Tolna Megyei Népújság, 1980. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-11 / 213. szám

2 “NÉPÚJSÁG 1980. szeptember 11. Az első magyar űrhajós Pakson (Folytatás az 1. oldalról.) gálatok után négyen utaztak 1978. januárjában a Szovjet­unióba. Tüzetes vizsgálat kö­vetkezett, azután ketten ma­radtak Magyari Bélával. Az érdemi munka, a konk­rét felkészülés akkor kezdő­dött, amikor beosztották Ku- baszov mellé. Az élménybeszámolót ekkor egy kedves epizód szakította meg: Farkas Bertalan, a tőle megszokott szerénységgel és kedvességgel beszélt, s egy- szercsak megállt, s pár pilla­natig kissé meglepődve né­zett .egy fiatalemberre. Az­után elnézést kért, egy régi repülős pajtását ismerte meg az erőmű építői között. A beszámolót folytatva el­mondotta: a repülők legendá­san híresek összetartásukról, bajtársiasságukról, a Szovjet­unióban dolgozó űrhajósok még ennél is derekabb embe­rek A fellövésről mondta el: „Több mint ezer órát repül­„Ilyen pici a kabin” tem, hihetetlen, de nagyon lassúnak találtam az emelke­dést. Nem érzékeltem mást, csak egy óriási robajt, recse- gett-ropogott minden, Kubá- szov nyugtatott meg, hogy ez így természetes.” Részletesen beszámolt él­ményeiről az űrben, a földet- érésről. Elmondta, hogy a Honvédelmi Minisztérium­ban dolgozik Magyari Bélá­val. A következő időszak fel­adatai közé tartozik, hogy ér­tékeljék a tudományos ta­pasztalatokat a hazai tudó­sokkal együtt. Most már van ideje arra, hogy a rengeteg levélre, táviratra, meghívás­ra válaszoljon. Csak Tolna megyéből négyszáznál több üdvözletét kapott. Szeptem­bertől a Műszaki Egyetem speciális levelező tagozatán képezi tovább magát. A találkozó után baráti beszélgetésen vett részt azok­kal a szovjet szakértőkkel, tervezőkkel és mérnökökkel, akik segítenek felépíteni a paksi atomerőművet. A rendkívül szoros és fá­rasztó program a Pakson dol­gozó honvédek körében zá­rult. HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Fegyverbarátság ’80 PANORÁMA A KNDK budapesti nagykövete megyénkben A vendégek a bőrdíszmű igazgatójánál BUDAPEST Szerdán elutazott Buda­pestről az a vietnami kül­döttség, amely — a Hazafias Népfront, az Országos Béke­tanács és a Magyar Szolida­ritási Bizottság meghívására — a vietnami népi állam nemzeti ünnepe, a független­ség kikiáltásának 35. évfor­dulója alkalmából látogatást tett Magyarországon. MISKOLC A Borsod megyei képviselő- csoport szerdai ülésén részt vett és felszólalt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Miskolc város országgyűlési képvise­lője is. MOSZKVA Mieczyslaw Jagielski mi­niszterelnök-helyettes vezeté­sével szerdán lengyel gazda­sági küldött ség érkezett Moszkvába. A delegáció tag­jai között van Henryk Kisiel miniszterelnök-helyettes, a minisztertanács mellett mű­ködő tervbizottság elnöke, Ryszard Karski külkereske­delmi és tengergazdasági mi-' niszter, valamint több mi­nisztérium és hivatal felelős munkatársai. Tegnap, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának meghívására, megyénkbe lá­togatott Kim Jong Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Ho Kván Ho, a nagykövetség titkára. Szekszárdon Csajbók Kálmán megyei népfront­titkár fogadta a vendégeket, ^kiknek rövid ismertető ke­retében bemutatta megyén­ket. Ezután városnéző séta következett, melynek során többek között ellátogattak a bőrdíszműbe is, ahol Göttlin- ger József igazgató megis­mertette velük az üzem te­vékenységét, a dolgozók éle­tét. Délután a nagykövet és a követségi titkár Kaposszek- csőre utazott. Itt találkozott a község vezetőivel, majd megtekintették a termelőszö­vetkezetet. Este részt vettek a falu művelődési házában, a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága által, a KNDK nem­zeti ünnepe alkalmából szer­vezett magyar—koreai barát­sági nagygyűlésen, melynek Csajbók Kálmán volt a szó­noka. A gyűlésen felszólalt a KNDK nagykövete. A barátsági gyűlést kultúr­műsor színesítette. Partvédelmi és partraszállási gyakorlat Stanislaw Kania beszéde a kalowicei pártértekezleten A Varsói Szerződés tagálla­mai „Fegyberbarátság ’80” gyakorlatának szerdai nap­ján került sor a szocialista testvérországok közös manő­vereinek leglátványosabb, a katonai együttműködés igen fontos epizódjára, a partvé­delemmel egybekötött partra­szállásra a Keleti-tengernél. A gyakorlatot ezen a napon is megtekintették Erik Ho- neckerrel, az NSZEP KB fő­titkárával, az NDK Államta­nácsának elnökével az élen az NDK párt- és állami vezetői. Jelen voltak a szocialista or­szágok meghívott honvédelmi miniszterei, s ott volt Vik­tor Kulikov a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Először a különböző típusú vadászrepülőgépek és heli­kopterek tüzeltek a vízi cé­lokra, a partközeibe vontatott hajóroncsokra. A több ezer méteres magasságból lecsapó MIG-ek rakétáikkal és fedél­zeti géppuskáikkal sorra ér­ték el találataikat, de ugyan­ilyen pontosnak bizonyultak a helikopterekről indított ra­kéták is. Aztán újabb légiesz­közök tűntek fel, a bombázók érkeztek a célok fölé. Terhük kioldása után magasra csap­tak a vízoszlopok, s ezek a légikötelékek is pontosan tel­jesítették feladatukat. A tengeri gyakorlat máso­dik részeként következett a partraszállás. A légi előkészí­tést követően, könnyűbúvárok jelölték ki a deszantszállító hajók kikötési helyét. Ebben a manőverben a lengyel, az NDJK-beli és a szovjet hadi­tengerészeti flotta különböző típusú hajói vettek részt. El­sőként légpárnás hajók szá­guldottak a partig, s hozták a könnyű harckocsikat, lö­vészpáncélosokat és a de- szantállomány katonáit. Több hullámban érkeztek a na­gyobb szállítóhajók, „gyom­rukból” tucatjával ereszked­tek vízbe, úsztak partra az újabb páncélosok. A rendkí­vül nagy partraszállási üte­met a példás szervezettség jellemezte, a részt vevő há­rom nemzet katonái a lehető legteljesebb összhangban ol­dották meg nagyon nehéz feladatukat. Az NDK egy másik gya­korlóterén bolgár, lengyel, NDK-beli és szovjet száraz­földi csapatok a támadó „el­lenség” feltartóztatását és visszavetését kapták felada­tul. Ennek a manővernek a részletes kidolgozásában a .hadgyakorlatig érkezett ro­mán törzs is reszt vett. Az NDK Államtanácsának elnöke a „Fegyverbarátság ’80” gyakorlaton nyújtott ki­váló teljesítményeikért elis­merő jutalomban részesített több magyar katonát: Nemes János főhadnagyot, Kokas Jó­zsef őrmestert, Takács Lajos és Tóth Bálint őrvezetőt, va­lamint Keresztesi József, Ke­resztesi László és Reinert Ta­más honvédet. PEKING Szerdán délután befejező­dött a kínai országos népi gyűlés harmadik ülésszaka. A záróülésen a, képviselők meg­szavazták a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának javaslatát, hogy hoz­zanak létre parlamenti kü­lönbizottságot a Kínai Nép- köztársaság 1978-ban elfoga­dott alkotmányának átfogó felülvizsgálatára. KOPPENHÁGA Isidore Malmierca Peoli ku­bai külügyminísztér kétnapos hivatalos látogatásra Kop­penhágába érkezett és meg­beszéléseket folytatott Anker Jörgensen dán miniszter- elnökkel. MEXIKÓVÁROS A Mexikói Egyesült Álla­mok és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság el­határozta a diplomáciai kap­csolatok felvételét — közölte kedden a mexikói külügymi­nisztérium. Katowicében kedden érte­kezletet tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt ottani vajdasági szervezetének plé­numa. A tanácskozáson részt vett Stanislaw Kania, a LEMP KB első titkára és Andrzej Zabinski, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Megnyitó beszédében Zdzis- law Grudzien, a vajdasági pártszervezet első titkára a pártalapszervezetek erősíté­sének szükségességét hangsú­lyozta, és rámutatott: az el­múlt hetek eseményeiből le kell vonni a következtetése­ket, hogy a hibák elhárítha­tok legyenek. Hozzászólásában Stanislaw Kania kijelentette: kritikus pillanatokban, amikor a konf­liktusok tömeges jelleget öl­tenek, a párt iránti bizalom válik a legfontosabb üggyé. A kiutat keresi az egész párt, figyelembe véve, hogy sok minden megváltozott — mon­dotta Kania, és hozzátette: „Most azt kell elemezni, hogy mit kell nekünk magunknak megváltoztatnunk, beleértve a párt központi ■ szerveinek munkáját is”. Fontos feladat­nak nevezte a szocialista esz­mékhez való szoros ragaszko­dás visszaállítását, továbbá olyan körülmények megte­remtését, amelyek között az állampolgárok jó közérzettel végzik munkájukat. A szak- szervezetekről szólva a kér­dés nyugodt, megfontolt ke­zelését szorgalmazta. A szak- szervezeteknek, köztük az újaknak is úgy kell dolgoz­niuk, hogy a munkások igazi képviselői legyenek — mon­dotta és hozzátette, hogy „mi a szakszervezeti mozgalom egysége mellett vagyunk”. Dél-Korea Diktátor-utódlás Még egy esztendeig sem tartott az átmeneti időszak Pák Csöng Hi halála után. Dél-Korea diktátorát, aki 18 évig uralta a távol-keleti szigetországot — máig sem teljesen tisztázott körülmé­nyek között — tavaly októ­ber végén gyilkolták meg, s idén szeptemberre már egy új tábornok-elnök, Csőn Tu Hvan lépett a helyére. SIKERTELEN EGYENSÜLYOZÄS Viszonylag rövid ideig tar­tott tehát az „útkeresés”. Az eleve korlátozott hatáskörrel rendelkező polgári kormány­zat, amely eleinte azt ígérte, hogy liberális reformok be­vezetésével új, demokratikus rendszert alakít ki, tehetet­lennek bizonyult. Csői Kju Ha elnöknek nem sikerült az egyensúlyozó mutatvány a valódi változást sürgető tö­megek és az e változásoktól visszariadó katonai körök között. S voltaképpen nem is sikerülhetett, hiszen a diá­kok és a munkások követe­lései (a rendkívüli állapot eltörlése, az 1972-es hírhedt alkotmány megváltoztatása, azonnali választások kiírása, stb.) messze meghaladták a Pák Csöng Hi-rezsim idején felnőtt katonai vezetés elkép­zeléseit. Pedig Csői Kju Ha korántsem akart sokat: ígé­retei mögött csupán a rend­szer kozmetikázásának szán­déka állt. Az adott helyzetben azon­ban még a látszatengedmé­nyek is túlzottnak bizonyul­tak. A hosszú évekig töretlen gazdasági növekedés lelas­sulása, a megugrott infláció a társadalmi feszültségek ki­éleződéséhez vezetett, s két­ségesnek tűnt, mennyire Kim De Dzsung pere: az ellenzéki politikust halál­büntetés fenyegeti tartható kézben egy korláto­zottnak szánt reformprog­ram. A Pák Csöng Hi-rezsim örökségét féltő főtiszti réteg így közbelépett: már múlt decemberben fegyveres pucs- csal távolították el a mérsé­kelt liberalizálást támogató tábornokokat. Azóta szinte csak az volt kérdéses, hogy az ország irányítását fokoza­tosan megszerző Csőn Tu Hvan. mennyi időt hagy még a civil politikusoknak. VILLÁMGYORS KARRIER A 49 éves, nemrég még viszonylag ismeretlen kato­natiszt, Pák egyik kedvence, az Egyesült Államokban ta­nult és megjárta Vietnamot is. Decembertől villámgyors karrierrel küzdötte magát előtérbe, s mikor katonai po­zíciója mellett átvette a dél­koreai titkosszolgálat, a KCIA vezetését, gyakorlati­lag ő vált az ország első em­berévé. Nevéhez fűződik a májusi kvangzsui felkelés le­verése; a hetekig tartó tö­megmegmozdulásokat, a vé­res utcai harcokat a diktató­rikus kormányzáshoz való visszakanyarodásra használta fel. Saját kezébe összpontosí­totta az irányító funkciókat, s eltávolította mindegyik számbajöhető polgári ellen­felét. Már a kvangzsui esemé­nyek előtt letartóztatták a népszerű ellenzéki vezetőt, Kim De Dzsungot, akit so­kan egy esetleges elnökvá­lasztás esélyesének tartottak. A Pák Csöng Hivel is szem­bekerült politikus hónapok óta ismét börtönben ül, s most „államcsíny végrehaj­tására szőtt összeesküvés” vádjával került bíróság elé. Pere nemrégen kezdődött el, s a nemzetközi tiltakozás el­lenére is halálbüntetés fe­nyegeti. Csőn Tu Hvan más polgári politikusokat is visz- szavonulásra kényszerített, sőt „a társadalom megtisztí­tása” ürügyén tömegméretű tisztogató akciót indított. Több tízezer embert tartóz­tattak le, s távolítottak el ál­lásából. A névleg korrupció- és bűnözésellenes kampány célja valójában a leszámolás a rendszer ellenfeleivel. Csőn Tu Hvan minden lé­pését a ^hatalom folytonos­ságának” fenntartásával és az „észak-koreai fenyegetés­ből” eredő nemzetbiztonsági szempontokkal indokolja. Phenjan állítólagos támadó szándéka olyan érv, amelyet a tábornok bármikor ürügy­ként használ fel belső intéz­kedései indoklására. Augusz­tusban elérkezettnek látta az időt Csői Kju Ha meneszté­sére. A névleges szerepet ját­szó polgári politikus távozá­sa után Csőn Tu Hvan el­nökké választása puszta for­malitás maradt, lévén ő a poszt egyetlen jelöltje. Be­iktatásakor mondott beszédé­ben az új államfő ismét ígé­retet tett az alkotmány- reformra és szabad válasz­tások megtartására, de hoz­zátette: erre csak akkor ke­rülhet sor, „ha stabilizálódik a politikai helyzet, és ha megszűnik a zavargások ve­szélye”. A USA SZEREPE Érdemes még megvizsgálni Dél-Korea legfőbb szövetsé­gesének, az Egyesült Álla­moknak szerepét. Az USA, amely dollármilliárdokat fektetett be az országba, s 40 ezres haderőt is állomásoztat Dél-Koreában, szívesen ven­né ugyan egy mérsékeltebb, polgári kormány hatalomra kerülését, a liberalizálódással járó bizonytalanságot még­sem kockáztatja meg, hiszen a gazdaságilag és politikai­lag is megrendült szöuli rendszer biztonsága Wa­shington elsődleges stratégiai érdeke a térségben. Így — bár hivatalosan hűvösen rea­gált Csőn Tu Hvan előretö­résére — más csatornákon támogatásáról biztosította őt. Ez a magatartás kétségkívül hozzájárult a mostani diktá­torutódláshoz, hiszen az Egyesült Államok — ha akarna —, képes lenne nyo­mást gyakorolni a dél-koreai vezetésre. SZEGŐ GÁBOR Egy ünnepélyesnek szánt jelenet: Csőn Tu Hvan, az új tá­bornok-elnök leteszi a hivatali esküt

Next

/
Oldalképek
Tartalom