Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-02 / 78. szám

u Képújság 1981. április 2. Halmaim, a gumiáréi színész Középiskolás korában or­vos szeretett volna lenni. De színész lett. „Gyógymódja” egyszerű, de roppant hatásos: megríkat, megnevettet, meg­döbbent és elandalít — fel­oldja a bennünk keringő fe­szültséget, megszabadít — ha­csak néhány röpke órára is — a mindennapi gondoktól, problémáktól. Vérbeli aktor, talpától ko­pasz fejebúbjáig. Gumiarca van. Smink nélkül is tökéle­tes átlényegülésre képes. Ar­cával, szemeivel, kézjátéká­val, testtartásával, minden porcikájával. Élő embert ké­pes formálni a legegysíkúbb, legváltozatosabban megírt szerepből is. S azon kevesek közé tartozik, akiknek min­den szavát értjük, még a leg­távolabbi széksorokból is. Pedig... korántsem volt egyenes, töretlen az út, ame­lyet végigjárt a népszerűség, a siker Parnasszusának csú­csaiig. Alig egy hajszálon múlott, hogy nem vették fel a Színművészeti Főiskolára, s az első időkben szinte min­den vizsgáján épphogy csak átcsúszott. Vidéken — Debre­cenben és Pécsett — eltöltött évei után szerződtette az ak­koriban megalakult, s azóta megszűnt Huszonötödik Szín­ház. Amikor megkapta első feladatát: Platon Szokrátesz védőbeszéde című monodrá­máját, megrémült. De meg­birkózott vele. Haumann Péter ezzel a szereppel berobbant az or­szág színházi közéletébe Nemcsak a közönség fedezte fel, de a film, a televízió, a rádió, s gyors reagálással a kritika is. A következő évad­ra a József Attila Színházhoz szerződött, 1973 óta pedig a Madách Színház társulatának egyik vezető művésze. Hosszan sorolhatnánk em­lékezetes szerepeit, minde­nekelőtt Csicsikovot a Holt lelkek című Gogol-drámában. Alakításáról nemcsak lelken­dező kritikák adtak hírt, de nagy lélegzetű tanulmányok is. Sőtér István így írt róla: „Játékában az egyszerűség érvényesül, a színészi egyéni­ség pedig mindvégig a tárgy­nak rendeli alá magát”. Sza- konyi Károly szerint: „Töké­letesen pontos jellemrajzot ad Csicsikovról. Fel nem so­rolható, hogy mennyit tud erről az alakról. Nincs hely arra, hogy alakításának min­den mozzanatáról beszéljek, pedig játéka arra sarkall, annyira eleven, valóságos él­mény.” Így vall önmagáról: — Pályám kezdete óta min­dig is gondot fordítottam ar­ra, hogy teljes személyisé­gem, egész testem részt ve­gyen a színpadi játékban. A mozgással, mozdulatokkal persze gazdaságosan kell bán­ni, mert nagy a túlzások csá­bítása. Ezt jogosan szóvá tet­te néhányszor a kritika is velem szemben. Mégis vé­lem: nem elég csak a szó ereje, az egész személyiséget bele kell vinni a játékba. Per­sze, nagyon fontosnak tartom a szép színpadi beszédet. Az érthetőség a színész egyik legfontosabb tulajdonságai közé tartozik. Én kezdetben nagyon rosszul beszéltem, de szerencsére a főiskolán nagy­szerű beszédtanár — Fischer Sándor — kezébe kerültem. Sokat gyakoroltam otthon is. Némi hiúság is vezetett. Nem mások közül akartam kivál­ni, inkább önmagam korábbi teljesítményeit igyekeztem túlszárnyalni. Feledhetetlenül félelmetes III. Richárd volt Shakespeare drámájának tv-változatában. Tündéri csirkefogó Tersánsz- ky Kakuk Marcijában, ferge­teges humorú komédiás a Városmajori Színpadon né­hány évvel ezelőtt bemuta­tott Bolond vasárnap című Katajev-vígjátékban, korlá­toltan ügybuzgó honpolgár JJömölky János A kard című filmvígjátékában és eredeti Haumann a Sok hűhó sem­miért című Shakespeare- vígjátckban felfogású Lucifer Az ember tragédiája hanglemezváltoza­tában. (Amikor a Madách Színház a minap műsorra tűzte a tragédiát, sokan „tip­peltek” arra, hogy ezúttal is ő lesz az örök tagadás szel­leme...) Az idei évadban ismét há­lás lehetőséget kapott a Ma­dách Színházban, .Ronald Harwood Az öltöztető című színművének címszerepében. Amit Mensáros Lászlóval ket­tesben produkálnak, az ép­penséggel nem shakespeare-i színvonalú darabban — az át- lényegülés, a vérbeli színját­szás magasiskolája. S ne feledkezzünk meg leg­újabb alakításáról, Dürren­matt A baleset című keserű komédiájában, ö az a jelen­téktelen külsejű angol textil­ügynök, aki egy megrendezett bírósági színjáték áldozata lesz. Tucatjával ismerhetünk olyan színészeket, akik a színpadon többnyire „privá­tok”, a magánéletben pedig szüntelenül „alakítanak”. Haumann Péter — szeren­csére — mindezek fordított­ja. Nincsenek látványos szí­nészi „allűrjei”, magánember­ként legszívesebben vissza­húzódik meghitt családi fész­kébe, ahol felesége, három tündéri kisgyermeke és Ben­ce, a hatalmas, ám roppant szelíd komondor várja a pró­bák, filmforgatás, színházi fellépés után. — Mivel tölti szabad ide­jét? — Ha a gyerekek már lefe­küdtek, zenét hallgatok a leg­szívesebben. Dicsekvés nélkül mondhatom: szép lemezgyűj­teményem van, elsősorban komolyzenei művekből. S ha épp „beesik” egy szabadnap: vállamra akasztom öregmor- dályomat, s vadászni indulok. Őszintén szólva, mindeddig nem sok kárt tettem a hazai vadállományban. No és antik bútorokat gyűjtök, persze csak módjával, hiszen az ilyesmi nem éppen olcsó mu­latság... A pénzre pedig nem „hajtok rá”; nem vállalok el akármit, csak azokat a „há­zon kívüli” feladatokat, ame­lyekben nekem is örömöm télik. GARAI TAMAS T Tér a tehetségnek, kirostálni a középszerűt A Kiadói Főigazgatóság vezetőjének nyilatkozata : Már javéiban formálódnak az ünnepi könyvhét program­jai» most ért véget a csaknem egy évtized után ismét meg- rendezétt kedvezményes könyvvásár, megjelenés előltt áll >az év könyvszenzációjá­nak ígérkező Vizsolyi Biblia. Élénk szakmai pezsgés jel­lemzi a könyvműhelyek tájé­kát és a könyvkereskedelmet — amint erről Udvarhelyi László, a Művelődésügyi Mi­nisztérium Kiadói Főigazga­tóságának vezetője az MTI munkatársának nyilatkozott. — A hetvenes években a magyar könyvkiadás nagyot fejlődött: annyi mű, s olyan magas példányszámban je­lent meg nálunk, hogy ezzel nemzetközi szinten is az él­vonalba kerültünk. A köny­vek minőségében, tartalmá­ban, kiállításában is hasonló változás történt. A fejlődés azonban nem mentes a gon­doktól. A könyvkiadás és -terjesztés anyagi, műszaki háttere már nem felel meg mindenben a mai követelmé­nyeknek. Elég csak például a szűk, zsúfolt könyvesboltok­ra, az egészségtelen, korsze­rűtlen raktárakra gondolni. — Köztudomású, hogy könyvkiadásunk mindez idá­ig igen jelentős állami támo­gatással dolgozott, s ez to­vábbra is így lesz, azonban a 'dotációs lehetőségek korláto- zottalbbák. Az eddigieknél jobban kell tehát gazdálkod­nunk. Szükség van a könyv­szakmában kialakult érde­keltségi viszonyok, szabály­zók tárgyilagos vizsgálatára. — A kiadói politika is ré­sze az értelmiségi, a szövet­ségi politikának, s a kultúra demokratizálásának, támoga­tásának is eszköze. A cél vál­tozatlan : hazánkban 'minden tehetséges író — .szépirodal­mi, tudományos, ismeretter­jesztő, gyermek-, if júsági, po­litikai, társadalomtudományi vagy akár szakkönyv szerző­je — kapjon lehetőséget a megjelenésre. Az értékes, szellemi életünket gazdagító, a társadalmi tudatot fejlesz­tő, új távlatokat nyitó mű­vek és gondolatok továbbra is teret kapnak tehát. Ugyanak­kor következetesebben kívá­nunk fellépni a középszerű­séggel szemben — fejezte be nyilatkozatát Udvarhelyi László. Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ A megszokott utakon nem járhatunk sokáig ... címmel arról ír Anatolij Alekszand- rov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke, hogyan kell megváltoztatni a külön­böző energiafajták felhasz­nálási arányát, ha ki akarják elégíteni a népgazdaság ál­landóan növekvő energia- szükségletét. A tudós szerint az egyik döntő változásnak annak kell lennie, hogy a kő- olajfelhasználást minimálisra csökkentik, és sokkal többet vesznek igénybe .a bőséges szénkészletékből. A másik döntő körülmény: az atom­erőművek mind nagyobb részt vállalnak a villamos- és hőenergia termeléséből. Hoz­zájuk kapcsolódnak azok a berendezések, amelyek az elhasználtnál nagyobb meny- nyiségű hasadó anyagot állí­tanak elő. A szovjet űrkutatás fejlő­dését tekinti át egy összeállí­tás Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója alkalmából. A lap közli a szocialista or­szágok valamennyi űrhajósá­nak fényképét, valamin! Farkas Bertalan — űrhajós alezredesnek az évfordulóhoz kapcsolódó cikkét. Az SZKP Dagesztán Auto­nóm Köztársaságbeli Bizott­ságának első titkára tájékoz­tat az országrész természet- védelmi intézkedéseiről, és megtörtént esetekkel igazol­ja: van lehetőség arra, hogy a helyi szervek ne engedé­lyezzék egy akár országos ér­dekű beruházás felépítését sem, ha az veszélyezteti a természeti környezetet. A Grúz Állami Színház III. Richárd előadásának kirob­banó angliai sikeréről tudó­sít egy beszámoló. Egy bányamentés rendkí­vüli történetét beszéli el A nyolc nap a föld alatt című riport. Anatolij Bondarcsukról, a müncheni olimpia aranyér­meséről és világklasszis tanít­ványairól szól A bajnok, aki bajnokot nevelt című cikk. Varga Gyula, az MSZMP Zala megyei Bizottságának első titkára a Herszon megyé­vel való együttműködést ér­tékeli. A Falvak párbeszéde című összeállítás azt vizsgálja, hogy .mivel tudnának egymás hasznára lenni a Tolna me­gyei Fadd és a Tambov me­gyei Alekszejevka mezőgaz­dasági üzemei. A Melléklet tartalmából: Egy magyar—litván szótár­kísérlet, A tigrisbőrös lovag­tól a Pál utcai fiúkig, A Kaff- kások így csinálják, Nagy ér­tékű kisf ilmek, Kulturális ér­dekességek szovjet lapokból, Film- és könyvújdonságok, Keresztrejtvény. LÁNYOK,ASSZONYOK Radó Sándort, a földrajz­tudóst, a térképészt, a Dóra jelenti című visszaemlékezés- ■ kötet szerzőjét sokan isme­rik. A .magyar kommunista és munkásmozgalom tevékeny résztvevője dolgozott Lenin­nel. Közös munkájuk ered­ményeiről számol be a lap a Találkoztam Leninnel című cikkben. A szívritmus zavaraival kapcsolatos kérdések megol­dására új módszereket dolgo­zott ki a Litván SZSZK Ka- unasi Köztársasági Klinika. Miként lehet megtalálni a szívritmuszavar előidéző j ét ? A beteg vénájába katétert vezetnek, ezután elektródokat visznek a szívpitvarokhoz és -kamrákhoz, s a katéteren keresztül elektromos impul­zusokat juttatnak a szívbe, ezzel mesterségesen rohamot idézhetnek elő. Az ilyen vizs­gálat segítségével tetten érhe­tő a ritmuszavar okozója — olvasható a lapban Elektro­nika és szívritmus címmel. Az Ural sok nagyvárosa közül Szverdlovszk a gép­gyártás, vegyészet, az ener­getika és a gyógyszer- gyártás fellegvára. Ez utóbbi üzemei a magyar—szovjet együttműködés értelmében a tbc elleni készítményt, az Izoniazid tablettákat, az Erythromicin nevű ismert antibiotikumot, a szív- és ér­rendszeri megbetegedések gyógyítására szolgáló Chlora- cizin nevű készítményt szál­lítják Magyarországra. A Szovjetunióban jó hírnévre tett szert többek között a magyar gyártmányú No-Spa, a Halidor és több más gyógy­szer. Zalka Mátéról, a magyar nép dicső fiáról, a katonáról és íróról, az internacionaliz­mus harcosáról és hősi halott­járól születésének 85. évfor­dulója alkalmából könyv je­lent meg Ukrajnában, Lovas- káland, rádióval címmel. A 39 Európa-, világ- és olimpiai bajnoki érmet szer­zett Irina Rodnyina és Alek- szandr Zajcev.világhírű mű- korcsolyázó páros sportpá­lyafutásának eredményeit foglalja össze röviden a fo­lyóirat. A Divat rovatban a tasken- ti, a tbiliszi és a minszki di­vatház modelljei láthatók. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom közli Vlagyimir Ligyin három no­velláját az MSZBT, a MAPR- JAL, az Európa Kiadó és a lap szerkesztősége pályázatán helyezést elért fordításokban. A lap próza rovatában La­zar Karelin Földrengéses öve­zet című kisregénye és Szer- gej Szártókov Möbius-szalag című elbeszélése olvasható. A líra rovat Mikola Bazsan ukrán költő verseit közli, a verseket a mély átéltség és a gondolatiság jellemzi. Szen­vedélyes és látomásos költé­szet az övé. Legnagyobb ihle- tője a művészet maga. Köl­tők, zeneszerzők, zenészek jelennek meg verseiben, me­lyek egyszerre jelzik az al­kotói ihlet és a befogadói ér­zékenység jelenlétét. Bállá D. Károly, Fodor Géza, Gyür­ke Zoltán, Hatvani Dániel, Kiss Benedek, Péntek Imre fordította magyarra a la­punkban megjelenő költemé­nyeket. A költő verseihez Hatvani Dániel írt bevezetőt. Németh László születésének 80. évfordulóján — Hölvényi György összeállításában — részleteket közöl a lap Né­meth László tanulmányaiból. A hetvenéves Georgij Mar- kovot, akitől egy regényrész­let olvasható a lapban, Csá­szár István és Molnár Géza köszönti. A világtörténelem első űr­utazásának 20. évfordulóján Dolmatovszkij, Pausztovszkij és Szimonov egy-egy írását közli a folyóirat Ember és ko­ra című rovata, és ugyanitt olvasható Gagarin nyomában címmel Farkas Bertalan nyi­latkozata. Földeák Iván magyarorszá­gi látogatásaik során készített interjút Szergej Zaliginnel és Arkagyij Rajkinnal. Galina Gyemigyenko a fiatal szov­jet festők munkásságát, leg­jellegzetesebb alkotói törek­véseiket ismerteti. szputnyik A Szovjetunió XI. ötéves és az 1990-ig terjedő gazdasági és szociális fejlesztési tervét az SZKP XXVI. kongresszusa 1981. február—márciusban fogadta el. A terv a szovjet nép konkrét cselekvési prog­ramjává vált. E program si­kere hagy mértékben függ at­tól, hogyan alakul az 1981. év, az új ötéves tervidőszak első esztendeje. Ezt a kérdést taglalja Ignatyij Novikov, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, A XI. ötéves terv első éve című munkájában. Fotókkal gazdagon illuszt­rált anyag emlékezik meg Gagarin világraszóló hőstet­téről, s idézi a világ első űr­hajósának szavait: „Amikor a Földet körülrepültem, lát­tam, milyen gyönyörű boly­gón élünk. Nekünk, emberek­nek, óvnunk és gyarapíta- nunk, s nem pusztítanunk kell ezt a kincset.” Gagarin első űrrepülése mindössze egy óra negyvennyolc percig tartott, s mégis örökre bevé­sődött az emberiség emléke­zetébe. Ezt a napot ma a re­pülés és az űrkutatás napja­ként tartják számon az egész világon. Az elmúlt húsz esz­tendő űrhajózási eseményei­nek ismertetése mellett a fo­lyóirat közli a világ első űr­hajósának önéletrajzi beszá­molóját is Gagarin önmagáról címmel. ,A szerénység dísze az em­bernek — tartja a bölcs mon­dás. A .kommunista számára, különösképp, ha vezető be­osztásban van, a szerénység magatartási szabály, a lenini munkastílus fontos eleme. Ennek a gondolatnak a je­gyében készített interjút a Pravda két tudósítója Sarai Rasidovval, az SZKP KB Po­litikai Bizottsága póttagjával, Üzbegisztán Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárával. A Szputnyik közli a Pravda-interjút. Tematikailag sokoldalúak a tudományos rovat anyagai. A zene gyógyító ereje cím­mel olvashatunk tanulmányt Valentyin Petrusin, a peda­gógiai tudományok kandidá­tusának tollából. Címszavakban még a tudo­mányos rovat anyagairól: Gyógyszerek mikrobákból, Lefényképezett hajszálerek, Elektronikus beszélőkészülék, Egy bravúros műtét, Mákpre­parátum. A kulturális rovat anyagai között egy skanzenről olvas­hatunk Falumúzeum címmel. Az alkotó felelőssége címmel Szergej Bondarcsuk, Lenin- díjas színész-rendező cikké­vel ismerkedhetünk meg. Az e havi humoreszk címe: A pecázás a legjobb orvos­ság. A kicsinyeknek mesét közöl a lap Az Erdő meg a Szél barátsága címmel Szir­mai Marianne fordításában. A Könyvespolc ezúttal Ju- rij Jakovlev Várakozás című kisregényének rövidített vál­tozatát hozza. A Konyhaművészet című rovatban finom ételek re­ceptjeit ismerhetjük meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom