Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-05 / 30. szám

1981. február 5. 1 Képújság 5 Megyei keretjáték Természet, kultúra, sport A megyei KISZ-bizottság felhívása Az ember csak kapkodja a fejét, hogy mennyi játékra, vetélkedőre szóló felhívás lát napvilágot mostanában a KISZ-alapszervezetek járási, városi bizottságok részéről. Ve­télkednek a munkásmozgalom történetéből éppúgy, mint a KISZ kongresszusainak anyagából. A KISZ Központi Bizott­sága akcióprogramjai is vetélkedőkre bomlanak, de nem­csak az ifjúsági mozgalom hirdetett és hirdet meg verse­nyeket. Lehet jelentkezni az olvasó-, a honismereti moz­galomba és amatőr művészeti vetélkedőkre. A KlSZ-szerve- zetek és ifjúsági közösségek jóformán már nem is tudják, hogy mit csináljanak, a Szovjetunióról tudjanak-e többet, vagy a „sulikupába” kapcsolódjanak be, netalántán a ter­mészetjárást válasszák. Mindez az újságíró személyes be­nyomása, az viszont tény, hogy a megyei KISZ-bizottság most egy keretjáték meghirdetésével szintézist teremtett a sokfajta vetélkedőben és versenyben is. FIATALOK KISZ-taggyűlések Bogyiszlóii A mozgalmi munka fontos szakaszához érkeztek az alap­szervezetek. Bogyiszüón há­rom KISZ-alapszervezet tar­totta meg a napokban beszá­moló- és vezet őségválaszitó taggyűlését. A termélflszövetkezet KISZ- fiatal'j.ai új titkárt választot­tak, a területi és a pedagógus alapszervezet megerősítette tisztségében titkárát. Tükrözték a beszámolók is azt a fellendülő munkát, me­lyet a fiatalok végeztek az el­múlt évben. GÖRBE JÓZSEFNÉ Mozdulj! Városi sportnap Szekszárdon A KISZ Szekszárd városi Bizottsága február 8-án 9-től 12-ág „Mozdulj” címmel váro­si sportnapot rendez a tanító­képző főiskolán. Egyéni és csoportos versenyek szerepel­nek a programban. A ver­senyszámokat kisdobos, úttö­rő, középiskolás és felnőtt kategóriában rendezik. A résztvevőket tájékoztatják az 1981-re tervezett sportrendez­vényekről és a „Természet, kultúra, sport” játék kiírásá­ról, eseményeiről. Március elsején indul a já­ték és október elsejéig tart. A tartalma megegyezik a nevével, egyesíteni kívánja a természetjárást, kulturális és sportrendezvényeket, olyan rendszerben és módon, hogy a fiatalok párhuzamosan mindegyikben részt vegye­nek. Ne legyen egyoldalú sem a mozgalmi munka, sem a kikapcsolódás. A játék célja sokrétű. Szeretnék elérni, hogy a fiatalok és a közössé­gek lehetőséget kapjanak a rendszeres testedzésre, spor­tolásra, ezen belül is az Ed­zett ifjúságért tömegsport­mozgalom követelményeinek a teljesítésére. Egységes rendszerbe foglalja az ifjú­sági szövetség és a társszer­vek sportrendezvényeit. Az eredménybe beleszámit, hogy a jelentkezők mennyire kap­csolódnak a Művelt ifjúsá­gért, korszerű műveltségért akcióba. Kapcsolódik a poli­tikai, mozgalmi ünnepségek­hez, rendezvényekhez. Álta­lános célja, hogy a rendez­vényeken minél több fiatal vegyen részt és biztosítson nekik kellemes, szórakoztató programokat. Népszerűsíti az akció szervező bizottsága a jó és érdekes kezdeményezé­seket, a hasznos új módsze­reket. A játékban minden kor­osztály és minden fiatal részt vehet. KISZ-en kívüliek je­lentkezésére is számítanak. Jelentkezhet KISZ-szervezet, vagy annak egy része, diák­kör, szocialista és még nem szocialista brigád, ifjúsági klub és Ifjú Gárda-alegység, baráti, munkahelyi közösség, de egyéni nevezéseket is el­fogadnak. Az elért pontszá­mokat a megyei szervező bi­zottság tartja nyilván. Több­féle pontértékű karton van. Beleszámít a versenybe a he­lyi eseményeken való rész­vétel éppúgy, mint a járási, megyei és országos rendez­vényeken való szereplés, más­más értékben. Mivel a helyi kezdeményezéseket is „jutal­mazzák”, érdemes öntevé­kenykedni. Kulturális kartonokat csak a járási, városi, megyei ren­dezvényeken adnak ki, a sportban a helyi versenyek is számítanak. Kívánatos, hogy a sportvetélkedőket egé­szítsék ki a kulturális prog­ramok, a megyei rendezvé­nyek is ezt a metódust kö­vetik. A sorra kerülő kerék­pártúrákat például összekö­tik a Hazai tájakon akció kö­vetelményeinek a betartásá­val, tehát a kerekezők meg fogják látogatni az útba eső múzeumokat, történelmi ne­vezetességeket. A helyi és községi rendezvényekhez a kartonokat a járási, városi KISZ-bizottságokon kell kér­ni, a járási, városi és me­gyei rendezvényeken pedig a program után a helyszínen, a társszervek sportrendez­vényein pedig az illetékes szervezőktől. A kartonokat nem kell megőrizni, mert azok kiadását név szerint nyilvántartják, sőt a megyei KISZ-bizottság a megyei és országos rendezvényekért já­ró kartonokon külön játékot hirdet, amit megtehetnek a járási és városi bizottságok is. A játékban részt vevőket félidőben értesítik az addig elért eredményről. Az ered­ményhirdetés, egy négynapos szórakoztató program kereté­ben lesz Domboriban. Ide hívják meg a legjobb csapa­tokat, egyéni nevezőket. A program címe: Négy akció, négy sportág. A négy akció azonos a Barátaink, a Hazai tájakon, a Művészet és ifjú­ság, valamint a Könyv és if­júság című központi akciók­kal, ezeket kap>csolják össze a sportrendezvényekkel. Ez utóbbiak, a futás, kerékpáro­zás, a vízi és a gyalogtúra. A felhívást és a játékfüzetet minden KISZ-szervezet meg­kapja, ezenkívül jelentkezési lapok vannak az Express-nél és a KISZ-bizottságokon. Az „egységcsomag” egy sor in­formációt is tartalmaz, például felsorolják benne a sport­os kulturális rendezvények helyét, idejét, az Edzett ifjúságért mozgalom követelményrendszerét, a sportszerek kölcsönzési lehetőségeit, de van benne kulturális rendezvénynaptár is. Nyerni a játékon nemcsak tudást és tapasztalatot lehet. A középfokú tanintézetek és a munkahelyi ifjúsági közös­ségek például 15 és 5 ezer forint közötti jutalmat kapnak, helyezéstől függően. Az egyéni nevezők külföldi jutalom- utat és tárgyjutalmat nyerhetnek. Külön dijazzák a kultu­rális programban való részvételt. Az egységes értékelés miatt az adott közösségek helyezésének eldöntésekor min-' dig az öt legjobban szereplő pontszámát veszik figyelembe. Nem a győzelem a cél — ez esetben sem —, hanem a részvétel a tömegsport-mozgalomban, a Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért akcióban, egyáltalán minden hasz­nos és tartalmas szórakozásban. A felhívásból egyértelműen tisztázódik, hogy csak azokat a kulturális programokat ér­tékelik, amelyeket a KISZ-bizottságok rendeznek. Aki vetél­kedni akar, ám tegye, de nem érdemes minden versenyt „megyei szinten” meghirdetni. IHAROSI I. Disco, „kemény-rock”, tánc, játék Hogyan szórakozhatnak a fiatalok? „A fiatalok szórakozási vágya természetes igény, amelyet az életkorra jellemző önállósodási, elkülönülési törekvések éppúgy meghatároznak, mint a partnerkeresés, a kollektiv, korosztályon belüli együttlét és a kikapcsolódás, pihenés szükséglete a munka, vagy a tanulás szellemi, fizikai megterhelése után.” Az idézet a KISZ Központi Bizottsága az ifjúság szórakoztatásának időszerű kérdéseiről, a fejlesztés lehetőségeiről, a szövetség feladatairól megfogalmazott állásfoglalásból való. E témához kapcsolódva be­szélgettünk Harsányi Lászlóval, a KISZ KB kulturális osztályának helyettes vezetőjével. — Mi tette szükségessé, hogy az ifjúsági szövetség a Szóra­kozás formáival foglalkozzon? — A szabad idő növekedé­se. Az, hogy a családalapítás, az egzisztenciateremtés gond­ja mellett is él a harminc éven aluliakban a kikapcso­lódás igénye, s hogy ezalatt javarészt zenéhez kötött, cso­portos elfoglaltságot értenek. Ezt a hatvanas évek közepén a beat-mozgalom alapozta meg. A hetvenes évek elejére a zenében új irányzatok je­lentkeztek, az egységesnek tűnő „pop-kultúra” felbom­lott, megoszlott... A váltás ugytan más szokásokat hozott, de egyben nem különbözik a valamikor nagy áttörést je­lentő beat-től, ez pedig a tö­megbefolyás. Nos, ezért fog­lalkozunk most a discóvaJ, a könnyűzene koncertlátogatás lehetőségeivel, a tánc és a játék megújuló igényével. — A beatnemzedék lassan botra támaszkodva jár —mond­ják, jelezvén ezzel, hogy a haj­dani „úttörők" már nem ti­nédzserek. Hány évesek a kon­certek, discók mai látogatói? — Az utóbbi évtizedekben az ifjúság társadalmi helyze­tében történt változások kö­vetkeztében a gyermek előbb érik ifjúvá, és tovább marad fiatal. A beatnemzedék tagjai is azdk. A gyerekek 10—12 évesen lesznek zenekarrajon­góvá. A 16 éven aluliak sza­bad idejét javarészt az iskola, az úttörő- és ifjúsági mozga­lom tölti ki. A többit a rock­zene. Miivel kevés lehetőségük van, hogy koncertekre járja­nak, azért elsősorban discóz- nak. Érzékenyen reagálnak az ifjúsági zene változásaira. A disco, a rockkoncertek közön­ségét a 16—20 esztendősök adják. Közülük kerülnek ki az együttesek és — öltözkö­désük, mentalitásuk miatt gyakran elítélt — rajongóik is. Közülük valók a „szakad­tak”, a csövesek. A követke­ző korcsooprt, a 20—24 éve­sek szórakozását alapvetően meghatározza, hogy 62 száza­lékuk házas. — Disco, „kemény-rock”, tánc, játék. Ezek jellemzőek te­hát: legalábbis amíg egy újabb divatirányzat el nem söpri őket. Hatnak-e a magatartásra, vi­selkedésre. Életérzéseket erősí­tenek meg, befolyásolják a tár­sadalmi közéletet, közízlést... — A discozene hazai ha­gyományai csekélyek. Inkább a külföldi fel vétel ék népsze­rűek. A lemezlovasok nálunk nem propagandisták, hanem zenei szerkesztők, hangulat­teremtők. Mit ad a disco? Nem azt, amit nyújthatna. Nézzük a hazai kellékeket: gépzenei berendezés, hangu­latvilágítás, műsorvezető. De nincsenek filmek, hiányzik a diaporáma, az esetleges játé­kok, irodalmi betétek, kevés a forgalomba kerülő jó discó- lemez, zsúfoltak a nyilvános szórakozóhelyek. A koncer­teken rock hódít. Szelídebb változata a hanglemezgyár­tásba is beférkőzött. A jazz- rock, a népzenei újhullám ná­lunk még háttérbe szorul, de támogatást érdemelne, akár a táncmozgálom. — A KISZ KB a fiatalok szó­rakozását fontos kérdésnek te­kinti. — Valóban, mivel szoros összefüggésben áll az ifjúság­politikai munka többi terü­letével. Az állami szervek mellett e feladatok valameny- nyi szervezetnek, intézmény­nek adnak tennivalót. A ter­vek szerint könnyűzenei stú­diót indít a KISZ. Ez önma­gában nem elég. Szükség van a Művelődési Minisztérium, az MHV az ŐRI, az OSZK, a Filharmónia támogatására, anyagi áldozatvállalására. És sok más intézkedésre. Jó len­ne például, ha a berendezése­ket, a disco kellékeit kölcsö­nözhetnék a műsorvezetők. Műsorvezető- és közvetítő­irodákra, jól funkcionáló munkaközösségekre is szük­ség van. A beruházásoknál vegyék figyelembe a szabad­idő-központok létesítését, amelyek komplex szórakozási lehetőségeket nyújtanak, eset­leg az egész csalódnak. Hagy az elmondottak megvalósul­janak, közösen kell cseleked­nünk, s mindez hangot kap a KISZ közelgő X. kongresszu­sán is. FAZEKAS AGNES A veszélyeztetett gyermekekért — A szüleim pedagógusok, sokáig én is erre a szép pá­lyára készültem, de végül is a jogtudományi egyetemre jelentkeztem — mondja dr. Kisbalázs Éva, a szekszárdi Városi Tanács gyámügyi elő­adója. — Jogászokról hallva a legtöbb ember ügyvédekre, ügyészekre, bírókra gondol, nem pedig egy tanácsi író­asztal mögött ülőre... — Talán igaz, de én sem ülök mindig itt az íróasztal mellett — neveti el magát. — Nagyon sokszor kint, a terü­leten dolgozom. Családláto­gatásokra járok, környezet­tanulmányokat készítek és sok olyan.munkám van,amit itt az íróasztal mellett nem lehet elvégezni. — A pécsi jogtudományi egyetem után miért éppen a szekszárdi Városi Tanácsra jött dolgozni? — Pécsi vagyok, Szekszárd közéi van a szülővárosomhoz, és akkor hirdették meg ezt az előadói állást. Megpályáz­tam és azóta hétközben itt élek, hét végén pedig haza­megyek Pécsre. — Tehát még nem lett szekszárdi ? — Azt hiszem, még nem. Ide köt a munkám, a hiva­tásom, de a család, a barátok még visszahúznak. — Beszéljünk a munkájá­ról... — Sokan azt hiszik, hogy a gyámügyi előadó csak csip- csup láthatási ügyekkel, eset­leg kiskorúak állami gondo­zásba vételével foglalkozik, holott sokkal összetettebb, sokrétűbb a munkánk. Az egyik legfontosabb tevékeny­ségnek a megelőző munkát tartom. Azt, hogy felkutas­sam a veszélyeztetett gyer­mekeket és idejekorán közbe lépve, a megfelelő intézke­déseket megtegyük ahhoz, hogy megelőzzük az állami gondozásba vételt, vagy más, hasonló intézkedést. Tapasz­talatom, hogy sokszor a se­gélyek, vagy a szülőkkel való elbeszélgetés, az alkoholelvo­nó kezelés kezdeményezése is elég. — Említette a csip-csup láthatási ügyeket... — Igen, talán azokkal van a legtöbb problémám, azon a területen találkoztam a leg­szélsőségesebb esetekkel. Volt már itt olyan anya, aki azért jelentette fel a volt férjét, mert amikor nála volt a gyerek, hideg vizet ivott. Egy másik feljelentő azt sé­relmezte, hogy a gyerek há­ta felégett, amikor édesapja balatoni nyaralójában töltött két napot. Évekig is elhúzód­hat egy-egy láthatási ügy. A legtöbb esetben igyekszem kibékíteni a szülőket, hogy elkerüljük a drasztikusabb közbelépéseket, mert az sen­kinek se jó. Különösen a gye­reknek nem. — A megelőző munka egyedül reménytelennek tű­nik... — Nem vagyok egyedül. A Hazafias Népfront ifjúságvé­delmi bizottsága sokat segít. Dr. Kisbalázs Éva iJelkes aktivisták dolgoznak ebben a bizottságban, nem egy közülük társadalmi párt­fogó^ is. A pedagógusoktól, a védőnőktől is sok segítséget kapok. — Jár köszönet ezért a munkáért ? — Ritkán — mosolyodik el. — Persze, előfordult már az is, hogy megköszönték azt, hogy végighallgattam őket. Egy elmebeteg gyerek nevelő­anyja egyszer órákig panasz­kodott, csupa olyan dolgot felsorolva, amiben nem tud­tam segíteni, de mint mond­ta, jó volt valakinek elpana­szolni a bánatát. Másnap ho­zott egy csokor virágot. — És az ellenkező előjelű köszönetről is tudna példát mondani ? — Akár több tucatot is, de erről ne beszéljünk. — Hány veszélyeztetett gyerek van Szekszárdon? — Pontos számot nem tu­dok, talán senki se tudna mondani, de becslésem sze­rint mintegy háromszáz azoknak a gyerekeknek a száma, akikkel rendszeresen kell foglalkoznunk. Azért használom a többes számot, mert ennyi gyerekkel egye­dül képtelen lennék érdem­ben foglalkozni. A társadal­mi pártfogók nélkül nem menne ez a munka. — Minden tiszteletem a társadalmi aktivistáké, de még így is soknak tűnik ez a szám, és tudom, hogy évek óta nem lett kevesebb veszé­lyeztetett gyerek a városban. Nem reménytelen az értük folyó küzdelem? — Néha én is elkeseredek. Amikor már nagyon elfárad­tam, sokat talpaltam, vitat­koztam, érveltem eredmény­telenül, de olyankor egy jó könyv, egy film, vagy szín­házi előadás felüdít, és más­nap reggel kezdem elölről az egészet. Sok szépsége van en­nek a munkának. Ha segít­hetek egy gyereken, ha sike­rül a szülőket jó irányba be­folyásolni, vagy ha kiemel­hetek egy gyereket abból a környezetből, ahol menthe­tetlenül elzüllene, akkor azt mondom, megérte, érdemes volt dolgozni, hajtani, meg­van a munkám értelme, eredménye. — Tamási — Készülődés a versenyre A hagyományos moszkvai balettverseny a táncművészet egyik jelentős nemzetközi eseménye. Hazánkat az ifjúsági kategóriában a Magyar Állami Balettintézet nyolcadikos növendékei, köztük a képen látható Szendrei Mariann és Kováts Tibor is képviseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom