Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

1980. július 19. Képújság 3 A nőpolitikái hatóiozat — melynek nyomón intézkedések egész sora született — tízesztendős. Azóta — egyebek között — rendszeressé vált az egyedülálló és több gyermekes szülök anyagi és erkölcsi támogatósa is. Aratás Nagydorog környékén Esők, tartalékok, jó ígéret A Paksi Konzervgyár fad- di telepén dolgozik >az az öz­vegyasszony, akit lakásán ke­restünk fel. Otthona melegsé­get. áraszt, mégis valamiféle nyugtalanság vibrál a levegő­ben. — Nagy félelemben va­gyok — mondja, s közben ideges mozdulatokkal igazít­ja a dohányzóasztalon a ka­locsai térítőt. — Két évvel ezelőtt halt meg a férjem, azóta egyedül nevelem tíz- esztendős kislányomat. Ket­ten lakunk a házban ... Szekrényhez lép, s előve­szi Erika színjeles bizonyít­ványát. — Tessék nézni... s mégis bajok vannak. A gyerek nyugtalan, fél. Orvoshoz já­rok vele, pszichológus kezeli, szanatóriumban is volt... Édesapja négy éven át súlyos betegségben“ szenvedett. Meg­bénult, műtéteken esett ke­resztül. A gyereket érthetően megrázták az átélt dolgok, hiszen azokban az években nem hallott mást, mint „csen­desen legyél, ne menj be a nagyszobába”. Nem látott mást, mint sírást és szenve­dést. — S most mitől fél? — Tízéves a kislány. Eddig nem kellett műszakba jár­nom, mindig nappal dolgoz­tam. Dehát egyszer vége mindennek ... Konzervipari szakmunkás vagyok. Szüksé­ge van a munkámra a gyár­nak. Végül is kötelezhetnek, hogy három műszakban dol­gozzak. De kire hagyom ak­kor Erikát? Egyedül nem le­het itthon éjszaka! — Tizennyolc éve. Ez az első munkahelyem. Nem is akarok innen elmenni, soha. Szakszervezeti bizalmi, szo­cialista brigádvezető vagyak. Megbecsülnek, szeretnek. De rettegek, hogy a gyerek miatt mégis ... máshova kényszerü­lök menni. * Varga István, a konzerv­gyár faddi és bogyiszlói tele­pének vezetője: — A két telepen száz nő dolgozik. Nyolc-kilenc neve­li egyedül gyermekét. Van A Tamási Erdő- és Vad- gazdaságban évente százezer köbméternyi bruttó fatöme­get termelnek ki. Ebből a nagyobb, csibráki és a kisebb nagydorogi faüzem húszezer köbmétert dolgoz fel. A töb­bit értékesítik a TÜZÉP-ek­egy-, két- és háromgyerekes anya közöttük. Nekik minden támogatást megadunk. A kis­gyermekes anyáknak bevezet­tük a rugalmas munkakez­dést. Rendszeres segélyben részesülnek, mindegyiküknek ismerjük a problémáját* gondját. — A jogszabály a tíz év feletti gyermekét egyedül ne­velő szülőnek a munkaidő- beosztást illetően nem nyújt védelmet... — Ez így igaz — válaszol Varga István. — De a védel­met nem a gyermek kora, hanem a család körülményei szabják meg. Ilyen szempont­ból nálunk nincs félni való­ja senkinek ... Ha a jogi és erkölcsi alapja megvan az anyukának az egy műszak­ban való dolgozásra, még kérnie sem kell ezt a kedvez­ményt. Ha ugyan ez kedvez­ménynek nevezhető... — A munkatársak között ez nem okoz feszültséget? — Nem. ök is megértőek, segítőkészek. * Két gyermekét neveli egye­dül a szekszárdi mérőműszer­gyárban dolgozó anya: — Én még egyetlen esetben sem kértem segélyt sem a vállalattól, sem a [szakszerve­zettől. Nem mintha nem kel­lene a pénz, de ... szóval szé­gyellem a kuncsorgást. Ennek ellenére rendszeresen kapom a segélyeket, ezen kívül is­kolakezdés előtt és karácsony táján is mindig adnak. Ami­kor először kaptam a pénzt, odamentem a főnökömhöz: .Nagyon köszönöm, igazán jólesett” mondtam. Azt vála­szolta, hogy én ne köszönjek semmit, ők örülnek a legjob- jobban, hogy kaphatok, hogy van mód segíteni. De mond­ja meg, kinek tartozom kö­szönettel? * Néhány évvel ezelőtt a 11. számú VOLÁN Vállalatnál a dolgozók körében beszédtéma volt, hogy az ő gyerekeik azért „nem kapnak karácso­nyi csomagot, mert a sokgye­rekesek és a gyermeküket egyedül nevelőknek nagyobb összegű segélyeket adnak”. A nek, a bányászatnak, vagy a bútoriparnak. A kitermelt fa zöme cser, tölgy, akác. Fontos tevékenysége a gaz­daságnak a facsemete-neve­lés. Évente a saját erdőtele­pítésekhez és a megye erdé­szeteinek ellátására tizenöt­téma azóta lekerült a napi­rendről. Kétgyermekes férfi (fizikai dolgozó): — Nyolc-, illetve tízévesek nálunk a gyerekek. Ketten keresünk, nem is rosszul. De a szeptember előtti napok, a karácsonyi készülődés bizony nálunk is kiforgatják a zse­beket. Ha belegondolok, nem lenne szívem egy fillér se­gélyt sem elfogadni, hiszen az arra fordítható vállalati pénz inkább azokat illeti, akiknél hatan, heten ülnek az asztalhoz, vagy hárman, de közülük csak egy a szülő, kettő pedig a gyerek. * Talabos Gábornéval, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa nőfelelősével beszél­getünk : — Tapasztalatom szerint a nőpolitikái határozatból a sokgyerekesek, illetve a gyer­meküket (gyermekeiket) egyedül nevelő megkülönböz­tetett támogatása a velük va­ló törődés, gondjaikból való társadalmi átvállalás szinte maradék nélkül megvalósult. Megyénkben minden eszten­dőben és minden munkahe­lyen felmérik, hány támoga­tásra szoruló család, illetve szülő dolgozik náluk.' A jó­léti keret felét általában ők kapják rendszeres szociális segély formájában. A mun­kahelyek fontos feladataik között tartják számon — s meg is valósítják — a gyer­mekek óvodába, bölcsődébe való helyezését, segítenek a dolgozóknak lakásigényüket kielégíteni, támogatják válla­lati üdültetésüket és még so­rolhatnám ... — Támogatás, megértés el­mulasztásával, netán konkrét segítség megtagadásával kap­csolatban milyen panaszok érkeztek és érkeznek az SZMT-hez? — Az utóbbi öt-hat eszten­dőben egyetlen ilyen panasz- szal nem kellett foglalkoz­nunk. Örömmel, megelége­déssel mondhatom, hogy e témakörben egyetlen jelzést sem kaptunk. Sőt a megyét járva sem találkoztunk ha­sonló gonddal. * 1978-as adat: az országban 117 ezer egyedülálló anya, illetve tizenhétezer egyedül­álló apa él egy vagy több kiskorú gyermekkel. V HORVÁTH MÁRIA millió facsemetét állítanak elő különféle fafajokból. Alapvető gazdasági érdek, hogy a kivágott területen leg­alább olyan minőségű erdő legyen betelepítve természe­tes vagy mesterséges úton, mint amilyen volt. A paksi járás nyugati tér­ségében, Nagydorogon és környékén sok a homokterü­let, melegebb a talaj — ki­véve a Sió menti mély fek­vésű részeket — és itt ha­marabb érik a gabona, köny- nyebben fölszárad eső után a föld: jobbak a feltételek a betakarításhoz. Ilyen meg­gondolásból néztünk körül ezekben a szövetkezetekben. Csütörtökön délig Puszta- hencsén még egyáltalán nem arattak búzát, és a főkönyve­lő nem is beszélt kezdésről. Esőt kaptak. Nagydorogon, az Űj Baráz­da Tsz-ben úgy jellemzi a helyzetet Zsunyi Illés helyet­tes főagronómus, hogy „nem ideális aratás az idei”. Ná­luk a gabonák 10—15 száza­léka megdőlt és csütörtökön délelőtt is erős szél járta a határt, a föld pedig nedves, tehát a dőlés veszélye meg­van. Reggel öt és fél millimé­ter eső hullott. A 727 hektár búzából addig 55 hektárt tud­tak levágni. Furcsa, kellemetlen tapasz­talatról is beszélt a szövet­kezet szakembere a Rana II. fajtával kapcsolatban: még zöld a szára, de a kalász alat­ti részen hirtelen megszáradt és könnyen törik. A legna­gyobb óvatosság mellett is lesz veszteség. Mivel nyers a búza szára, várni kell, nem tud megbirkózni a kom­bájn ilyen gabonával, vi­szont az érési fok sürget. Valóban nem ideális helyzet. A felkészülésben maximáli­san megtettek mindent, 17 napi munkának tervezték az aratást Nagydorogon, de en­nél többre lesz szükség, már látható. Egyrészt a dőlések miatt, másrészt az egyenlőt­len érés miatt. SEMMI VESZTESÉG A kajdacsi Aranykalász Tsz-ből az elnök, Szeremlei Zsigmond adott rövid tájé­koztatást, s egyelőre jó híre­Atomerőmű és „Az atomerőművek és a mezőgazdaság” címmel nagy sikerű előadást tartott Pak­son dr. Tóth István, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium biztonsági osz­tályának főelőadója. Az elő­adáson a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület dombóvári klubjának növénytermesztési szakemberei vettek részt. A A munkaműveletek egyéb­ként gépesítve vannak, vagy­is a telepítés, az ápolási munkák, ha a terep adottsá­gai ezt lehetővé teszik. Szin­tén gépláncok végzik a ki­termelést, a kivágást, a tüs­két tudott mondani az ara­tással kapcsolatban. Az őszi árpájuk kitűnő termésű az idén, a búzák is jók, ahhoz képest különösen, hogy a kaj­dacsi határ zöme homok. Pergési veszteség semmi nincs még és az elsőnek be­takarított búza minősége is kifogástalan: 82,7 hektoliter súlyú. Kevés a megdőlt bú­za, tehát mindenképpen ígé­retes az idei aratásuk. Két milliméter esőt kapott a kaj­dacsi határ, ahhoz elég volt, hogy várakoztassa az öt kom­bájnt ebéd utánig. Györkönyben viszont 13 milliméter csapadékot mér­tek és úgy számították, csak pénteken délután tudnak in­dulni a gépek, .persze abban az esetben, ha addig nem lesz újabb eső. Csak 20 hektár búzát arattak a györkönyiek. Kevés a dőlt gabona, nincs ok az idegeskedésre. ELŐSZÖR HIRDETTEK VERSENYT A sárszentlőrinci Petőfi Tsz-ben az idén van először aratási verseny. Ennek egyik legfőbb célja, hogy a szem­veszteséget a minimálisra szorítsák a kombájnvezetők. A pénzjutalom természetesen nem marad el. A szövetkezet párttitkára, ifjabb Kovács Károly beszélt a betakarítási helyzetről. Ő egyben a gépcsoportvezető, tehát a tájékozottsága min­denre kiterjed. Azt mondja, nagyon jók a búzák és kevés dőlt meg. Két tartalék kom­bájnnal is rendelkeznek. Az aratásban részt vevő gépek, az újabbak, kint a táblán várták, hogy eső után fel­szikkadjon a növény és a talaj. Húsz ember dolgozik a be­takarításban, számukra a szövetkezet gondoskodik ebédről ezekben a napokban, a nagydorogi vasúti vendég­lőből hoznak ételt, minden­kinek másfél adagot. GEMENCI JÓZSEF mezőgazdaság szemléltető anyagokkal bő­velkedő előadást követően a mezőgazdasági szakemberek dr. Germán Endre, a Paksi Atomerőmű Vállalat fiziku­sának vezetésével megismer­kedtek az atomerőművek mű­ködési elvével, a biztonsági célokat szolgáló berendezé­sekkel és az építkezés jelen­legi helyzetével is. kők kiszedését, a rakodást és idén gépesítik a háncsolást. A gazdaság gesztora a kör­nyékbeli erdészetek társulá­sának is, így a gépműhely­ben végzik a tizenhét taggaz­daság erdészeti gépeinek ja­vítását, karbantartását is. A népfront életéből A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Vízügyi Hivatal pályázatot hirdet gyerekek számára. A pályá­zat célja, hogy felhívja a fi­gyelmet a víz védelmére. Víz nélkül nincs élet, és a tiszta, iható víz semmi mással nem pótolható. Mindennapi létünk alapvető elemének a védelméhez kéri a fenti két szerv a gyerekek segítségét is. A pályázaton részt vehet­nek 6—10 éves korú gyere­kek. Beküldhető dolgozat, rajz és fénykép. A kis tanul­mányok tárgya lehet a vízi élet, annak néhány jellegze­tes alakja, az egysejtűektől a halakig, a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság kapcsolata, a vízvédelem, mint a környe­zetvédelem fontos része. Az írás terjedelme az eset­leges illusztrációkkal, fotók­kal, rajzokkal együtt 10 ol­dal lehet. A rajzokon elsősorban a személyes élmények kifejező­dését várják a pályázat ki­írói. Egy-egy pályázó alko­tással, vagy egy legfeljebb öt képből álló sorozattal vehet részt. Az úttörő művészeti szakkörök kollektív anyaggal is pályázhatnak. A beküldött képek mérete legalább 28x20 cm és legfeljebb 60x42 cm lehet. A vízvédelmi felvilá­gosító munkát segítő rajzokat plakátként is hasznosítják. A fotópályázat célja, hogy eszközeivel szemléletesen, goqdolatébresztően és figye- lemfelkeltően mutassák be a gyerekek az ember és a víz kapcsolatát, a vízi ártalma­kat és a vízvédelmet. Fekete­fehér képeket várnak, 13x18 cm-es méretben. A szakkö­rök lehetőleg együtt küldjék be a pályázati anyagokat kö­zös listával. A rajzok, plakátok hátol­dalán kérik feltüntetni a kép címét és sorszámát, a nevet, életkort, és az iskola címét. A pályamunkákat 1980. no­vember 15-ig lehet bekülde­ni az alábbi címre: Közép­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság, 8001 Székesfehérvár, Ba­latoni u. 6. Vízvédelmi osz­tály. Itt történik az első ér­tékelés, ahol tárgyjutalmakat ítélnek oda az arra érdemes munkákért. Az országos értékelés ket­tő első díjasa országos szak­tábori nyaraláson vehet részt, a két második díj ezer forint, a három harmadik pedig öt­száz forint. A díjazott mun­kák készítőit 1981. április 1-ig értesítik, s meghívják az or­szágos kiállítás megnyitójá­ra. A zsűri által kiválasztott dolgozatokat, gyermekrajzo­kat és fotókat a KISZ X. kongresszusa tiszteletére ren­dezett ágazati Alkotó ifjúság pályázat és kiállítás része­ként mutatják be. Az orszá­gos pályázaton résztvevő min­den pályázó megkapja a ki­állítás katalógusát. A bekül­dött pályamunkákat nem jut­tatják vissza a résztvevők­nek. KISZ-mb ülés Tegnap, július 18-án ülést tartott a KISZ-mb, amelyen részt vett és felszólalt Klein Péter, a KISZ KB Tolna me­gyei instruktora. Horváthné Kiss Ida, a KISZ-megyebizottság közép­iskolai felelőse számolt be a megye kollégiumaiban folyó KISZ-munka helyzetéről, az eszmei-politikai nevelőmun­ka tapasztalatairól. Második napirendi pont­ként Benkő Zoltánnak, a KISZ-megyebizottság politi­kai képzési munkabizottsága vezetőjének tájékoztatóját--6 hallgatták és vitatták meg az 1979/80-as politikai képzési ev megyei tapasztalatairól. — Mióta dolgozik a kon­zervgyárban ? Euí százezer köbméter fa A gondok színe és visszája Fadöntés A rakodás gépesített

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom