Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-26 / 72. szám
2^ÍÉPÜJSÁG 1981. március 26. Aczél György beszéde a Zeneakadémián Reagan külpolitikája és a szovjet-amerikai viszony Igor Alexandrov cikke a Pravdában (Folytatás az 1. oldalról.) a zenetörténet számára jelent. Ariról szólók, mit jelent nekünk Bartók és a bartóki mű szelleme. Kevés név volt és van történelmünkben, amelyet, ha bárhol kiejtenek a világon, oly egyértelműen idézné föl Magyarországot, mint az övé. Zenéje ma már az egész emberiségé, de a zeneszerző a mi népünk szülötte, és mi most azt vizsgáljuk, műve mit mond Magyarországnak, a ma élő, a jövendő nemzedékeknek. És mert zenéje elszakíthatatlan a világtól* róla szólva az emberiség igazi, jobbik részéhez kötőtűink magunk is. Bartók Béla zenéjét és emberségét nem lehet szétválasztani, benne élet és imű tökéletes egységként élnek. Gyermekként nézi az ezer évét ünneplő Magyarországot, hogy ifjúként az millenniumi ünnep hazug díszletei és jelmezei mögé látva felfedezze a nép elnyomatását, a vad ,;magyar ugart”. Már tudatos humanistaként éli át az első Világháborút, majd 1918-<ban fellélegzik és az 1919-es Tanácsköztársaság zenei direktóriumában soha meg nem tagadott szerepet vállal. Mindvégig keményen elutasít jia la Horthy-rendszer barbárságát, a népeket egymásra uszító sovinizmust, nem alkuszák meg a népelnyomó hatalommal, szigorúan és gyűlölettel nemet mond a fasizmusnak. Műve a ipanasz kimondása és a bizalom szava. Műve hit az értelemben, a megérett, pontos, emberséges jövő vágya és reménye. Műve vallomás az értelmetlenség, a káosz, a reménytelenség ellen. Műve az elnyomás, a terror gyűlölete. Műve a szabadság hite. Műve a tiszta erkölcs és történelmi tanulság, műve a legszebb hazafiság. Bartók Béla nem volt kommunista, de kimondta zenéjével, hogy minden megpróbáltatást elviselhet és legyőzhet az ember, mert van út előre, fölfelé a történelemben. Ezt valljuk mi is, ez köti össze őt elszakít- hatatlanul szocialista világnézetünkkel. Bartók a népzenében az együtt éló, összetartozó közösséget alkotó, dolgozó emberek hangját kereste és találta meg. Tudta bármilyen szokatlan és új a valóban eredeti mű, nem szakíthat mindazokkal az élményekkel, amelyek a közösség életéhez, közös emlékezetéhez köti. Mert különben nem talál utat az emberhez, az emberek elméjéhez, szívéhez. Nincs művészet, ahogy más létfontosságú alkotó tevékenység sincs újítás és hagyomány együttese nélkül. De egy műben nem lehet minden új és mint a legnagyobbak, ő sem csak formai újító volt, félfedezője, ki- mondója kora új emberi tartalmainak. Hagyomány és újítás művészetében szerves, szétválás zthatatlan egységet alkot. Élete utolsó korszlaka is arra az időre esett, amikor a század másik nagy humanistája, Thomas Mamn regényében egy olyan modern zeneszerzőt formál -meg, aki minden bizalmát elvesztette abban, ami emberi, visszavonja, megtagadja Beethoven IX. szimfóniáját. Bartók 'hitt a jövőben, ezért megalkotta saját IX. szimfóniáját. A nem helyett, az igent mondta az emberiségnek. Olyan zenét teremtett, amely emberszeretettel és részvéttel foglalta egybe az egyén és a történelem mélységeit és magasságait, éjszakáit és nappalait. Nem az az optimista, aki a sivár télben tavaszt hazudik, hanem aki tudja, hogy a legzordabb időben is küzdeni kell és dolgozni és tudja, hogy a természetben a tél után tavasz jön, de a történelemiben csak küzdelem árán és nem magától jön a taVasz. Ö, aki a fasizmus előestéjén a történelmi alvajárás ellen emelte fel művészi szavát, torkonragadó figyelmeztetésül,- most, miután az emberiség részese lett már minden iszonyatnak, arra tanít, hogy kiküzdhető, közös akarattal megvalósítható az emberi élet harmóniája. Ezt a tanítását ma és holnap is meg -kell értenünk és értetnünk. De vajon érthető-e zenéje? Érthetik-e, akikért művészetével perbe szállt, érthetik-e akikért művészetével harcolt? Megértésre teremtett, értelmes zene ez, de első hallásra nem is könnyen befogadható. Mert kérlelhetetlen szembesítő volt, hogyne lenne hát műveiben, zaklató, gyötrel- mes, felkavaró, tragikus hang, hiszen mérhetetlen sok embertelenség, elnyomás, gyilkos és öngyilkos indulat rázta meg azt a kort, a hamis tudat és az öncsalás vonult az értetlenség menedékébe, e bátor zene szembesítő igazsága elől. De értői közt ott voltak, akik minden előítélettől mentesen hallgatták, a munkásdalosok és az éneklő gyermekek is. Nagy társával, Kodály Zoltánnal együtt alkotó éveket fordított ő is az új zenei köznyelv megtanítására, ezért is írta gyermekek számára magas, művészi igényű darabjait. Példánk, leckénk, vizsgáztatónk a 100 esztendős Bartók.^ Példa, melyet az követ hozzá híven, aki nem hátrafordul, visszafelé néz, de vele és általa is előretekint, a jövőbe. Amit elértünk nem kevés, nem is elég, soha nem is lesz az. Sok buktatón mentünk át, megtanultuk, hogy új életet, új hazát építeni nem könnyű dolog. Gyarapodás a gondban, töprengések, józanságban, erőfeszítésben, gazdagodás tisztességben és a mindenütt ottlevő alkotómunkában — ez a dolgunk, és erre nem Bartóknak, a szocializmusnak van szüksége: ennek szellemében minél többen élvezzék, értsék és szeressék nálunk Bartókot, a zenét, szeressék a verset, a művészetet, a tudást. Elvégezni mindazt, amit a kor és még inkább saját szocialista eszményeink követelnek tőlünk. Az új Magyarország vállalta Bartók teljes örökségét, vallja a nemzetet a nemzetköziségben; a nép, mely nem ismerhette őt, egyre jobban ismeri, és büszke rá. Az új társadalmi rend sajátjának vallja, eszméit és művészetét. Nekünk, a teljesebb, gazdagabb emberi élet megteremtésén kell fáradoznunk, ha hűségesek akarunk maradni örökségéhez, saját eszményeinkhez, a szocializmushoz. Bartók úgy volt magyar, hogy az egész emberiség a teljes emberi lét gondja, vágya és öröme ott volt művészetében és úgy volt az emberiségé, hogy minden műve magyarként is világit. Örökségünk hűségben, tisztességben és tisztaságban, szocialista hazánk öröksége. Életéért, zenéjéért, ezért mondunk ma neki főhajtva köszönetét. Aczél György ünnepi megemlékezését követően Űjfa- lussy József akadémikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora méltatta Bartók életútját. Az ünnepi beszédek után neves együttesek és szólisták Bartók-művekből összeállított hangversenye következett. Ezt a centenáriumi megemlékezést a Magyar Rádió és Televízió adásával egy időben számos külföldi adó is átvette. A PRAVDA szerdai számában terjedelmes cikk foglalkozik az Egyesült Államok új kormányzatának politikájával. A cikk szerzője, Igor Alekszandrov megállapítja: aiz Egyesült Államok új kormányzatának vezetői — első nyilatkozataikból, gyakorlati lépéseikből megítélve — nem azt tűzték ki célúi, hogy kijavítják az előző kormány hibáit, hanem azok megsokszorozásával nem a nemzetközi feszültség enyhítésére, hanem annak fokozására törekednek. A cikk több témakör részletes elemzésével bizonyítja ezt a törekvést. Az első: az Egyesült Államok új, példa nélkül álló erőfeszítéseket tesz a fegyverkezési verseny megnövelésére. A kormány magas rangú személyiségei a gyakorlatban beismerik, hogy nincs rendkívüli helyzet, semmi sem fenyegeti az Egyesült Államok biztonságát. A cikk megállapítja: a Varsói Szerződés és a NATO erői között ma nagyjából egyensúlyi helyzet áll fenn. Az amerikai fegyverkezési erőfeszítések célja az, hogy az Egyesült Államok a hadászati és a hagyományos fegyverek valamennyi kategóriájában fölényre tegyen szert. A Pentagon katonai programjának megvalósítása nemcsak a szocialista országok és a fejlődő államok számára növeli meg a háborús fenyegetést, hanem Nyugat- Európa és az amerikai nép számára is. A mai feltételek között azonban a katonai fölény megszerzése lehetetlen vállalkozás. A Szovjetunió nem engedi meg, hogy ilyen fölényre tegyenek szert vele szemben — hangsúlyozza a szerző. A második témakör, amelyben a Pravda cikke az új amerikai kormányzat magatartását elemzi, a Washington által meghirdetett „harc a nemzetközi terrorizmus ellen”. Könnyű átlátni, hogy a washingtoni jelszó a nemzeti felszabadító mozgalom elleni támadást áloázza, mindenekelőtt a támadást az olyan fiatal országok ellen, amelyek a szocialista orientációt választották. Az Egyesült Államok az állami politika rangjára emelte az ellenforradalom exportját — szögezi le a Pravda. Washington elismerte, hogy részt vesz az Afganisztán ellen indított hadüzenet nélküli háborúban. Nyíltan szárnyai alá veszi Angoláiban a terrorista Unita-csoportot, a dél-afrikai fajüldözők csatlósát. Megnöveld a Salvador! népellenes juntának nyújtott támogatást. Ezzel a gyakorlatban valósítja meg Közép- Amerikában az ellenforradalom exportját. Hasonló célt szolgál a katonai gyorshadtest létrehozása is. A Pravda következtetése az, hogy Washington provokációs lépései következtében ma a világ különböző körzetedben új veszélygócok jötték létre, s ezekben bármelyik pillanatban fegyveres konfliktusok robbanhatnak ki. AZ ÜJ AMERIKAI kormányzat tevékenysége azt is bizonyítja, hogy Washingtonban a nemzetközi közösség semmibevevése, az államközi kapcsolatok általánosan elfogadott szabályainak felrúgása jött divatba. A Pravda ezzel . kapcsolatban utal arra, hogy az új kormány nemcsak változatlanul fenntartja a SALT—II szerződés hatályba léptének befagyasztását, az európai nukleáris fegyverzetről folytatott tárgyalások felfüggesztését, hanem demonstratív módon kinyilvánítja, hogy ezeket a tárgyal ásóikat „össze akarja kapcsolni” más vitás kérdések megtárgyalás savai. Az ilyen magatartás semmi jóra sem vezet — hangoztatja a Pravda. Ugyancsak megemlíti a lap, hogy Washington meg akarja változtatni az 1972-ben létrejött szovjet—amerikai megállapodást ,a rakétaelhárító rendszerekről, meg akarja gátolni az Indiai-óceán békeövezetté nyilvánításáról folyó nemzetközi tanácskozást, gátolja a nemzetközi tengerjogi konferencia eredményes befejezését, és fűként Washington hibájából vannak változatlanul zsákutcában a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások is. — Vajon lehet-e ilyen alapokon államközi kapcsolatokat létrehozni, nem változnak-e ily módon valóságos dzsungellé a nemzetközi kapcsolatok? — veti fel a kérdést a Pravda. Utal a lap arra is, hogy az Egyesült Államok hatalmas területeket nyilvánít saját „létfontosságú érdekövezetévé”, nyíltan katonai erővel akarja a kőolajban és nyersanyagban gazdag övezeteket saját fennhatósága alatt tartani. A militarista hisztéria felszításának célja az is, hogy elterelje a figyelmet a súlyos betegséggel küszködő amerikai társadalom ibelső ellentmondásairól, annál is inkább, mert azokat az új kormányzat nem tudja megoldani. — A jelenlegi bonyolult, veszélyes nemzetközi helyzetből a reális kivezető utat pártunk XXVI. kongresszusának külpolitikai programja mutatta meg pontosan és világosan — hangoztatja a Pharvda cikke. — Ez a program, amelyet Leonyid Brezs- nyev beszámolója tartalmazott, egyetlen célra irányul: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az emberiséget megszabadítsák a nukleáris háború veszélyétől, megőrizzék a világ békéjét. A szovjet kommunisták legfelső fórumán megállapították, hogy a nemzetközi helyzet jelentős mértékben a Szovjetunió és az Egyesült Államok politikájától függ. — ORSZÁGUNK, mint eddig, most is elvi és konstruktív irányvonalat követ az Egyesült Államok iránti politikájában. A szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi állása, a megoldást követelő nemzetközi problémák kiélezett volta azt követeli, hogy aktív szovjet—amerikai párbeszédet folytassanak minden szinten. A Szovjetunió kész arra, hogy vállvetve küzdjön Amerikával, az európai államokkal, a világ minden országával a fegyverkezési versenyből eredő háborús veszély ellen, a világban fennálló feszültség ellen — szögezi le a Pravda cikke. A BKP XII. kongresszusa Tézisek a békéért A Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusának tézistervezete egy aránylag nem hosszú, de tartalmilag igen tömör fejezettel kezdődik, amely a nemzetközi helyzetet, valamint a párt és az ország nemzetközi tevékenységét tárgyalja. Elöljáróban leszögezi: a Bolgár Népköztársaság elvi alapokon álló, következetes, dinamikus és konstruktív külpolitikát folytat. Ennek a nemzetközi tevékenységnek teljesen világos a célja: a tartós béke biztosítása, az együttműködés továbbfejlesztése és a társadalmi haladás elősegítése. Lakosságát, területét, gazdasági és egyéb erőforrásait tekintve, Bulgária kis ország. Reális lehetőségeihez mérten veszi ki részét a nemzetközi feladatok megvalósításából, miközben erőt merít a szocialista közösség baráti államiadnak együttműködéséből és egységéből. Erejét fokozzák a szocialista közösség szervezetei: a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A tézisek külön felhívják a figyelmet a Varsói Szerződés további sokoldalú megerősítésére és a KGST munkájának állandó továbbfejlesztésére. Bulgária, erejéhez mérten, a jövőben is igyekszik nemcsak a sokoldalú, hanem a kétoldlaú kapcsolatokat is tovább építeni a szocialista országokkal, az élet valamennyi területén. Nagy súlyt helyez az SZKP-val és a Szovjetunióval megvalósuló kölcsönös kapcsolataira, amelyek óriási erőt jelentenek az ország fejlődésében. A Bolgár Népköztársaság kiemelkedő figyelmét szentel a balkáni államoknak. Bulgária a Balkán-félsziget közepén fekszik. Ezért, a szomszédos országdkkal békességben, jószomszédságban és barátságban akar élni. A velük való együttműködés őszinte és következetes megvalósítására törekszik. A Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusára készült tézistervezetben jelentős helyet foglal el a fejlődő országokkal való együttműködés. Bulgária szolidáris Ázsia, Afrika és Dél- Ameriifca népéinek a függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott harcával, s egyre aktívabb és átfogóbb gazdasági, kulturális és műszaki-tudományos együttműködés kiépítésére törekszik velük. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének az elve alapján, Bulgária aktív és sokoldalú kapcsolatokat tart fenn a fejlett tőkés országokkal. Ezekkel az államokkal a jövőben is a hatékony gazdasági együttműködési formák kialakítására, a tudományos-műszaki és a kulturális csere továbbfejlesztésére törekszik. Űj lakótelep Burgaszban Bulgária nemzetközi tevékenységéről még néhány összesítő adat: az országnak jelenleg 116 állammal van diplomáciai, 112-vel kereskedelmi, 132-vel pedig kulturális kapcsolata. Ezek alapja az ország Stabil és felfelé ívelő fejlődése, a szocialista hazafiság és a nemzetközi internacionalizmus. A Bolgár Kommunista Párt, hűen internacionalista hagyományaihoz, továbbra is vállvetve harcol a békéért, demokráciáért és szocializmusért, az SZKP-val és a többi szocialista országgal, a nemzetközi munkásosztállyal és a nemzeti felszabadító mozgalommal együtt — szögezi le végül a tézistervezet. HRISZTÓ MALÉV BUDAPEST MOSZKVA Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölték Ziaur Riahm'an elnököt és Shah Azizur Rahmlan miniszterelnököt, a Bangladesi Népi Köztársaság nemzeti ünnepe, a függetlenség napja alkalmából. * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Konsztantin Kara- manlisz köztársasági elnököt a Görög Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. * Szerdán soproni látogatással ént véget dr. Fred Sino- wiatz osztrák alkancelflár, közoktatási és művészeti miniszter négynapos magyarországi látogatása. Az osztrák alfcaneetlárt magyarországi tartózkodása során fogadta Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Aczél György miniszterelnök-helyettes. Vendéglátójával, Pozsgay Imre művelődési miniszterrel a kétoldalú tárgyalások során áttekintették a két ország kulturális és közoktatási kapcsolatainak helyzetét, s megvizsgálták az együttműködés további fejlesztésének lehetőségeit. Kétnapos űrkutatási tudományos szimpózium nyílt szerdán Moszkvában, Jurij Gagarin első űrrepülésének közelgő 20. évfordulója alkalmából. A szimpózium érdekessége, hogy azon részt vesznek a szocialista országoknak a világűrben járt űrhajósai is, köztük Farkas Bertalan, magyar űrhajóspilóta. * Üjatíb érdekes orvosi vizsgálatokkal folytatódott szerdán a szovjet—mongol űrexpedíció programja. Vlagyimir Dzsanübekov és Zsugder- demidijn Gurragosaa a súlytalanság körülményeihez való alkalmazkodás tanulmányozása keretében többek között azt kutatta, milyen hatással van szervezetükre az időbeosztás megváltozása, pszichológiailag hogyan alkalmazkodnak az új körülményekhez, hogyan változik tapintásuk, térérzékelésük és látásuk. NEW YORK ENSZ-diplomaták tájékoztatása szerint a Biztonsági Tanács tagjai elvben megállapodták, hogy április 21— 22-én rendkívüli ülést tartanaik. A napirenden a Dél- Afrika ellen hozandó Gazdasági tilalmak szerepelnek.
