Tolna Megyei Népújság, 1981. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-25 / 173. szám

2*ÉPÜJSÁG 1981. július 25. Észak-Írország Nem sikerült a közvetítés A nemzetközi vöröskereszt küldöttsége csütörtökön dolga- végezetlenül elutazott Észak-lr- országból. A háromtagú bizott­ság az ulsteri börtömviszonyok tanulmányozásának keretében kompromisszumos megoldást szeretett volna találni az IRA- foglyok éhségsztrájkjának befe­jezésére. Nyilvánvalóvá vált A „Vörös brigádok” elengedték Cirillót Renzo Sandruccinak, az Alfa Romeo Gyár vezető tisztségvi­selőjének csütörtökön történt szabadon bocsátása után a „Vörös brigádok” péntekre vir­radóra szabadon engedték Ci- ro Grille campaniai keresztény- demokrata vezetőt is. Cirill-1-’ április 27. óta tartották fogsá-, gokban, SandruccPt június óta. Mindkét személy hozzátartozói, továbbá az Alfa Romeo komoly erőfeszítést tettek, hogy a ter­roristák szabadon engedjék őket. Egyes vélemények szerint maguk az olasz hatóságok is tárgyaltak az emberrablókkal - közvetítők révén. Rómában feltételezik, hogy a „Vörös brigádok” azért döntöt­tek a szabadon bocsátás mel­lett, mert követeléseik nagy ré­szét kielégítették, csakúgy, mint a D’Urso-ügyben. azonban, hogy jelenleg lehetet­len közelebb hozni egymáshoz a iMaze-börtönbe raboskodó IRA-foglyok és a brit hatósá­gok álláspontját. Frank Schmidt, a szakértőcsoport ve­zetője kijelentette: „Elég gyor­san csalódtunk abban a remé­nyünkben, hogy bármiféle hasz­Ronald Reagan amerikai el­nök az ottawai csúcstalálkozó előtt levélben biztosította Hel­mut Schmidt bonni kancellárt arról, hogy az Egyesült Álla­mok még idén november köze­pe és december közepe között tárgyalásokat akar kezdeni a Szovjetunióval a közép-hatótá­volságú rakétákról. A hírt és a levél legfontosabb részleteit a legtöbb nyugatnémet lap pén­teki számában közölte, vastag­betűs címekkel. A levélben, amelynek hiteles­ségét nyugatnémet hivatalos szervek megerősítették, Reagan elnök támogatásáról biztosítot­ta az Egyesült Államok nyugat­európai szövetségeseit az állí­tólagos „szovjet fenyegetéssel" szemben és „legnagyobb elis­nos szerepet játszhatunk az ügyben.” Március óta hat IRA-aktivis- ta halt bele az éhségsztrájkba, jelenleg is koplaló nyolc társuk közül pedig ketten - Doherty és Lynch — vannak kritikus ál­lapotban, immár több mint hatvannapos éhségsztrájk után. mérését” fejezte ki a nyugatné­met kancellár iránt azért, mert az „rendkívüli határozottság­gal" támogatja a NATO 1979- es „rakétatelepítési-tárgyalási” határozatát. Reagan közölte, hogy az amerikai kormány a NATO-határozat mindkét részét megvalósítja, tehát végrehajt­ja az 572 amerikai közép-ható­távolságú rakéta nyugat-euró­pai telepítését és legkésőbb az idei esztendő decemberéig tár­gyalásokat kezd a Szovjetunió­val a közép-hatótávolságú ra­kétákról. A tárgyalások meg­kezdése előtt Washington be­ható konzultációkat akar foly­tatni nyugat-európai szövetsé­geseivel. Az amerikai tárgya­lási szándék jellegéről a levél nem tartalmaz részleteket. Afrikai tiltakozás Az ENSZ-tagóltamok afrikai csoportja csütörtökön tiltako­zott amiatt, hogy a washingto­ni szenátus hatályon kívül akarja helyeztetni azt a tör­vénymódosítást, amely tiltja amerikai fegyverek szállítását angolai szakadárszervezetek- nek. Az afrikai csoport nyilatko­zatában hangsúlyozza', hogy a Clark-fé'le 'módosítás hatályta­lanítása' újalbb lépés lenne Washington Angola törvényes kormányzatának aláá sására irányú Iá politikájá'ba.n. A Dél­afrikai Köztársaság ezzel újabb támogatást kapna Angola el­leni agressziójának folytatásá­hoz. Egy ilyen szenátusi dön­tés fenyegetést jelentene a többi „frontállaim” számára is, és tovább rontaná a namíbiai probléma igazságos rendezésé­nek esélyeit — hangzik a nyi­latkozat. Az ENSZ-közgyűlés szeptem­berben rendkívüli ülésszakot tart a namíbiai kérdésről, mi­után meghiúsultak a terület f ügg e t le n ségé n e k biztosító sá ra a világszervezet által kezdemé­nyezett erőfeszítésék. Európai rakétatelepítés Reagan levele Sdimidthez Boldog vendégségben (4.) Őszétía fővárosa Szinte nem is hinné az ember, hogy a főváros központjában van. Az előtérben látható mesterséges tó mögött zúg a Tyerek, mögötte balra a sokszínű siita mecset, tőle jobbra a modern Vlagyikavkáz szálloda. vált az Orosz Föderáció Észak­A Vlagyikavkázról elnevezett, miniden kényelmi eszközzel fel­szerelt, modern Inturiszt-száflo- dáfoa.n koptam szobát, amely­ből gyönyörködtető kilátás nyílt a távoli új lakótelepek főié magasadó hósapkás hegyekre. A szálló előtt a zúgó Tyerek, a parti sétány, egy frissen res­taurált zöld ben-aranyban pom­pázó siita mecset nyugalmas és mégis mozgalmas, egy pi­cit egzotikus hangulatot köl­csönöztek a környezetnek. Ha átsétáltam' a hídon., a Tyerek- ből el rekesztett eg yi k tóba n es­te 8 órakor is fürdőző gyere­keket láttam, a másikon — amely messze benyúlt a vas­tagtörzsű, dús lombú fák, a szökőkutakkal, szobrokkal, fá­ból készült sakkozó-pavilonnal, színes virágágyakkal tarkított bokros ligetek közé — a fehér hattyúk szomszédságában reg­geltől-estig gyerekek, családok, fiatal párok csónakáztak. A fák mögött — ha hiszik, ha nern — nehéz volt felfedezni a körhintát, a dodzsemet, a kü­lön.,‘éle más játékokat, a, fehér felkapó Iával borított szabadéri színpadot. És ha nem tudom, én magam sem hiszem el, hogy eg.y főváros kellős közepén va­gyok. Itt, a Tyerek partján Dzaud- zsikau falu mellett állott va­laha Vlagyikavkáz erődje is, amelyet az itt élő népek védel­mére emelt_ az orosz állam, noha az erőd neve (ami körül­belül annyit jelent, hogy ural­kodni a Kaukázusban), nem erre vall. Kétségtelen azonban, ho9y u krími kánság, valamint a törökök^ fenyegetése tette szükségessé, hogy az oszétok Oroszországhoz csatlakozza­nak. Ami az ősziétföldön élő népeket illeti, a mintegy 700 ezer lakos több mint fele őszét, a többi orosz, de él itt grúz, örmény, kalbard, csecsen, ah­hoz, adzsar, lezgin. és még egy sereg nemzetiség^ A lakosság többsége a tatárjárás után köl­tözött le a hegyi szurdokokból a dúsabb terméssel kecsegtető síkvidékre; Mozdok körzetébe, de még inkább ide, a Na klón- naijo síkságra', ahol ma a csak­nem 300 ezer lakosú főváros áll. A várost egy színesfém- feldolgozó belga részvénytársa­ság és a Vlagyikavkáz-erődbe évente csak két alkalommal be­engedett falu lakói alapítot­ták: lerombolták az erődít­mény falait, földdel töltötték meg az árkokat, s 1863-ban Vlagyikavkáz városa már a megye székhelye lett. Ipari fejlődését az 1875-ben meg­épített Rosztov—Vlagyikavkáz vasútvonalnak köszönheti, az Iparnak pedig — no meg a Vlagyikavkázba száműzött két­ezer dekabristának is — a' Kau­kázusiban korainak számító munkásmozgalmi múltját, ami­ről a Kirov utcai Történelmi- Forradalmi Múzeumban' bősé­ges — és nálunk nemigen ismert — anyag látható. Kirov egyébként a forradalom előtti évtizedben volt a vezetője a helyi bolsevikóknak, s nagy ré­sze van abban, hogy 1918. márciusában itt kiáltották ki a Tyeréki Szovjetköztársaságot. Ordzsonikidze — akit többen a fülem hallatára Szergo-ként emlegettek — 1918-tól az Észak-Kaukázusi Honvédő Bi­zottság elnöke volt, s minde­nekelőtt a polgárháborúban szerzett érdemei elismerésekép­pen nevezték el róla a várost, amely 1920-tól — Gyenyikin kiverése után — a Hegyvidéki Autonom Szocialista Szovjet­köztársaság. Őszét Körzetének székhelye volt, s amely csak az 1936-os alkotmány értelmében Őszét Autonom Tartományának fővárosává'. Ordzsonikidze szob­rát — Ditrich alkotását — 1939-lben a iBéke sugárútról nyíló Szabadság téren állítot­ták fel. A Béke sugárút — amely alig 200 méterre van a vele párhuzamos Tyerek folyótól — a város korzója, a közepén a villamossínek között árnyas sé­tány húzódik, a két oldalán presszók, étkezdék, boltok so­rakoznak (a szövetkezeti hús- boltban 4 rubelért mérték a bárányt, 3,70-ért a marhát, 2,70-ért a sertéshúst), itt van a tanácsiház, itt van a legtöbb mozi, itt áll — az 1957-ben avatott Lénia-szobor mögött — az Orosz Drámai Színház, és ez az út vezet a Forradalmi térhez, amelyet a. Szovjetunió című útikönyv szerint nem is olyan régen Kínai térnek is neveztek. Ez utóbbi tény in­kább a kínaiakra vet rossz fényt, semmint az útikönyvre, amelynek azonban egyéb hi­bája szép számmal akad. Hogy mást ne mondjak, a Béke su­gárút 19. szám alatt lévő lo- turiszt-szálloda az útikönyvvel ellentétben korántsem tizenegy emeletes, hanem csak kettő, (a múlt századbeli Béke sugárúton két emeletesnél magasabb épü­let különben is csak egy-kettő látható), és a szállodának ki­zárólag az útikönyv szerint van uszodája. Valóságos és különleges viszont a kertven- déglője, amelyben a szinte az asztalok köré épített ixivilonok egymástól jól elhatároltan búj­nak a lombok közé, a fűzfák alá. Ezekben a pavilonokban egyebek között remek caha- radzsint lehet fogyasztani (leg­alább 30 centiméter átmérőjű, lóngosszerű, sajttal, túróval, s céklazöldjével töltött lepény), vagy éppen ficsint (ez egy ki­sebb lepény, benne fokhagy­más tejszínnel ízesített párolt marhahús). Megjegyzem, hogy bármely őszét étel nagyon fi­nom., de rettenetesen laktató, s ha a falatokat le is öblíti az ember a jégkookáktól párás üvegkorsóban felszolgált tar- hunnal (ami egy jellegzetes, kesernyés-édes ízű, salátaként is fogyasztható fűszerű növény­ből készült smaragdzöld ital), moccanni sincs kedve többé, várost nézni pedig mégkevés- bé... ACZÉL GABOR Előtérben: észak Péntek esti kommentárunk. Alig egy hónapja Leonyid Brezsnyev figyelemre méltó javaslatot tett az észak-európai atomfegyver-mentes övezet létesítésére. Most néhány hir erre a tervre irányította az érdeklődést annak kapcsán, hogy Paavo Väyrynen finn kül­ügyminiszter Washingtonban Haiggel tárgyalt, Knut Fryden- lund, a norvég diplomácia vezetője pedig brit kollégájá­val, Lord Carringtonnal Londonban folytatott eszmecserét. A szovjet javaslat célja egyértelmű: kontinensünk északi felén csökkentené a nukleáris háború veszélyét, növelné a biztonságot, kiküszöbölné az atomháborúnak még a lehe­tőségét is. Ha valahol, Észak-Európában erre jó alkalom kínálkozik, hiszen a svédek és a finnek a semlegesek tábo­rába tartoznak, a dánok és a norvégek pedig — bár a NATO szövetségi keretébe tartoznak — nem mindenben értenek egyet a washingtoni „héjákkal”. Ellenkezőleg, Norvégia már puhatolózott az USA veze­tőinél az Eszak-Európát érintő javaslat felől, igaz, ered­ménytelenül. A washingtoni vezetők — mint annyi más esetben — az atomfegyver-mentes övezet létesítését „szov­jet propagandafogásnak" minősitették. Dánia a maga ré­széről üdvözölte Brezsnyev javaslatát, s értésre adta, hogy a ten/et hasznosnak véli. Most a finn külügyminiszter tartózkodik az amerikai fő­városban. Alexander Haig és vendége — jóllehet a csütör­tök délutáni tárgyalásokról amerikai források semmit nem közöltek — bizonyára megvitatta a javaslatot. Sok kétség nem férhet hozzá, hogy az amerikai külügyminiszter ismét a már ismert álláspontra helyezkedett. Persze, Finnországot nem fűzi szövetség az Egyesült Államokhoz. Ebből követ­kezik, hogy Helsinki véleményét nem, lehet egyszerűen „le­söpörni" a tárgyalóasztalról, hivatkozva a szövetségesi hű­ségből fakadó kötelezettségekre. S az sem kétséges, hogy a pozitív semlegesség tiszteletet érdemlő politikájához kö­vetkezetesen ragaszkodó Finnország — amely példás jó­szomszédi viszonyt valósított meg a Szovjetunióval —, több szempontból is magára irányíthatja Washington figyelmét. Egyelőre nem Cudni, miként foglaltak állást a norvég külügyminiszter és Lord Carrington londoni megbeszélésein, ahol ugyancsak szóba került az észak-európai övezet témá­ja. S talán az a nemkülönben feltűnést keltő állásfoglalás is, amelynek értelmében Norvégia'nem vesz részt a NATO „Ocean Venture ‘81" fedőnevű hadgyakorlatának az At­lanti-óceán déli térségében rendezendő manőverein. Az ok: Oslóban úgy vélik, hogy ezek a gyakorlatok túllépik az atlanti szövetség politikai és katonai „felelősségi szférájá­nak" határait. GYAPAY DENES roMÜftÁMA BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken meg­kezdte évi rendes szabadságát. Pénteken ülést tartott a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság. A testület a balatoni víz­gazdálkodási fejlesztési prog­ram végrehajtásáról készült el­lenőri jelentést tárgyalta meg. Mivel a feltárt hiányosságok a Balaton üdülökörnyezetére vo­natkozó fejlesztési tervek meg­valósítását veszélyeztethetik, a KNEB úgy határozott, hogy a vizsgálat összefoglaló jelentését — a kidolgozott javaslatokkal együtt — a Minisztertanács elé terjeszti. BERLIN A magyar—NDK közlekedési együttműködés terén végzett kiemelkedő tévéké nységéért magyar elismerésben részesült hat NDK vasutas, köztük Heinz Gerber közlekedési miniszter- helyettes. Ketten „Kiváló vas­utas” kitüntető címet, négyen pedig „Kiváló munkáért” ki­tüntetést kaptak. A kitünteté­seket az NDK fővárosában Nagy Lajos, a berlini magyar nagykövetség ideiglenes ügy­vivője adta át. HAVANNA Pedro Meurice, Santiago de Cuba érseke, a kubai püspöki konferencia, elnöke csütörtökön kijelentette, hogy „történelmi értelemben javult a kubai egy­ház és a kubai állam kapcso­latainak légköre". A kubai egyházi vezető a Prensa Latina hírügynökségnek nyilatkozva elmondotta', hogy az egyház és az állom viszonyának hely­zetét ma1 a következők jellem­zik: egymás véleményének meghallgatása, a 'kölcsönös tisztelet és a nehézségek meg­oldására irányuló közös tö­rekvés. MADRID Madridban mára összehív­ták a Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának ülését. Napirenden az SKP kedden megnyíló X. kongresz- szusának előkészítése szerepel. NEW YORK Málta az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kéri, hogy vizsgálja meg a Líbiával keletkezett tengerjogi vitáját. Az erről szóló levelet E. C. Falbrugia ideiglenes máltai ENSZ-ügyvivő juttatta el a BT elnökéhez. Tavaly augusztusban mérgesedett el a két állaim vi­szonya, amikor líbiai hadihajók akadályozták meg a máltai koncesszió alapján fúrásokat végző Texaco társaság munká­ját azon a tengerszakaszon, amelynek gazdasági hasznosí­tása vitás a két állam között. BUENOS AIRES Az argentin rendőrség az el­múlt napokban több szakszer­vezeti vezetőt tartóztatott le. Csütörtökön a szakszervezet székházóban vették őrizetbe Saul Libáid iáit, az Argentin Általános Munkásszövetség fő­titkárát. Egy nappal előtte hu­szonhárom szakszervezeti veze­tőt tartóztattak le a szerdai „tiltakozó nap" megrendezése vádjával. WASHINGTON A Teheránban több mint eqy évig fogva tartott amerikai túszok ügyvédje csütörtökön azt javasolta az Egyesült Államok kormányának, hogy napi 1000 dollár kártérítést fizessen, vé­denceinek az átélt viszontag­ságokért. Az 52 túszt 444 napig tartották fogva Iránban,, így a javaslat szerint valamennyien 444 000—444 000 dollárt kapná­nak. Az elnöki bizottság augusztus 20-ig teszi meg a kártérítésre vonatkozó javasl­tát Reagan elnöknek. ÚJ DELHI Az indiai kormány hatalmas erőfeszítéseket tesz az Assam., Rajasthan és Uttar Pradesh államokat két hete sújtó esőzé­sek, illetve árvizek károsultjai érdekében. Az árvíz sújtotta te­rületeken mintegy 500 ezren váltak hajléktalanná. A hely­zetet súlyosbítja, hogy kolera­járvány veszélye fenyeget. Az áradásoknak eddig 575 halálos áldozatuk van, az anyagi kár 25 millió dohára rúg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom