feketekagyló-tele- peket tartják fontosnak, mert ezek a puhatestűek nagy meny- nyiségben halmoznak fel szervezetükben a halak számára szükésges kémiai elemeket. Emellett, ahol feketekagyló-te- lepek keletkeznek, ott tisztább a víz, megjelennek a moszatok és így ideális ívóhelyre tehetnek szert a halak. A leningrádi Ermitázs, a világ egyik legnagyobb képzőművész éti múzeuma
