Tolna Megyei Népújság, 1982. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

e népújság

1982. augusztus 20.

Múltunkból

— Kezdjük a legelején: mikor és milyen meggondolásból választotta az ügyvédi pályát?

— Úgy ötvenhárom-ötvennégyben, amikor még 'közép- iskolás voltam, döntöttem, hogy jogtudományi egyetemre megyek éS hb lehetséges, ügyvéd leszek. Már középiskolás koromban is rendkívüli vonzalmat éreztem a társadalomtudományok iránt, és a jog valahol a társadalomtudományok egyik lega'ldpvetőbb szférájához tartozik. A jog mint olyan, felépítmény jellegű és az ügyvédség intézménye a felépítmény- jellegen 'belül is hihetetlen hatású. Igen nagymértékben visz- sza tud hatni az alapra, mégpedig az ügyvédi magatartással, megjelenéssel, megnyilvá- n utassal.

— Pedig abban az időben ez nem volt valami világos az ügyvédek társadalmi elismeréséről, megbecsüléséről nemigen lehetett beszélni...

— Valóban így volt. A felszabadulás előtti évtizedekben, sőt mondhatnám évszázadokban kialakult a társadalmi ellenérzés az ügyvédekkel szemben. Annak ellenére, hogy voltak a „szakmának” nagyjai, hogy csak Kossuth Lajost említsem, aki fiatal korában a Szepességben ügyvéd'kedett igen sikeresen, vagy Landler Jenőt, a Tanácsköztársaság népbiztosát, aki korábban ügyvéd vOlf, sőt, Lenin is ügyvédként kezdte. No, deltát nem ilyenekből állt a többség. Az ellenérzés abból az aspektusból is fa'kadt, hogy az ügyvéd — ha periférikusán is — tagja volta burzsoá osztálynak, a burzsoázia és az oligarchia ügyeit vitte, életmódjaiban is azonosulva vélük. 'Ezt a társadalom nem szívesen nézte és ez 'bizony a felszabadulás után is kísértett. Aztán: a társadalom fejlődésével kapcsolatban volt egy olyan elképzelés, 'hogy a szocializmusban az emberek majd szépen meglesznek egymással, a bűnözés 'is a kizsákmányoló társadalom terméke és ahogy a gazdasági alap megváltozik, automatikusan uralomra jutnak az új tudatformák, ügyvédre nemigen lesz szükség.

— Hát ez bizony nem következett be...

— Nem mondhatnám,, ho’gy abban az időben ezt én ilyen tisztán láttam, inkább csak éreztem, hogy az ügyvédi munka megbecsülése túljut az akkori mélyponton. Nálunk a fellendülés a hatvanas évek elejére tehető, amikor az állampolgárok az ügyvédi segítséget egyre inkább igénybe vették. Emelkedett az életszínvonal, az anyagi 'javak gyarapodtak, ezek megszerzése, megtartása előtérbe került. Megjelent egy sor 'korábban nem ismert bűn- cselekmény-lkategória, amelyek ellen a társadalom föltétlenül védekezett.

— Az egyetem elvégzése után azonnal a pályára került?

— Igen, pályázat útján lettem a szekszárdi ügyvédi munkaközösségnél — ahol most is dolgozom — 1958. november 27-ével ügyvédjelölt. Két év múlva tettem egy kis kitérőt, négy évig a megye ipari szövetkezeteinek jogvédelmét ellátó jogi irodánál dolgoztam, köziben sikeres sza'kvizsgát tettem. Nem volt felesleges ez a rövid 'kitérő, mert túl azon, hogy rendkívül sóik barátra, 'ismerősre, jóindulatú pártfogóra tettem szert, egy kicsit bepillanthattam a gazdasági élet rejtelmeibe s, ami az ügyvédek előtt csak akkor 'nyílik fel, 'ha büntetőügyben képvisel.

— Az ügyvédnek tehát sokoldalúnak kell lennie?

— Valamennyi ügyvéddel szemben elvárás, hogy a jog minden területén egy bizonyos szintig megfelelő és 'kellő ismeretekkel rendelkezzék. De figyelemmel arra, hogy rendkívül differenciált a jogrendszerünk, sok az apró részletszabályozás, óhatatlanul .szükséges a szakosodás is.

— Említette az ügyvédség intézményének jelentőségét, hatását a társa-' dalomra, pontosabban a társadalmi rendszerre. Kifejtené ezt bővebben?

— Kétféle ügyvédi magatartás lehetséges: vagy támogatom az ügyvédkedéssel azt a társadalmi rendszert, amelyben élek, vagy ellenzem azt. Egyszóval, ügyféléimét vagy így, vagy úgy Okítom ki. Vagy törvénytiszteletre, vagy arra, hogy keressük a kiskapukat, azokat a lehetőségeket, amelyek valahol össztársadalmi érdekkel ütköznek. A választásban egyértelműen meghatározó az ügyvédi eskü, amely az alkotmány és az érvényes jogszabályok tiszteletére, betartására és betartatására kötelez.

— A közvélemény egy része mégis azt tartja jó ügyvédnek, aki megtalálja a „kiskapukat".

— Ebbe az utcába nem mehetünk bélé. A görbe utakra az ügyvéd ne menjen el, nem kifizetődő, tehát azokat a megbízásokat lehetőleg meg kell tagadni, ahol az ügyvéd tudomására jut, hogy nem igaz ügyet szó pálma. Egyébként hadd mondjam el, hogy Tolna megyében ez a tendencia, ez a törekvés töretlen.

— Az ügyvéd akkor tevékenykedhet eredményesen, ha birja megbízójának teljes bizalmát, az tehát el kell, hogy mondjon ügyvédjének mindent, amit az üggyel kapcsolatban tud, olyan adatokat, részleteket, amelyekről a vele perben álló léinek — vagy büntetőügyekben a vád képviselőjének — nincs tudomása. Mit tesz ilyen* kor az ügyvéd?

— Mint ahogy van orvosi, hivatali, állam-, no meg gyártási titok, az .ügyvédet is titoktartás kötelezi. Erre felmentvényt a megbízó adhat, de egyes meghatározott esetékben még ez sem menti fel az ügyvédet a titoktartás kötelezettsége alól. Egy kivételiéi: ha olyan titok jut tudomására, amely készülő bűncselekménnyel kapcsolatos. De ennek felfedése már nem ügyvédi 'kategória, hanem állam pól g ári kötelesség.

'Egyébként, az ügyvéd is őszinte kell, hogy legyen a megbízóval szemben. Meg kell világítania, ha úgy látja, hogy az ügy reménytéén, a per nem nyerheti meg. Előfordult már, hogy az ügyfél cetliket hozott, amelyben X meg Y elismeri, hogy kölcsönként több tízezer forintot vett fél tőle. A beszélgetés során kiderült, hogy ezeket megvesztegetési célra szánták, ám a megvesztegetés nem realizálódott, illetve az „eredmény" elmaradt. 'Másik esetben uzsana'kaimatra kiadott 'kölcsönt perelték volna vissza. Kioktattam őket, 'hogy bírói úton érvényesíteni az Ilyen követelést nem .lehet, különben is ilyen esetben „bélép" a perbe

az ügyész és az állam javára követel elmarasztalást.

Más a helyzet a kisajátításoknál. Tegyük fél, a kisajátított a Vasvári utcában lakik, ahová a város óvodát épít. Óhatatlanul érdeksérelme van annak az idős embernek, vagy házaspárnak, akinek házát 'kisajátítják, de társadalmi érdek, hogy az óvoda ott megépüljön. Az érdeksérelmet próbálja az állam ellensúlyozni a kártalanítási összeggel, ám csók részben tud ezzé! kompenzálni, mert a kisajátított nem fogja magát 'jól érezni a Csokonai utcai bérházban. Az ügyvéd igyekszik meggyőzni őket, hogy nézzenék 'körül, vásároljanak házat a városnak azon a részén, ahol a közeljövőben nem lesz kisajátítás. De semmiképp sem ügyeskedhet az ügyvéd oly módon, ahogy azt a nem- réa leleplezett fővárosi társaság tette, almit egyébként az egész Tolna megyéi ügyvédi testület elítél és elhatárolja tőle magát. Egyébként, ilyen k i sa j át irtá s i - kó rt é rítés i peréket vállalunk, ha úgy látjuk, 'hogy a követelés reális. 'Ezt él lehet intézni a jogszabály adta kereteken belül, a díjszabásban meghatározott ügyvédi díjért.

— Tehát az is előfordul, hogy a munkaközösség, vagy az ügyvéd visszautasít megbízást.

— Ha az ügyvéd úgy látja, hogy reménytelen az ügy kimenetele, vagy törvényszegésről van szó, igen. .Kivéve természetesen a bíróság általi k'irende- 'éseket — ezek többnyire büntetőügyékben fordulnak elő —, amikor az ügyvédnek védenie kell. 'Egyébként, néha kimondottan örülök, 'ha egy-egy ügyből nem lesz per, például, ha válni 'készülők jönnek. Előfordult már, hogy úgy láttam:van remény a házasság helyreállítására, azt mondtam a feleknek, várjunk, tegyük félre egy időre 'az ügyet. Pár hét múlva jötték, hogy nem lehetne-e még továbbra is függőben tartani. Aztán már nem jöttek, láttam őket az utcán karonfogva sétálni, a gyerekkel. Több ilyen „véglegesen" félretett aktánk van.

— Szó esett beszélgetéseink során a büntetőügyekről...

— Véleményem szerint az ügyvédi tevékenység 'legszebb területe.

Ellentmondásnak tűnik. Szépsége abban van, hogy azzal a fegyverrel, ami az elmének adatott, a szó fegyverével, meggyőzzem a saját igazam, illetve ügyfelem igazáról az eljáró hatóságot, a bírót, hogy a bizonyítékokat reálisan mérlegelje. De természetesen itt is van egy mérték, az ügyvéd sem mondhatja a feketéről, hogy fehér. Ténytanú'k tömege bizonyítja a. bűncselekmény elkövetését, egyedül a vádlott konok magatartása áll ‘rendelkezésre a felmentéshez, vagy enyhébb ítélethez, ami nagyon kevés. No, én nem azokra az emberekre gondolok, akiknél az a rendhagyó, ha 'kívül vannak a büntetésvégre'hajtó intézet falain, „rendes otthonuk” a Béla tér 4. Hanem azokra az egyszer megtévedtékre, vagy akár gondatlan magatartással előidézett bűncselekmény elkövetőire. 'Például a 'halált okozó közlekedési vétség, aminek büntetési fenyegetettsége igen magas. Maga a bűncselekmény elkövetése is borzasztó lelki hatást vált tó. Aztán jön a nyomozati eljárás, végig a nagyfokú bizonytalanság. A tárgyaláson is, ahol leül egyszál magában, „ellensége" — legalábbis úgy véli — az ügyész, a vele szemben ülő három bíró, akik a társodalom megbízása alapján az ő szabadságára törnek, emberi méltóságát akarják megtörni. Egyedül az ügyvéd, aki úgymond „fogódzkodó", akiben meg tud 'kapaszkodni. Aztán elhangzik az ítélet, utána őszintén fel 'kell tárni, milyen esélyek vannak egy perorvoslat során, nem szabad feletőt'lénül íg'érg etn i...

— Pedig régi ügyvédi gyakorlat, hogy minél tovább kell húzni a pereket, mert annál többet keres az ügyvéd...

— Hát igen, mi a perekből élűink, eltekintve az ingatlan- átruházási ügyletéktől. Valamikor egy-egy per 'évtizedekig elhúzódott, néha nemzedékek „örökölték" a vagyonnal együtt a folyamatban lévő pert is.

Am ma az ügyvédnek nem érdeke, 'hogy egy per minél tovább tartson, minél több fórumot járjon meg, mert a díjszabás adott, az az ügyre szól és ily módon1 az ügyvédnek is érdeke, 'hogy miinél előbb — jogerős ítélettel — lezáruljon. Ha elhúzódik, az inkább hanyagságra vezethető vissza, ami ellen mi tűzze'l-vassal harcolunk. Tessék a bíróságnak megadni mindazt a támogatást, hogy az ügy eljuthasson olyan szintre, amelyen az bírói döntéssel lezárható és a megsértett jogrend a jogsértést'követően nem hosszú időn belül helyreálljon. Erre kötelez bennünket a XII. pártkongresszus határozatának az igazságszol- aáltatással kapcsolatos része is.

— Hány ügyvéd működik a megyében?

— Jelenleg harmincegy. De úgy tűnik, a feladatok növekedésével a jelenlegi létszám bővítésre szorul. A túlnyomó többség — 90 százalék — már a felszabadulás után szerezte meg diplomáját, a „megmaradó” 10 százalék pedig joggyakorlatát. A munkaközösségi rendszer a szocialista . ügyvéd- kedés kerete, ám nemcsak e formai okokból, 'hanem mentalitását tekintve is ez az ügyvédség szocialista ügyvédségnek nevezhető. Közülük egyre többen tevékenykednek a társadalmi szervezetekben, főleg a népfrontmozgalomban, ahol szívesen veszik közreműködésüket. Részt vesznek a jogi ismeretterjesztő munkában, főként Dombóváron és Pakson, de úgy látjuk, a közeljövőben itt Sze'kszárdon is előre tudunk lépni. Jómagam tíz éve tevékenykedem a megyei ügyvédi kamara elnökségében, harmadik éve vagyök e 'nök. 1977-ben választottak meg a Szekszárd déli városkörzeti pártalapszer- vezet titkárává.

— Azt hiszem, az egyedüli ügyvéd a megyében, aki párttitkári funkciót tölt be.

— Igen, ám párttag van még rajtam 'kívül négy. Amikor „kiváltunk” a belvárosi alapszervezetből, és megalakítottuk a déli városkörzetit, engem is meglepett, hogy rám esett a választás, a pártmunkában kevés vdlt a gyakorlatom. Ám szerencsére a vezetőségben nagy gyakorlattá" rendelkező elvtársa'k vannak, segítenek ebiben, hogy ez a inog y — főleg nyugdíjasokat tömörítő —alapszervezet eredményesen tevékenykedhessen .

— Köszönjük a beszélgetést.

JANTNER JÁNOS

Miről' írt a Tolna^ .megyei Népújság negyed századdal ezelőtt? Miiként tükröződik a lapban az a politikai konszolidáció, amely rendkívül gyorsan zajlott le 1957—'1958-ban?

A lap augusztus 16-1 szá.ma összefog lal ó cikket közöl a pártszervezetek taggyűléseiről, s megállapította :

„A taggyűléseken elmondott véleményék és 'határozatok alapján megállapítható, hogy minden kommunista egyetértett az országos pártértekezlet határozatával, amely kimondja, hogy az elmúlt időszakban elért eredmények a párttagok aktív munkája mellett a pártonkívü'li dolgozók aktív segítségével, tevékenységével voltaik elérhetők. A kommen,isták a taggyűléseken úgy foglaltak állást, hogy a pártmunka ezen a területen nem. lehet kampányjellegű, hanem állandó, fontos feladatot képez minden kommunista számára.

Amikor azonban mindezeket megállapítjuk, nem mehetünk el szó nélkül az ezen a területen jelentkező néhány hiányosság mellett, amelyek egyik- másik pártszervezet tevékenységét jelentős mértékben akadályozzák, vaay könnyen akadályozhatják. Gyön'kön a taggyűlésen az egyik elvtárs annak a véleményének adott kifejezést, hogy az egyik kezén köny- nyen. meg tudná számolni, hány megbízható ember van a községben. Hasonlóan nyilatkoztak néhányon Belecslkán és Si- montornyán is”.

A cikk a továbbrakban visszautasítja a.z esetenként ielentke- ző bizalmatlanságot, és a tömegkapcsolat további szélesítését sürgeti a pártszervezetek részéről. Ugyanakkor a helytelen nézetet vallók irányában folytatott hatékony agitációt igényli. „Ha. magyarázó szóval közelednek a helytelen nézeteket valló elvtársak felé, akkor ők is megértik majd, hogy előrehaladásunk egyik fontos záloga a kommunisták és a párton.kí- vü'liek bizalmon alapuló szoros, baráti kapcsolata".

A cikk híven tükrözi a párt meg változott, ma rxi sta—leni Pista szövetségi politikát, amelyet az MSZMP dolgozott kii, s melynek egyik lényeges vonása: akii nincs elleniünk, az velünk van.

1957 a gazdaságpolitikában is jelentős évszám. Ekkor vizsgázott először a felvásárlási rendszer. A korábbi évek kötelező beszolnáltatási rendszerével szemben felvásárlással kellett biztosítani az ország kenyerét. Ez a rendszer jól egyeztette az egyénék és az ország érdekét. A Tolna megyei Népújság augusztus 17. száma a többi között a következő hírt közölte :

„A gabonafelvásárlás egyre nagyobb méreteket ölt megyénkben. Eddig már 1443 vagon ga'bonát szállítottak a ter- ményforgallmi raktáraiba a termelők... A legnagyobb mérvű a felvásárlás a bonyhádi járás területén. A bonyhádi járás termelői már 69 vagon szabad- galbonát adtaik el a terményfor- galmi na'k."

Augusztus 16-án jelent meg a Népújságban a pályázati felhívás, amely a marxizmus—'1e- ninizmüs esti egyetem 1957— 58. tanévre szóló felvétel feltételeit tartalmazza. Megyénkben ekkor kezdődött a marxizmus— leninizmus esti egyetemi oktatása. Filozófiát, politikai gazdaságtant, magyar- és nemzetközi munkásmozgalmat lehetett tanulni. Az első évben a filozófiával ismerkedhettek a hallgatók.

'Gazdag tartalommal jelent meg az augusztus 20-ii szám. Beszámolt a kitüntetésekről, amelyeket kombájnosok és a mezőgazdasági termelés irányítói 'kaptak. Ismertette a gépállomások versenyét, termelési eredményeit. Az alkotmány tiszteletére indított miuníkaverseny jó erediménvt hozott a téglagyári egyesülés üzemeiben és a tanácsi téglagyárakban is. Nagy terjedelemé riport jelent meg. „A Csé'by testvérek jeltelen sírjánál” címmel. Beszámolt arról, hogy egy idős asszony, Pordám Ho.rváth Erzsébet felkereste a szerkesztőséget és közölte: tucfj'a hol vannak eltemetve az 1919-ben kivégzett Cséby testvérek. „‘Sokáig titokban gondozták a sírt a ceceiek, soha senki sem tudta ki kapálta meg a sírt, ki vi'tt virágot, néha mi, liba pásztorlányok is fontunk koszorút a sírra. Most már biztosan nehéz lenne megtalálni, sok év telt el azóta, biztosan nem ils gondozza senki. De a ceceiek még emlékeznek rájuk, talán meg lehetne találni azókat is, akik eltemették" - mondotta Pordán Horváth Erzsébet.

S az újságíró elindult Cecé- re. Valóban emlékeztek a Cséby testvérekre, a Magyar Tanácsköztársaság mártírjaira a ceceiek. Megtalálták a sírt is, a temető kerítésén kiviül, mert a pap 1919-ben nem. engedte, hogy a temetőiben helyezzék őket nyugalomra. A temető árka jutott akkor számukra. — Tudjuk, a szekszárdi munkásőrök aktív közreműködésével (a munkásőrség az ő nevüket vette fel) Budapesten a családi sírboltban helyezték el hamvaikat.

Olvasható a 20-i számban a moszkvai VIT egyik Tolna megyei delegátusának levele is. A világot felfedező fiatal sportoló elragadtatással írt a látottakról. Csak néhány sort idézünk leveléből :

„'Hosszú, de igen kellemes utazás után megérkeztünk a zöld hálókocsikban Moszkvába. Az úton mór messziről látni lehetett a Lomonoszov-egyetemet. 13 óra 15 perckor érkeztünk az állomásra. A nagy tömegben alig tudtunk menni. A lányok körülfogtak bennünket, együtt énekeltünk. Majd autóbuszokkal a szállásra mentünk. Moszkva gyönyörű város. Minden.bér- házon legalább húsz televíziós antenna van. (Ma.gyairoirszágon ekkor még nincs tömeges televíziózás). Széles, korszerű utcák, hatalmas tömeg, szép dekorációk. A szállásunk kitűnő, öten vagyunk egy szobában, ami ragyog a tisztaságtól, rádiónk is van."

'Ezt követően az étkezésről írt elragadtatással, ismerteti az árakat, majd a programról számolt be.

„Mozaikok a KISZ életéből" címmel a fiatalok szervezkedéséről- számol be az újság 20-i száma. Háromnapos titkári tanfolyamat szervez a K ISZ-megye- bizottság — tudjuk meg a tudósításból —, s ott a szervezeti szabályzatot Ismertetik, szólnak az ifjúság előtt álló feladatokról és 'külön szerepelt a programiban a KUSZ-szervezetek nevelési- feladatai című napirend. Megtudjuk, hogy alig néhány hónap alatt 130 KISZ-'szervezet alakult a megyében. A megyeszékhelyen 18 szervezet volt 450 taggal. Arról is beszámol az újság, hogy auousztus 18-án alakult meg a KISZ-'szervezet Bo- gylszlón.

Augusztus 20-án rendkívül sok politikai rendezvény volt a megyében. A megyei lap a szekszárdi, dombóvári, tamási,, fácánkerti, gyöniki, bonyhádi, si- montornyai, ka'kasdi és a paksi ünnepségekről tudósít részletesen. Augusztus 20-án tartotta névadó ünnepélyét a dombóvári, tamási, bonyhádi, paksi és a gyön'ki munkásőrség. A gylönki munkásotok táviratot intéztek a magyar külügyminiszterhez:

„Mi a gyönki járási Sziklai Sándor munkás őrszázad tagjai felháborodással szereztünk tudomást az BNS'Z ötös bizottságának a. magyar ellenforradalmi eseményekről hazugsággal teletűzdelt jelentéséről, amelyet Király Béla és társai, a magyar nép legnagyobb ellenségeinek bemondása alapján készítettek. Erélyesen tiltakozunk az ellen., hogy ezt a magyar népet gyalázó hazug jelentést az ENSZ közgyűlése elé terjesz- szé'k. Az ENSZ alapokmányának szellemében senkinek, még az EN'SZ-.nek sincs joga ahhoz, hogy beavatkozzon a magyar nép belügyeiibe. A mi ügyünket bízzák o magyar népre- ^ — hangzik többék között a távirat.

IDecsen augusztus 20-an Sárközi napot tartottak, amelynek ünnepi nagygyűlésén mintegy négyezer eimiber vett részt. Sze'k- száitdoa megrendezték a budapesti és a szekszárdi MEZO- SZÖV kiállítását a Garay Gimnázium udlvairán.. A kiállított^gépek iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A híradás szerint mintegy tízezren Játták a mezőgazdaság korszerű gépeit.

K. BALOG JÁNOS

dr. Barabás Jánossal, a megyei ügyvédi kamara elnökével