Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-19 / 220. szám
1980. szeptember 19. Képújság 5 Szeptember 27-től október S-ig A képzőművészeti világhét megyei rendezvénysorozata „A művészet a változó világban” mottóval jellemezték a szervezők az 1980-as képző- művészeti világhét Tolna megyei rendezvénysorozatát. A félezer példányban kibocsátott ajánlófüzet megyénk városaiban és Tamási nagyközségben kínál gazdag és változatos programokat. Szekszárdon az első kiállítást már többen fel is keresték; Breznay József és Gá- nóczi Mária művészházaspár bemutatójáról van szó a megyei művelődési központban. Szeptember 25-től a Képcsarnok Vállalat Szinyei Merse- bemu tat ótermében Bényi László festőművész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Alább a teljesség igénye nélkül emelünk ki néhány rendezvényt, hiszen csak a megyeszékhelyen a világhét alkalmából tizenhét kiállítást rendeznek, melyből tizenkettő a város üzemeiben, hivatalaiban és más munkahelyein tekinthető meg. Szeptember 27-én nyílik a megyei művelődési központ márványtermében a Schöck Gyula fényképeiből rendezett fotókiállítás Műemlékek, műalkotások Tolna megyében címmel. Ugyanezen naptól az intézmény folyosógalériájában látható megyénk amatőr képzőművészeinek a nyári alkotótáborban készült munkáiból kiállítás. A munkahelyi rendezvények közül kiemelkedik Juhos László szobrászművésznek a szekszárdi OTP kirakatgalériájában rendezendő kiállítása, melynek nyitási időpontja: szeptember 27. Szintén' 27-én 10 órától a szekszárdi tanítóképző főiskolán Martinék József pécsi festőművész alkotásai láthatók. Az MMG Automatikai Művek szekszárdi gyáregységének. klubhelyisége a megyei művelődési központ szövőműhelye munkáinak ad otthont szeptember 29-től. Ugyancsak 29-től láthatják az érdeklődők az 505. számú Szakmunkásképző Intézetben Würtz Ádám grafikáit. A felsorolt kiállításokon felül Szekszárdon egyéb művészeti és ismeretterjesztő programokat is rendeznek. Például: október 1-én 15 órakor a megyei művelődési központ márványtermében fórumot tartanak, amelyen Fertőszögi Béláné, a megyei tanács művészeti főelőadója, valamint Lőrinczi Gyula, a Tolna megyei Tervező Vállalat építészmérnöke előadást tart Művészeti beruházások megvalósulása az V. és a VI. ötéves tervciklusban városunkban és megyénkben címmel. Másnap 19 órától ugyanitt a pedagógusklubban, az M. Szabó István festőművész műveiről készített diasorozatot — beszélgetéssel egybekötve — tekinthetik meg az érdeklődők. Tamásiban a művelődési központ folyosógalériájában Tamási változások címmel szeptember 27-től fotókiállítást rendeznek. A dombóvári művelődési központban Műtárgyak a dombóvári magánlakásokban és köztereken címmel kiállítás látható szeptember 29-én 17 órától, míg a paksi munkásművelődési központban szeptember 30-án 15 órakor nyílik a székesfehérvári István király Múzeum grafikai anyagából rendezett bemutató. Kőszeghegyalján, Velemben elkészült a Vas megyei Művelődési és Ifjúsági Központ alkotóháza. A táj népi építészetének hagyományait felhasználva épült alkotóház a Vas megyei népművészeknek nyújt otthont alkotáshoz, továbbképzéshez és összejövetelekhez. Eredményesen tevékenykedik megyénkben a TIT A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Ügyvezető Elnökségének legutóbbi budapesti ülésén dr. Ko- váts Jenő, a TIT Tolna megyei elnöke és Biczó Ernőné megyei titkár számolt be a TIT Tolna megyei tevékenységéről. Beszámolójuk felölelte a VII. küldöttgyűlés utáni TIT-munkát, amelynek fő irányvonalát a párt közművelődési politikája és a közművelődési törvény, valamint az országos és megyei küldött- gyűlések határozták meg. LÉPÉST TARTAM AZ IGÉNYEKKEL Az országos ügyvezető elnökség összességében jónak értékelte a megyénkbeli ismeretterjesztő tevékenységet, amiben minden bizonnyal szerepet játszott az, hogy Tolnában arra törekedtek: e tevékenység tartson lépést a változó és növekvő társadalmi igényekkel, még szorosabban kapcsolódjon a gyakorlathoz, járuljon hozzá a marxista-leninista világnézet megalapozásához, a tudományos gondolkodás kialakításához, fejlesztéséhez. Ezenkívül igyekezett minél jobban megoldani azokat a feladatokat, amelyek a tudat és az életmód szocialista elemeinek erősítéséhez, a közéletiség szélesebb körű kibontakozásához, a szocialista erkölcs, a hazafiság és az internacionalizmus elmélyítéséhez szükségesek. Célul tűzték ki a termelést közvetlenül segítő, a munkásképzést szolgáló új ismeretterjesztési formák kialakítását, elterjesztését, az általános műveltség szélesebb körű megszerzését, mind több fiatal értelmiségi bevonását az ismeretterjesztésbe, s a társszervekkel való együttműködés továbbfejlesztését. SZABADEGYETEM, TANFOLYAM Megyénkben a TIT-munka egyik fontos eredménye az, hogy sikerült kialakítani a szabadegyetemi formát, s növekszik a tanfolyamok szerepe az ismeretterjesztében. Már hagyományai vannak például a munkaügyi, a titkárnőképző, a műszaki rajz-, a növényvédelmi tanfolyamoknak, s évről évre újabb igényeket elégítenek ki. Ilyen igény volt tavaly az anyaggazdálkodási és raktár- kezelői, valamint a targonca- vezetői tanfolyam is. A TIT az ezt követő időszakban még jobban be akar kapcsolódni a népgazdasági feladatok megoldásához szükséges ismeretek terjesztésébe, a különféle át- és továbbképző, sőt esetenként szakmunkás- képző tanfolyamok szervezésébe. Ennek érdekében ez év tavaszán tájékoztatókat juttattak el a vállalatokhoz, szövetkezetekhez az 1980—81. évi tanfolyamokról, amelyek ezekben a napokban, hetekben kezdődnek. A TIT megyei szervezetének terveiben szerepel az is, hogy a jövőben fokozottabban használják ki a szocialista brigádmozgalom adta ismeretterjesztési lehetőségeket, s nagy gondot fordítanak rá: lehetőleg minden községbe, településre eljussanak előadásaikkal, rendezvényeikkel. SIKERES RENDEZVÉNYEK • A szervezet tevékenysége rendkívül sokféle formájú, hiszen kiterjed az egyedi előadásoktól a tudományági, illetve komplex sorozatokig, s kifejeződik az általános iskolákban elterjedt baráti köri mozgalomban, az országjárásokban, a különféle közhasznú és nyelvtanfolyamokban is. Az idén francia, angol, orosz és német nyelvtan- folyamokat indítanak különböző szinten, s említésre méltó az, hogy az elmúlt tanévben kísérleti jelleggel 8 általános iskolában orosz nyelvi előkészítő tanfolyamot szerveztek, amelyeknek kedvező tapasztalatai alapján most szélesebb körben, 25—30 helyen, illetve osztályban tervezik e módszer bevezetését. Ezenkívül szülők fórumát terveznek Szekszárdon, s fokozottabb foglalkozást az ifjúsággal és a nyugdíjas korosztályúak- kal is. Az országos elnökség értékelésében kifejeződött az elismerés több nagyobb — országos és megyei — rendezvény sikeres megszervezéséért. A TIT ebben az évben is megtartja megyénkben a csillagászati és a természettudományi hónapot, amelyeknek előkészületeit már megkezdték. Használható és szép szabadtéri játékok A törvényelőkészítés demokratizmusa (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A paksi munkásművelődési központ képzőművész műhelye, Vass György amatőr szobrász tervei alapján, különféle játékokat (hintákat, lovacskákat, mászókákat) épít a nemrég átadott közlekedési park játszóterére a költség- vetési üzem ács- és asztalosbrigádjával közösen. Vállalkozásuk előzménye: májusban, a gyermekek hetén sárkánykészítésre, agyagozásra tanítgatták az óvodásokat és a kisiskolásokat, játékos foglalkozások közben ismertették meg őket a színnel, a formával. A szakkör vezetője és tagjai akkor határozták el, hogy a gyerekek legkedvesebb tartózkodási helyét, a játszóteret alakítják ki úgy, hogy az szép és használható legyen egyszerre. Az amatőr képzőművészek mostani munkájukat példának is szánták: Paks más játszóterén, óvodájában is szívesen vállalkoznak hasonló játékok elkészítésére. A város egyik óvodájában nemsokára — a gyermek-képzőművész szakkör közreműködésével — faliképet festenek. GUTÁI ISTVÁN Művész-űrhajós találkozó A Mikroszkóp Színpad a napokban tartotta évadnyitó előadását a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában a „Minek néz engem” című produkcióval. Az előadást Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós is megtekintette. A képen: Hofi Géza, Marton Frigyes, Sas József, Farkas Bertalan az előadás után. Borics Gyula államtitkár nyilatkozata A törvényelőkészítés demokratizmusának szellemében a napokban „indult" országos útjára a módosításra kerülő államigazgatási eljárási törvény tervezeté, hogy az elkövetkező hetekben alkotó társadalmi vitában fogalmazzák tovább a tanácsi, az állam- igazgatási ügyintézés korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseket. Mióta gyakorlat, s hogyan kamatozik a hazai törvényhozásban a demokratikus előkészítés? — erről nyilatkozott dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkár Győri Margitnak, az MTI munkatársának. — E téren nincsenek évszázados hagyományaink, hiszen a jogalkotás nyilvánossága szinte kizárólag a szocialista társadalom sajátja, s az össznépi törvényalkotás első lépései nálunk mintegy két évtizedre vezethetők vissza — mondotta. A sort a polgári jog első, 1959-ben alkotott törvénykönyvének tervezetéről folytatott országos eszmecsere nyitotta meg. Legutóbb már magától értetődőnek tartotta a közvélemény, hogy cselekvő részesévé vált a PTK módosításáról beterjesztett törvényjavaslat megszületésének. Ami a számokat illeti: vannak tervezetek, amelyekhez több százan, s vannak, amelyekhez több ezren fűznek érdemi észrevételt. A vállalati törvény például ez utóbbi kategóriába sorolható. Amíg az országgyűlés asztalára került, iparági, ágazati szakszervezetek, mintegy harminc üzem, vállalat, tröszt kollektívája, végül a Hazafias Népfront területi jelleggel szervezett fórumai gyűjtötték csokorba a köz véleményét. A Hazafias Népfront — amely a társadalmi fórumok életrehivásában legfőbb partnerünk — országszerte mintegy 130 helyen mozgósította az érdeklődőket a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény- javaslat országos vitájában. Akkoriban több mint 2500 érdemi javaslatot vehettünk fontolóra. A legutóbbi időszakban emlékezetes volt az új BTK tervezetének vitája. Olyan országos párbeszéd kerekedett a területi jelleggel szervezett kilenc fórumon, amely nemcsak a társadalmi morált és tudatot, a bűnös magatartásokról alkotott többségi értékítéletet vázolta elénk, hanem hozzásegített a bűnözés elleni küzdelem hatékonyabb és korszerűbb eszköztárának megteremtéséhez is. — Célunk, hogy folyamatosan fejlesszük az előkészítő munka szakmai és társadalmi formáit, módszereit. Mindenekelőtt úgy, hogy a dolgozók legszélesebb köreinek véleményét kérjük a társadalom alapvető életviszonyait szabályozó törvények formálásakor. Törekszünk erre egyik-másik törvényerejű rendelet végleges formába öntése előtt is. Hatékonyabbá lehet tenni a tanácskozások munkáját is. Érdemes lenne jobban megfontolni: egy-egy készülő jogszabály kapcsán annak főbb elvi, társadalompolitikai kérdéseiről, vagy a már írott szövegtervezet paragrafusairól folytatód jék-e a vita. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a társadalmi vitákban elhangzott egyetlen észrevétel se maradjon megválaszolatlanul. Előfordul, hogy az összejöveteleken elhangzanak a törvény kereteibe nem illő javaslatok is. Ilyenkor a jelenlévő szakemberek eligazítást adnak arról, hogy az adott kérdés milyen szintű szabályozósra tartozik. A hasznosítható észrevételek semmiképp sem vesznek kárba. Beépülnek a törvények végrehajtását szolgáló miniszter- tanácsi vagy miniszteri rendeletekbe is. Az össznépi törvényalkotás gyakorlata az elfogadott normák végrehajtásában is bőven kamatozik. A dolgozók mindinkább magukénak érzik társadalmi életünk alapvető szabályait, mivel azok formálásában magúk is részt vettek. Különösen fontos ez napjainkban, amikor a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodva tervszerűen folytatjuk jogrendszerünk megújítását. A jogalkotás demokratizmusának erősítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a jog eszközeivel a jövőben még hatékonyabban szolgáljuk az előttünk álló országos feladatok sikeres teljesítését. A XII. kongresszus dokumentumainak ismeretében hamarosan meghatározzuk az elkövetkező időszak jogalkotási programját. Kiemelt feladatunk az államélet fejlesztése, az állami munka korszerűsítése és hatékonyságának növelése, valamint a gazdasági épitőmunka segítése a jog eszközeivel, a jelenleginél korszerűbb szabályozással. Ebben nem nélkülözhetjük a társadalom alkotó véleményét, a demokratikus fórumok munkáját — mondotta befejezésül dr. Borics Gyula. Fafaragók haza
