Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-20 / 143. szám
2 ^EPÜJSÄG 1980. június 20. Közlemény Prágában csütörtökön fejeződött be a KGST XXXIV. ülésszaka. Képünkön: Alekszej Koszigin, szovjet kormányfő felszólalt a tanácskozáson. (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai által 1980. május 15-én elfogadott nyilatkozat és felhívás fontosságát, amelyek széles körű akcióprogramot foglalnak magukban a béke és a népek közötti együttműködés megszilárdítására, az enyhülési politika folytatására és katonai területre való kiterjesztésére, a fegyverkezési verseny megszüntetésére, a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés megvalósítására, a vitás kérdések békés úton történő rendezésére és a nemzetközi kapcsolatokból az erőpolitika kiküszöbölésére, a biztonságnak és a népek függetlenségének megerősítésére. A KGST-tagállamok küldöttségei ismét hangsúlyozták a helsinki záróokmányban foglalt elvekhez való hűségüket és annak szükségességét, hogy aktívan és gondosan készítsék elő az összeurópai értekezlet résztvevő államainak képviselői által a közeljövőben tartandó madridi találkozó konstruktív lebonyolítását, abból a célból, hogy folytatódjék az enyhülési folyamat és a biztonság elmélyítése az európai kontinensen, hogy valamennyi területen tovább erősödjék az európai országok népei közötti egyenjogú együttműködés. A KGST-tagállamokban a munkásosztálynak, a parasztságnak és az értelmiségnek a kommunista és munkáspártok vezetésével végzett önfeláldozó munkája, valamint a marxizmus—leninizmus és az internacionalista szolidaritásnak, az egyenjogúságnak, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, a kölcsönös előnyöknek és elvtársi segítségnyújtásnak elvei alapján történő sokoldalú együttműködés fejlesztése gs elmélyítése lehetővé tette, hogy tovább fejlődjék a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos potenciálja, emelkedjék a lakosság anyagi és kulturális életszínvonala. A KGST-tagállamokban a nemzeti jövedelem 1979-ben 1975-höz viszonyítva 19 százalékkal, az ipari termelés 23 százalékkal nőtt. A KGST- tagállamok nagy részében a. műszaki haladást meghatározó és a termelés hatékonyságát biztosító ágazatok fejlődtek a legnagyobb ütemben. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene az 1976 és 1979 közötti időszakban az 1971—75. évihez viszonyítva a KGST-tagállamokban 9 százalékkal növekedett. Az ülésszak kiemelte a KGST-tagállaimok 'külgazdasági kapcsolatainak eredményes fejlődését. 1979-ben külkereskedelmi áruforgalmuk az előző évihez viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt, és elérts a 196 milliárd rubel értéket, egymás közötti áruforgalmuk pedig 7,7 százalékkal emelkedett és hozzávetőleg 111 millárd rubelt tett .ki. A KGST-tagállamok többségében az egymásnak történő szállítások fedezték a legfontosabb fűtő-, nyers- és alapanyagfajták, valamint gépek és berendezések iránti importszükséglet alapvető részét. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST-szerveket irányító munkáját, és elégedetten állapította meg, hogy a tanács XXXIII. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett gyakorlati tevékenysége arra irányult, hogy eredményesen megvalósuljanak a KGST- tagállamok pártvezetőinek találkozóin létrejött megállapodások, az együttműködés elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja, továbbá a hosszú távú együttműködési célprogramok és ezek konkrét egyezmények rendszerévé történő kibontakozása. Kiemelték, hogy ebben az évben gyakorlatilag befejeződik a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—(1980. évi egyeztetett tervében szereplő fontosabb intézkedések végrehajtása. Megállapították, hogy a tervkoordinációs munkák a következő ötéves időszakra — egyes kérdések tekintetében pedig hosszabb távra is — a befejezés szakaszában vannak. A koordináció előzetes eredményei azt mutatják, hogy e munkák folyamán számos bonyolult gazdasági és iműszaki-tudomá- nyos együttműködési probléma alapjában véve megoldódott. Ez megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy a KGST-tagállamok kidolgozzák a következő ötéves tervidőszakra szóló társadalmi- gazdasági fejlesztési terveiket. Az ülésszakon megállapodás jött létre arról, hogy a nemzeti tervezőszervek és a KGST tervezési együttműködési bizottsága sokszorozzák meg erőfeszítéseiket a tervkoordinációs munkák befejezésének meggyorsítására, az országok népgazdasági fűtőanyag-, nyersanyag-, energia-, gép- és berendezés- igényeinek teljesebb kielégítésére, valamint az egymás közötti kereskedelem volumenének növelésére és a nemzetközi szállítási feltételek javítására. Az ülésszak megvitatta a KGST-szervekben végzett, az olyan főbb gép- és berendezésfajták gyártásszakosításának és kooperációjának elmélyítésére irányuló munkát, amelyeknek biztosítaniuk kell a KGST-tagállamokban a műszaki fejlődést és a termelés növekedését az energetikában és a .fűtőanyag-nyersanyag komplexumban, a gépiparban, az elektronikában, a Kádióelekt- roniikában, a vegyiparban, a közlekedésben -és a mező- gazdaságban. A gyártásszakosítás és a kooperáció területén jelenleg már több mint 120 többoldalú és mintegy 660 kétoldalú egyezmény van megvalósulóban. A szakosítás csupán a gépiparban több mint 10 ezer termékfajtát ölel fel. A szakosított gépipari termékek exportja a KGST-tagállamok egymás közötti áruszállításaiban kb. kétszer gyorsabban nő, mint az egész gép- és beirendezésexport. Az ülésszakon ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a társadalmi termelés intenzifikálá- sa, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyorsabb ütemű bevezetése terén a KGST-tagállamok előtt álló feladatok a nemzetközi gyártásszakosátással és kooperációval kapcsolatos munkák gyökeres javítását igénylik. 'Abból kiindulva, hogy a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció hosszú távú, tervszerű fejlesztését célzó munka a következő 10 évben a KGST-tagállamok közötti további együttműködés hatékonyságának növelésében a legfontosabb irány, az ülésszak intézkedéseket határozott el a munka minőségileg új szintre való emelése végett. Felhívták a figyelmet annak szükségességére, hogy a szakosítási és kooperációs együttműködést a nagy nép- gazdasági jelentőségű problémákra összpontosítsák, erősítsék az együttműködés komplexitását oly módon, hogy összehangolják a kutatást, a fejlesztést, a műszaki eszközök kialakítását, meghonosítását és gyártását, továbbá megszervezik ezek műszaki kiszolgálását, és ugyancsak fölhívták a figyelmet arra, hogy bővíteni kell az egységesített részegységek és alkatrészek nemzetközi szakosításának mértékét a végtermékek gyártásának fokozása céljából. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy fejlesszék tovább a KGST-tagállamok együttműködését a kiváló minőségű anyagok gyártása terén az országok legfontosabb iparágai szükségleteinek kielégítése céljából. Az ülésszak folyamán a KGST-tagállamok küldöttségvezetői egyezményt írtak alá az új számítástehnikai eszközök kifejlesztésének és gyártásának többoldalú nemzetközi szakosításáról és kooperációjáról. A felek kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy az egyezmény alapján a következő ötéves tervidőszakban az 1976—80. évihez viszonyítva mintegy kétszeresére növelik a korszerű számítástechnikai eszközök kölcsönös szállításának volumeneit. Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a KGST-tagállamok gazdasági fejlődésére egyre nagyobb hatást gyakorolnak gazdaságuk energiával, fűtő- és nyersanyagokkal való ellátásának problémái, és az új erőforrások közös erőfeszítésekkel történő bekapcsolására irányuló együttműködés fejlesztése mellett kiemelte a fűtőanyagokkal, nyersanyagokkal, energetikai és egyéb anyagi erőforrásokkal való legnagyobb mérvű takarékosság jelentőségét. Ügy döntöttek, hogy nagyobb figyelmet fordítanak az ezek legésszerűbb felhasználásával kapcsolatos együttműködés kérdéseire. Ezzel egyidejűleg döntéseket hoztak arról, hogy bővítik az együttműködést a KGST-tagállamok perspektivikus területein folyó földtani feltáró munkák végzésében, a fűtőanyagok és egyéb fontos ásványi nyersanyagok feltárt készleteinek és kölcsönös szállításainak növelésében, a fűtőanyag-kitermelő és -felhasználó ágazatok korszerű, gazdaságos és nagy teljesítményű berendezésekkel történő ellátásában, valamint az új és másodlagos energia- források felhasználásában. A közeli évekre előirányozták a fűtőanyag-energetikai problémák megoldását célzó, 2000- íg szóló tudományos-műszaki prognózis kidolgozásának megszervezését. Az ülésszak idején kormányközi általános egyezményt írtak alá arról, hogy a tanács tagállamai együttműködnek a kőolajfeldolgozás fokának olyan korszerű technológia bevezetésével való számottevő növelésében, amely a másodlagos feldolgozási folyamatokhoz szükséges gépek és berendezések gyártásszakosítással és kooperációval történő készítésén alapul. Az ülésszak kiemelte a tudományos-műszaki együttműködés területén az új termékfajták meghonosítására ‘ és a technológia tökéletesítésiére, a kibocsátandó termekék minőségének és műszaki színvonalénak emelésére végzett, a komplex programnak és a hosszútávé célprogramoknak megfelelő jelentős munkát. A tanács XXXIII. és XXXIV. ülésszaka közötti időben az országok 27 többoldalú tudományos-műszaki együttműködési egyezményt kötöttek. A KGST műszakitudományos együttműködési bizottsága keretében kidolgozták a KGST-tagállamok tudományos-műszaki együttműködésének fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra. Megállapították, hogy a KGST-tagállamok folytatták a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Nép- köztársaság számára gazdaságuk fejlesztéséinek meggy orsításáihoz és hatékonyságának növeléséhez, a műszaki-tudományos haladás meggyorsításához történő segítségnyújtásit. Az ülésszak idején általános egyezményt írtak alá a KGST-tagállamok által a Kubai .Köztársaság gyorsított tudományos és műszaki fejlesztése tervének megvalósításába i kifejtendő együttműködésről. Az ülésszak megállapította, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a nem KGST-tagállam okkal és a nemzetközi1 szervezetekkel való együttműködése eredményesen folyik. Mélyült és fejlődött a KGST és a JSZSZK közötti együttműködés. Jugoszlávia jelenleg 22 együttműködési területen vesz részt a KGST- szervék munkájában, több mint 70' többoldalú gyártásszakosítási és kooperációs, valamint műszaki-tudományos együttműködési egyezmény és megállapodás résztvevője. Folytatódott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Finn Köztársaság közötti eredményes együttműködés. Együttműködés valósult meg továbbá az Iraki Köztársasággal és a Mexikói Egyesült Államokkal. A KGST-tagállamok az internacionalizmus elveit követve mind két-, mind többoldalú alapon segítséget nyújtanak a szocialista fejlődés útjára lépett fiatal államoknak 'és más fejlődő országoknak gazdasági fejlődésük meggyorsítása, politikai és gazdasági függetlenségük megerősítése végett. A tanács tagállamai jelenleg Ázsia, Afrika és Lati:n-Ame- rika 90 fejlődő országának nyújtanak gazdasági és műszaki-tudományos segítséget. Az érdekelt KGST-tagállamok 1979-ben 39 fejlődő országgal több mint 100 hosz- szú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési egyezményt kötöttek. • Az ülésszak résztvevői megerősítették, hogy szolidárisak a fejlődő államoknak azzal a jogos törekvésével, amely arra irányul, hogy elérjék teljes gazdasági függetlenséglüket, és megszüntessék az imperialista monopóliumok által történő kizsákmányolást, megszabaduljanak .az egyenlőtlenségtől és egyes államok mások által történő elnyomásától, érvényesítsék minden népnek azt a jogát, hogy országa felvirágoztatása érdekében saját maga rendelkezzék nemzeti természeti kincseivel. Az ülésszak hangsúlyozta: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának változatlan törekvése, hogy fejlessze az együttműködési kapcsolatokat más országokkal és nemzetközi gazdasági szervezetekkel az igazságos, egyenjogú és kölcsönös előnyökön alapuló, a béke és a haladás jaVját szolgáló nemzetközi munkamegosztás elmélyítése céljából. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormányának kéréséivel kapcsolatban az ülésszak határozatot hozott az afganisztáni félnek a KGST munkájában megfigyelőként való részvételéről. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIV. ülésszaka az egyetértés, a teljes kölcsönös megértés és az elvtársi együttműködés légkörében folyt le. (MTI) Aczél György fogadta a Római Klub vezetőit A Római Klub nemzetközi tudományos és más in tellek, tuálíis körökben jól ismert Adam Schlaff és Maurice vezetői: Aurelio Peccei, Guarnier a Magyar Tudományos Akadémia meghívására látogatást tettek Budapesten. A vendégek kerekasztal-kon- ferenoiái találkoztak magyar kollégáikkal, akikkel korúink tudományos problémáiról, feladatairól, lehetőségeiről folytattak kötetlen eszmecserét. A beszélgetést kö_ vetően megállapodtak abban, hogy a magyar tudomány jeles képviselői a jövőben intenzívebben kapcsolódnak a klub egyes kutatási témáihoz. A Római Klub vezetői csütörtökön sajtókonferenciát tartottak: az MTA tudós- klubjában. A Római Klub vezetőit itt- tartózkodésuk sorai fogadta Aezél György, a Minisztertanács • elnökhelyettese, továbbá Szentáigothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Aczél György fogadta a Római Klub vezetőit, Aurelio Pecceit, Adam Schaffot és Maurice Guarniert. PANORÁMA BUDAPEST Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes vezetésével csütörtökön hazaérkezett a magyar küldöttség Moszkvából, ahol tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztériumának vezetőivel. A megbeszéléseken a Paksi Atomerőmű építési és szerelési ütemtervének teljesítésé, hez szükséges tervezési feladatokat és berendezés-szállításokat egyeztették. NYÍREGYHÁZA Az első szovjet—magyar űrpáros, valamint az Alekszej Jeliszejev, a közös űrrepülés földi repülésirányító parancsnoka vezette szovjet küldöttség és Ma- gyari Béla kiképzett űrhajós Farkas Bertalan kutató-űrhajós szűkebb hazájába, szülőföldjére, Sza- bolcs-Szatmár megyébe látogatott csütörtökön. Útjukra elkísérte őket Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. BONN Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár válaszolt arra a levélre, amit Garter amerikai elnök intézett hozzá a közelmúltban moszkvai htjával összefüggésben — jelentették be szerdán Bonnban. A Cart.er-levél — mint ismeretes — figyelmeztette a nyugatnémet kancellárt, hogy moszkvai tárgyalásai közben .tartsa magát a NATO új típusú atomrakáták nyugat-európai telepítésére vonatkozó döntéséhez. A Stern című hetilap közölte a Carter-levél feltételezett szövegét. Ebben az amerikai elnök figyelmezteti Schmidtet, nehogy bármiféle megállapodást kössön Moszkvában a .közép-hatótávolságú amerikai atom-rakétáik nyugat-európai telepítésének elhalasztásáról. A TASZSZ szovjet hírügynökség a levél_ lel kapcsolatban felhívja a figyelmet: Washington továbbra is keményen nyomást gyakorol szövetségeseire, hogy azok lemondjanak önálló külpolitikájukról és mindemben fogadják el a washingtoni irányvonalat. MINSZK Befejeződött Minszkben a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjei képviselőinek háromnapos találkozója. A teljes egyetértés és a testvéri barátság jegyében áttekintették a baráti országok időszerű feladatait az enyhülésért és biztonságért, a világ- béke megszilárdításáért vívott harcban. Felhívást fogadott el a feladatokkal kapcsolatban és azt a világ parlamentjeihez és minden parlamenti képviselőhöz eljuttatják. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának küldöttségét a találkozón Katona Imre vezette. WASHINGTON Jimmy Carter amerikai elnök csütörtökön elindult európai kőrútjára, amelynek első állomása Róma. Az olasz vezetőkkel tervezett kétnapos tárgyalások után Carter továbbutazik Velencébe, hogy részt vegyen a hét vezető tőkés hatalom hét végi csúcs- értekezletén. PRÁGA Csehszlovákia és a Szovjetunió atomenergetikai együttműködéséről hosszú távú, 1990-ig. érvényes programot írt alá szerdán Prágáiban Luibomir Strougal, a csehszlovák szövetségi kormány elnöke Alekszej Koszigánnal, a szovjet minisztertanács elnökével, aki a KGST XXXIV. ülésszaka alkalmából, országa küldöttségének vezetőjeként érkezett a csehszlovák fővárosba. HÄGA Hollandiában véletlenül felfedeztek egy olyan titkos fegyvernaktárt, amely a sajtó szerint a CIA, az amerikai Központi Hírszerző Hivatal tulajdona. A föld alatti fegyverráktárt miég áprilisban fedezte fel a nyugatnémet határ közelében két kincskereső — fémdetektorral. A halland rendőrség először az állította, hogy a fegyvereket a II. világháború alatt az ellenállók rejtették ott el. A közelmúltban azonban a sajtó nyilvánosságra hozta, hogy új és különleges hadfelszerelésről van szó.
