Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-29 / 124. szám

I* tfÉPÜJSÀG

1982. május 29.

Sportműsor

SZOMBAT

Kosárlabda: A Szekszárdi

Dózsa női csapata Felszabadu- lási-kupa mérkőzést játszik Pécsett a PVSK ellen 15 órakor.

Kajak-kenu: A Szekszá.di

Szövetkezet versenyzői Csepelen az ifjúsági válogatott versenyen indulnak.

Kézilabda: NB II. A szekszárdi Szövetkezethez Tata csapata látogat. Kezdés: 16 óra. Mözs együttese Veszprémben a Balaton Bútor együttese ellen lép pályára 17 órakor. Megye- büjnokság. Nők: Dombóvár— Dalmand 16—17. Tamási— Szedres 17—18, Gyönk—Simon- tornya 14—'15. Férfiak: Dombóvár—■ISárszenfl őri ne 18, Gyönk— Dunaföldvár 16—17.

OSN: Bátaszéken a soortte- lepen 9 órától Szekszárd járás OSN-ünneoélye. Bonybádon 11 órától OSN városi sportünne- pély.

Asztalitenisz NB I.: A Tolnai VL női csaoata 14 órakor az Egri Vörös Meteor ellen játszik Tolnán, a sportszékházban.

Labdarúgás: Körzeti bajnokság: Szakoly—Döbrököz 17,

(Verczli).

VASÁRNAP

Kézilabda: Megyebajnokság, Férfiak: Hőgyész—-Szedres 9— 1°.

Úszás: A dombóvári és a szekszárdi úszók Kaposváron, Somogy megye összevont bajnokságán indulnak.

Kajak-kenu: A Szekszárdi

Spartacus versenyzői folytatják szereplésüket Csepelen, az ifjúsági válogató versenyen.

LABDARÚGÁS

Szekszárdon, a Pollack Mihály utcai sporttelepen Szekszárd város-járás labdarúgó tehetségkutató akciója. Kezdés: 9 óra.

Labdarúgó osztályozó: A

Dombóvári Vasas az Enyingi MEOOSZ csapatát látja vendégül 17 órakor osztályozó mérkőzésre a területi bajnokságba jutásért.

Körzeti bajnokság: Alsótengelic—Báta 17, (Patrik), Kakasd —JPécs 17 (Molnár), Oi'kó— Bonyhádvarasd 17 (Bíró), Győré —Izmény 17 (Kovácska), Őcsény —IFadd 17 (Léhel), Tolna—• Szedres 17 (Ettig), Alsónána— Sióagárd 17 (Balázs), Bölcske— Madocsa 17 (Farkas), Gyönk— Kajdacs 17 (Szegedi), Gerjen— Tolnanémedi 17 (Niki), Paks II.

1—Simontornya 17 (Oszter- mayer), Kisvejke—Kocsola 17 (Varga I.), Nak—Dalmand 17 (Krézli), Kurd—Szákcs 17 (Tóth), Attala—Závod 17 (Kaposvári hármas).

Megyei ifjúsági bajnokság:

Aparhant—IB. Pannónia 17 (Pál), Ozora—Dunaföldvár 17 (Albert), Iregszemcse—‘Hőgyész 17 (Köő), Pincehely—Zomba 17 (Kleiber).

\SPOKTTELËX\

Lengyelország válogatottja Kelet-Fra nciaországba n I épett

pályára a Haguenau csapata ellen, és gól nélküli félidő után 5:0 arányiban diadalmaskodott. A lengyelek góljait Plasz (61.), Szarmaoh (67.), Kusto (7C.), Giozek (79.) és Romke (86.) lőtték.

*

Toulonban befejeződött a hagyományos ifjúsági torna, melynek döntőjében Jugoszlávia 1600 néző előtt 1‘1-es rúgásokkal bizonyult jobbnak Csehszlovákiánál. A rendes játékidőben 2-2 (2-1) volt az eredmény, majd a büntető rúgásokban a „p lövik" 4-3-ra nyertek.

eleve „leírt” Szekszárdi Dózsa felborította a papírformát

Évadzárás a labdarúgó NB ll-ben

Az

Beszélgetés Taszter Vendel vezető edzővel

Az 1981—82. évi labdarúgó NB II. augusztus 16-i rajtja előtt eleve leírt, a bentmaradást jelentő 1—5. helyek egyikére pályázók között meg sem említett Szekszárdi Dózsa együttese alaposan felborította a papírforma esélyeket. Miután a lila-fehérek pályaválasztóként 11 hónapon keresztül megőrizték veretlenségüket, s a balnokság menetében 10 fordulón át idegenben sem találtak legyőzőre —, magasra szökött a csapat ázsiója a honi focibörzén. Amikor pedig a Nyugati csoport 2. helyére tornászták fel magukat, ezzel együtt kiérdemelték a bajnokesélyes titulusát, egyszeribe a népszerű sportág országos fókuszába kerültek.

Sajnálatos módon ekkor vette kezdetét az a mesterségesen felpumpált hangulatteremtés is, amelyet a magasabb osztályba kerülés illúziója keringett körül. Teszler Vendel vezető edző és játékosai ugyan egyszer sem ejtették ki szájukon az NB I. rózsaszínű vágyát, a realitást nélkülöző igény önszántuk ellenére is teherként nehezedett a vállakra. A mohácsi vereség figyelmeztetőként, a Nagykanizsa elleni hazai rangadó eredménye pedig kijózanítóan hatott az NB l-et szajkózók számára. Fordult a kocka, elfogyott a Dózsa együttesének előnye.

Hat fordulóval a bajnokság fináléja előtt — szerencsére pánikhangulat nélkül —, ismét az eredeti célkitűzés, a bentmaradás kiharcolásáért küzdött a szekszárdi gárda. Ebben az idegtépő hajrában aztán ismét kivágták a rezet: a megszerezhető 12 pontból kilencet begyűjtve simították el szurkolóik homlokredőit. Sőt, tíz év után pezsgőt is bonthattak érmes helyezésük ünneplésére. 1972-ben az NB II. Nyugati csoportjában a dobogó legmagasabb, most egy évtizeddel később pedig a harmadik fokára álltak fel a lila-fehér klub labdarúgói.

Legördült a függöny, véget ért az előadás a labdarúgás második vonalának színpadán. A negyvennyolcas mezőnyben 33.csapatnak utoljára osztottak NB-s év végi bizonyítványt. Teszler Vendel vezető edző azon „osztályfőnökök" egyike, akiknek tanítványai jeles osztályzattal zárták az évet. A vezető edző gyakran nyilatkozott az izgalmakkal teli évad mérkőzése után, de amolyan kiadós beszélgetésre nem volt lehetőségünk. Évadzáró értékelésként most erre kértük a Nemzeti Bajnokság legfiatalabb edzőjét.

— Hogyan fogadták a hírt baráti körében és miként vélekedett felesége, amikor tavaly nyáron elvállalta a csapat szakmai munkájának irányítását?

— A feleségemmel kezdeném. A döntést rám bízva, ezt mondta: — Te tudod, hogy képes vagy-e megfelelni az elvárásoknak. — A családot viszont féltette, hogy a jövőben esetleg még kevesebb idő jut a két srácommal való foglalkozásra. Baráti körömben vegyes érzelmekkel fogadták elhatározásomat. Sokan gratuláltak, de akadtak,’ akik féltettek és ebbeli véleményüket nem is rejtették véka alá. Arról is tudomásom van, hogy tavaly nyáron jócskán akadtak olyanok is, akik megkérdőjelezték működésemet, mondván: honnan veszem a bátorságot komoly játékosmúlt hiányában és 33 évesen egy ilyen öldöklő bajnoki küzdelemben a vezető edzői beosztás elvállalására.

— És most, a bravúros évad végén sok irigye van?

— Nem tudok az irigyekről. Úgy gondolom, aki tudja, hogy mennyi munka és idegi megterhelés rejlik a jelenlegi bronzérmes helyezés mögött, az személyemet cseppet sem tartja irigylésre méltónak.

— Három és fél évig pályaedzőként dolgozott Magasházi József mellett. A „mester” szakedzői tanulmányait folytatta, így köztudottan a munka dandárja azokban az években is Teszler edzőre hárult. Mit vett át elődje szakmai munka- módszeréből?

— A kérdés első részének jogosságát vitatom, hiszen ebben az országban igen sokan Tanulnak és a továbbtanulók közvetlen munkatársaira általában több feladat jut. Egyszer én is szeretném majd elvégezni a szakedzőit. Persze, az egyáltalán nem biztos, hogy akkor is vezető edzőként dolgozom. Véleményem szerint a pályaedzőnek az a feladata, hogy a vezető edzőt segítve és képviselve, ha kell önállóan, minden feladatot elvégezzen, illetve elvégeztessen. Személyes megtiszteltetésnek vettem, hogy elődöm feltétlenül megbízott bennem és nyugodtan rám hagyta a csapatot, amikor tanulmányai miatt távol volt. Nyugodt is lehetett, mert tudta : ha esetleg más is a véleményen^ az egyes dolgokról, minden esetben az ő elképzeléseit képviselem. Személy szerint igen hasznosnak ítélem szakmai fejlődésem szempontjából a Magasházi mellett eltöltött éveket. Megtanultam mellette, hogy a sok apró momentumra is nagyon oda kell figyelni, mert azok összessége döntően befolyásolhatja a mérkőzés alakulását. Aztán meg azt is, hogy fegyelem nélkül csapatsportágakban nem képzelhető el siker.

— Az edzői fizetést is átörökítette?

— Igen, ugyanazt a fizetést kaptam a most befejeződött bajnoki esztendőben, mint elődöm korábban.

— Engedjen meg még egy személyes, anyagi vonatkozású kérdést. Ha eredeti, tanult szakmájában dolgozna, akkor többet vagy kevesebbet keresne?

— Esztergályos az eredeti tanult szakmám. Jelenleqi munkakörömben többet keresek, mint egy átlag esztergályos. Természetesen a vasas szakmában is akadnak, akik viszont többet keresnek, mint én.

— Lapozzunk bele a vezető edző naplójába. Milyen összeállításban szerepelt legtöbbször a Dózsa gárdája?

— A bajnoki esztendő 30

mérkőzésén összesen 20 játékos kapott bizonyítási lehetőséget. Közülük a következő tizenegy szerepelt legtöbbször: Pólyák

(30) — Szabó (30), Tóth (28), Paizs (30), Somod! (28) — Varga (30), Laki (30), Adorján (25) — Lauer (27), Sajó (28), Korok- nai (18).

— Miről árulkodnak a játékosok átlagosztályzatai és az éves teljesítményeket értékelve hogyan alakult a rangsor?

— A legtöbbször szerepeltek

éves átlagosztályzatai alapján a következő játékosrangsor alakult ki: 1. Szabó 6,32, 2. Pólyák 6,03, 3. Laki 5,84, 4. Ko- roknai 5,73, 5. Lauer 5,65, 6.

Paizs 5,58, 7. Varga 5,53, 8.

Tóth 5,51, 9. Sajó 5,48, 10. So- modi 5,40, 11. Adorján 5,34,

12. Orosz 5,17. ősszel is, tavasszal is Szabó volt együttesünk legjobbja. A többi játékos mindkét idényben közel azonos átlaggal, kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott. A rangsorban nem szereplő többi labdarúgóinknál már lényegesen nagyobb volt a formaingadozás. Közülük tavasszal Márkus és Kniesz már sokkal jobb teljesítményt produkált. Elégedett vag’yok a csak tavasszal szerepelt Csík teljesítményével is.

— Az ellenfelek edzői egyszer se mulasztották el hangsúlyozni Szekszárdon: a Dózsa hazai pályán elért eredményei tiszteletet parancsolnak. Szerencsére, tavasszal javult az idegenbeli mérleg is.

— Együttesünkre immár több éve az a jellemző, hogy pálya- választóként 3—4 pontnál többet nem enged kicsúszni kezéből. Amit ősszel produkáltak a fiúk itthon — 100 százalékos teljesítmény —, az minden elismerést megérdemel. Megmondom őszintén, féltem a tavaszi szekszárdi mérkőzéseinktől, amikor a Sopron kivételével az élmezőny csapatait fogadtuk. Ellenük a győzelem reményében bátrabban kellett támadni, ami viszont óhatatlanul oda vezetett, hogy védelmünk fellazult és ezt az ellenfelek legtöbbször kihasználták. Mindent egybevetve, hazai pályán 86,6, idegenben pedig 50 százalékos a mérlegünk. A kedvező vidéki mérleg nagymértékben hozzájárult bentma- radásunkhoz.

— Melyik találkozón nyújtotta a legjobb és melyiken a legrosszabb játékát együttese?

— Mindkét kategóriában több találkozót is említhetek. A legjobbak között a Dunaújváros, az Olajbányász és a Sa- baria elleni idegenbeli, valamint a Tapolca, a Komló és a PVSK elleni hazai 90 percet. Leggyengébben a Dombóvár elleni két találkozón és Mohácson játszott csapatunk.

— Paizs és Sajó átigazolása telitalálatnak bizonyult. ‘És a többi újoncé?

— Valóban Paizs és Sajó a csapat erősségének számított a bajnoki esztendőben. Megítélésem szerint Laki is hozzájuk hasonló hasznos teljesítményt nyújtott. Adorján elmaradt igazi képességeitől, Dobos egyértelműen kevesebbre volt képes, mint átigazolásakor gondosuk. Csík és Mátyás a télen került Szekszárdra. Csík játékával elégedett voltam, míg Mátyástól többet vártam. Meggyőződésem, hogy valójában mindketten többre képesek.

— Apropó, Sajó! Felröppent a hír, miszerint a csatár az Úipesti Dózsába tart. Igaz ez?

— Az U. Dózsa megkereste egyesületünket és közölte, hogy átigazolás ügyében tárgyalni szeretnének Sajóval. Mi ettől nem zárkóztunk el, de konkrét

Teszler Vendel

tárgyalások még nem folytak. Jelenleg Sajót az érvényes szerződése még két évig egyesületünkhöz köti.

— Milyen érzés volt úgy eredményt produkálni, hogy a játékosok és a szakvezetők bátyújába hamubasült pogácsaként induláskor ezt az álláspontot pakolták; hogy jó lenne az NB ll-ben maradni - de nem minden áron!?

— Amikor elvállaltam a vezető edzői beosztást, tisztában voltam a szekszárdi feltételekkel. Ügy éreztem, hogy vannak még olyan tartalékok szakosztályi munkánkban, amelyek mozgósításával elfogadhatóvá tehetjük a körülményeket. Akkor is tudtam, hogy mindez messze elmarad majd egy dunaújvárosi, kaposvári, tapolcai vagy a mohácsi klub feltételeitől.

— A Képes Sportnak adott nyilatkozatában bírálta a feltételeket. Konkrét példaként említette, hogy a csapat több játékosának nincs megfelelő focicsukája.

— A jó szereolésünk következtében meacsiliant az a remény, hogy elsők lehetünk. A Képes Sportnak az volt a kérdése, hogy vannak-e NB l-es elképzeléseink és ehhez biztosítottak-e a feltételek. Ezzel kapcsolatban azt nyilatkoztam, és ezt most is megerősítem, hogy Szekszárdon nem biztosítottak a maaasabb osztály feltételei. A cioőprobléma pediq nagyon is aktuális volt a cikk készítésekor. Lauer és Tóth az előmér- kőzésen szereplő serdülők által levetett cipőkben játszottak több esetben. Az az igazság, hoqy az elmúlt években soha nem állt úgy anyagiakkal szakosztályunk. hogy minden méretű cipőből tartalékkal rendelkeztünk volna, ami kizárná az ilyen visszás helyzeteket. Azt hanqsúlvozni fölösleaes, hogy a cipő a focistáknak olyan fontos „szerszáma”, mint szerszámkészítőnek a jó reszelő.

— Akkor mennyi realitása volt az esetleges NB 1-be jutás szajkózásának?

— Semmi.

— Ideálisnak, megnyugtatónak tartja a szakosztályon belül a játékosok-edzők közötti morált?

— Azt hiszem, a sikerünk egyik titka, hogy játékosaink jó emberi tulajdonságokkal rendelkeznek, és ha teljesen nem is feddhetetlenek, de a csapaton belül nem jelentkeztek olyan morális problémák, amelyeket nem tudtunk volna megoldani. Az edzői garnitúra a versenyző korosztályainknál nagyon nehezen alakult ki. Egy idő után azonban ütőképes kollektívává formálódott. Az év során ennek ellenére akadtak problémák, nézeteltérések, de azt hiszem, ilyenek minden munkahelyi közösségben előfordulnak. Szakosztályunk érdekei azt kívánják, hogy a fiatal szakembergárda változatlan összeállításban . — esetleg még némi erősítéssel — továbbra is közös egyetértésbe oldja meg a ráháruló feladatokat.

— Mennyi pénzbüntetést szabott ki összesen a bajnoki esztendőben?

— Hétezer forintot. Bizonyára több olvasóban felmerül a miért kérdése. Erre a válaszom: nálunk minden perc késés az edzésről már a játékos pénztárcáját érinti. Aztán a sport- szerűségi szabályok megszegése esetén is csökken a havi jövedelem, vagy például ha a játékos elmulasztja fogazata rendben tartását.

— Még be sem fejeződött a bajnokság, már hallottuk, hogy néhány labdarúgó megkereste a klubot és bejelentette, szívesen játszana a jövőben a Dózsa színeiben.

— Kétségtelen, több játékossal is tárgyaltunk, akik szívesen jönnének Szekszárdra. Csakhogy ehhez meg kell teremteni a legalapvetőbb feltételeket.

— Igazán nem ünneprontásnak szánjuk, de az egycsoportos húszcsapatos NB II. augusztustól még magasabb követelményeket támaszt majd. Néhány poszton véleményünk szerint feltétlenül erősítésre szorul a Dózsa csapata. Osztja ebbeli nézetünket a vezető edző?

— Igen. Annál is inkább, mert Tóth már bejelentette visszavonulását. Szabó, Márkus és Mátyás katonai szolgálat előtt áll. Csík leszerelése után várhatóan visszaigazol veszprémi anyaeqyesületébe. Ezért talán posztokra szeretnénk igazolni. Megítélésem szerint legalább két hátvéddel és két csatárral okvetlenül erősíteni kell. Középpályán is szükség lenne egy rutinos, iránvító játékosra. Tudomásul kell »enni, hoqy az

1982-83. évi NB II. a szó igaz értelmében a magvar labdarú- qás második vonala lesz. Ami most eléa volt számunkra a bentmaradáshoz, az biztos, hoav kevés lesz az elkövetkezendő bajnokságra.

— Teljesült a titkon remélt cél, NB ll-es maradt a csapat. Hoqyan foalalná össze a kiharcolt siker fontosabb összetevőit?

— A korábbi években elkezdett intenzív utánpótlás-nevelés eredménye közvetve és közvetlenül is jelentkezett. Kölcsönösen előnyös kapcsolatot alakítottunk ki a megye labdarúaó- szakosztálvaival. Az úionnan igazolt játékosok közül három állandó és meghatározó csapattag lett. A régi és az új játékosok nagyszerű közösséq- gé formálódtak. Száműztük öltözőnkből a kishitűséqet és a pesszimizmust. A ió erőnlét magasszintű küzdőszellemmel és eaészséqes optimizmussal párosult. Sajó személyében olyan csatárunk volt, aki a kidolgozott helyzeteket, a megítélt szabadrúgásokat és büntetőket magabiztosan értékesítette. Eqy rövid hullámvölgytől eltekintve kieavensúlvozott teljesítményt nyújtott kiemelkedően feayel- mezett csapatunk. A fegvelme- zettséare utal hogy nem történt kiállítás és sárga lapok miatt sem haayott ki mérkőzést eayet- len játékosunk sem. Sikerült elfogadtatni 'labdarúgóinkkal, hoav a játékvezetőt partnernak tekintsék és sportszerű magatartásukkal segítsék tevékenységét. Rendkívül ja hatással volt eavüttesünkre. hoqy mellénk állt a naavszámú közönséq. Ereztük: megyénkben iaen sokan óhaitiák sikerünket.

— Meddig tart a játékosok nyári vakációja, hoqyan alakul a további program és mikor kezdik meg a felkészülést?

— Szekszárd város Tanácsa jutalmaként május 27-én útra kelünk és tíz napig a francia testvérváros, Bezons vendégszeretetét élvezzük. Ebben az időszakban levezető edzéseket tartunk. Június 8-22. között szabadságot kapnak játékosaink, majd 23-án megkezdjük a felkészülést.

— Jó utat, jó pihenést Franciaországban!

FEKETE LÁSZLÓ