Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

2 NÉPÚJSÁG 1981. március 13. Maradnak a „nyitott sebek” Reagan ottawai útja Támogatás a terroristáknak Csütörtök esti kommentárunk. Reagan elnök a hét elején interjút adott az egyik nagy ame­rikai televízióstársaságnak. Az államfő a kérdésekre válaszolva többek között kijelentette: hajlandó fegyverekkel ellátni a törvé­nyes kabuli kormány ellen harcoló afgán ellenforradalmárokat, ha ilyen kéréssel fordulnak hozzá. Az elnöki nyilatkozat után alig egy nappal a külügyminisztérium szóvivője, Dyess olyan értelmű sajtó- nyilatkozatot adott, amiből kiderült: Washington az Unita nevű angolai terrorszervezet megsegítésére készül. Ennek a szervezet­nek a vezetője, Jonas Savimbi hamarosan az Egyesült Államokba érkezik — tudatta a szóvivő —, s a korábbiaktól eltérően, maga­sabb szinten fogadják majd. Az angolai fegyverszállítás beindítása azonban akadályokba ütközik: öt évvel ezelőtt a kongresszus olyan törvényt hozott, ami megtiltotta a kormányzatnak, hogy tevőlegesen beavatkozzék a délnyugat-afrikai országok belügyeibe. (Számos bizonyíték van ar­ra, hogy az amerikai kormányszervek nem tartották pe ezt a tör­vényt: az Unita továbbra is kapcsolatban állt a CIA-val. A köz­ponti hírszerző hivatal már csak ezért sem volt hajlandó lemon­dani e szervezet támogatásáról, mivel Savimbi bandáit már kez­detektől fogva segélyezték, s hozzájárulásuk nélkül azok aligha alakulhattak volna egyáltalán meg.) A különböző ellenforradalmi, terrorista csoportok támogatá­sára az új amerikai kormányzat első költségvetésében máris tete­mes summát biztosított. Igaz, sem Angolát, sem Afganisztánt nem nevezték meg, de a korábbi gyakorlat bizonyítja: a „rendkívüli esetekre” szánt félmilliárd dollárt Washington mindig ilyen cé­lokra használja fel. Az emlékezetes tv-interjúban Reagan kijavította a riportert, amikor az „afgán lázadókról" beszélt. „Ezek szabadságharcosok” —• mondotta a Fehér Ház lakója, hozzátéve, hogy beszélgető- partnere szóhasználatában a szovjet propaganda hatását látja érvényesülni. Nyilván hasonló minősítést kapnak majd Savimbi fejvadászai is. Az elnök megítélését nem zavarja, hogy az afgán terroristák asszonyokat, védtelen embereket gyilkolnak, iskolákat gyújtanak fel — „szabadságharcossá" minősíti őket, mivel a ha­lódás ellen küzdenek. Ugyanezért hajlandó ismételt katonai se­gélyt adni a salvadori katonai juntának, amely pedig nyilván­valóan olyan módszerekkel kormányoz, qmelyek igencsak távol állnak a nyugati demokrácia ideáljaitól. Kettős mértékkel mér tehát az amerikai vezetés: harsány kampányt folytat a szocialista országok ellen „a nemzetközi terro­rizmus szítása” ürügyén, pedig voltaképpen önmaga az, amelybe veszélyes jelenség támogatója. MIKLÓS GÁBOR Magyar szakemberek szovjet kitüntetése Reagan amerikai elnök szerdán este érkezett vissza Ottaváfoól, első külföldön tett államfői látogatásáról a Fe­hér Házba. Trudeau kanadai kor­mányfővel folytatott kétna­pos tárgyalásainak eredmé­nyét összegezve Reagannak meg kellett elégednie azzal a ímegálliapífóssal, hogy „hi­tem szerint sikerült megvet­nünk az alapot a további kö­zös munkához”. Bár Reagan azzal a jel­mondattal érkezett, hogy a két szomszéd esetében a ha­tárok „nem elválasztanak, hanem összekötnek”, látoga­tása nem feledtethette a két ország között továbbra is meglévő problémákat. A két ország között — emlékeztetnek a látogatás után Washingtonban — „nyitott sebek tátongnak”. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilat­kozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozták: a magyar tár­sadalom felháborodással ér­tesült arról, hogy a fasiszta katonai junta — a chilei nép tiltakozása ellenére — már­cius 11-én reakciós alkot­mányt léptetett életbe és meghosszabbította a rendkí­vüli állapotot. A haladó és Április végén köztársasági- elnök-választás lesz Francia- országban. A mindig zajos és heves küzdelem lényegében négy jelölt: Giscard d’Estáing, Jacques Chirac, Georges Marchais és Francois Mitter­rand között fog eldőlni. Ez a négy politikus ugyanis a fran­cia politikai élet négy meg­határozó áramlatát képviseli. Giscard mögött az UDF (Szö­vetség a Francia Demokráciá­ért) nevű kis pártokból álló egyesülés, de voltaképpen a francia monopoltőke, a ban­kok, a hadsereg és az állami adminisztráció vezető cso­portja áll, Chiracot a gaulle- ista színezetű RPR, főleg a vidéki burzsoázia és a nacio­nalista érzelmű kispolgárság támogatja. E két párt, az UDF és az RPR adja egyébként a jelenlegi kormány miniszte­reit is. A francia politikai színskálában mindkét párt a jobboldal főerejét alkotja, an­nak ellenére, hogy jobban szeretik magukat a „cent­rumhoz”, vagy „mérsékeltek­hez” sorolni. Velük szemben a baloldal két nagy pártja önálló jelöltekkel sorakozik fel, Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára és Francois Mitter­rand, a szocialista párt vezé­re személyében. MEGOSZTOTT BALOLDAL Az, hogy a baloldal két pártja külön-külön jelölttel indul, logikus következménye az 1977 őszén bekövetkezett szakadásnak, amikor a szo­cialista párt, személy szerint Francois Mitterrand felrúgta a közös program korszerűsí­téséről szóló tárgyalásokat, s a megosztott baloldal 1978- ban ^ parlamenti választáso­kon már nem tudott győzni. A két párt közötti viszony azóta csak rosszabbodott. A szocialista párt sorozatban távol maradt azoktól az ak­Ilyen a halászati egyezmény, amelyet Reagan elutazása előtt visszavont a kongresz- szusból, mivel nem látott re­ményt ratifikálására; az alaszkai olajvezeték, amely­nek finanszírozásáról szintén évek’ óta nem tudnak meg­egyezni; a kölcsönös vádas­kodások azzal kapcsolatban, hogy ki a felelős a Nagy Ta­vak szennyezettségéért, és a gazdaságilag továbbra is alá­rendelt helyzetben lévő Ka­nada neheztelése termékei­nek az amerikai piacról való tudatos kiszorítása miatt. A mérleg pozitív serpe­nyőjében az a megállapodás van, hogy Reagian észak- amerikai szerződésre vonat- koz'ó\ tervének előkészítése végett háromoldalú találko­zót tartanak Portillo mexikói elnök részvételével. Megállapodásokat írtak alá Ottawában a Nórád — a kö­demokratikus gondolkodású chileiek ezrei meggyilkolásá­ért és meghurcolásáért felelős rendszer ezzel továbbra is lábbal tiporja az elemi sza­badságjogokat és folytatja a chilei hazafiak elleni hajtó­vadászatot. Népünk teljes szolidaritá­sáról biztosítja a társadalmi haladásért és a demokráciá­ért harcoló chilei népet, a né­pi egységpártjait és az ellen­etektől, amelyeket a francia dolgozók a gyorsan romló gazdasági, szociális helyzet­ben indítottak a nagytőke el­len, a háborús politikával szemben, és nem szüntette be a kommunistaellenes táma­dásait sem. A szocialisták 1979-ben kiadott programja sem ad kielégítő alternatívát a válságból kivezető úthoz, külpolitikáját pedig a szocia­lista országok eredményeinek semmibe vevése és a szovjet- ellenesség jellemzi. Mindez szükségessé tette, hogy a Francia Kommunista Párt önálló politikai prog­rammal, saját jelölttel, Georges Marchais-val lépjen az elnökválasztási küzdelem porondjára. Egy olyan prog­rammal, amely felveti a mély politikai és gazdasági válság alapvető kérdéseit, és.a szé­les népi erők mozgósításával, a hagyományos hatalmi struk­túra demokratikus megvál­toztatásával, a multinacioná­lis nagytőke mindenhatóságá­nak megtörésével mutat ki­utat a válságból. súlyos válság és BIZONYTALANSÁG A válság ugyanis Francia- országban nem üres szó. Eb­ben a ma is erős és gazdag országban jelenleg több mint 1 millió 600 ezer munkanél­küli van. Számuk az idén minden valószínűség szerint eléri a kétmilliót. Tavaly az infláció megközelítette a 14 százalékot és nincs rá kilátás, hogy csökkenjen. A külkeres­kedelmi deficit már 70 mil­liárd franik körül mozog, ugyanakkor a katonai költ­ségvetést mintegy 17 száza­lékkal növelték. A fő terhe­ket a bérből és fizetésből élők viselik, főleg a munkás- osztály, amelynek 46 százalé­ka a minimálist alig megha­ladó bérkategóriákba tarto­zös nadarfeldgfítő rendszer — további kiépítésének rész­leteiről, valamint a két or­szág állampolgárainak köl­csönös társadalombiztosítá­sáról. Hiaig külügyminiszter el­utazása ©lőtt Ottawában saj­tóértekezletet tartott. Ezen ismét fenntartásait hangoz­tatta egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó közeli kilátá­sait illetően. Haig arra hivatkozott, hogy „ia Szovjetunió világszerte sok helyen folytat olyan te­vékenységet, amely óvatos­ságra int”. A csúcstalálkozó előtt szerinte „több alacso­nyabb szintű megbeszélés .szükséges”, amelyeken -a Szovjetuniónak úgymond „tisztáznia kell magát” olyan kérdésekben, mint a lengyel- országi és az afganisztáni .helyzet. forradalmi juntával szemben­álló erőket. Hisszük, hogy a forradalmi harcokban meg- edzett chilei dolgozók junta­ellenes küzdelme, amelyet a világ minden becsületes em­bere támogat, meghozza Chi­le népének a szabadságot, a valódi törvényességet és meg­teremti a társadalmi haladás feltételeit. zik. A nagyarányú munkanél­küliség nemcsak a közvetle­nül sújtott rétegek, hanem a társadalom széles köreiben is súlyos bizonytalanságot okoz. A munkát keresők mintegy 40 százaléka például 25 év alatti fiatal. A válság ennek következtében erkölcsi, poli­tikai síkon is megnyilvánul. A kábítószer fogyasztása már az iskolák kapuit is elérte, a bűnözés legsúlyosabb formái, a fegyveres rablások száma növekszik. A választás tehát egyúttal a kormány ás Giscard elnök politikájának megméretése is. Tény, hogy az elnöknek és kormányának még vannak politikai tartalékai. Ez külpo­litikai síkon összefügg azzal, hogy a francia kormány a nyugati főkés országok sorá­ban többször lépett fel pozi­tív módon az európai stabi­litás, a szocialista országok­kal való párbeszéd, az enyhü­lés eredményeinek megőrzése érdekében. Nem követte az Egyesült Államokat azokban a szélsőséges intézkedésekben, amelyek a helyzet további romlásához vezettek volna. Ami a belső gazdasági hely­zetet illeti, a kormány leg­alább addig igyekszik a lavi­nát feltartóztatni, amíg a vá­lasztások befejeződnek. BONYOLULT VÁLASZTÁSI KÉPLET Ennek megfelelően a vá­lasztási küzdelem fő témája is a válság és a belőle kive­zető út. Giscard érve, amely­ről az elmúlt héten a jelölé­sét bevezető beszédében szólt: „vagy én, vagy a zűrzavar”. Azaz, ha leszavazzák, nem lesz, aki megfékezze a belső szociális feszültségeket, és nem lenne megfelelő tár­gyalópartner, akiben a szö­vetségesek megbíznak, akit a Szovjetunió elfogad. Giscard­Damaszkusz Pakisztán teljesíti a géprablók követeléseit A szíriai hatóságok részé­ről a közvetítő tárgyaláso­kat folytató Mohammed Kholi tábornok (középen) a sajtó képviselőit tájékoz­tatja a legutóbbi fejlemé­nyekről. Néhány perccel a végső hiaridő lejárta előtt a pakisz­táni kormány teljes mérték­ben eleget tett a géprablók ultimátumának. Isi ama had­ban rendkívüli ülést tartott a kormány, majd annak dön­téséről Ziaul Hak államfő üzenetben tájékoztatta Asz- szad szíriai elnököt. A hírt a szíriai repülőtéri hatóságok hivatalosan megerősítették. A pakisztáni döntésről csütörtökön délután nyom­ban tájékoztatták a géprab­lókat. Ennek értelmében az Islamabads kormány teljesíti a gépeltérítők követelését, s szabadon bocsátja mind az 55 politikai foglyot. A három fegyveres nem sokkal ezt megelőzően azzal fenyegetőzött, hogy a határ­idő, magyar idő szerint dél­után öt óra elmúltával első­nek a gépen tartózkodó há­rom amerikai férfit végzik ki. A géprablók lapzártáig még nem válaszoltak. nak azonban most egyszerre kell szembenéznie saját ha­talmi koalíciójához tartozó vetélytársakkal, az RPR-rel, amely Chiracot támogatja, és ugyanakkor felvenni a harcot a baloldal jelöltjeivel. A Giscarddal szemben esé-. lyesnek mondott Mitterrand sincs könnyű helyzetben, mert a kétfordulós szavazás máso­dik fordulójában csak abban az esetben számíthatna győ­zelemre, ha megkaphatná a kommunista szavazatokat is. Arra viszont nem adott vilá­gos feleletet, hogy győzelme esetén bevenne-e kommunis­ta minisztereket a kormány­ba. A Francia Kommunista Párt nem ezeket a lehetősé­geket mérlegeli. Számára a választás alkalom arra, hogy még jobban felrázza a vál­ságtól sújtott dolgozó töme­geket, megerősítse a párt sze­repét és befolyását, ismertes­se programját, megteremtse az előfeltételeket a baloldal egységének új alapokon való helyreállításához. Ezért ma nem az első forduló utáni po­litikai kombinációk foglal­koztatják elsősorban, hanem az, hogy jelöltje, Georges Marchais és vele a párt az el­érhető maximális szavazatot kapja meg április 26-án. E pillanatban tucatnyinál is több más jelölt verseng még a kampányban. Számuk jócskán lecsökken majd, ami­kor a törvényes jelölésükhöz szükséges ajánlásokat be kell mutatniuk. Jelentőségüket fő­leg akkor nyerik vissza, ami­kor szavazók a második for­dulóban a versenyben ma­radt két jelölt között válasz­tanak. Ehhez azonban még az április 26-i, első forduló ered­ményeit kell megvárni. RÓZSA LÁSZLÓ A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsánák Elnöksége ér­demrendeket és más magas kitüntetéseket adományozott olyan magyar iszaikemberek- nék, akik kiemelkedő mun­kát végeztek a Szovjetunió­ban keltetőgépes baromfite- lepék építésében, illetőleg a Moszkvában megrendezett XXII. olimpiai játékok tech­nikai eszközellátásában és ki­szolgálásában. A kitüntetése­ket csütörtökön a budapesti szovjet nagykövetségen meg­tartott ünnepségen adta át Vlagyimir Pavlov nagykövet. Az ünnepségen részt vett Hiavialsi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságánák tit­kára, Méhes Lajos ipari mi­niszter, az MSZMP Politikái Bizottságának tagjai és Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter iis. Kiemelkedő sikereket ért el a dnyepropetrovszki terü­leten lévő oreli keltetőgépes baromfitelep első ütemének megépítésében a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, ezért Burgert Róbert vezér­BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Grenada nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratban üdvözölte Maurice Bishop-ot, a grenadai népi forradalmi kormány minisz­terelnökét. * Púja Frigyes külügyminisz­ter csütörtökön fogadta dr. Dusán Spácil csehszlovák kül­ügyminiszter-helyettest, aki a budapesti csehszlovák kultu­rális és tájékoztató központ fennállásának 30. évfordulója alkalmából tartózkodik ha­zánkban. Dr. Dusán Spácil találkozott Ro^ka István kül­ügyminiszter-helyettessel is, akivel megbeszélést folytatott a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről és a két ország kapcsolatairól. * Emlékházzá alakították Bartók Béla egykori lakóhe­lyét, a II. kerületi Csalán út 29. szám alatti villát, amely igazgatót, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját és Hoffer György igazgatót a „Népek Barátsága Érdem­renddel” tüntették ki. A moszkvai olimpiai játé­kok technikai berendezései­nek magas színvonalú elő­állításáért, szállításáért és kifogástalan működtetéséért ugyancsak a „Népek Barát­sága Érdemrendet” kapta Liítwai István ipari minisz­terhelyettes, Fenyvesi Fe­renc, a Finommechanikai Vállalat vezérigazgatója és Papp Jánosné, az Elektro­akusztikai Gyár forrasztó­nője. ** Az olimpia sikerét elősegí­tő szakmai munkájukért több mint harmincán „Tisz- teletjel Érdemrendet” kap­tak, illetve a „Munka Dicső­ségéért Érdemrend”, vagy „Kiváló Munkáért” kitünte­tésiben részesültek. A nagykövet gratulációja és további munkasikereket kívánó szavai után a kitünte­tettek nevében Burgert Ró­bert mondott köszönetét a magás- szintű elismerésért. a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából március 18-án nyitja meg ka­puját. Az emlékházat csütör­tökön Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tese mutatta be a sajtó kép­viselőinek, s tájékoztatást adott Budapest új művelődé­si intézményeinek további programjáról is. Elmondotta, hogy az épületben — ahol a művész 1932. és 1940. között élt, s ez volt utolsó magyar- országi otthona — nemcsak életútjának és munkásságá­nak értékes dokumentumait állítják ki, hanem kamara­koncerteket s más közműve­lődési programokat is rend­szeresen rendeznek majd. Az emlékház kertjében Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész bronzba ön­tött egészalakos Bartók-szob- ra áll. A parkot egyébként úgy alakították ki, hogy nya­ranta szabadtéri koncerteket is tarthatnak majd benne. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata Francia elnökválasztás Megkezdődött a visszaszámlálás

Next

/
Oldalképek
Tartalom