Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

■1980. október 5. 2 Képújság Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Moszkvába érkezett hivatalos baráti látogatásra Reddi, az Indiai Köztársaság elnöke. — Grotnikö szovjet külügyminiszter New Yorkban találkozott a szíriai és a pa. kisztáni külügyminiszterrel. — Varsóban Kanta, a LEMP első titkára megbeszélést folytatott a lengyel ifjúság kép­viselőivel. Kedd: Músfcle amerikai külügyminiszter Hajmlmadi ira_ ki külügytmindszterrel tárgyalt. — Pekingben megkezdő­dött a „négyek bandájának” pere, tíz fővádlottal. — Washingtonban megnyílt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank közgyűlése. Szerda: Irak október 5-re egyoldalú tűzszünetet helye­zett kilátásba. — Gáspár Sándor elnök megnyitójával Moszkvában megkezdte munkáját az S'ZVSZ főtanácsának ülésszaka. — Komer amerikai hadügyminiszter-lhelyettes Kairó után Jeruzsálemben tárgyal. Csütörtök: Forlanit bízta meg kormányalakítással az Olasz Köztársaság elnöke.. — Hárolm és fél órás tévévita az NSZIK-iban a választások előtt Schmidt, Genscher, Kohl és Strauss között. — Kreisky osztrák kancellár Jordániába utazott. Péntek: Carter elnök fogadta Ziaul Hak tábornokot, a pákisztáni állalmifőt. — Radzsai iráni miniszterelnök a ku­bai külügyminiszterrel tárgyalt Teheránban. — Ceausescu rdmán állaimifő elhalasztotta kanadai útját. — Egyórás munkabeszüntetés egyes lengyel városokban. — A Brit Munkáspárt kongresszusán a balszámy határozati javas­latai kaptak többséget. Szombat: Varsóban összeült a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága. — New Yorkban az iszlám országok kü'lügylminiszterei az iraki—iráni konfliktusról tárgyaltaik. — Franciaország közvéleménye egyértellműen és felháborodottan elítéli az egyik párizsi zsinagóga ellen elkövetett merényletet, amelynek tetteseit, a francia szél­sőjobboldalon keresik. A hét 3 kérdése 1. Mi a jelentősége az indiai államfő szovjetunióbeli lá­togatásának? Hivatalos, baráti látogatáson a Szovjetunióban járt ezen a héten az indiai köztársasági elnök, Nilalm Szandzsiva Reddi. U.tazása és találkozása a szovjet vezetőikkel, min­denekelőtt Leonyid Brezsnyewel, alkalmat adott arra, hogy továbbfejlesszék a kétoldalú kapcsolatokat, ezekről pedig tudni kell, hogy a szovjet—indiai barátsági és együttműködési szerződés alapiján alakúinak s amint Leo. nyid Brezsnyev megállapította: e kapcsolatok mind főni tosabb tényezővé válnak a háborús fenyegetés elhárításá­ért folyó küzdelemben, Ázsiának és az egész világnak a békéje szempontjából. Itáliában ismét kormányválság van. Képünkön: a jelenleg ügyvezetői minőségben kormányzó 39. miniszterelnök, Francesco Cossiga, aki egy parlamenti szavazáson meg­bukott. (Képtávírónkon érkezett.) Az indiai államfő látogatása során jelentős megnyilat. kozásokra került sor, amelyek túlmutattak a két ország viszonyával kapcsolatos kérdéseken.: Leonyid Brezsnyev az indiai vendég tiszteletére adott vacsorán mondott po. h árköszön tőjében az ázsiai feszültség forrására utalt. Egész sor jogos kérdést fogalmazott; meg: kinek a különleges egységei és repülőgépanyalhajói fenyegetik Damoklész kardjaiként a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger térségének független államait? Ki hoz létre új katonai támaszponto­kat az Indiai-óceán térségében, a Közel, és Köaép-lKeleten, Afrikában? Brezsnyev említést tett arról, hogy Irán és Irak, két szomszédország, amely baráti viszonyban áll a Szovjetunióval, fegyveres konfliktusba keveredett egy­mással1, aligha csak valamilyen tragifcusömeg nem értés okából. A konfliktus tűkénél valakik a maguk pecsenyéjét akarják megsütni. Azok, akiknek nem tetszik: az iimperia- listaellenes erők összefogása a Közel, és a Közép-Keleten. Azok, akik a magúik ellenőrzése alá akarják helyezni a tér­ség olaijlkincsét. Azok, akik arról álmodoznak, hogy Iránt ismét az imperializmus csendőrévé tehetik. Az indiai vendég jelenlétében, a'ki a maga részéről an­nak adott hangot, hogy az indiai közvélemény tudja: a szovjet államfő meg akarja őrizni az enyhülés szellemét és meg akarja védeni az enyhülés folyamatát, Leonyid Brezsnyev kifejtette: a Szovjetunió azt kívánja, hogy Irán és Irak a tárgyalóasztal mellett rendezze vitás kérdéseit. 2. Mi a helyzet Irak és Irán határán? Az ellenségeskedések a héten tovább tartottak, az iraki— iráni konfliktus a második hetébe lépett. A harcoki heves, sége általában alábbhagyott, amit nyugati katonai szak­értők azzal magyaráztak!, hogy sem az egyik, sem a másik fél nincs berendezkedve hosszabb háborús erőfeszítésre... Az iraki támadó erők északon, az arablakta iráni Khu- zisztán határvidékén megvetették a lábúikat, délen pedig Klhorramslhalhr és Abadan, a híres olajivárosok körül igye­keztek szorosabbra vonni az ostromgyűrűt. A kedvezőbb­nek látszó helyzete arra késztette az iraki vezetést, hogy egyoldalú fegyvernyugvást jelentsen be október 5-étől kezdve. A teheránl válasz elutasító volt, sőt, a jelek sze. rint a Baniszadr köztársasági elnök közvetlen irányítása alatt álló iráni hadsereg a hét végén ellentámadásba igyekezett lendülni. Egész héten folytak a harcok Irán és Irak között. Képün­kön: füstfelhő emelkedik az iráni Abadan olajlétesítmé­nyei fölé. (Képtávírónkon érkezett.) Természetesen a tényleges hadilhelyzetet nehéz elemezni az egymásnak teljesen ellentmondó' jelentések alapján. Egyszer-egyszer a nagyvárosok vagy éppen a fővárosok el. leni légitámadásokról is hír érkezik. így például a bagda. di francia nagykövetségről származó értesülés szerint az iráni légierő vadászbombázói támadást intéztek a francia tálmogatással épülő bagdadi atomkutató-központ ellen is. Különböző forrásokból származó hírek olajfinomítók és olajtartályok elpusztulásáról, olajvezetékek megrongáló­dásáról szólnak. Annyi bizonyos, hogy egy ideje és egy ideig mind az iraki, mind az iráni olaj szállítása szüne­tel. A nemzetközi olajpiac meglepő módon mégis teljes nyugalommal vette ezt tudomásul. A nagy olajtársaságok siettek közölni, hogy hónapokig teljes az olajellátottság. Szaúd-Arábia pedig fokozza az olajtermelést, nehogy olaj­szűke álljon be. Az iraki—iráni ellenségeskedések nem idéztek elő na­gyobb ármozgást az aranypiacon sem, pedig azt lehetett volna várni, hogy egy ilyen konfliktus híre felhajtja az árfolyamot. 3. Hogyan ért véget az NSZK-ban a választási kampány? Ma járulnak az urnák elé a nyugatnémet polgárok. Ha hinni lehet a közvéleménykutatási adatoknak és a bonni politikai megfigyelők jóstehetségének, akkor a Bun- destag-választások nem hoznak változást a nyugatnémet állam élén. Helmut Schmidt pártja, az SPD elérheti vagy meg is előzheti a kereszténypártokat, a CDU-t és a CSU-t, mindenesetre pedig eddigi koalíciós partnerével, az *FDP- vel együtt továbbra is kormányképes többségre jut. A kancellárt ezek szerint ezután is Helmut Schmidtnek fog­ják hívni. Ellenfele pedig, a bajor miniszterelnök, a CSU vezére, Franz Josef Strauss, mindörökre lemondhat álmá­nak megvalósulásáról, nem lesz belőle kormányzó az NSZK-ban. A választási kampány egy nagyszabású tévévitával ért véget: három és fél órán át viaskodott a kamerák és mik­rofonok előtt az egyik oldalon Schmidt és Genscher, a másik oldalon Strauss és Kohl. A legnagyobb két nyugat­német tévéállomás, az ARD és a ZDF egyenesben közve­títette a vitát, amelyet becslések szerint húszmillió néző kezdett figyelni, de még a műsor végén is 12 millióra be­csülték a nézőszámot. A Schmidt—Genscher páros „győ­zelmét” hozta a vita, a színtelen Kohl, a CSU elnöke és a harsány, de igazán már nem is harcias Strauss nem tud­ta felvenni velük a versenyt az érvelésben. A vita középpontjában külpolitikai kérdések állottak. Schmidt azt vágta Strauss fejéhez, hogy „békebontó”, mire a bajor politikus védekezni próbált. Ö sem akar háborút, mi több, hozzátette, hogy meggyőződése szerint a Szovjet­unió sem kívánna háborút... (valaha pedig mi mindent el nem mondott a szovjetellenes, kommunistaellenes Strauss a Szovjetunióról...). Schmidt az eddigi „keleti politika” folytatását ígérte, ugyanakkor, amikor a szövetségesek (az USA és általában a NATO) melletti kiállás fontosságát is hangoztatta. A választási kampány során a CDU—CSU igyekezett meglovagolni a tényt, hogy gazdasági téren az NSZK hely­zete ma kétségtelenül rosszabb, mint „a gazdasági csoda” éveiben, de az infláció jelentkezése ellen, a munkanélkü­liség visszaszorítása végett Strausséknak nem volt „csoda­szer-ígéretük”. Végül a választási kampány egy érdekes eleme: a jobb­oldali ellenzék azt híresztelte, hogy Schmidték választási győzelme után megvonnák az egyházaknak nyújtott álla­mi támogatást... Ezzel párhuzamosan a nyugatnémet kato­likus püspökök olyan pásztorlevelet adtak ki, amely a CDU—CSU javára értelmezhető mondatokat tartalmazott. A szociáldemokraták és a szabad demokraták megnyilat­kozásai a katolikus és az evangélikus egyházak mellett aztán kifogták, a szelet a kereszténypártok választási vi­torláiból. pAlfy József Hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodott az in­diai köztársasági elnök. Képünkön: a Nilam Szandzsiva Reddi, illetve a Leonyid Brezsnyev vezette küldöttségek megbeszélése a moszkvai Kremlben. (Képtávírónkon érkezett.) Honvédmártírok emléke Százharmincegy évvel ezelőtt az aradi vár árkában a bosszú­álló önkényuralom elpusztította a levert magyar forradalmi honvéd­sereg tizenhárom vezető tisztjét, csapatparancsnokokat, miniszté­riumi főtisztviselőket — tizenkét tábornokot és egy ezredest. Azóta jelképpé váltak: az aradi tizenhárom, vagy így: az aradi vértanúk, egyfajta sziklaszílárd helytállást szimbolizálnak a ma­gyar köztudatban. A nemzeti önismeretünk ápolását szorgalmazó törekvések jegyében azóta is — bár a változó történelmi kor­szakoknak megfelelően, más és más indítékokkal — október ha­todikén megemlékezünk a kivégzettekről. Méghozzá, mindig együtt, és sohasem külön-külön (vajon, hányán tudnák fölsorolni mind a tizenhárom nevét?), ami azt is jelzi, hogy a szabadságharc rend­kívüli történelmi szituációjában, minden belső széthúzás és vissza­tartó erő ellenére a közös sorsvállalás mellett az egyéni sorsnak szükségképpen el kellett halványodnia. Szabadságharcunk sokszor diadalmas honvédseregének im­már állandó jelzőjévé, epitheton ornans-ává vált a „forradalmi” megjelölés. S forradalmi hadseregnek forradalmi a tisztikara is. A forradalmisággal, a forradalmi megnevezéssel sokszor és követ­kezetesen visszaélő korunkban nagyon fontos ennek a ténynek a hangsúlyozása. Mert nem az egyes ember szubjektív szándékai, személyes beállítottsága, titkolt vagy kinyilvánított aspirációi, kompromisszumos vagy kérlelhetetlen alapállása adja a jelző el­sődleges értelmét. Hanem a társadalmi fejlődés fő irányát támo­gató cselekvés, s e cselekvésnek a történelem távlataiban iqazolt hitele. A kivégzett honvédfőtisztek forradalmiságát is ebből a szem­szögből kell megítélnünk. Császári és királyi katonatisztek voltak március idusán, akik a 48-as magyar alkotmányra esküdtek fel. Arra az alkotmányra, amelyet mint a Habsburg-Lotharingiai Ház utasítása értelmében Magyarországon állomásozó csapattisztek, vagy mint magyar hazafiak fogadtak el. És szolgáltak a nevezetes trónfosztás után is, hitük és egzisztenciájuk védelmében. „Nagy magyar hazafiak” — mondtuk. A bizonytalanság a cso­port nemzeti hovatartozását illetően aligha elkerülhető. Vécsey gróf magyar arisztokrata volt, de saját bevallása szerint csak igen fogyatékoson beszélte hazája nyelvét: Damjanich, a szerb határőrtiszt, az előbbi esküdt ellensége és társa a halálban, szin­tén törte a nyelvet. Leiningen-Westerburg német fejedelmi csalá­dok sarja, az angol uralkodóház rokona. Schweidel, Pöltenberg, Lahner, Knézich — micsoda nevek a magyar nacionalizmus klasz- szikus századában, a magyar nemzet szabadságharcában! (S ak­kor még nem említettük Bemet, Dembfnskit, Woronieckit, Ales­sandro Monti honvédezredest, Von Wolfenau honvédőrnagyot — sorolhatnánk tovább.) Ezek a tisztek azzal, hogy a katonai becsü­let, az eskü, a bajtársi összetartás fegyelmében a bitó árnyéká­ban is kitartottak a kor vezető társadalmi és politikai áramlatát reprezentáló és megvalósítani igyekvő magyarországi forradalom és szabadságharc mellett, forradalmár elődeink sorába emel­kedtek. Mintegy a forradalmat vezető rétegek és a forradalomban küzdő népek megbékélését jelképezte a híres jelenet: — gróf Vé­csey Károly, magyar főrend október 6-án hajnalban, az előtte bitóra húzott Damjanich János szerb közember függő teteme elé térdelt és kezet csókolt a halottnak. d. m. PANORÁMA BUDAPEST Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szeptember 28—október 4.-e között látogatást tett hazánk­ban a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának (AKEL) küldöttsége, Georgiosz Krisz- todulidesznek, a politikai bi­zottság tagjának vezetésé­vel. A küldöttség megbeszé­lést folytatott Gyenes And­rással, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával és Ballai Lászlóval, a KB gaz­daságpolitikai osztályának vezetőjével. VARSÓ Szombaton délelőtt Varsó­ban megkezdte plenáris ülé­sét a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága. Az ülésen Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára el­nökölt. A plénum napirend­jére tűzték a LEMP KB Po­litikai Bizottságának referátu­mát „az ország politikai hely­zetéről és a párt időszerű fel­adatairól”, a beszámoló meg­vitatását, valamint szervezeti kérdéseket. PEKING A kínai kormány szomba­ton bejelentette, hogy Giscard d’Estaing francia köztársasá­gi elnök október 15. és 21. között hivatalos látogatási tesz Kínában. BUENOS AIRES Dél-amerikai és nyugati sajtókommentárok politikai­lag „mérsékeltnek” nevezik az Argentína új elnökévé ki­jelölt tábornokot, Roberto Eduardo Violát. Viola 1981. március 29-én veszi át hiva­talát. A három haderőnem főparancsnokaiból álló kato­nai junta helyi idő szerint pénteken délelőtt hozta nyil­vánosságra Buenos Aires­ben a döntést, amelyet a ki­tűzött határidő után három nappal „szültek” meg — a jelek szerint kompromisz- fizummal — az ország pucs- csista vezetői. PÁRIZS Megdöbbenést és egyöntetű felháborodást keltett Francia- országban a Copernic utcai párizsi zsinagóga ellen elkö­vetett péntek esti gyilkos me­rénylet, amely halálos áldo­zatok tucatjait szedhette vol­na, ha a robbanószerkezet fél órával később lép műkö­désbe. A szombat reggeli mérleg: három halálos áldo­zatot azonosítottak, 11 embert kórházban kezelnek, (közülük három állapota súlyos). LISSZABON Ma parlamenti. választások lesznek Portugáliában. Hét­millió választópolgár szava­zatával négy esztendőre meg­választja a köztársasági gyű­lés 250 képviselőjét. A vá­lasztásoknak rendkívül nagy a politikai jelentőségük, mert az alkotmány értelmében a szavazás alapján hivatalba lépő parlamentnek joga lesz arra is, hogy kétharmados többséggel megváltoztassa az ország alaptörvényét, amely az 1974. évi ánrilisi forrada­lom vívmányaként a legha­ladóbbak egyike a tőkés vi­lágban. RIO DE JANEIRO Állítólag öngyilkos lett — szíven szúrta magát — Gus­tav Franz Wagner, a sobibo- ri náci haláltábor egykori pa­rancsnokhelyettese, aki Bra­zíliában próbált leteleDedni. s akinek kiadatását a brazíliai hatóságok elutasították. A háborús bűnös, a ..sobibori bestia” állítólagos haláláról a Rio de Janeiro-i televízió pénteken este minden részlet közlése nélkül számolt be, s csak a rendőrség bejelenté­sére hivatkozott. Később ki­derült, hogy a rendőrség Wagner ügyvédjétől szerzett tudomást minderről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom