Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-18 / 114. szám

wiiiilil ülüüÄllÄüi MmmI-->Hm/f/if<f^M^i'- Ä 'vwf AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, 114. szóm. ARA: 1,40 Ft 1982. május 18., kedd. Mai számunkból A BÉCSI HŐMÉRŐ (2. old.) OJ ENERGIAFORRÁSOK (3. old.) SZÍNHÁZI ESTÉK (4. old.) CÉLEGYENESBEN A SZEKSZÁRDI DŐZSA (5. old.) EGYKOR ÉS MA (3. old.) r Uj utakon a vasút Kevesen tudják, hogy Magyarországnak a nem­zetközi szállításból több a devizabevétele, mint az idegenforgalomból. A történelmileg sokszor kár­hoztatott központi földrajzi fekvés kétségtelenül áldás a fuvarozásban. Kontinensünk észak—déli kereskedelmének résztvevői szinte ki sem kerül­hetik hazánkat. Természetes, hogy az áthaladó külföldi szállítók vasúti pályáink, közútjaink hasz­nálatáért, a nálunk igénybe vett szolgáltatáso­kért fizetnek. Már ezek alapján is érthető, hogy a közelmúlt­ban miért tűzte napirendjére az országgyűlés épí­tési és közlekedési bizottsága a nemzetközi áru- szállítás kérdéseit. Tegyük hozzá: 1980-ban a nemzetközi fuvarozásban 57 millió tonnányi árut indítottunk, illetve fogadtunk. E „forgalomnak” több mint a felét külkereskedelmünk export-im­port szállítmányai tették ki. Vasúton továbbították például a hazai iparnak elengedhetetlen alap­anyagok, gépek zömét, a határon túlra feladott exportküldemények 90 százalékát. A nemzetközi szállítás tehát a különféle termékekben megteste­sülő nemzeti jövedelem realizálásának egyik fon­tos eszköze. Éppen a nemzetközi fuvarozás szükségessége, népgazdasági jelentősége miatt érthetetlenek a szállítás és a feltételei között kialakult ellentmon­dások. A vasúti fuvarozás gondjai közé tartozik, hogy Magyarországon mintegy 3 ezer kilométer­nyi sínpályát kell folyamatosan karbantartani, időnként felújítani. Ekkora a nemzetközi forgalom honi fő ütőere. Csakhogy a népgazdaság állóesz­köz-állományából a MÁV részesedése az 1968. évi 16,5 százalékról 1980-ra 14 százalékra csök­kent. A szükséges beruházások hiányát a vasuta­sok számának növelésével próbálták ellensúlyoz­ni. A technikát azonban a legjobb szándékú em­berek serege sem pótolhatja. Major Ivánnak, A közlekedés elhanyagolásának mechanizmusai címmel nemrégiben közzétett ta­nulmánya ezért is váltott ki nagy vitát. Szóba ke­rült a parlamenti bizottság ülésén is. A kutató egyebek között megállapítja: „Végeredményben a közlekedésfejlesztés mulasztásai 1950—67 kö­zött több mint 100 millárd forintra halmozódtak (1972. évi változatlan árak alapján), ami megkö­zelítette a hatvanas évek kétévi átlagos összes népgazdasági beruházását.” De ez csak a kérdés egyik oldala, ahogy mondani szokás, a kisebbik baj. Az országgyűlés által jóváhagyott közlekedés- politikai koncepció ugyanis — a gazdaság egé­széhez való igazodásképpen — meg akarta szün­tetni a központi irányítás mindenhatóságát. Utat kívánt nyitni az alágazatok vállalati gazdálkodá­sának, a közlekedési vállalatok versenyének. Eb­ből szinte semmi sem lett. A gazdasági szabály­zókat „hozzáigazították” az egyedi sajátosságok­hoz. Maradt minden a régiben. A „mi, mennyit és hogyan éri meg” kérdése szinte fel sem vetődött az utóbbi években. A figye­lem jobbára „a szállítást a vasútról közútra te­relő” hadműveleteken nyugodott. Egészében a közlekedés továbbra is kizárólag politikai, társa­dalmi kérdés marad, de nem véletlenül hangoz­tatta a képviselők előtt Pullai Árpád, a KPM mi­nisztere a következőket: „Helyes, hogy a politika részeként kezeljük a közlekedést. Az viszont már elfogadhatatlan, hogy sok ágazat vezetője emö- gött megbújva, olyan teendőket is a .kincstárral oldatott meg, amelyek rájuk vártak volna”. A kemény szavak határozott tetteket sejtetnek. Persze megkérdezheti bárki, hogy ettől várható-e változás a vasúti, illetve közúti szállításban? Az országgyűlés építési- és közlekedési bizottságá­nak tagjai szerint: igen. A monopolhelyzet meg­szüntetése versenyt teremt, s javítja a szolgáltatás minőségét. A rivalizálásban még az is elképzel­hető, hogy esetleg csökkennek az indokolatlanul magas árak. Persze ez azonnal nem várható, mert például a vagonokért holnap is sorban állnak a megrendelők. Mégis, a felülről jött „ajándékok” idejének lejárta, a gazdálkodási kényszer a tarta­lékok mozgósítására, az ésszerűbb beruházásra kényszeríti az érdekelteket. MÉLYKÚTI ATTILA Béke- és barátsági hónap Magyar-bolgár barátsági nagygyűlés Szekszárdon Czank József mondott ünnepi beszédet Tegnap délután Szekszárdon a Rákospalotai Bőr- és Mű­anyagfeldolgozó Vállalat szek­szárdi gyáregységében magyar —bolgár barátsági nagygyű­lést rendezték Georgi Dimitrov születésének 100. évfordulója tiszteletére. A szekszárdi ese­mény egyúttal megnyitója volt a megyei bolgár—magyar hét­nek, melynek során Dombóvá­ron. Attailán, Tamásiban, For- nádon és Tolnán lesznek bará­ti találkozók, nagygyűlések, il­letve műsoros rendezvények, melyen bolgár népi zenészek és énekesék is fellépnék. A Bőrdíszműben rendezett nagygyűlésen jelen vélt Ivan Pejkovszki, a Bolgár Kulturális és Tájékoztatási Központ igaz­gatója, valamint Mátyás István, a városi pártbizottság első tit­kára és Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkára. Onnepi beszédet Czank József, a béke és “barátsági megyei munka- bizottság vezetője mondott, méltatva a békemozgalmak je­lentőségét a mai feszültségek­kel terthes nemzetközi légkör­ben. A nagygyűlésen a béke és a barátság ügyének ápolásában kifejtett kiemelkedő munkájá­ért az Országos Béketanács ál­tal alapított Béke és Barátság Emléklapot kapott a Bőrdíszmű Simon Ferenc szocialista bri­gádja és a Szekszárdi Nyomda Garay János szocialista brigád­ja. A kitüntetéseket Németi Irén, a Magyar Nők Országos Tanácsa ügyvezető elnökségé­nek tagja, a Nők Lapja főszer­kesztője adta át. A barátsági nagygyűlést a bolgár népművészek műsora zárta. KlSZ-kiildöttség utazott Moszkvába Hétfőn Moszkvába utazott a KISZ KB küldöttsége, amely Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésével részt vesz a Lenini Komszomol XIX. kongresszusán. A küldöttség tagjai között van Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára és Farkas Bertalan alezredes, a Magyar Népköztársaság űr­hajósa, a KISZ KB tagja. * A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség küldöttsége — Barabás Miklós főtitkár vezeté­sével — hétfőn ugyancsak el­utazott Moszkvába, a Komszo­mol ma kezdődő XIX. kong­resszusára. Szaljut-7 Pihenés és munka Az előző három nap megfe­szített munkája után pihenés­sel töltötte a vasárnap egy ré­szét a Szaljut-—7—Szojuz—T—5 űrkomplexum két lakója. Anatolij Berezovoj 's Valen- tyin Lebegyev hétfői munka­napja moszkvai idő szerint dél­előtt 10 órakor kezdődött és éjfélig tartott. Az űrhajósok folytatták az űrállomás üzembe helyezésével kapcsolatos mun­kákat Működőképes állapotba hozták az űrállomás létfenn­tartását biztosító, energiaellá­tó és hőszabályozó rendszerei­ket, megkezdték a Delta elne­vezésű automata navigációs rendszer ellenőrzését. A földi irónyítőközponttall folytatott be­szélgetés során Berezovöj és Lebegyev közölte, hogy jól ér­zik magukat. Ë mmmuʱmÊam*mËÆr**^mÊ'*ËÈÂh*: - mm mm mjrmSmWm0tÊmm€Êm§ÆmÊm€Ê9 Holnap nyit a BKV Amióta a BNV Kőbányára költözött és a vásárokat szako­sítva rendezik meg, soha any- nyi résztvevője még nem volt a beruházási javak tavaszi se­regszemléjének, mint most. A május 19—27. közötti BNV-n harminc ország és Nyugat- Berlin kiállítói mutatják be ipa­ri újdonságaikat. A vásár prog­ramjáról Kőrösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója hét­főn tájékoztatta az újságírókat a vásárközpont kongresszusi termében. Rámutatott, hogy ezúttal is nyolc árucsoportban állíthat­nak ki a résztvevők, de azok területi megoszlása jobban fi­gyelembe veszi a népgazdaság feladatait, alkalmazkodik a legfontosabb fejlesztési célki­tűzésekhez. így különösen sok hazai és külföldi vállalat állít ki a műszeripari és híradás- technikai kiállításokon, de a kifejezetten beruházást ösztön­ző ágazatokban — például a szerszámgépiparban, vagy a könnyűipari gépgyártásban — kevesebb a kiállító cég, mint az elmúlt években. A szocialista országokból 100, a tőkés államokból pedig mintegy 1000 vállalat termékei­vel ismerkedhetnek meg a lá­togatók, köztük számos, nálunk is jól ismert világcég újdonsá­gaival. Az idei BNV legna- gyóbb kiállítói közé a szovje­tek, a csehszlovákok, a jugo- szlávok, az NSZK-beliek, az osztrákok és a svájciak tartoz­nak. A BNV-n több tőkés or­szág bankhálózata képviseletet működtet, egyebek között fran­cia, olasz és belga bankházak. (A díjkiosztásról lapunk 3. oldalán tudósítunk.) A megye mezőgazdasági üze­meiben ezekben a napokban folyik a lucerna első kaszálása. Azj állatok táplálkozás-élettani szempontjából fontos takar­mánynövénynek a betakarítása sok munkát ad a szövetkeze­teknek, hisz egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a széna minősége. Tavaly az aszályos időjárás következtében csök­kent az átlagtermés, viszont igen jó minőségű volt a széna. A legtöbb termést Kurdon, Kapospulán és Pincehelyen, a legkevesebbet Gyulajon, Felső­nyéken és Gyönkön takarítot­ták be. A télen csupán néhány üzemben kellett takarékoskodni a szénával. A megye lucerna­készletének 43 százalékát vizs­gálták meg laboratóriumiban: ennek több mint kilencven szá­zaléka kapott első, illetve má­sodosztályú minősítést. Idén a minőség, és az átlagtermés ja­vulására egyaránt számítanak a szakemberek. Eller Ferenc, a szekszárdi Aranyfürt Tsz traktorosa lucernát kaszál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom