Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

Mai számunkból

AZ EMBERI JOGOK NYOMÁBAN (2. old.)

BEJÁRÓ KOMMUNISTÁK - OTTHON (3. old.)

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXII. évfolyam, 178. szám.

ARA: 1,80 Ft

1982. július 31., szombat.

Szakemberekre szükség van

Országos vizsgálatra készülődik az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal. Azt szeretnék kideríteni, hogy miként alakult az elmúlt ta névbe n végzettek elhelyezkedése. A vizsgálati eredmények csak kora őszre várhatók, ám már most kérdezhetnénk : e változatlanul munkaerőínséges világban, amikor az úgynevezett „ifjúsági munkaerőforrás” — magyarul: az iskolából az ÉLETIBE lépők száma — jóval alacsonyabb a szükségesnél, ugyan mi vizsgálnivaló van a pályakezdők ellhelyézkedésével kapcsolatban. A közvélemény is úgy tartja — a fiatalok meg holtbiztosak ebben —, hogy az oklevél, a diploma átvétele után számolatlanul várják őket a jobbnál jobb állásajánlatök ; válogathatnak kedvük szerint.

Ez nem így van. Válogatni ugyan lehet, csak nem mindig, a legkülönbözőbb, s többnyire nem a rég megálmodott álláshelyek között. Különböző — eddig végzett — vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az iskolai tanulmányait befejező fiatalok jórésze álomvilágban él... Hogy felkészületlenül kerül élete nagy döntése elé; hova, milyen munkakörbe, milyen további elképzelésekkel, lehetőségekkel kerüljön? Azt is bizonyítják a tapasztalati tényéken alapuló elemzések, hogy a pályakezdőknek úgyszólván senki, sehol nem magyarázta el: az iskola, s annak végbizonyítványa, az esetek jó részében nem automatikus biztosíték az egyéni ambíciók szerinti elhelyezkedésre. Sőt: esetenként még a végzettségnek megfelelő munkakörbe való elhelyezkedésre sem. Az iskola ugyanis nincs mindig szinkronban a munkáltatói .igényekkel.

Lássunk néhány példát. iNéhány szakközépiskolában szép számmal végeznek diákok, akiknek szakmai ismereteit csak egy-két vállalat hasznosíthatja az országban. „Vegyianyag- gyártó" szakközépiskolásokra például Fejér megyében igen, de Borsodban már alig van sZükség. Viszont „vegyianyaggyártókat” mindkét helyen képeznek: az előbb említett megyében az igényekhez képest nagyon keveset, az utóbbiban pedig túlságosan sokát. (Gyanítható ok: ez a szakközépiskola, egykor, mindössze egyetlen nagyvállalat munkaerőigényeinek kielégítésére épült, feltehetően a vállalat pénzügyi segítségével. S ha munkaerőgondjaik manapság már enyhébbék, mit tegyenek az iskolával? Bontsák le, vagy adjanak neki más profilt? De milyet?)

Tisztázni kellene tehát, hogyan állunk ezekkel a szak- középiskolákkal. Nézzük a közgazdasági szakközépiskolásokat. Úgy tűnhet, nekik nincsenek elhelyezkedési gondjaik! Pedig az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szerint — a gimnazisták után — ők vannak a legnehezebb helyzetben. Képesítésük ugyan lesz, de képzettségük inkább csak afféle „irodai segédmunkára" teszi őket alkalmassá: ez nekik

sem tetszik, s a munkáltatók sem kapkodnak utánuk. Újabb kérdés: végül is mire képesít a közgazdasági szakközép- iskola?

Hasonló ‘kérdések tehetők fel például a vízügyi szak- középiskolák, a földmérési, a dohányfeldolgozó, a tejtermékgyártó, stb. szakközépiskolák esetében. Mi értelme van az ilyen túlspecializált szakközépiskolai oktatásnak, akkor, amikor nem tudhatjuk, hogy például másfél évtized múltán, hol és mennyi „tejtermékgyártóra" vagy „dohányfeldolgozóra”, netán középfokon végzett földmérőre lesz szüksége az országnak.

Belátom: e példák sora mintha azt sugallná, hogy hagyjunk fel az eddigi — s meglehetősen bizonytalan eredményekkel járó — szakközépiskolai oktatással, s favorizáljuk inkább az „általánosan kiművelt emberfőket” kibocsátó gimnáziumokat. Ám ez az út sem járható. A gimnáziumot végzett szakképzetlen fiatalok elhelyezkedése hosszú évek óta megoldatlan, illetve feszültségekkel terhes. Nem mintha kevés volna a nekik felkínálható munkahely (sőt, jóval több, mint a nem továbbtanuló érettségizettek száma), csakhogy ezeken a munkahelyeken általában fizikai munkát (is) kell végezni, s ezt már az érettségizettek többsége — főként a lányok — nem szívesen, legjobb esetben csak kényszerűségből vállalják. S mert ez nem újabb keletű —- de egyre általánosabb — gond, az általános gimnázium, mindazok számára, akik nem akarnak, vagy nem tudnak továbbtanulni, voltaképpen zsákutca. Az általános gimnáziumi képzés kibővítését szorgalmazó szakembereknek erről nem szabadna megfeledkezniük. S legfőképpen nem szabadna szembeállítaniuk a szakközépiskolát — vélt vagy valós sikertelenségei miatt — a gimnáziumi oktatással.

Be kell látni: csakis egy szőkébb réteg engedheti meg magának azt a luxust, hogy gyermekeik, 18 éves korukban kényszerdöntés elé kerüljenek: vagy a felsőoktatás vagy — minden szakképzettség nélkül — az elhelyezkedési bizonytalanság. Utóbbi esetben számításba jöhet 12 évi iskoláztatás után további másfél-két esztendő tanulás, hogy a gyerek valami szakmát is szerezzen.

Félreértések elkerülése végett: e gondolatmenet korántsem gimnáziumellenes. Csak azt szeretné felvetni, hogy a középfokú oktatás esetleges reformja során ném szabad a „vagy gimnázium, vagy szakközépiskola" alternatívában gondolkodni, mert mindkét iskolatípusnak van létjogosultsága. A szakközépiskolákat azonban nem szabad agyonszakosítani, mert a munkaügyi tervezők képtelenek hosz- szabb távra is megbízhatóan érvényes prognózisokat adni.

VÉRTES CSABA

Az ENSZ BT határozata:

Izrael oldja fel a bejrúti blokádot

A Biztonsági Tanácsban csütörtökön Franciaország képviselője egyetértett azzal, hogy Nyugat-lBejrút polgári lakosságának szükségletei elsőbbséget élveznek a libanoni helyzettel és a közel-keleti témakörrel átfogóan foglalkozó francia— egyiptomi határozati javaslattal szemben. A spanyol kezdeményezésre így született kétpontos határozat felszólítja az izraeli kormányt a blokád azonnali feloldására, a polgári lakosság ellátásának biztosítása és a nemzetközi segélyszervezetek szabad tevékenysége érdekében.

A Biztonsági Tanács csütörtökön egyidejűleg elnapolta a közel-keleti kérdéssel kapcsolatos átfogó francia—egyiptomi határozati javaslat feletti vitáját. A spanyol kezdeményezésre elfogadott határozat sürgeti

Izraelt: azonnal oldja fel Bejrút blokádját, hogy lehetővé váljék Bejrút polgári lakosainak ellátása a legfontosabb élelmiszerekkel. A határozatot 15 tagú testület 14 tagja támogatta az Egyesült Államok ENSZ-képviselője „nem vett részt” a szavazáson, arra hivatkozva, hogy „nem volt ideje kormányával konzultálni."

Csütörtökön este Jasszer Arafat közölte a libanoni miniszterelnökkel, hogy hatezer harcosából mintegy ötezret Szíriába, Egyiptomba, Irakba és Jordániába szándékozik küldeni, de ezer-ezerötszáz Bejrútban marad. A hírt a Reuter brit hírügynökség jelentette Bejrútból — más források még nem erősítették meg.

(Folytatás a 2. oldalon.)

Aczél György fogadta

Josef Haviint

Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken fogadta Joséf Haviint, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának

titkárát, aki üdülésen tartózkodik hazánkb'an.

A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Andrej Barca'k budapesti csehszlovák nagykövet.

KÖZÉLET TOLNÁN (4. old.)

AMINT KIDERÜLT (4. old.)

A NÉPMŰVELÉS NEM ÖTNAPOS

(5. old.)

BOLGÁR MŰEMLÉKEK (9. old.)

A FELADAT (10. old.) KOCOGÁS ÉS SÁRGARÉPA (10. old.)

KÖNYVTÁR BELÜLRŐL (7. old.)

PILÓTABRAVŰR (8. old.)

LÉZERES

AGROTECHNIKA (8. old.)

HALÁSZAT

A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN (11. old.)

ÉLETCÉL, BOLDOGSÁG, JÖVŐKÉP (11. old.)

KODÁLY-ÉVFORDULÓ A RÁDIÓBAN (11. old.)

IPARI ZAJ

(12. old.)

HORGYŐ IÉS GUGYŐKE (13. old.)

AZ ÚJ POZSONYI KIKÖTŐ (8. old.)

CSALÁDI TANÁCSADÓ A SZOVJETUNIÓBAN (9. old.)

ATLANTISZ LEGENDÁJA (9. old.)

MECSEK KUPA (14. old.)

Nagyüzem a játszótéren. Mi — idősebbek — olyasféle emlékeket őrzünk gyermekkorunk nyarairól, hogy libát pásztoroltunk, teheneket, kecskéket legeltettünk, erőnkhöz mérten — vagy sokan azon felül is —, a pénzkereső munkákban vettünk részt. Természetesen azért játékra, csinytevésre is futotta időnkből. Ma gondtalanabb, játékosabb a gyereknyár. Képes összeállításunk az 5. oldalon.