Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

A S^ÉPÜJSÁG 1981. április 1. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 „Mennyibe kerül a gázpalack?” Nagymányoki olvasóink már korábban feltették a címbeli kérdést. Kakasdi pa­naszosaink is ezt kérdezték: „...Nálunk is ugyanaz a helyzet a gáz fogyasztói árá­val. Negyvenöt forintot kér­nek a 10 kilogrammos pa­lackért, mégpedig akkor, ami­kor akarják. Jó lenne intéz­kedni a fogyasztói árak lát­ható kiírásáról is...” A kérdést a Tolna megyei Tanács kereskedelmi osztály kereskedelmi felügyelőségé­hez továbbítottuk, ahonnan Mátyás Tibor az alábbi vá­laszt adta: „Március 24-én átiratot in­téztünk a kakasdi gázcsere­telep üzemeltetőjéhez, a Gáz­gyártó és Szolgáltató Válla­lathoz Pécsre, hogy az emlí­tett hiányosságok és szabály­talanságok megszüntetéséről gondoskodjon. Ezzel egy idő­ben átfogó intézkedést tet­tünk a megye valamennyi propán-bután gázt értékesítő gazdálkodó szerve felé, hogy azonnali hatállyal intézked­jenek a fogyasztói árakat tar­talmazó táblák jól látható helyen történő elhelyezéséről, a nyitva tartási idő kiírásá­ról és a maximált fogyasztói ér betartásáról. Egyben fel­hívtuk a figyelmüket, hogy az előírások betartását szi­gorúan ellenőrizzék. Konkrét bejelentés alapján szigorú fe­lelősségre vonást alkalma­zunk a szabálysértőkkel szemben.” Egy ingázó panasza... ...Számára az időszakos bér­let igénybevétele előnyösebb és olcsóbb. Munkáltatója azonban havi bérlet megvé­telét írta elő az adminisztrá­ciós munkák egyszerűsítése miatt. Panaszára a Pedagó­gusok Szakszervezete Tolna megyei Bizottságának titkára, Dobos Gyuláné az alábbi (re­méljük többi ingázó olvasónk számára is) megnyugtató vá­laszt adta: „A 31/1967 (Köznevelési Ér­tesítő 28. szám) KPM számú utasítása értelmében a más helységben levő munkahe­lyen való megjelenés érdeké­ben a dolgozó számára ked­vezőbb utazási lehetőséget ve­heti igénybe. Természetesen azt csak akkor teheti, ha munkaköri kötelezettségének eleget tud tenni, s az utazás ideje azt nem akadályozza. Nem kötelező a havi bérlet váltása még akkor sem, ha az egyszerűbb adminisztrá­ciós munkával járna.” Zsúfolt az autóbusz Németh Antal és majosi utazótársai az alábbiakat ír­ták: „...Kimerítő számunkra reg­gel Konyhádra és délután hazautazni. Például a 6.40- kor érkező nagyvejkei és a dombóvári járatokon a zsú­foltság igen nagy. Még rosz- szabb a helyzet a hazauta­zásnál, ugyanis akik 14 óráig dolgoznak, azokat az egyik járattól a másikhoz küldik, onnan pedig vissza, mivel a kocsi megtelt. A 15 óráig dol­gozók is így járnak. Volt egy járat, 15.10-kor indult Vejke felé, sajnos leállították, s ami előtte volt, azt is elvették. Jelenleg az említett időpont­ban egy egyajtós, kisbusz in­dul. Ez pedig nem tudja a majosiakat felvenni...” Panaszosunk levelét a 11. sz. Volán Vállalathoz továb­bítottuk, ahonnan Piegl Fe­renc igazgató az alábbi vá­laszt adta: „A Bonyhádról induló Nagymányok és Lengyel irá­nyába közlekedő autóbusz­járataink Majos községet érintik. Ezekkel a járatokkal a majosi utasok közlekedése mindkét irányban biztosított, azzal a különbséggel, hogy a nagymányoki járatok csak Majos autóbusz-váróteremnél állnak meg, míg a lengyeli járatok mindkét megállót érintik. A járatok közül a lengyeli járatok terhelése nagyobb, a műszak befejezése után a terhelés teljes. A nagymá­nyoki járatok terhelése vi­szont kisebb, általában a megengedett terhelés alatt vannak. A két irányban közlekedő járatok a Bonyhád—'Majos viszonylatában utazók részé­re zsúfoltság nélküli utazást biztosítanak akkor, ha az utasok utazási céljuknak megfelelő járatra szállnak fel. A vizsgálat megállapítása szerint a lengyeli járattal utazik több olyan utas, aki Majos autóbusz-váróteremnél száll le. Ezzel viszont a Ma­jos, Lenin utcai megállóig utazók a nagymányoki járat­ra kényszerülnek. A bejelentők által közölt zsúfoltság az időjárási hatá­sokra évszakonként is válto­zik, mivel az utasok egy ré­sze jó időben más közlekedé­si eszközt választ. A járatokon a pályaudvari utaskezelést figyelemmel kí­sérjük, az utasok megfelelő járatra történő átirányításá­ra intézkedtünk. Ehhez kérjük az útasok megértő támogatását.” Jár-e szabadság? „Ha egy kétszeresen kiváló katona leszerel, s utána mindjárt munkahelyet vál­toztat, az új munkahelyén megilleti-e őt a rendkívüli jutalomszabadság?” — tette fel a kérdést egy olvasónk. A sorkatonai szolgálatból leszerelt dolgozót megillető rendkívüli szabadsággal kap­csolatban az alábbi választ tudjuk adni: A honvédelemről szóló tör­vény végrehajtására kiadott, az 56/1980. (XII. 24.) MT. szá­mú rendelettel módosított 6/1976. (III. 31.) MT. számú rendelet 70. §. (2) bekezdése szerint: „A sorkatonai szolgálatból leszerelt és bevonulása előtti munkahelyén tovább foglal­koztatott dolgozót (szövetke­zeti tagot) — ha katonai szol­gálatát kiemelkédően teljesí­tette — külön rendkívüli sza­badság, továbbá a magasabb munkaköri besoroláshoz szük­séges szakmai vizsgák meg­könnyítése érdekében — ké­relmére — külön fizetés (té­rítés) nélküli szabadság il­leti meg.” A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a bevonulása előtti munkahelyén tovább foglalkoztatott dolgozót illeti meg a rendkívüli szabadság, tanácskérő levele szerint pe­dig felmondta azt a munka- viszonyát, amely fennállott akkor, amikor bevonult, nem a bevonulása előtti munka­helyén foglalkoztatták tovább tehát a hivatkozott jogsza­bályban említett rendkívüli szabadság nem illeti meg. Célszerű lett volna a munka- viszony felmondása előtt jogi tanácsot kérni. T elefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK JogszaliafyokrW--- rövWefl A kisiparban hasz­nálandó munkaru­hákról és egyéni védőfelszerelésekről szól az ipari mi­niszter 1/1981. (III. 2.) IpM számú rendele­té. A miniszteri rendelet előírja, hogy a kisiparos a dolgozói részére köteles — a jogszabály melléklete szerin­ti — munkaruhát biztosíta­ni, és a munkaruha kiadásá­val egyidejűleg a dolgozóval közölni a ruha juttatási ide­jét. A munkaruha a juttatási idő elteltével a dolgozó tu­lajdonába megy át, a mun­karuha mosása és reradben- tartása a dolgozó kötelessé­ge. A közegészségügyi ér­dekek védelme és az egész­ségügyi (munkaköri) ártal­mak elhárítása érdekében köteles a kisiparos a dolgo­zót — ugyancsak a jogsza­bály mellékletében megje­lölt — védőöltözettel és egyéni védőeszközzel is el­látni és azt a saját maga ré­szére is beszerezni. A kisipa­ros és a dolgozó a munka­végzés, oktatás, illetőleg egyéb tevékenység egész idő­tartama alatt köteles a védő- felszerelést használni. A vé­dőfelszerelés nem megy át a dolgozó tulajdonába, azokat munkahelyéről — a tisztí­tandó védőruhák kivételével — el sem viheti. Kihangsú­lyozandó, hogy a kisiparos a munkaruhát és védőfelszere­lést természetben és díjtala­nul köteles kiadni, pénzzel történő megváltásaik tilos. A rendelet, amely kihirdetése napján (1981. évi március 2- án) hatályba lépett, a Ma­gyar Közlöny 1981. évi 14. számában jelent meg. Ugyanitt jelent meg az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter, a munkaügyi mi- hiszter és a pénzügyminisz­ter 10/1981. (III. 2.) ÉVM— MüM—PM számú együttes rendelete, amely az üzemi étkeztetésről és az étkezési nyersanyagnorma egységesí­téséről a kivitelző építőipar­ban” tárgyú korábbi jog­szabályt módosítja, és amelyből itt csupán a követ­kezőket idézzük: „Ha a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásnál az 1981-ben képezhető jóléti és kulturális alap a jogszabály mellékletében írt nyers­anyagnorma alkalmazására nem nyújt fedezetet, azt — a munkaügyi szabályzatban meghatározott ütemezés sze­rint — 1983. év végéig kell elérni.” Indokoltnak tartjuk fel­hívni a figyelmet az egész­ségügyi miniszter az ifjúság­ról szóló törvény végrehajtá­sáról rendelkező . korábbi utasításának módosítása tár­gyában Madott és az Egész­ségügyi Közlöny idei 4. szá­mában megjelent 9/1981. EüM számú utasítására, amely részletesen előírja, hogy az ifjúsági parlamente­ket mely szinteken kell ösz- széhívni, A Munkaügyi Közlöny f. évi 2. számában jelentek meg a Munkaügyi Minisz­térium irányelvei a vállala­tok munkaerő- és bérgaz­dálkodási tevékenységéhez, aíz irányelvek szerint pedig a kereseti arányokban Míeje- zésre kell juttatni a végzett munka bonyolultságát és a munkakörülményeket annak érdékében, hogy javuljon a munka színvonala... „Javí­tani kell a különböző szin­tű vezetők felelősségvállalás­sal összekapcsolt érdekeltsé­gét”, kimondják az irányel­vek azt is, hogy: „Azokat, akik az adott munkakörben támasztott követelmények­nek még minimális szinten sem felelnek meg, más mun­kakörbe kell helyezni.” A szifonpatronok vissza­vásárlásáról szóló, a SZÖ- VOSZ Tájékoztató idei 10. számában megjelenít közle­ményből is csupán ennyit idézünk: „A kiskereskedelem fogyasztói betétdíjas gön­gyölegként kezelje az üres patro nihüvelyeke t és a .fo­gyasztóktól — vita nélkül — vásárolja vissza.” DR. DEÁK KON RÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Porcelán edények Tamás Ákos, a Herendi Porcelángyár legfiatalabb ipar­művésze több országos pályázaton szerepelt már szép for­májú porcelánedényeivel. Az érdekes, különleges formájú csészéknek, kiöntőknek igen nagy sikerük van a vásárlók körében. Szeged legszebb díszcserjéi Virágzik a magnólia Szezonkezdés Idegenforgalmi készülődések Szeged legszebb díszcser­jéin, a Széchenyi téri mag­nóliákon — amelyek az év­tizedek alatt fákká terebélye­sedtek — szokatlan hirtelen­séggel, egyik napról a má­sikra jelentek meg a rózsa­szín, feslő virágbimbók. Tu­lipánfának is elnevezték ezt a Kelet-Ázsiában őshonos nö­vényt, mert virágainak for­mája és mérete a tulipán­kehelyhez hasonlít. A fák ágai telis-tele vannak virág­gal, ami azért nagyon látvá­nyos, mert a szirombontás megelőzi a zöld levélzet meg­jelenését, s ilyenkor tetőtől talpig rózsaszínben pompáz­nak a négy-öt méter magas, terebélyes díszfák. A magnó­liákat esténként erős fényű lámpákkal világítják meg. „Ez a mi munkánk” Bemutatkozik a kesztyűgyár Mint arról már beszámol­tunk, folytatja a megkezdett sort a dombóvári művelődési otthon, a város üzemei közül most az elsősorban nőket fog­lalkoztató kesztyűgyár mutat­kozik be, s abból az alkalom­ból, hogy az ipartelepítésnek ez, az első egysége 15 évvel ezelőtt kezdte .Dombóváron a működését. E héten, hétfőn kezdődött az április 4-én zá­ródó program, ünnepi meg­emlékezéssel, majd kívánság- műsor köszöntötte a kesztyű­gyár dolgozóit. Tegnap tar­tották meg a gyár szocialis­ta brigádjainak vetélkedőjét, majd várospolitikai fórumon találkoztak a város vezetői­vel az üzem dolgozói. Egyéb­ként hétfőn két kiállítás is nyílt. Az egyik a kesztyűgyár keresett és kedvelt termékeit, a másik a gyár hímzőszakkö­rének munkáit mutatja be. Újdonsága is van a soros be­mutatkozásnak, mert az „így készül a kesztyű” program keretében naponta délelőtt 10-től 18 óráig kesztyűket ké­szítenek a művelődési ott­honban, kívánságra méretre varrják a helyben megvásá­rolható kesztyűket. Ma, április 1-én, szakmai nap lesz, aminek programja délután kettőkor kezdődik. Ezen a kerekasztal-konferen- cián a vállalati központ és a gyáregység kapcsolatait be­szélik meg a résztvevők. Holnap — április 2-án — egyebek között divatbemuta­tó is lesz. Szombaton pedig egész napos program zárja a kesztyűgyár jubileumi bemu­tatkozását. Az idén a szokottnál ko­rábban, már a budapesti ta­vaszi fesztivállal megkezdő­dött hazánkban az idegen­forgalmi szezon. A 10 napos rendezvénysorozat célja egyebek mellett az volt, hogy az eddig holtszezonnak szá­mító kora tavaszi napokat is bevonja a turistaforgalomba. Az idén töhb Magyairország- ra látogató külföldire szá­mítanak, mint az elmúlt esztendőben, amikoris 14 millióan keresték fel ha­zánkat. örvendetesen növek­szik a hazai turisták ország­járó kedve is. GyőrrSopron megyében — a nyugati idegenforgalom kapujában — új szálláshe­lyek várják a hazai és a kül­földi vendégeket. Néhány hete adták át Sopronban a 30 kétágyas szobával rendel­kező Palatínus szállót. Gon­dot okoz viszont, hogy ápri­lis 3-án bezár a 74 szobás Lővér szálló, csak két év múlva nyit ki újra, igaz, ak­kor már 203 szobával, addig is bővítik a soproni kempin­get, sátortetős faházákat épí­tenek, amelyekben a több- gyermekes családok is ké­nyelmesen elférnek. Győrött bizonyára sikere lesz az új idegenforgalmi szolgáltatás­nak: rövidesen megindul a koniflisos városnézés. Újdon­ság lesz a csónaktúra is. A Velencei tó, amely ma már az ország egy ik leg­népszerűbb ifjúsági üdülő-, kiránduló- és sportbázisa, szintén új szálláshelyekkel gazdagodott. Épül Velencén az autókemping — ennek egy része, 200—300 sátorozó részére — már készen áll. Kényelmes körülmények, hideg-melegvíz és saját strand várja a táborozókat. Agárdoni a Nemeskócsag Kempingben hamarosan be­fejezik egy új vizesblokk fel­szerelését, így az idén már a tábor egész területén össz­komfort és hideg-melegvíz te­szi kényelmesebbé az ott üdü­lők életét. Űj szórakozási lehetőségről is gondoskod­tak: mini golf-pályát építet­tek, s automata játékokat állítottak fel. A vállalkozó­kedvű vendégek a pettendi lovagiskolában sajátíthatják el a lovaglás alapismereteit. „ A Balaton, amely válto­zatlanul a legkedveltebb üdülőkörzet hazánkban, fel­készülten várja a turistáik ostromát. így a hagyomá­nyos vitorlabontó ünnepség­gel, május 23-án kezdődik az üdülési évad. Körben a tó partján több mint 10 ezer hellyel bővült a kempingek befogadóképessége, területü­ket szépítik, virágokat ültet­heti, füvesítenek. Siófokon a Balaton, Zamárdiban a Touring Hotel teljes re­konstrukcióját végzik el a szezon kezdetéig, a balaton- szemesi Vadvirág nyaraló- telepen felújítják a lakosztá­lyok berendezéseit. A vendé­gek szórakozási lehetőségeit is újabbakkal bővítik: Bog- lárlellén és Földváron új -játéktermeket alakítanak ki, Balatonfüreden elektromos vóntatású vízisípályát építe­nek. Fonyód-Bélatelepen tanfolyammal egybekötött hargászhetéket rendeznek, s nemzetközi minigolf-, vala­mint széllovas-versenyre is sor kerül az idei nyáron. Szántódpusztán kiállítások, vásárok, lovasversenyek gaz­dagítják a programot, s az idén is megrendezik a* ha­gyományos Jakab-napi bú­csút. Hamarosan átadják a for­galomnak a Pilisszentlászlót Visegrád—Lepencével össze­kötő utat, így az idén már a zsúfolt dunaiparti útvonalat elkerülve kies 'hegyi tájakon haladva közelíthetik meg az autós turisták a népszerű Dunakanyart. A vendéglátó és kereskedelmi vállalatok a rendelkezésre álló fejlesztési forintjaikat elsősorban üzle­teik tatarozására, felújításá­ra, korszerűsítésére költöt­ték, így mintegy 150 üzlet, vendéglő és büfé felfrissül­ve, esztétikus környezettel várja a vendégeket. Teljesen felújították a Nimród szállót Dobogókőn, ahol június 15-ig elkészül az új uszoda is. Fürödni, úszni Lepencén is lehet a hegyol­dalba épített strandon. Itt nemrég melegvizes ülőfürdőt létesítették, ahonnan a ven­dégek lubickolás közben a Dunakanyar szépségeiben gyönyörködhetnek. A Hotel Silvanusban és a verőcema­rosi Expressz táborban te­niszpályát építenek a spor­tolni vágyóknak. Van gond is a felkészülésben, ugyanis a leányfalui, a Szentendre —papszigeti és a nagymarosi táborhelyeket elöntötte a Duna, s az árhullám vissza­vonulását követően rendkí­vül nagy erőfeszítésekre van szükség, 'hogy a szezonnyi­tásra fertőtlenítve, tisztán álljanak a kempingezők ren­delkezésére. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom