Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

2 Képújság 1981. június 23. Leváltották Irán elnökét Khomeini jóváhagyta a parlament döntését Khomeini ajatolíah Irán leg­főbb vezetője hétfőn leváltotta államelnöki tisztségéből Abol Hosszan Baniszadrt — jelen­tette a PARS iráni hírügynök­ség. Khomeini ezzel jóváhagyta az iráni parlament vasárnapi dön­tését, amely ..politikailag alkal­matlannak” minősítette Bani­szadrt az elnöki tisztség betöl­tésére és elítélte az eddigi ál­lamfő politikáját. Az iráni alkotmány előírásai­nak megfelelően az elnök he­lyébe most egy „ideiglenes el­nöki tanácsnak" kell lépnie, amely a miniszterelnökből, a parlament elnökéből és a leg­felsőbb bíróság elnökéből áll. Jelenleg mindhárom tisztséget a volt elnök ellenfelei töltik be. Az új elnök megválasztására ötven napon belül kell sort keríteni. Ardebili, az Iráni Köztársaság legfőbb ügyésze letartóztatási parancsot adott ki Baniszadr, volt köztársasági elnök ellen, néhány órával azután, hogy a parlament, a medzslisz elsöprő többséggel „politikailag alkal­matlannak" nyilvánította őt az államfői tisztség betöltésére — jelentette a teheráni rádió. Az erről szóló közlemény szerint Baniszadr „ellenállásra szított bizonyos csoportokat” és „el­Abol Hasszán Baniszadr, a leváltott iráni elnök ítélteket éhségsztrájkra bujto- gatott”. A legfőbb ügyészség egyide­jűleg bírósági eljárást helyez kilátásba mindazokkal szemben, akik „menedéket nyújtanak Ba- niszadrnak”, vagy „elősegítik szökését szárazföldi, légi vagy tengeri úton”. Jelentések szerint nemcsak Teheránban, hanem az ország több más városában is voltak Baniszadr-ellenes megmozdulá­sok, az elnök hívei és ellenfelei közötti összecsapások. Ugyancsak a teheráni rádió közölte, hogy az iszlám közpon­ti forradalmi bíróság rendeleté­re vasárnap reggel kivégeztek 15 „ellenforradalmárt", Bani- szadrral rokonszenvező balolda­li csoportok tagjait, akiket a szombati teheráni összecsapá­sokban fogtak el. A medzslisz vasárnapi dön­tésének Khomeini által történt jóváhagyásával minden bizony­nyal véget ért a hosszúra nyúlt hatalmi harc a nyugati hírügy­nökségek által előszeretettel mérsékeltnek mondott Bani­szadr elnök és az Iszlám Forra­dalmi Párt széles tömegek ál­tal támogatott vezetői között. Baniszadr a sah megdöntése után, 1979-ben Khomeini aja- tollahhal együtt tért haza a száműzetésből. 1980. január 26-án a szavazatok 75,7 száza­lékával köztársasági elnökké vá­lasztották, s már másnap siet­ve kijelentette, hogy „nem tűr meg több hatalmat Iránban”. Tavaly februárban Khomeini ajatolíah a hadsereg főpa­rancsnokává nevezte ki, s ezt a tisztséget ez év június 10-ig töltötte be, amikoris Khomeini leváltotta őt. Tavaly március óta mind ellenségesebbé vált a vi­szony közte és a parlament között, amelyben az Iszlám For­radalmi Párt került többségbe. Eltávolítását sürgette Radzsai miniszterelnök is. A BT-határozat után Irak az ENSZ-közgyűlés összehívását kéri Irak az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésénék összehívását szándékozik kérni a Bagdad melletti atomreaktor ellen inté­zett izraeli támadás megvitatá­sára — közölte szombaton Tu­niszban Taha Mahieddin Maa- ruf iraki aíelnök. A Biztonsági Tanács által pénteken egyhangúlag elfoga­dott, Izraelt elítélő, de kötelező erejű szankciókról nem rendel­kező határozatot kommentálva Maaruf hangsúlyozta, hogy nem elég egyszerűen csak elítélni az Irak és az arab nemzet ellen elkövetett brutális agressziót. „A nemzetközi közösségnek szankciókkal kell sújtania, el kell szigetelnie Izraelt” — mondta. Az iraki alelnök rövid látoga­tást tett Tuniszban, s ott az izraeli agresszióról tárgyalt a tunéziai vezetőkkel. Nyilatko­zata Tuniszból történt elutazá­sa előtt hangzott el. Philip Habib, az amerikai el­nök különmegbízottja Dzsiddá- ban folytatja „közvetítési” kí­sérleteit a Libanonban kialakult szí fiai—i zna éli „ rakéta völ s á g " megoldása érdekében. Vasár­nap erről tárgyalt Szaud al-Fej­szal herceg, szaúd-arábiai kül­ügyminiszterrel. Hivatalos szaú- di források a megbeszélésekről részleteket nem közöltek. Az amerikai különmegbízott péntek óta tartózkodik Dzsiddában, a találkozóra azonban csak va­sárnap került sor. Megfigyelők szerint szaúdi hi­vatalos körök ezzel a hűvös fo­gadtatással is demonstrálni kí­vánják, hogy elégedetlenek az amerikai kormánynak az izraeli bombatámadással kapcsolatos magatartásával, s az arab országokat ki nem elégítő BT- határozat kikényszerítésével. A P-2 botrány anatómiája „Szabadkőművesek” Olaszország háború utáni negyvenedik kormánya egy bot­rány, — P—2-nek nevezett „ösz- szeesküvés" — miatt volt kény­telen lemondani. A titkos ár­nyékhatalmi csoportosulásban vezető szerepet játszott az olasz politikai, gazdasági és kulturá­lis élet több neves személyisé­ge. A szervezet tagjait kizáró­lag a vagyonosok közül tobo­rozta, akik pártállásukat tekint­ve elsősorban kereszténydemok­raták voltak, de akadt köztük néhány magas állású szocialis­ta, szociáldemokrata, liberális, és újfasiszta is. Az, hogy a> Propaganda—2 „páholy" Mussolini mai híveit is soraiba fogadta, sokat elárul. A szabadkőművesség ugyanis üldözött volt a fasiszta Olaszor­szágban, betiltották és üldözték Hitler Németországában, s a két világiháború közötti Ma­gyarországon is. A XVIII. század elején létrejött szabadkőműves­ség ma is létező jelenség, az évtized elején a különböző nyu­gati országokban körülbelül négymillió taggal. Ma is, mint évszázadokkal ezelőtt, a sza­badkőművesség — polgári moz­galom. Fénykora a XIX. század volt, amikor a szabadkőműves klubok — páholyok a felvilágo­sodás, a oolgóri szabadságjo­gok, a liberalizmus eszméit ter­jesztették. A P—2 létrehozója, Licio Gel- 11 textilgyáros, volt fasiszta párt­tag, Mussolini „sáléi köztársa­ságának” vallatótisztje, haza­térve argentínai emigrációjából 1965-ben csatlakozott a sza­badkőművesekhez. A P—2 „pá­holy” már kezdetektől kizárólag politikai indíttatású szervezet volt. Belépési kérelmekben nem is volt hiány: polütikusjelöltek, A P—2 botrány miatt le­mondásra kényszerült For- lani kereszténydemokrata kormányfőnek nem sikerült újabb kormányt alakítania, igy most a köztársaság párt főtitkára, Spadolini kapott kormányalakitási megbízatást. pénzemberek,' katonatisztek fi­zették be a kötelező „alamizs- naösszegéket”, hogy bekerül­hessenek a' tagok közé. Végül 963 „testvér" szerepéit a név­jegyzéken; bár a társaság sehol sem találkozott így egyszerre, valamennyiütket csak Gelli is­merte. Sőt, a neveket annyira titokban tartották, hogy a listát még az olasz szabadkőműves nagymester sem láthatta. A pá­holyt Gelli 17 csoportra osztot­ta, amiken belül kisebb sejtek voltak. Az előkerült bizonyíté­kok szerint a titkos politikai szervezet hatalomátvételre, s az alkotmányos rend megdöntésé­re készült. Ezt támasztják alá azok a kapcsolatok, amelyek a P—2-t és „főmesterét” a koráb­bi olasz puccskísérletekhez fű­zik. Gelli maga nem volt az olasz újfasiszta párt, az MSI tagja, ám nézeteik jelentős részét osz­totta. Híveit általában arra ösz­tönözte, hogy álljanak ki egy alkotmányreform mellett, ami a jelenlegi parlamenti rendszer megváltoztatását, s „erős kezű” elnöki uralmat hozna Olaszor­szágban. A főmester a belépő­ket hírszerzési feladattal is megbízta — villájában tömegé­vel találtak szigorúan titkos ál­lami Okmányokat, katonai do­kumentumokat. A közel ezer P—2 tag soraiban az ólasz fegyveres erők legmagasabb beosztású vezetői is szerepel­tek — nem megalapozatlan te­hát az a feltételezés, miszerint a P—2 egy majdani katonai hatalomátvétel vezérkarát, s egy megalakítandó új kormány ge­rincét jelentette volna. Gelli igen szoros külföldi kapcsola­tokkal rendelkezett: a szálak részben Franciaország, részben az Egyesült Államok felé (állító­lag az amerikai Központi Hír­szerző Hivatal, a CIA-hoz is) vezetnek. Az összeesküvést megpróbál­ják kibogozni az olasz hatósá­gok, de o nyomozás nem ha­lad valami gyorsan. Sokan gya­nítják ugyanis, hogy a 963 ne­vet tartalmazó listán kívül van egy másik névjegyzék is, amit az elmenekült „főmester” nem ha­gyott hátra. Ezek a titkos tagok szintén vezető politikusok lehet­nek, akik most is befolyásolhat­ják az ügyék menetét. MIKLÓS GÁBOR Czinege Lajos Belgrádban Nikola Ljubicsics hadseregtá­bornok, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nem­zetvédelmi minisztere meghívá­sára Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi miniszter vezetésével hétfőn magyar ka­tonai küldöttség érkezett hiva­talos, baráti látogatásra Bel- grádba. A küldöttség fogadásán a re­pülőtéren megjelent Nikola Ljubicsics nemzetvédelmi mi­niszter és a tábornoki kar több tagja. Ott völt Simon Pál, a Magyar Népköztársaság belgrá­di nagykövete és Lukács György ezredes, katonai és légügyi at­tasé. PANORAMA BUDAPEST Trethon Ferenc munkaügyi miniszter hazaérkezett Géniből, ahol részt vett és felszólalt a nemzetközi munkaügyi konfe­rencia 67. ülésszakán. PEKING Pekingi diplomáciai források szerint kínai illetékes egy nyu­gatnémet küldöttség előtt a hétvégén megerősítette, hogy megkezdődött a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak 6. ülése. Áz ülés napirend­jén fontos helyet foglal el a Kí­nai Népköztársaság kikiáltása óta élteit több mint három év­tized történelmi tapasztalatait elemző, valamint a NJao Ce- tung helyét és szerepét meg­határozó dokumentum. Megfigyelők bizonyosra ve­szik, hogy Hua Kuo-feng, akit a jelenlegi kínai pártvezetés több­sége a>z elhunyt .Mao Ce-tung „balos” hibái, elmélete és gya­korlata folytatójának minősíti — távozik a pártelnöki tisztségből. Helyét minden jel szerint a Teng Hsziao-ping'hez közelálló Hu Jao-pang, a Kínai Kommu-i nista Párt KB Politikai Bizott-' sága állandó bizottságának tagja, a központi bizottság fő­titkára foglalja el. WASHINGTON Cyrus Vance, volt amerikai külügyminiszter vasárnap állást foglalt a szovjet—amerikai fegyverzefkorlátozási tárgyalá­sok mielőbbi újrakezdése mel­lett, Általában „rossznak, ve­szélyesnek és sajnálatosnak” nevezte, hogy az amerikai kor­mány különféle szerepekben „tetszeleg, ahelyett, hogy meg­felelő politikát alakítana ki” olyan fontos kérdésekben, mint a Szovjetunióhoz fűződő vi­szony, a. fegyverzetkorlátozás ügye, vagy a Közel-Kelet prob­lémája. LIMA Helikopterszerencsétlenség kö­vetkeztében életét vesztette Ra­fael Hoyos Rubio tábornok, a perui hadsereg főparancsnoka és további kilenc magas rangú katonatiszt. A perui kormány bejelentette, hogy g tábornokot és kíséretét szállító helikopter roncsait megtalálták a Talara kőolajközponttól délre levő he­gyes vidéken. Megemlékezések a Szovjetunióban Usztyinov marsall cikke a hitleri támadás évfordulóján A Szovjetunió ellen indított fasiszta orvtámadásnak, a Nagy Honvédő Háború kitörésének negyvenedik évfordulójára em­lékezteik a szovjet országban. Az emlékünnepségek már va­sárnap megkezdődték: koszorú­zásokat tartottak a hősi emlék- művéknél és Moszkvában az Is­meretlen katona sírjánál, aime- lyet tízezrek kerestek fel. Sok helyütt tartották meg a háború veteránjainak találkozóit. A vendégek sorában van a Magyar Partizán Szövetség kül­döttsége is, amely a szovjet há­borús veteránok bizottságának meghívására. Fehér Lajos veze­tésével étkezett a megemléke­zésekre a, Szovjetunióba. A Pravda hétfői száma ugyancsak a szomorú emlékű évfordulónak szenteli cikkeinek nagy részét. Az SZKP KB lapja vezércikkben foglalkozik a négy évtized előtti támadás tanulsá­gaival, felidézi több háborús veterán emlékeit. Ugyancsak közli Dimitrij Usztyinovnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, honvédelmi minisz­ternek írását is. Usztyinov megállapítja: évti­zedek, évszázadok sem törülhe­tik ki az emberek emlékezeté­ből a szovjet nép hőstettét, amellyel megmentette az embe­riséget a1 fasiszta rabságtól. A Szovjetunió döntő szerepet töl­tött be az agresszor szétzúzá­sában, de a szovjet emberek sohasem felejtik el, hogy eb­ben a harcban nem voltak egyedül: emlékeznek a partizá­nok, a hitleristák által elfoglalt sok ország ellenállási mozgalma harcosainak küzdelmére, emlé­keznek az antifasiszta koalíció­ban részt vett szövetséges or­szágok katonáira. Usztyinov marsall cikkének nagy részében a mai tanulsá­gokkal, a mai veszélyes nem­zetközi helyzettel foglalkozik, hangsúlyozva: a népek békéjét és biztonságát ma is, mint a múltban, az imperializmus fe­nyegeti. A miniszter mindenek­előtt a fegyverkezési verseny megnövelését, a katonai fölény megszerzésére irányuló kísérle­teket említi példaként, s figyel­meztet arra, hogy ma a nyu­gatnémet Bundeswehr a NATO legnagyobb csapásmérő ereje. Usítyinov marsall nyomatéko­san leszögezi, hogy a Szovjet­unió a fegyverkezési verseny el­lensége. „Ha azonban rákény- szerítenek bennünket, minden kihívásra meg tudjuk találni a hatékony választ” — írja cik­kében. Ugyanakkor rámutat: a Szovjetunió a fegyverkezési ver­seny megszüntetése érdekében rendkívül fontosságúnak tekin­ti, hogy korlátozzák a nukleáris rakétafegyvereket. Ebben fontos szerepet tölthet be a SALT—2. szerződés. A Szovjetunió kész arra is, hogy tárgyaljon a közép­hatótávolságú európai nukleá­ris fegyverek kérdéséről is — a jelenlegi amerikai kormányzat azonban, hivatalba lépte óta, egyetlen reális lépést sem tett ennék érdekében — hangsú­lyozza a többi között cikkében a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere. Salvador Egyre nő a terror áldozatainak száma A salvadori érsekség vasár­nap hivatalosan bejelentette, hogy az idei év eddig eltelt időszakában a junta hadserege és a kormányzat parancsait követő félkatonai csoportok több mint kilencezer polgári személyt gyilkoltak meg. Az érsekség szóvivője a sajtó képviselőinek azt is elmondot­ta, hogy június hónap első 12 napiában a meggyilkoltak szá­ma meghaladta a 463-at. Nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy a kilencezres szám nem foglal­ja magában a harc közben el­esett kormánykatonákat és par­tizánokat. Salvadori sajtó-, humanitá­rius és vallási körökben a leg­utóbbi 19 hónap során megöl­tek számát 18 000-re teszik és hozzáfűzik, hogy a háború e polgári áldozatainak 90 száza­lékát fényes nappal gyilkolták meg. Zavargások Egyiptomban Az egyiptomi vezetés a poli­tikai ellenfeleivel való leszámo­lásra akarja felhasználni az egyik kairói szegénynegyedben múlt héten lezajlott felkezeti összetűzéseket. A mohamedán és a kopt keresztény közösségek közötti háromnapos csatározásoknak — az eddig nyilvánosságra hozott adattok szerint — tizennégy ha­lálos áldozata van. A véres ese­ményék kapcsán összesen 189 személy ellen indult ügyészségi vizsgálat. Anvar Szódat elnök pártja lapjának, a hétfőn megjelent Majónak adott nyilatkozatában állítólagos „kommunista uszító- kat” tesz felelőssé a zavargáso­kért. A baloldali ellenzéket dü- hödten támadó államfő szerint egy jelentéktelen incidens „az izgató elemek által terjesztett rémhírek folytán" fajult el a*két közösség közötti véres összecsa­pássá. Szádot „régi kommu­nista taktikáról” beszél és nyíl­tan a Khaled Mohieddin ve­zette baloldali Nemzeti Haladó Párt (NHP) nyalkába próbálja varrni a felelősséget, ugyanúgy, mint az 1977. január 18—19-i éhségtüntetésekért. Guatemalái „köznapi történet 99 Marton László, az MTI tudósítója jelenti: Az alábbi tö rténet Guatemalában, az egész latin-amerikai földész egyik legvéresebb rém­uralmi rendszerében játszódott le: A guatemalai rendszer vezetői külföldi ven­dégeket hívtak meg, s egy-egy faluba vezet­ték el őket, azt demonstrálandó, hogy a pa­rasztokat a katonák nem bántják, s a falvak népe „békében, boldogan él”. így érkeztek el a meghívottak a Consuelo (Vigasz) nevű fa­luba rezesbandával, népszónokokkal és a „spontán" népünnepségek más kellékeivel együtt. A faluban azonban senki sem volt: se ember, se háziállat. A kísérteties csendet csak a macskák nyávogása törte meg, amelyek — a kutyákkal ellentétben — nem annyira az emberhez, mint az ember által kialakított kör­nyezethez ragaszkodnak. A rendszer vezetőit az eset zavarba hozta — a meghívottaknak nem tudtak, vagy nem akartak magyarázattal szolgálni. A consuelói rejtély azonban nem sokáig ma­radt rejtély. A guatemalai forradalmi szerveze­tek együttes nyilatkozata felfedte, hogy a fa­luval az történt, ami Guatemalában és más latin-amerikai zsarnokságokban sajnos, hova­tovább köznapi esetnek számít. A falu felé az ünnepség előtt egy katonai különítmény indult, azzal a feltett szándékkal, hogy leszámolnak a lakosokkal, mert szerin­tük partizánokat rejtegettek. A parasztok fel­kerekedtek és a mexikói határ felé menekül­tek. Az osztag már-már beérte őket, amikor megjelentek a partizánok: feltartóztatták a katonaságot és a háromórás harcban a ka­tonaság 118 embert veszített. Közben a parasztok az őserdőbe vetették be magukat és szerencsésen meg is érkeztek Me­xikóba. Kálváriájuk azonban nem ért véget. A szomszédos országból visszatoloncolták őket, csak a határ más részén, de a rendszer meg­torló alakulatai már ott is felkészülve várták őket. Az ötszáz parasztot a huehuetenangói koncentrációs táborba zárták, s a hírek szerint arra készülődnek, hogy valamennyiükkel vé­geznek: férfiakkal és nőkkel, gyermekekkel és csecsemőkkel, öregekkel és aggokkal. A guatemalai forradalmi szervezetek közös nyilatkozata hangsúlyozza: „Felhívjuk a nem­zetközi közvélemény figyelmét a parasztok éle­tét fenyegető közvetlen veszélyre, s kérjük, nyújtson segítséget a semmiben sem vétkes ötszáz ember megmentéséhez”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom