Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
1981. június 28. KÉPÚJSÁG 3 Az életszínvonalat érintő időszerű kérdésekről Interjú Hetényi István pénzügyminiszterrel Hetényi István pénzügyminiszter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának a 'lakosság életszínvontalát érintő időszerű kérdésekről. — A kormány a közelmúltban több olyan intézkedést hozott, amely a lakosság életszínvonalát érinti. Ezek közül a legjelentősebb a húsáremelés, továbbá a nyugdíjemelés évi rendszeres minimumának növelése. Hogyan illeszkednek ezek az intézkedések a tervszerű életszínvonal-politikába? — Az életszínvonalat érintő központi intézkedések szorosa n kapcsolódnak a VI. ötéves terv, illetve az 1981. évi terv előirányzataihoz, azok megivalósí-' tását szolgálják. — Ismeretes, hogy terveink a már élért1 életszínvonal megtartását -irányozzák elő. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a keresetek és az árak emelkedése nem szakadhat el egymástól. Magáiban foglalja azt is, hogy az ötéves terv előírásainak megfelelően, emeljük a legalacsonyabb és megőrizzük az átlagnál alacsonyabb nyugdíjak reálértékét. Emellett szélesedik a szociális és kulturális ellátás. 'És azt is jelenti, hogy a lakosság a. jövedelmét az előző években kialakult módon, keresletének és igényeinek megfelelően használhassa fel, vagyis megfelelő legyen az áruellátás. Ebből következik, hogy az életszín vonal-politikai intézkedésekre — figyelemmel azok politikai-társa dal mi jele ntősé gére — hangsúlyozottan a terv- szerűség jellemző. Mivel a kiskereskedelmi árak egyik része hatósági, másik része pedig szabadon mozog, az árváltozások közt is mindkét típusú mozgás előfordulhat. — Az 1981. évi népgazdasági terv 4,5—5 százalékos árszínvonal-emelkedéssel számol. Az év első négy hónapjában a fogyasztói árszínvonal 3,8 százalékkal nőtt. Ez úgy jött létre, hogy egyes termékek — például a benzin, vagy a mosószerék — - árának emelkedése mellett más termékek, mint például a. zöldség-gyümölcs és egyes vas-műszaki cikkek ára csökkent. A húsáremelés éves szinten 0,6 százalékkal növeli az árszínvonalat. Mivel ebben az éviben csak félévi kihatása lesz, az idei egész évi fogyasztás költségeit 0,3 százalékkal emeli. — A lakosság pénzbevétele az év első négy hónapjában 6,6 százalékkal, vagyis a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Ennek következtében a takarékbetét-állomány korábbinál gyorsabb növekedése ellenére is az éves előirányzatnál nagyobb mértékben nőtt a fogyasztás. Munkánk ma ismert körülményei és- feltételei mellett azonban ebben az éviben az alapvető cikkek esetében már nem- tervezünk további árintézkedéseket. — Miért éppen a hús árának emelése vált szükségessé? — A racionális gazdálkodás és az igazságos elosztás követelménye, hogy a termelés társadblmiilag indokolt költségeit a fogyasztók általában térítsék megi. Az alapvető élelmiszerek fogyasztói árát tekintve ez a követelmény természetesen csak hosszabb távon, a lakosság tervezett élet- színvonalával összhangban valósítható meg. — A legutóbbi húsáremelés óta a mezőgazdasági termelésben félhasznált — nem kis részben importból, származó —- energia', ipari eredetű anyagók, takarmányok árának emelkedése lényegesen növelte az állattenyésztés költségeit. A termelői érdékéltség fenntartása érdékében e költségek nagyobbik részét szükséges volt a felvásárlási árak emelésével ellensúlyozni. 1979-hez viszonyítva — tehát két év alatt — a vágósertés felvásárlási árai mintegy 21, a vágómarháé pedig 16 százalékkal, emelkedtek, Ezért a. költségvetésiből folyósított fogyasztói árkiegészítés a hús és húskészítményeikre az 1979. évi átlagos ■23-ról 36 százalékra nőtt, s elérte a 8,5 milliárd forintot. Ezt külkereskedelmi és idegenforgalmi érdekeink sem indokolják. — Szándékunk, hogy a fogyasztói támogatások elfogadható 'keretek között maradjanak, s növekedésűik ne vezethessen egyszerre nagyobb mértékű áreméléshez. A hús és húskészítményeik árának átlagosan 10 százalékos emelése lényegében az 1979. évi támogatási színit helyreállítását eredményezi: az e termékekre adott fogyasztói támogatás átlagosan újra1 23 százalékos tesz. — Az áremelés hatására előreláthatóan valamelyest csökken a húsfogyasztás: a csökkenés valószínűleg az értékesebb tőkehúsokat és az azokból feldolgozott készítményeket érinti. Az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy a csökkenés csak átmeneti lesz. Ugyanakkor számolunk azzal, hogy növekszik a kereslet az áremelés által kisebb mértékben érintett -baromfi iránt, és bővül a tej és tejtermékek fogyasztása. E cikkeikből a szükséges árualapok biztonságosan rendelkezésre állnak. Valószínű továbbá, hogy az áremelés ösztönzi a kistermelőket saját fogyasztást célzó termelésre. — összefügg-e egymással a húsáremelés és az évi minimális nyugdíjemelés mértékének növelése? — A hús órának növelése — mint már említettem — az 1981. évi népgazdasági tervben előirányzott bér- és áremelkedések keretében valósul meg. Ezért szélesebb körű, külön ell entétefezést nem »irányoztunk elő. A nominálbérek tervezett átlagos növelése össz- hanglban van az árszínvonal tervezett 5 százalékos emelésével. Hangsúlyozom, hogy a n o minői bér- e me I és n é I átlü gról van szó, hiszen a bérek differenciált emélését a teljesítményeknek ‘kell megszabniuk. — Ami pedig a júniusi nyugdíjintézkedéseket illeti: a kormány a nyugdíjak évi 2 százalékos automatikus emelésének ez évben érvényes legkisebb összegét a korábbi 70 forintról júniustól: 100 forintra emelte fel. Ez a 3500 forint alatti ellátásoknál teljes egészében többletet jelent, sőt, a 3500 és 5000 forint közötti nyugdíjak esetében is valamelyest növeli az eddigi ellátást. Az intézkedés tehát a nyugdíjasok túlnyomó többségét érinti kedvezően, csak a kisebbség esetében marad változatlan a nyugdíjak automatikus emelkedése. A mostani nyugdíjiintézkedés az idén 350 millió, egész év/e számítva pedig 700 millió1 forint többletet jelent a nyugdíjasoknak a költségvetés számlájára. Sajnos, vannak olyan nyugdí- jasrétegefc is, ahol a nyugdíjak .vásárlóértékét nem-tudjuk megőrizni. — Azt a nyugdíjasréteget, amelyiknél egy ellátásiból ketten élnek, mindig megkülönböztetetten' kezeltük. Ennek megtételben, ez év júniusától a házastársi pótlék összege és a pótlókra jogosító nyugdij- összeg határa 100 forinttal magasabb lett. Az intézkedés éves szinten 200 millió forint többletet jelent. Ezzel 240 ezer nyugdíjas családnál, ahol ketten élnek 2450 forintnál kisebb nyugdíjból, valamelyest javulnak a megélhetés feltételei. Mindent egybevetve, a húsáremelés, és a nyugdíjemelés a terv előirányzataival, számításaival van összhangban. A VI. ötéves tervtörvény előirányozza, hogy az átlag alatti nyugdíjak reálértékét megőrizzük. 1981-ben 4,5—5 százalék árszínvonal-emelkedés mellett mindazok nyugdíjának a reálértéke nő vagy szinten marad, akiknek a nyugdíja havi 2000 —2500 forintnál nem több. És ez a réteg ma a nyugdíjasoknak több mint a fele. Felhívom a figyelmet arra is, hogy amíg a húsáremelés egyszeri kiadás- többletet jelent, addig a nyugdíjintézkedés, mivel beépült a nyugdíjautomatizmusba, nemcsak ez évben", hanem minden kpvetkező esztendőben is az eddiginél magasabb évi növekedést biztosít. A 30 forintos emelés kihatása tehát jövőre 60, 1985-re pedig egy érintettnél már havi 150 forint többletet jelent. — A húsáremelés minden egyéb vonatkozásban a lakosságot érinti, vagy az állam és a vállalatok is viselnek-e többletköltséget? — A nyugdíjasok, járadékosok, rendszeres szociális segélyezettek ellátásának növelése mellett a húsáremelés terhét több területen nem a lakosság, hanem az állam, illetve a vállalatok, intézmények viselik. — Az ellátást nyújtó egészségügyi, szociális, valamint gyermek- és diákjóléti intézményekben az étkezési költségek többletét az állam vállalja magára, vagyis a térítési dijak nem változnak. Ezzel összhangban a vállalati gyermekintézményekben alkalmazott tanácsi gyermekintézményi élelmezési kölfségnomnatí- vák is módosulnál«, s július 1- től a gyerme'ki.ntézménnyeI rendelkező vállalatok nagyobb összeget helyezhetnek jóléti alapjukba. Megjegyzem még, hogy ezzel az intézkedéssel együtt az általános iskolai étkeztetés színvonalát is javítottuk, ugyanis a költségkereteket — pontosabban: a napi élelmezési normákat — a húsár- emelés indokolta mértéknél nagyobb arányban emeljük. A térítési díjakra ezt a többletet sem hárítottuk át. — Bizonyos vagyok benne, hogy a közvélemény is megérti a kormány szándékait, intézkedéseit. A vidéki autóbusz-viteldíjak módosítása Június 1-től több vidéki városban, településen megváltozott a helyi autóbusz-díjszabási rendszer. A változtatás okairól, hátteréről az MTI munkatársának a következő tájékoztatást adta Ambrus András, a KPM pénzügyi főosztályvezetője: — Az utóbbi években az államigazgatási munka egyszerűsítése során több település- összevonás történt, illetve sok helyen megváltoztak a közigazgatási határok. A változásokat nem követte az autóbuszdíjszabások automatikus módosítása, mert számos helyen eltérő volt a helyi és a távolsági díjszabási rendszer, fgy alakulhatott ki, hogy egyes közigazgatási egységek helyi autóbuszforgalmában is távolsági díjszabás, más esetekben egy településen belül egyidejűleg helyi és távolsági díjszabás volt érvényben. Az eltérő viteldíjakat a helyi lakosság érthetően, legtöbb esetben jogosan kifogásolta. Országosan eddig több mint 70 településnél merült fel díjszabás-módosítási igény. Ezért a KPM az illetékes országos társszervekkel együtt megvizsgálta a módosítás lehetőségeit és a vizsgálatok eredményeként elrendelte, hogy a Volán vállalatoknak helyi díjszabást kell érvényesíteni az egy közigazgatási helységben egybefüggően beépített területen belüli forgalomban; a csatolt helységek — összevont települések —- közötti forgalomban akkor, ha a beépített területek közötti távolság minimális; egy adott helység és az azonos nevű vasútállomás közötti forgalomban. — A viteldíj-módosítás az érintett helyi lakosságnak — évenként — közel 5 millió forint megtakarítást tesz lehetővé. A módosított helyi díjszabás bevezetése lehetőséget nyújt a kedvezményes nyugdíjasbérlet megváltására is. Eddig 17 megye 55 helységében vezették be a helyi autóbuszdíjszabást. A további igények elbírálása folyamatban van. hírre Úgy illik, .hogy heti jegyzetünket ismét az esővel kezdjük, ha már az elmúlt három hét hétről-hét re-jében is ezt tettük. Sajnos ezen a héten sem kímélt bennünket az eső, elsősorban a mezőgazdaság és egynéhány szekszárdi család legnagyobb boldogtalanságára. / Beázások Szekszárdon a Kadarka lakótelepi panelházak alagsori lakásai minden eső után beáznak. Az itt lakók úgy félnek a víztől, mint a tűztől. Néhány perces csendes eső is elárasztja a lakásokat. Vihar idején a családanyák az erre a célra készített" lapátszerűséggel merik a vizet, míg a férfiak a ház vízmelegítő berendezéseinek csőrendszerén szárogatják a szőnyegeket. Öröm az ürömben, hogy van vízmelegítőrendszer, ráadásul közvetlenül a lakások szomszédságában található — igaz az a helyiség is beázik. Ami még nem mellékes az ügyben: a lakók eső után órákig kénytelenek üzemeltetni hősugárzójukat, hogy a penész el ne borítsa a falakat. Apropó falak! ittas vezetés Kemény falba ütközik minden újságíró, aki így „kiált” hétről-thétre az újság hasábjain Emberek, ne igyatok alkoholt... — legalább vezetés előtt és közben ne! Keddi baleseti tudósításunkban már "beszámoltunk két ittas vezetésről, a héten a megyében még két esetben törték így össze kocsijukat és magukat. Országos úttörő lövészverseny o szekszárdi szakmunkásképzőben. Remélhetően nem ittak célzóvizet azok a kispajtások, akik részt vettek az Úttörő Honvédelmi-kupa lövészversenyén, amelynek a szekszárdi 505. számú Szakmunkásképző Intézet adott otthont, összesen nyolcvan úttörő érkezett az ország valamennyi megyéjéből és Budapestről. ' A kétnapos versenyen az úttörők nemcsak a puskákkal voltak elfoglalva, hanem részt vettek különböző, színes programokon is. így eljutottak valamennyien az őcsényi reptérre, megismerkedhettek a Sárköz hevezetességei- vel, idegenvezető kalauzolta őket a megye- székhelyen, láthatták a szekszárdi Béri Balogh Ádám múzeum kiállításait. De végül is a legfontosabb maga a verseny volt, amelyfen a lányok között a nyíltirányzékú légpuska-versenyben kimagasló teljesítménynyel a Baranya megyei Rácz Ilona bizonyult a legjobbnak, a Szabolcs-Szatmár megyei Radó Ildikó, valamint a Pest megyei Kovács Karolina előtt. A fiúknál a Hajdú-Bihar megyei Kecskeméti Csaba lett az első, mögötte a Komárom megyei Sibalin Tamás és a Somogy megyei Vass Róbert végzett. A hrúszlövéses légpisztoly-ver- senyt a lányoknál a szabolcsi Lakatos Éva nyerte, megelőzve a Hajdú-Bihar megyei Papp Magdát és a Csongrád megyei Kiss Katalint. A fiúknál á budapesti Skultéti Csaba lőtt a legpontosabban a légpisztollyal, mögötte a Borsod megyei Kirizs Attila és a Pest megyei Koplányi Péter végzett. Az összetett csapatversenyt Szabolcs-Szatmár megye fiataljai nyerték, megelőzve Pest megye és Budapest csapatát. Tolna megye úttörő lövészei a húsz csapat között a tizenöté-, dik helyezést szerezték meg. Építőtáborok Ma nyitják meg kapuikat az építőtáborok. Az ország 103 táborában összesen hetvenezer fiatal dolgozik majd, elsősorban a mezőgazdaságban. Az Alsótengelici Állami Gaídaság alsópéli kerületében is ma nyílik a Vámos Ilona építőtábor. Az első turnusban kétszázötven lány vesz részt a gazdaság gyümölcsbetakarítási munkájában. A nyár folyamán négy turnusban összesen ezer lány érkezik Alsópélre mezőgazdasági munkákra: gyümölcsszüretre és kukoricacímerezésre. A tábort mj is felkerestük és elmondhatjuk, hogy a gazdaság vezetése felkészült a fiatalok fogadására. Kényelmes, nagy sátrakban - egy-egy sátorban négyen laknak majd - helyezik el a lányokat. Van elegendő fürdőhelyiség, s ahogy azt a gyakorlat már bebizonyította, a gazdaságban remekül főz a szakács is. Az idei építőtáborok abban különböznek az elmúlt éviektől, hogy most levonják a fiatalok keresetéből a „kosztpénzt”, ötven forintot, de ennek ellenére mégis magasabb tesz a keresetük a korábbinál. A szakközépiskolákban tanulóknak — bizonyos feltételekkel - beszámítják az építőtáborokban eltöltött idejüket a nyári gyakorlati időbe, s ez mindenképpen fontos a diákoknak. Utolsó simítások, a táborlakók érkezése előtt, a Vámos Ilona építőtáborban. Diplomakiosztás Ha már a diákoknál tartunk, meg kell említenünk, hogy a hét kiemelkedő programja volt a diplomaosztó ünnepség a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozatán. Megyénk egyetlen felsőfokú oktatási intézményében az idén hetvenöt tanítót avattak. A diplomákat dr. Várkonyi Imre, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola főigazgatója adta át. Diplomaosztás volt az MSZMP Tolna megyei Bizottsága oktatási igazgatóságán is, ahol a felsőfokú szakosítókon negyvennégy hallgató kapott diplomát, közülük nyolcán vörös diplomával fejezték be tanulmányaikat. Általános tagozaton kettőszáznegyvenketten végeztek, ők oklevelüket ünnepélyes keretek között pénteken délután vehették át. Diplomakiosztás a szekszárdi tanítóképzőben. Melioráció A megyénkben végzett nagyszabású meliorációs munkákról szerdai lapunkban írtunk. A nagy költségekkel járó értékmentő munkák mellett kisebb beruházásokra is sor került. Ezek közül az egyik: a zombai Egyesült Erővel Tsz-ben májusban földút-stabilizációs kísérlet kezdődött. A munka jelentőségét bizonyítja az is, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem oktatói is részt vettek benne. A kísérlet lényege a földutak hiilladékanyagok felhasználásával való stabilizációja. így az utak minősége csaknem egyenértékű lesz - a betonútokéval, az építés költségei pedig nem érik el a betonútok építési költségének egyharmadát. SÁRKÖZI JÁNOS Fotó: GOTTVALD, KAPFINGER
