Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-05 / 130. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 130. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. június 5., csütörtök Mai számunkból MEZÍTELEN KÜLÖNBÉKE (2. old.) PANASZÜGYEK A PÁRTNÁL (3. old.) KÉPAUKCIÓ — ÉVENTE HÁROMSZOR (4. old.) TÁBORNYITÁS UTÁN (5. old.) (3. old.) j ATOMERŐMŰÉPÍTKEZÉS Egy kenyéren Annyi évszázad viharai, meg nem értése után hazánkban a nemzetiségi kérdés nyugvópontra jutott. A hazánk területén élő német, délszláv, szlovák és román anyanyelvű lakosság a mindennapi életben tapasztalja, azt, amit a XII. pártkongresszusi határozata így foglal össze: „A nemzetiségiek .hazánk egyenjogú állampolgárai. A nemzetiségi szövetségek fontos politikai és kulturális feladatot látnak el. Minden szükséges támogatást megadunk ahhoz, hogy nemzetiségiek továbbra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai életünknek, őrizzék és fejlesszék anyanyelvi kultúrájukat... A nemzetiségi kérdés internacionalista megoldásának fontos eleme a két nyelvű, kettős kultúrájú állampolgárok szabad fejlődése.” Ennek a fejlődésnek mindannyian tanúi vagyunk, akik lépést tudunk tartani a kor jelenidejével, s tudjuk azt is, hogy ez a jelenidő új megúj kérdéseket vet fel. Nem véletlen tehát, hogy a korábbiaknál gyakrabban esik szó a nemzetiségi értelmiség helyéről és szerepéről társadalmunkban. Beszélhetünk-e hazai viszonylatban külön nemzetiségi értelmiségről? Természetesen igen, fölöttébb rossz is lenne, ha nem beszélhetnénk; nélkülük hogyan is lenne elképzelhető az anyanyelvi oktatás, a nemzeti kultúra ápolása? Rendelkezés írja elő, hogy minden- településen, ahol legalább tizenöt nem magyar anyanyelvű iskolaköteles gyermek él, a szülők kérésére anyanyelvi oktatást kell bevezetni, vagy pedig az anyanyelv kötelező tantárgyként történő oktatását. Több száz nemzetiségi óvoda és általános iskola működik az országban. A középiskolák között, önállóak is vannak, mint a bajai német, a békéscsabai szlovák, a budapesti délszláv és szlovák, a gyulai román középiskola, vagy a budapesti, a kőszegi és a pécsi tagozatos osztályok. Nemzetiségi politikánk fontos részét alkotja, hogy ezekben az iskolákban megfe- lelő felkészültségű pedagógusok neveljék az ifjúságot. Államunk erre nagy gondot fordít: felsőfokú óvónőképző működik Sopronban, Szarvason, tanítóképző a fővárosban, középiskolai tanárokat képeznek Szegeden. Pécsett. Ezekből a tanintézetekből kerül ki a nemzeti- ' ségi értelmiség zöme, amely fő hivatása mellett — a gyakorlat ezt mutatja — megtalálja az utat a nemzetiségi folklór, a hagyományok intézményes összegyűjtését, ápolását célzó közhasznú társadalmi tevékenységhez. Az évenként megrendezett kulturális seregszemlék, szá- I mos alkalommal, a televízió képernyőjén zajló vetélkedők sorában külön színt jelentenek a nemzetiségi együttesek. Dalaik hallatán, táncaik láttán lehetetlen nem gondolni arra, hogy mindaz, amit nyújtanak, részévé válik saját nemzeti kultúránknak, egész népünket gazdagítja. Vannak azonban kevésbé látványos bizonyítékai is a nemzetiségi értelmiség jelenlétének. Ilyenkor, választások küszöbén különösen időszerű szemügyre ven- r ni: milyen részt kap és vállal a nemzetiség a hatalom gyakorlásából ? Köztudott, de azért érdemes utalni rá, hogy a hazánkban élő nemzetiségek számarányuknak megfelelő képviselethez jutnak a különböző tömegszervezetekben és -mozgalmakban, így elsősorban a népfrontban, amely az arra leginkább méltóakat tanácstagnak jelöli, az országban ezrekre tehető a nemzetiségi tanácstagok száma. De szavuk van a nemzetiségeknek legfőbb állam- hatalmi szervünkben, az országgyűlésben is. A nemzetiségi képviselőket ott látjuk a parlamenti bizottságok j ülésein, ahol részt vesznek a készülő törvényjavaslatok megvitatásában, aktív alakítói a közéletnek, formálói I terveinknek. Természetes és érthető, hogy ebben a munkában oroszlánrészt vállalnak a nemzetiségi értelmiségiek, akiket ezért jogosan tisztelet és megbecsülés ; övez. Közös munkálkodásunk több évtizedes hagyománya j szemmel láthatóan arra kötelezi őket, hogy legjobb önmagukat adva részt vállaljanak gondjainkból, nehézségeinkből, tudva, hogy így válnak részeseivé közös örö- | meinknek. Az a felismerés is tükröződik ebben, hogy ! egy kenyéren élünk, sorsunk közös, a mi országunk “ nekik is hazájuk. A XII. pártkongresszus már idézett határozata azt is kimondja: „A hazánkban élő nemzetiségek és a szom- í szédos országokban élő magyarság jelentős mértékben hozzájárulhat népeink barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez”. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük: a nemzetiségi értelmiség idejekorán felismerte ezt. E szerint él és dolgozik, jól tudva: önmaga kiteljesítésével közös ügyet mozdít előre. KOVÁCS IMRE Kádár János fogadta Jorge Hollét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházéban fogadta Jorge Kollét, a Bolíviai Kommunista Párt első titkárát, aki az MSZMP KB meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást országúk helyzetéről, pártjuk tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről, a két testvérpárt kapcsolatainak erősítéséről. Áttekintették a nemzetközi élet fontosabb eseményeit, különös tekintettel a latin-amerikai helyzetre. A találkozón részt vett Simon Reyes, a Bolíviai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Gyenes András, az MSZMP KB titkára. Összehívták a BT-t Az arab országok csoportja az ENSZ-ben kedden este hivatalosan is kérte a Biztonsági Tanács sürgős összehívását a Nablusz, Ramallah és A1 Birah ciszjordániai városok polgármesterei ellen elkövetett merényletek megvitatására. Olle Algard, Norvégia ENSZ-nagykövete, a Biztonsági Tanács júniusi elnöke zárt ajtók mögött tartandó tanácskozásra hívta össze a testület tagjait. Sajtókonferencia Bajkonurban Bajkonur, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Kitűnő hangulatú sajtó- konferencián számoltak be nyolcnapos űrutazásukról — alig 18 órával a földetérés után — a szovjet—magyar nemzetközi űrexpedíció tagjai, Valerij Kubászov és Farkas Bertalan. A két űrhajós nagyszerű állapotban van, orvosaik egyértelmű véleménye szerint semmiféle kóros elváltozás nincs szervezetükben, a kisebb változások — például a súlyveszteség, ami Farkas Bertalan esetében mintegy három kilogramm — az előre várt határokon belül vannak és rendkívül gyorsan helyreállt a normális állapot. Egyébként, mint ahogy azt dr. Hideg János orvos ezredes elmondotta, az első alaposabb vizsgálatot a magyar „Diagnoszt” berendezés segítségével alig egy-másfél (Folytatás a -2. oldalon) Kubászov és Farkas beszámolója a nyolcnapos űrutazásról Sóval és kenyérrel köszöntötték a sikeres leszállás után Bajkonurban Farkas Bertalant és Valerij Kubászovot 200 éves a gyár Ünnepre készülnek Simontornyán Berlinguer tv-beszéde A kommunisták „demokratikus egységkormány” megalakításának a hívei, de egyelőre nem látnak módot a Kereszténydemokrata Párttal (DC) való összefogásra az utóbbi jobboldali politikája miatt — mondta Enrico Ber- linlguer, az olasz tv-nek a június 8—9-ii tartományi választások előtt, kedd este sugárzott választási műsorában. Az OKP főtitkára sürgette: járjanak a Cossiga kormányfő ügyében indított parlamenti vizsgálat végére, állapítsák meg, milyen felelősség terheli a kereszténydemokrata politikust amiatt, hogy pártja főttikár-helyet- tesének, Carlo Donat-Cattin- nek Marco nevű fia, akit a rendőrség terrorizmus gyanújával le akart tartóztatni, megszökhetett. A Cossiga-kormányról Szólva kijelentette: kockázatos volna az ország jövője szempontjából, ha a kabinet hivatalban maradna. Az OKP főtitkára külpolitikai vonatkozásban főleg azért bírálta Cossigát, hogy nem tart lépéstávolságot Car- tertől és kiszolgáltatja Washingtonnak -az olasz nemzet érdekeit. Berlinguer pozitívan értékelte Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing varsói találkozóját és javasolta az olasz kormánynak is, hogy ne szalassza el az enyhülés elmélyítésére kínálkozó lehetőségeket. A hajdani megyeháza raktárhelyiségeit gróf Styrum Károly utasítására 1780-ban a Morvaországból Magyarországra telepedett Fried Salamonnak adták át, abból a célból, hogy azt műhelyként használhatja. Fried a bér fejében tartozott az uradalom elhullott lovainak és marháinak bőrét kikészíteni. Kétszáz éve Fried Salamon indította el Simontornyán a bőripart, ezzel alapítója lett a bőrgyárnak. A két évszázad során jelentős változáson ment keresztül a település, a jelenlegi nagyközség és a gyár is. Az alapítás méltó megünneplésére már hónapok óta készülnék a simontornyaiak. Feldolgozták a gyár történetét és könyvalakban kiadják, összegyűjtötték a régi eszközöket, filmet készítettek a gyár életéről. Az ünnepséget összekötik az 1974-ben indult 500 millió forintos nagyberuházás átadásával. A Simontornyai Bőrgyár 200 éves jubileumát 1980. június 14-én tartják. Csinosítják az utcafrontot
