Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-11 / 135. szám
A^PÜJSÄG 1980. június 11. * ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 ramt • g§Nágel Illéstől Kalaznóról kaptuk az alábbi levelet: „...Nálam február 16-án tűz volt, amit bejelentettem a Biztosítónak. Kint is voltak a kárt felbecsülni, azonban eltelt két hónap, és semmi értesítést nem kaptam. Ekkor személyesen bementem Szekszárdra, ahol megígérték, hogy rövidesen felkeresnek a munkahelyemen. Azpta már több mint egy hónap telt el, de még mindig nem voltak itt. Felkerestem őkét levélben is, de még nem is válaszoltak. 1969 óta fizetem a biztosítást, igazán nem ilyen eljárást érdemeltem volna...” Nágel Illés levelét az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságának küldtük meg, ahonnét Lux Sándor igazgatótól a következő választ kaptuk: „...Kétségtelen, hogy Nágel Illés MB/II. módozatú biztosítással rendelkezik, amelynek alapján a tűz által okozott kárt tartozunk megtéríteni. Ezért mérte fel 1980. február 16-án keletkezett kárát március 4-én szakértőnk, amit 7442 forintban határozott meg. A térítésnek azonban előfeltétele, hogy a kár keletkezésének körülményeit pontosan ismerjük. Ezért tűzkárnál kérjük az illetékes I. fokú tűzrendészeti hatóság bizonyítványát. Kérésünkre a tűzrendészeti hatóság a tűzeset vizsgálati jegyzőkönyvének kivonatát, panaszlevelet követően 1980. május 26-án küldte meg sürgetésünkre tamási járási fiókunknak. A jegyzőkönyv-kivonatból megállapítottuk, hogy panaszost a tűzeset .bekövetkezésében sem szándékosság, sem súlyos gondatlanság nem terheli, ezért kárszakértőnk által megállapított összeg kiutalásáról, jelen levelem megírásával egyidejűleg intézkedtem. A fentiekből a panaszos méjggyőződhet arról, hogy a kárkifizetés elhúzódása nem dolgozóink mulasztására, hanem arra vezethető vissza, hogy tűzvizsgálati jegyzőkönyv-kivonat nem állt rendelkezésünkre...” Hiánycikk Rittinger Ádám Mórágyról kérdezi: „Régóta szeretnék Simson motorkerékpárt vásárolni, azonban nem kapok. Kérdésem: mikor lesz belőle elegendő?...” Olvasónk levelére a Tolna megyei. Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője, Sólyom Zoltán válaszolt: „...Osztályunk 1979. november 1-től szabályozta — több cikkel együtt a Simson motorkerékpárok forgalmazását. A rendelkezés értelmében Simson kismotort csak a kijelölt egységekben és elő- jegyzéses rendszerben szabad árusítani. A megyei árualapok azonban olyan kicsik, hogy a kijelölt boltoknál az egész évre várható mennyiségek le vannak kötve előjegyzésre. Terven felüli beérkezésekre az előjelzések szerint számítani nem lehet. Az intézkedés célja az volt, hogy a vásárlóknak biztonságot nyújtsunk és kizárjuk a csúszópénzek adásának lehetőségét. Az előjegyzéses rendszer kizárja, hogy valaki soron kívül előnyökhöz jusson. Kérjük, szíveskedjen többször felkeresni a lakókörzetében kijelölt egységeket (Bátaszék, Bonyhád és Szekszárd szakboltjait), mert előfordulhat az év végéig, hogy igényét előjegyzésbe tudják venni...” Afttenft* Vadász Tibor Szekszárdról írta a következőket: „...Az ön kérdez — Mi válaszolunk rovatban több hónappal ezelőtt olvastam, hogy a Kölcsey lakótelep 1. (160-as épület) központi antennáját áprilisban megjavítják. Ebben az épületben 1974 óta lakom, de a központi antenna kezdettől fogva rossz volt, a havi antennadíjat pedig fizetjük. A hat év óta befizetett összegből már saját antennát is vásárolhattunk volna. Nemcsak a magam érdekében kérem a tisztelt szerkesztőséget, hogy ne .válaszadásra’, hanem intézkedésre kérje fel az illetékeseket...” Olvasónk levelét elküldtük a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatójának, Orbán Györgynek, s felkértük intézkedésre. íme -a válasz: „...Vadász Tibor panaszát kivizsgáltattam. Megállapítást nyert, hogy a GELKA- szervizhez a központi antenna működésével kapcsolatosan hibabejelentés ez ideig nem érkezett. Az átalány- díjas antenna karbantartási szerződése értelmében a hiba elhárítását elvégzik...” Telefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK Gyarapodjunk Bemutatjuk a százhalombattai óriást dött, most már a rejiesztes harmadik ütemén dolgoznak. A következő ötéves terv: a negyedik lépcső lesz. FÁKLYA AZ ÉGEN Esztendőkkel ezélőtt valahol a rákosi pályaudvar közelében egy gyár udvarán öreg keményít bontottak a kéményépítők. Riport készült a magasba kiálló, bátor mesterekről, félelemről, biztonságról, a város égre rajzolódó felkiáltójeleiről, a pesti kéményerdőkről. Melyik a legmagasabb? A „százhalombattai”. Mégcsak alapozták akkor a Duna mentén, de a mesterek már magukénak tartották, dicsekedtek vele. „Európa legmagasabb kéménye. Kétszáz méter magas. Ha feljön velünk ide, erre az öreg kéményre, innen is láthatja. Minden pesti kéményről látni lehet”. A mesterek már akkor is nézzen, az ott, az a magas!” Még az első gyűrűjénél, az első ötven méter magasságban gyulladtak akkor még ki esténként a jelzőlámpásai, de már ha délre, a Duna felé néztek, látták azt az óriást, amely nemcsak Európa egyik legnagyobb kéménye, de a világom is a harmadik. EGY KIS TÖRTÉNELEM A Gazdasági Bizottság 1960-iban jóváhagyta; Százhalombattán, az iparilag érintetlen mezőgazdasági térülőtökén a korszerű, évenként hárommillió tonna szovjet kőolaj feldolgozására alkalmas finomító építését. A hatvanas években már egyértelművé vált: a kőolajtermék felhasználása olyan ütemben növekszik, amelynek biztosítására új termelőkapacitásokat kell teremteni. Ezért 1968-ban egy újabb döntés született: a DKV II. fejlesztési prográm megvalósítására. Ez 5 és fél millió tonna évi kapacitásbővítést írt elő. Már nemcsak bővítésről volt szó: minőségjavításról is. Az ország gépkocsiállományának korszerűsödése, a korrózió és levegő- szennyeződés csökkentése, magasabb oktánszámú benzint, alacsony kéntartalmú gázolaj gyártását kívánta. Százhalombatta az ország energiaellátásának a szíve lett. Az összefüggő vertikum 1970-ben benzint, gázolajat, kenőolajakat, petrolkémiai anyagokat állít elő. Közben a növekvő energia- és vegyi alapanyagigény oly gyorsan nőtt, hogy „menet közben” át kellett dolgozná a terveket. A feldolgozás mennyisége na. Ebből hét a Barátság kő- olajvezetékből, kettő a hazai olajmezőkről érkezik. Ez a fejlesztés 1976-ban befejezőHuszonegynéhány évvel ezelőtt a kéményóriás mutatta messziről: Pest kapujában erőd épült. A százhalombattai óriás az országúton haladva messziről látszik, a sötétedésben ezernyi izzólámpa fénye jelzi, és a soha ki nem alvó magas fáklya lobogása. Már a vasúti menetrendekben is szerepel a „MÁV Dunai Finomító Vasútállomás” neve. Uj állomás a száz évnél idősebb uBdapest—Pusz- taszabolcs vonalon Százhalombatta és Ercsi között. A DKV termékeinek az országba, a nagyvilágba induló, nagy vasúti pályaudvarát 1964-ben kezdték építeni. Előbb három vágányt fektették le, a második rekonstrukció befejeztével már 19 vágány szolgálja az egyre bővülő forgalmat, s ehhez kell még számítanunk a DKV vasútüzemének (külön vasútüzeme van!) a 46 kilométer hosszú iparvágányhálóza- tát. Szerelik az Európában egyedülálló, 87,5 méter magas rek- tifikáló tornyot Propán-bután, vagy gömbtartályok, háttérben a DKV III. A nyugellátások és I ] egyéb ellátások ki- egészitéséről szóló ; korábbi jogszabályt j módosítja Minisz- J tentanács 17/1980. (V. 23.) számú rendelete amikor kimondja, hogy: „Havi 180 Ft jövedelempótlékot kell igénybejelentésre megállapítani az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőknek házastársa (élettársa) után, ha házastársi pótlék kizárólag azért nem jár, mert a nyugdíj meghaladja azt az összeghatárt, ameddig ahhoz házastársi pótlék állapítható meg, továbbá, ha a házastárs (élettárs) arra saját személyében nem jogosult.” A rendelkezést, amely a Magyar Közlöny idei 35. számában jelent meg, a folyamatba i lévő, jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a pénzügyminisz. tér 13/1980. (V. 23.) PM számú rendelete, amely a Munka Törvénykönyvének a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, pénzintézeteknél és a takarékszövetkezeteknél történő végrehajtásról szól.'A jogszabály meghatározza az átlagos heti munkaidőt, a túlmunka esetére járó díjazást, kimondja, hogy a pénztárosokat és értéktárkezelőket, továbbá pénz- és értékkezelőket értékikezelési pótlék illeti meg, amelynek havi ősz- szege a pénzintézeteknél legfeljebb 500, legalább 200 Ft., a takarékszövetkezeteknél legfeljebb 200, legalább 80 Ft. A munkaügyi szabályzatban kell megállapítani az értékkezelési pótlék folyósítására vonatkozó részletes szabályokat, ugyancsak a munkaügyi szabályzatban kell megállapítani azokat a munkaköröket, amelyekben az idegen nyelv használata esetén nyelvtudási pótlékot kell, illetve lehet fizetni. Itt jegyezzük meg, hogy a szabályzatiban meghatározott feltételekkel alapfokú nyelvtudásért is fizethető nyelvtudási pótlék. A rendelet kihirdetése napján — 1980. május 23-án — hatályba lépett. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő f. évi 9. számában jelentek meg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium irányelvei az általános célú személygépkocsik taxirendszerű használatához. Az irányelvek szerint több vállalat is megállapodhat egymással abban, hogy általános célú személygépko- csijait — taxirendszerben — közösen üzemelteti, e közös üzemeltetés feltételeit és az elszámolás rendjét szerződésben kell megállapítani. A taxirendszerben üzemeltetett gépkocsit a vállalat mi nden dolgozója igénybe veheti, ha ez feladatának ellátásához szükséges. A vállalatnál ki kell jelölni azt a felelős dolgozót, aki — a bejelentett igények alapján — a gépko- csiihasznátatot engedélyezi. Kihangsúlyozandó, hogy engedély csak akkor adható, ha az utazás közforgalmú közlekedési eszközzel gazdaságtalan és a dolgozó saját tulajdonú gépkocsijával nem bonyolítható le. Aki saját gépkocsijának hivatalos célú használatáért átalányértesítésben részesül, az általános célú személygépkocsi igény- bevételére csak akkor kaphat engedélyt, ha azt nagyobb területen használja, mint amire az átalányt megállapítot- tálc DR. DEÁK KON RÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Esti fényben a DKV Ez a Duna menti vasútállomás majd minden esztendőben elnyerte az „Élenjáró szolgálati hely” címet. A nehéz különleges gondot igénylő munkáért, az egyre nagyobb forgalom pontos, gyors lebonyolításáért. Naponta 550—560 a kocsiforgalma, - az induló és érkező — ahogy a vasutasok mondják — .lajtos kocsik” száma. FEKETE ARANY ÉS FEHÉRÁRU... A nyersanyag, a „fekete arany először a szovjet gyártmányú nagy atmoszférikus és vákuum-lepárló berendezésekbe kerül. A könnyebb anyagok fellszáll- nak, a nehezek leülepednek. Elválik az olajban lévő könnyű gáz, majd a nehezebb etilén, s folyamatosan a propán-bután, a könnyű benzin, a nehéz benzin: az olajosok különböző olajak, s végül a bitumen. Egy finomító gazdaságosságát, hasznát legjobban úgy lehet mérni, hogy a kőolajból mennyi értékesebb alkotóelemet: „fehérárut” lehet kinyerni. Ma már a DKV mintegy 55 százalékban ad ilyen értékesebb, vegyi terméket és az a cél, hogy elérjék a 63—65 százalékot. A mostani „fekete áruból”, a nehéz olajokból, a bitumenből az új üzemek segítségével értékesebb termékeket gyártanak, 6 kevesebb fűtőanyagot. A battai hőerőmű például a finomítóból közvetlenül kapja a kazánok táplálására a pakurát. Most az évi fűtőolajtermelés 1,3 millió tonna körül van. A jövőben ebből 1 millió tonna „fehér árut” szeretnénk feldolgozni. Ünnepségsorozat színhelye volt nemrégiben a battai ipari óriás: a szovjet—magyar műszaki tudományos együttműködés 30. évfordulóján a „Barátság Kőolajvezeték és Testvériség Gázvezeték kiállítást” és ünnepi előadássorozatot rendezték meg. Tudományos nézetek, vélemények, eredmények cserélődtek a viták során. Magyar és szovjet szakemberek tanácskoztak. Hogy a holnap, holnapután, az ezredfordulóig a fővonalakban kidolgozott terveket együttesen, zavartalanul hajtsák végre. K. Gy.
