Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-02 / 180. szám

1980. augusztus 2. Képújság 3 Könyv a munkásszállón A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat munkás- szállóján a szakszervezeti le­téti könyvtárnak jelenleg 850 kötete van. A második ne­gyedévben 189 látogató 386 könyvet kölcsönzött. Ez a statisztika. V. Horváth Mária Fotó: Czakó Sándor Utazás az OMÉK-ra Megkezdődött a csoportos utazások szervezése az Or­szágos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra, amely augusztus 19- én nyitja kapuit. A kiállítás­ra több, mint egymillió ven­déget várnak, a rendező szerv, a HUNGEXPO, már hetekkel korábban meghívó- levelet küldött a mezőgaz­daság 1 nagyüzemekbe, és az éleim(szeripari v á Hálát okhoz a csoportos utazás biztosítá­sára. A jelentkező brigádok, szakmai csoportok száma máris több ezer — jegyeiket már megküldték. Ugyanak­kor a hazai utazási irodák is szervezik a csoportokat; a vidéki városokból, nagyköz­ségekből autóbuszokkal, il­letve vasúton, idegenvezető kíséretében utaznak majd fel Budapestire a látogatók, akik egész napos program kere­tében ismerkednek meg a nagyszabású kiállítás látni - valóival és egyes esetekben a főváros nevezetességeivel. A bemutatóra 30 ezer szak­embert is várnáik, ők a kü­lönböző rendezvények elő­adásait és bemutatóit kere­sik majd fel. A programot úgy állították össze, hogy a szakmai rendezvények nem zavarják a vásári látogató­ikat. A kiállítás reggel 9-től délután 7 óráig mindennap nyitva lesz majd, a délelőtti órákban ;is megtekinthető a vásárváros valamennyi pavi­lonja és a szabadtéri bemu­tatók. Az OMÉK-ra 33 százalékos vasúti kedvezménnyel utaz­hatnak fel az érdeklődők. A jegyek máris megvásárolha­tók a kiállítás főpénztáránál, a BNV 2-es számú kapujá­nál. Augusztus 4-től a metró- pénztárak, valamint az uta­zási irodák is árusítják a belépőket, amelyek egysége­sen 15 forintba kerülnék. A belépőjegyeken térikép is van, ez állapján tájékozódhat­nak a látogatók. Parányi, kopottas helyiség. A falak mellett három, kre- dencre emlékeztető könyv- szekrény. Az ablak előtt —• inkább konyhába illő — asz­tal, előtte, mellette három vagy négy kárpitozott szék. A sarokban két faláda, lim­lommal. Mindössze ennyi a berendezése a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat munkásszállóján a könyvtár­nak. Kerepesi Erika, a vállalat egyik közgazdásza két hó­napja vezeti a könyvtárat. Tiszteletdíja havi négyszáz forint. A könyvtárnak neve­zett kis szoba ajtaját heten­ként két alkalommal — hét­főn és csütörtökön — nyit­ják ki, délután négytől hat óráig. Ki, mit-hogyan? Mire, mennyi kölcsönt kaphatnak? Mezőgazdasági termelési hitelt igényelhet az OTP-től mindenki, akinek mezőgaz­dasági művelésre alkalmas földterülete — háztáji, kert, udvar, bérlet, stb. — van és azt növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, illetve ál­lattartással kívánja haszno­sítani. Vonatkozik ez zöldségter­melésre (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer, öntöző- berendezés beszerzésére, stb.), gyümölcsös telepítésé­re, felújítására (facsemete, műtrágya, támrendszer be­szerzésére), állat, állattáp, takarmány beszerzésére, a háztáji gazdaság méreteinek megfelelő szerszámok és gé­pek megvásárlására, gazda­sági épületek felújítására, korszerűsítésére, istálló, ól, kaptár, gyümölcstároló, szer- számoskamra építésére, vala­mint egyéb eszközök (fólia­sátor, olajkályha, stb.) költ­ségeinek fedezésére. Az önellátás célját szol­gáló mezőgazdasági terme­lésre az igénylők általában 15 ezer forintót kaphatnak, évi 8 százalékos kamatra, s a visszafizetés időtartama legfeljebb 5 év. Mezőgazda- sági kisgépek beszerzésére is lehet kölcsönt kérni. Ennek összege — ha állami vagy szövetkezeti üzletben vásá­rol a kistermelő — a vételár 80 százaléka, s legfeljebb 50 ezer forint. A törlesztés idő­tartama és a kölcsön kama­ta azonos a már említettel. A kisgazdaság és a nagy­üzem együttműködésének se­gítésére az értékesítési szer­ződést kötő kisgazdaságok­nak kedvezményes hitelt nyújt az OTP, illetőleg a ta­karékszövetkezet. Például a szarvasmarha-hizlaláshoz, szarvasmarha-tenyészállat beszerzéséhez, ha az eladó az Állatforgalmi Vállalat, az Állatforgalmi Felügyelőség, termelőszövetkezet (vagy, ha a felsoroltak a közvetítők), akkor a vételár erejéig, s legfeljebb 50 ezer forintig terjedhet a kölcsön. A ka­mat ezekben az esetekben évi 6 százalékos és 5 éves lejára­tú. Istálló építésére további 25 ezer forint kölcsönzésére van lehetőség, évi 8 száza­lékos kamattal. Szerződéses állattenyésztés­hez, korszerű állathizlaló rendszerek kialakításához, ha a tervező és a kivitelező tsz vagy ÁFÉSZ, 50 ezer forin­tig, 5 éves lejáratú, évi 6 szá­zalékos kamatú kölcsön igé­nyelhető. Szerződéses zöldségterme­lés, állathizlalás és állat- tenyésztés esetében a kölcsön felső határa hitelcélonként 20—25 ezer forint lehet, s ez összesen nem haladhatja meg az 50 ezer forintot. A kölcsön időtartama legfel­jebb öt év, kamata pedig a termelés közvetlen költségei­re évi 6, a járulékos kiadá­sokra viszont évi 8 százalék. Bogyós, csonthéjas nyári gyümölcsök telepítésére, fel­újítására —, ha a földterü­let eléri az 1500 négyzetmé­tert, s a telepítéshez van en­gedély —, 25 000 forint köl­csönt lehet felvenni. A köl­csön lejárata — a termőre- fordulás évétől függően — legfeljebb 10 év. A termőre- fordulás évéig törleszteni nem kell, csak az éves kamatnak megfelelő összeget kell be­fizetni. A kölcsön kamata évi 6 százalék. 1982. december 31-ig a méhészszakcsoport tagjai is kaphatnak kölcsönt. Ennek feltétele, hogy méz értékesí­tésére kössenek szerződést és évente és méhcsaládonként legalább 24 kiló mézet érté­kesítsenek. Méhészet fejlesz­tésére ' legfeljebb 50 000 fo­rint igényelhető. A kölcsön kamata 8 szá­zalék, de ebből a HUNGARO- NEKTÁR Szövetkezeti Válla­lat 6 százalékot átvállal. A mezőgazdasági hitelek­nél is a fedezet elsősorban a kölcsönt igénylő és házastár­sa havi, rendszeres keresete. Ha a kölcsön meghaladja kettejük együttes fizetésének a háromszorosát, akkor ke­zesekre van szükség. A keze­sek részére külön munkál­tatói igazolás szükséges. Szer­ződéses termelés esetén a szerződést is mellékelni kell. A kölcsönkérelmet a lakó­hely szerinti illetékes OTP- fióknál vagy takarékszövet­kezetnél kell benyújtani. A kölcsönök felhasználá­sát általában 30 napon beiül igazolni kell. A kedvezmé­nyes feltételekkel igénybe vett kölcsönöknél —, ha nem állami vagy szövetkezeti szervtől történt a vásárlás — a felhasználást magánszám­lával is lehet igazolni. Eb­ben az esetben az eladó és vevő aláírásán kívül, két ta­núval is szükséges megerő­síteni. A könyvtárosságnak nálunk családi hagyományai van­nak — mondja Kerepesi Erika Szabó Fűiöp olvasmánya derekán tart, aminek örül, hi­szen ,„ott, vagy a végén derül ki a kutyaság” Lassan fél ötöt mutat az óra, a könyvtárba még sen­ki se tért be. — Majd később — mond­ja a könyvtárosnő. — Most jönnek haza a munkából. .. — S akik kettőig dolgoz­nak? — Igen ... őket most vá­rom ... Talán jönnek. Habár a nyár olvasás szempontjából nem tartozik a zsúfolt idő­szakok közé... Kimegyünk a folyosóra. Sorra szólítjuk meg a mun­kából hazaérőket: — Könyvekről, olvasásról szeretnénk beszélgetni. A válaszokból: — Nem érek rá olvasni. — Hullafáradtan érkezem a munkából. Kiesne a könyv a kezemből. — Nem vagyok könyvtári tag. Megveszem az újságo­kat, könyvet pedig otthonról hozok magamnak — mondja egy huszonéves segédmunkás. Megragadva az alkalmat, megkérdem, mit olvasott utoljára? — A címére nem emlék­szem. Rejtő Jenő írta ... Az egyik szobában olvasás közben találtuk Szabó Fülöp betonozó kubikost. Lassan tíz esztendeje lakik a szek­szárdi munkásszálláson har­madmagával egy szobában. Azt mondja, rengeteget olvas, a könyvtárnak nincs olyan kötete, ami számára isme­retlen lenne. Invitáljuk, jöj­jön a könyvtárszobába, s be­szélgessünk ott. Csikorogva nyílik a könyv- szekrény ajtaja. Válogatás nélkül nyúlok a polcra és ki­emelem Fekete Gyula: Tör­ténelem hangszalagon köte­tét. — Olvastam ... szóval nem rossz könyv... — mondja szaggatottan. — De A boszor­kánymester, az az igazi. Nem lehet letenni. Ajánlottam a kollégáimnak is, hiszen ez a sajátom. — És elolvasták? — Mint a vöcsök. Kézről kézre járt. Meg azután be- szerzek én nekik mindig jó könyveket. A Gyere, kicsim, gyere is sláger volt miná- lunk. Meg ez — mutat a könyvtár asztalán spárgával összekötött sárga laphalmaz­ra. — Most az Erikának ad­tam kölcsön. Egy férfi — Doszpod Mik­lós — kukkant be a sarkig tárt ajtón. Hívjuk, beszélges­sünk. Vonakodva jön közénk, de néhány perc múltával megered a nyelve: — Tizenkét éve lakom itt. Hétvégeken pedig megyek haza. — Jár a könyvtárba? — Nem tetszik nekem a könyvtár. Nem lehet itt leül­ni, könyveket lapozgatni, ne­tán olvasni. Tudom én jól, hogy munkásszállás ez, nem kultúrház. De hát mi ide szo­rultunk. Mégis megérdemel­nénk egy szebbet. Vagy nem? — Gyertek be! — szól ki Szabó Fülöp a folyosóra há­rom fiatal munkásnak. — Ti is szoktatok olvasni... Csatlakozom az indítvány­hoz, mire hangos nevetés a válasz. Az egyik fiú vissza­szól a folyosó végéről: — Mi csak pénzt szeretünk olvasni. Folytatjuk a beszélgetést Doszpod Miklóssal. Kiderül, hogy otthon kétszáz kötete van. Tizenhárom éves kislá­nya, Erika szereti a könyve­ket, édesapja pedig csak sze­retné. — Elolvastam a Csendes Dont. Tetszett is . .. Csak hát sokmindent nem értettem. És több könyvvel vagyok úgy, hogy az izgalmas része­ket élvezem, de a történetet hamarosan el is felejtem, mi­vel az igazi mondanivalóját nem értem. Mennyivel jobb helyzetben van a kislányom. Öt az iskolában irányítják a tanárok ... Látom én, hogy másképpen vesz a kezébe egy könyvet, mint én. Néhány könyvnek jó lenne előre tud­ni a mondanivalóját. —1 Nem szoktak itt ankéto- kat rendezni? Vagy összejön­ni — jobb híján itt a könyv­tárban — és beszélgetni ol­vasmányaikról? — Ugyan kérem! — szól az ajtóban álldogáló negyve­nes munkás. — Kivel jöjjünk össze? Magunknak vagyunk itt... Ki tudna itt a másik­nak olyan igazi hasznosat mondani? Így azután marad­nak a krimik ... No meg a Móra- és a Del­fin-könyvek, melyek közül jó néhányat láttam Szabó Fü­löp sajátjai között. — Csiszár Imre vagyok, a magasépítőktől — mondja a belépő fiatalember. Hellyel nem kínáljuk, mert nincs több szék. — Nem járok ide a könyv­tárba. Utoljára hat évvel ez­előtt vettem ki könyvet. A történelmieket szeretem. A tizenhat-tizenhetedik század­ban játszódókat. — Mikor olvas? — Ritkán. Munka után fá­radt vagyok. — Hét végén? — Általában itt vagyok a szálláson. Szombaton bevá­sárolom a kétnapi hideg élel­met, ugyanis olyankor önel­látók vagyunk, itt pedig nem szabad főzni... Azután pedig pihenek. Szombaton és va­sárnap javarészt csak enni kelek föl. A munkásszállásnak tizen­három esztendeje lakója Hu- gyi István, könnyűgépkezelő: — A Népújságot, a Nép­sportot és a Rakétát olvasom. Néha egy-egy Agatha Cristie- könyvet. Beosztjuk, ki me­lyik újságot veszi meg ... Mindjárt hat óra. Ezen a hétfői napon „hivatalosan” senki nem kereste fel a szálló könyvtárát. A KSZE egyik zöld táblája Az a szerény véleményem, ha mindenütt követnék az alábbi példát, pánik törne ki. Pedig csak arról lenne szó, hogy amikor valamit, vatomi kar elvégzőnk, akkor szépen egy előregyártóit táb­lára felírnánk a nevünket. Ezt ez és ez készítette, ő vál­lalja. érte a felelősséget. Nem akarom tovább feszí­teni a húrt, legkevésbé te­vékenységünket becsmérelni. Ki-ki maga tudja — meg a főnökei, munkatársai —, hogy miit és . hogyan csinált évek óta, vagy éppen tegnap. A nyilvános táblától azért sok ezren megborzongnának. Lelkűk rajta. Az utóbbi időben megyénk útjai mellett — a földutak is ide számítódnak — a KSZE által gyártott zöld és jól látható táblácskákat he­lyeztek el. Olyanokat, mint a képen szereplő. A sarok­ban a KSZE emblémája, mel­lette a szövetkezet neve, je­len esetben: Kossuth, Felső- nána. A tábla jele, száma (ez már a napraiforgótábla): K— 4. Pa/jta: NSH—27. Szántást végezte: Márton G. Vetette: Kertész I. Gyomirtást vé- ■ gezte: Homoki L., Tapasztó A. Ezen a napraiforgótáblán a betakarítás után ellenőrizni lehet, ki, hogy dolgozott. Ha jó 'lesz a termés (időjárási tényezőik kizárva), lehet ju­talmazni, ha rossz, lehet •büntetni. Ha jó és szép (a képünkön szereplő napraforgó szép, s látszik rajta, gondosan mű­velték), nem kis büszkeség­gel, megelégedéssel olvashat­ják a neveket az arra járók és a munkát végzők is. Szerintem több helyein kel­lene táblát kitenni. Habár nem árt anélkül is jól dol­gozni, azt is aláírom: HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KAROLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom