Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-16 / 13. szám
AlvÉPÜJSÁG 1981. január 16. A vízi pálma szaporítása Közkedvelt és tartós szobanövény a vízipálma. Dudva szárú évelő, kedvező körülmények között másfél méter magasra is megnőhet. Hosz- szú, vékony szárai végén a levelek körkörösen, váltakozó állásban találhatók. Levélkéi 4—8 mm szélesek, 20—25 cm hosszúak, kihegyezettek, s csupaszok. Lakásokban akváriumokban is tarthatók! A vízipálma legszebben a komposztföld és a középkötött melegágyi föld keverékében díszük. A vízipálma nagy előnye, hogy levéldugványozással is szaporítható! Levéldugványok készítésekor a szárat a levélörv alatt egy-két centiméteres csonkkal kell levágni, s a biztonságos eredés érdekében a leveleket egyharmadukra célszerű visszakurtítani! Ezután a dugványokat vízbe kell helyezni, úgy, hogy a dugványok a víz színén ússzanak, de szárrészük a víz alatt legyen! Nedves homokban is gyökereztethetők. A gyökeresedd akkor a legtökéletesebb, amikor a levélörv tőrésze is a homokba kerül. Fűtés és egészség A lakások és a munkahelyek fűtésekor mindig olyan „mikroklíma” megteremtésére törekszünk, amely az embernek jó közérzetet, komfortérzést biztosít. Ehhez szükség van megfelelő hőmérsékletre, többé-kevésbé egyenletes hőelosztásra, kellő nedvességtartalomra, az égéstermékek maradéktalan elvezetésére és a levegő rendszeres cserélődésére, a szellőztetésre. Hogy egy helyiséget milyen hőmérsékletre célszerű „felfűteni”, az elsősorban rendeltetésétől függ. A szokványosán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20—22 C-fok között érzi jól magát, ez jelenti számára a „komfortzónát”. A lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét tehát ennek megfelelően kell beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végeznek, ilyen hőmérsékleten már erősen kimelegszenek, megizzadnak. Az izommozgás ugyanis — intenzitástól függő mértékben — fokozza az anyagcserét, növeli a szervezet hőtermelését. Műhelyekben, szerelőcsarnokokban és hasonló munkahelyeken ezért 12—18 C-fok közötti hőmérséklet látszik ideálisnak. A fürdőszobákban és a zuhanyozókban kb. 24 C-foknak kell lenni ahhoz, hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. A hideg környezet szerepe a különböző hűléses betegségek kialakulásában általánosan ismert. A túlfűtés káros egészségi hatásaival azonban már sokkal kevesebben vannak tisztában. Annyit mindannyian észreveszünk, hogy nagy melegben könnyen elbágyadunk, elálmosodunk, csökken a figyelmünk. Ez hátrányosan befolyásolja az ember tevékenységét, sőt, bizonyos munkakörökben veszélyes is lehet. Amikor pedig kimelegedve, megizzadva kilépünk a szabadba vagy hűvösebb, huzatosabb helyen — folyosón, lépcsőházon — megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkalmazkodni, és így könnyen megfázhatunk. A fentiek alapján érthető az is, miért fontos az egyenletes hőeloszlás. A lakószoba fűtése például' akkor igazán jó, ha egyes pontjai között a hőkülönbség nem több, mint 2—4 C-fok, a hőmérséklet napi ingadozása pedig nem haladja meg a 3—6 C-fokot. Az említett követelményeknek az etázs-, a központi és a távfűtés felel meg legjobban. A gázkonvektorok is jól szabályozhatók, helyes üzemeltetéssel ezek is eléggé egyenletes hőelosztást biztosítanak. Cserépkályhával már jóval nehezebb úgy fűteni, hogy a hőmérséklet — a meteorológiai tényezőktől függetlenül — folyamatosan megfeleljen a „komfortklíma” követelményeinek. A térbeli hőeloszlás is kevésbé egyenletes, azaz a kályha körül mindig jóval melegebb van mint a szoba távolabbi sarkában. Kedvező viszont, hogy a cserép hosszú időn át képes tárolni a hőt. Jól kezelt cserépkályhával nagyobb napi ingadozásai elkerülhetők. A vaskályha igen gyorsan felmelegszik, de gyakorlatilag csak addig ad meleget, amíg a fűtőanyag ég. Állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek, lakások fűtésében ezért ma már egyre inkább háttérbe szorul. A jó közérzetet biztosító mikroklímához feltétlenül hozzátartozik a levegő kellő nedvességtartalma. Ott, ahol a fűtőtest felületi hőmérséklete 80 C-fok fölé emelkedik, a légtérben állandóan jelenlevő por pörkölődik, ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj- és torokszárazság, a köhögési inger és a szomjúság. Ez elsősorban a gőzzel üzemelő központi, illetve távfűtés esetén jelentkezik. Etázs-, központi és távfűtésnél káros égéstermékekkel gyakorlatilag nem kell számolni. A kályhák használatakor viszont nagyon lényeges, hogy megfelelő huzatuk legyen, ami biztosítja az égéstermék maradéktalan elvezetését. Ennek érdekében a kéményt évente, a kályhát pedig — a tüzelőanyagtól függően — megadott időközönként tisztítani kell. A zárt, fűtött helyiségekben elöbb-utóbb kedvezőtlenül megváltozik a levegő összetétele. Csökken az oxigén- és emelkedik a széndioxid-tartalom, az emberek bőréből, ruhájáról, valamint használati eszközökről különböző szennyező anyagok kerülnek a légtérbe. A levegő kellő felfrissüléséről az ablakok időnkénti szélesre tárásával gondoskodunk. Télen a külső és a belső hő-' mérséklet között meglehetősen nagy a különbség, ezért a szükséges légcseréhez ilyenkor néhány perces szellőztetés is elegendő. SUlIxált falikép Bemutatott faliképünk alapanyaga filc, posztó vagy vastagabb szövet, esetleg zsákvászon. Erre hímezzük rá vastag, színes gyapjűfonallal, láncöltéssel a szép stilizált motívumokat. Elkészíthető úgy is, hogy a figurákat színes filbcől kimetélve, rátétes megoldással varrjuk fel pici öltésekkel, egy színben harmonizáló alapra. Édességek TÖLTÖTT OMLETT Hozzávalók: Tésztához: 2 tojás, 6 dkg cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 csipet só, 2,5 dkg élesztő, 4 dkg liszt, 1 késhegynyi sütőpor. Töltelék: málnakrém. Tetejére: 2 evőkanálnyi porcukor. A tojást, cukrot és a sót összekeverjük. Habosra keverjük. Hozzákeverjük az élesztőt, lisztet és a sütőport. A sütőtepsit pergamenpapírral kibéleljük és egy-egy omletthez 3 evőkanál tésztát öntünk bele. Előmelegített sütőben kb. 15 percig aranysárgára sütjük. A sütőből kivéve konyharuhára tesszük és félbe hajtjuk. Kihűlni hagyjuk. Majd a málnakrémet kinyomóformába töltjük és az omlettbe nyomjuk. NÉGERFEJ Hozzávalók: Tésztához: 3 tojás, 2 evőkanál víz, 15 dkg cukor, 7 dkg liszt, 5 dkg élesztő, 2 dkg kakaó. Töltelék : tejszínes valíniapuding és 3 körte, 1,5 dl fehérbor, 2,5 dkg cukor. Tetejére: csokoládé gúz. A tojásokat a vízzel habosra keverjük. A cukrot fokozatosan kis mennyiségekben hozzáöntjük és tovább verjük. Lisztet, élesztőt és a kakaót összekeverjük és közékeverjük. A tésztamasszát kis, megzsírozott alumínium formákba öntjük, és előmelegített sütőben 15 percig sütjük, majd a sütőből kivéve, a formákból kivesszük, és kihűlni hagyjuk. Közben elkészítjük a tejszínes vaníliapudingot. A körtéket meghámozzuk, magházát eltávolítjuk és szeletekre vágjuk. Cukrozott fehérborba áztatjuk. Nyolc percig állni hagyjuk, majd kis darabokra vágjuk. A tésztát félbe vágjuk (keresztbe!. A felső részét csokoládé gúzzal bevonjuk. Az alsó felére körtedarabokat és vaníliapudingot teszünk, majd ráhelyezzük a csokoládés felső részét. Máris tálaljuk. Mi leszek, ha nagy leszek? A legtöbb édesanyának, édesapának már a gyermek bölcsője mellett állva is van elgondolása arról, mit szeretne nevelni újszülöttjéből, mire szeretné taníttatni. Rendszerint valami olyat óhajtanak megvalósítani a szülők gyermekeik sorsában, amit nekik valamely okból nem sikerült elérniük. A divatos, jó kereseti lehetőséget ígérő szakmák kapnak helyet a leginkább a tervezgetésben. Vannak családok, amelyeknél hagyománytisztelésből, generációkon át örökli az utód az ősök foglalkozását, akár rátermett arra a szakmára, akár nem. Ez a szülők elgondolása. Emellett van a nyiladozó értelmű gyermeknek általában saját kiskori álma arról, hogy mi is szeretne lenni, ha nagy lesz. Ezek az elhatározások rendszerint valamilyen élmény hatására fogalmazódnak meg. Az olimpia évében sok gyermek akar sportoló lenni, első űrhajósunk, Farkas Bertalan sikeres űrrepülése óta az óvodás fiúk nagy ré7 sze űrhajósnak készült. Sokan választják a rendőr, a mozdonyvezető, a katona, a tűzoltó hivatást a fiúk közül, mert az egyenruha a virtus lehetősége, a puska vonzza őket. A leányoknál divatos kiskori elgondolás az óvó néni, tanító néni, táncosnő, színésznő, fodrásznő (szeretik a babájuk haját fésülni;, de minden csoportban akad néhány, aki őszintén megmondja, hogy ő anyuka szeretne lenni: az egyik kis szöszi érdeklődő kérdésemre azt felelte, ő mindig gyes-en szeretne lenni. 3—10 éves korig mondják el a gyermekek őszintén az óhajukat a „pályaválasztás” kérdésében. Hatnak rájuk a. csodált ideálok, a kedves óvónéni, az első tanító néni, kedvenc csapatuk jól szereplő sportolója, vagy éppen valamelyik olvasmányuk kalandos életű hőse. 10 éves kor után már érződik az elhatározásokban, a tervekben a szülők elgondolása, hajlik arra a gyermek, hogy azt a pályát válassza, amelyiket a szülei kiválasztottak számára. Mindkét terv helytelen, mert sem a kicsi gyermek vonzódása valamely foglalkozáshoz, sem a szülők hagyománytisztelő, vagy felfelé törő terve nem minden esetben veszi figyelembe a gyermek hajlamát, képességeit, készségeit, érdeklődését. Tanítónői pályám során sok kudarcba fulladt tervet tapasztaltam. Hadd mondjak el egyet okulásul. K. Piroska 3—4 éves korában ügyesen, sikkesen mozgott zenére. Szülei elhatározták, hogy balett-táncosnő lesz. Rengeteg fáradtsággal, költséggel, kísérgetéssel járt a gyermek taníttatása. Eleinte biztató volt az eredmény, de 12—13 éves korára kiderült, hogy a kislány túl nagyra nőtt, erős csontozatú, „nagy darab” leányka lett, aki nem volt alkalmas a törékenyebb testalkatot kívánó táncosnői pályára. Mit tanácsolunk mi a kedves szülőknek? Mindenekelőtt ne határozzanak túl korán. Várják meg, hogy hogyan alakul a gyermek testi, szellemi fejlődése, milyen a kézügyessége, mi iránt érdeklődik. Hallgassák meg az óvónő, később a tanítónő, az osztályfőnök véleményét, tanácsát. A gyermek érdeklődését felkelthetik valamely szakma, hivatás iránt, ha azzal kapcsolatos játékokat vesznek neki, olyan olvasmányokat adnak a kezébe, olyan kiállításokra, abba a múzeumba viszik el, amelyik közelebb viszi az elgondolt hivatás megszerettetéséhez. A pályaválasztást erőltetni nem szabad és nem is lehet! Sok szülő nem ismeri a pályaválasztási „kínálatot”. Vannak teljesen elfelejtett szakmák. Ismerkedjenek meg idejében a továbbtanulási lehetőségekkel. Az Országos Pályaválasztási Tanácsadó ügyes kiadvánnyal siet a szülők segítségére: „Mi lehet? Mi legyen?” címmel. Szerezzék be és tanulmányozzák. A pedagógusok véleményét egyeztessék össze saját elgondolásukkal és lehetőleg a gyermek kedvére válasszanak, mert minden szakma lehet hivatás, de — sajnos — kedvetlenül végzett munka is, s mi ez utóbbit senkinek sem kívánjuk. Dr. Gergely Károlyné Tűpárna Egy kiáztatott, tisztára mosott anyag, vagy műanyag cserépből, aprómintás, lehetőleg zöldes szín- árnyalatú flanellanyagból készült a szobadísznek, ajándéknak is igen alkalmas tűpárna. Munkamenet: a szabásminta szerint 3 azonos nagyságú oldallapot szabunk. A felső „A” csúcson találkoznak az oldalszélek. Az oldalösszevarrás az A—B jelzés között, a munka bal oldalán készül. A cserépnyílás nagyságával azonos kartonpapír körlapot szabunk. Ebbe beleillesztjük a kitömött kaktuszt, az oldallapok alsó, szabadon maradt szélére 1—1 vékony pamutszálat fűzünk. Az ábra szerint a pamutszálakat átfűzzük a cserépkifolyó lyukon, vagy lyukakon, és az alsó részen ösz- szecsomózzuk, a textilkaktuszt a cserépbe rögzítjük. Miután az alsó felületen 1 kifolyólyuk van, az átfűzött szálakat, három osztású, műanyag karikába fűzve csomózzuk, rögzítjük. A kor jelei az arcon Két nő egy időben születik, egykorúak, mégis előfordul, hogy az idő múlásával az egyik feltűnően idősebbnek látszik, mint a másik. Hogy milyen okok játszhatnak közre, amelyek előidézik a nagy különbséget, az idő előtti rán- cosodást? Lehet örökölt tényező, hajlam, tartós betegség, állandó gond, továbbá a divatos élet vélejárói: éjszakázás, doppingszerek, a szervezet túlterhelése, „stressz”. Gondolatébresztő rajzolatokat vés az arc bőrén a nikotin rá ne, mely a dohányzás velejárója. A világ minden részén élő „örök nő” egyszer csak bekerül a kritikus időszakba, gondolok itt a klimax megjelenésére. Ekkor veszi kezdetét az a „bizonyos kor”, Éva lánya tükrébe pillant, mely rádöbbenti a valóságra, a veszélyes időszak kezdeti stádiumára. Megriad, tanácstalanná, bizonytalanná válik, mert nemcsak a bőr biológiai háztartása, de a lelki egyensúly is veszélyben van. Mitévő legyen? Siet kozmetikusához, konzultál orvosával, sem családjával, sem baráti körével nem meri közölni a tényeket. Hiúsága sokkal erősebb a valóságnál, töpreng, gondolataiba mélyed, még önmagának is álig meri bevallani felfedezését. Pedig ahogy dr. Hdrschler profesz- szor könyvében írja, a „változó korban levő nővel, családi környezete, munkatársai kíméletes bánásmóddal tartoznak”. Nemcsak a bőr színe, de annak konzisztenciája is kezd előnytelenül megváltozni. A kozmetikus méltó segítőtársa a megriadt nőnék, aki nemcsak arcbőrének ápolásával, de lelki problémáján is átsegíti páciensét a változás időszakán. A mai tudományos kutatások eredménye szerint, csak agyközpontunkban körülbelül 14 milliárd sejt van. Hozzávetőlegesen 40 éves kortól szervezetünkben naponta jó- néhány ezerrel pusztulnak a sejtek, sajnos, ezután már sokkal nehezebben újulnak, pótlódnak, mint a fiatal évek bármelyik szakaszában. Az arcbőr természetes elöregedése a szervezetben lejátszódó biológiai folyamat szigorú törvényének a velejárója. Ugyanis ez idő alatt a nemesebb sejtek megfogyatkoznak, mint például a kötőszövet sejtjei. Az izomzat lassan elveszti jellemző karakterét, összeesik, lényegesen csökken rugalmassága, helyébe lép az előrehaladott kor velejárója, az izomelernyedés. A bőr összerogy, elveszti fényét, az egész arckarakter kifejezéstelen, közömbös benyomást tesz, láthatóvá válnak a kis barnássárga, lapos, vagy enyhén kiemelkedő foltok, a szem beesik, a szem- rés szűkü l, az öregedési folyamattól a légzőszervek is kárt szenvednek, a hajszál ritkul, vékonyodik, őszül, a köröm színtelen, törékeny, s még számos öregedési tünetet lehetne felsorolni. Meghatározhatatlan problémás kornak nevezik a világ minden részén a kozmetikusok azt a hosszúra nyúlt átmeneti időt, amely nemcsak válaszfal, de figyelmeztető az idő múlásának rádöbbenésé- re. Ezen időszakot kell a kozmetikusnak észrevétlenné tenni kamhinált-preventív kezelésekkel, és ajánlani a fehérjékben gazdag táplálékot. A „harmadik kor” rögződő ráncai tipikus tünetei az öl repült időnek. Az arcbőr ráncösódásával egy időben az Izomzat megkezdi jellemző karakterét elveszteni, összeesik, csökken rugalmassága. Valósággal összehúzódik az ízomnyalá'b, a fölötte levő bőr behorpad, amihez még hozzájárul a szervezet anyagcseréjének akadozása, továbbá a vízháztartásnak lényeges csökkenése, melynek kezdete már régebbi folyamölt. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az arcbőr rendellenes szőrszálait sem. A bőr össze- esésénél a lokális anyagcsere- folyamat működésének fokozását is szorgalmazni kell. Az arcbőr ernyedésének, süllyedésének rendbehozósa nem végleges, legjobb esetben csökkenthető. Még nagyon fontos szempont, amit figyelembe kell venni az előrehaladott kornál, az egyén fokozott érzékeny reagálását minden iránt. Az idősebb korba került nőnék nem szabad tétlenkednie, mert ez a szervezet leromlásához vezet, elősegíti a gyors megöregedést. Aktivitással, mozgással, vitalitással, hasznos szellemi vagy fizikai tevékenységgel meghosszabbítható az életkor. A jelenlegi orvostudomány széles körű apparátussal foglalkozik a szervezet megöregedésének a problémájával, hogy milyen jó eredménnyel, arra a legjobb példa, ha a ma élő ember átlagos életkorát összehasonlítjuk elődeink életkorával. Az egyik mai összesített statisztika szerint, a nők átlagos életkora 85, a férfiaké 75 év. Komjáthyné Fehér Zsóka kozmetikus
