Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

I Hepüjsäg 1980. június 1. Újabb grandiózus terv: KGST Együttműködés a szállításban A szocialista országok vas- úthálózatának fejlesztéséről a KGST állandó közlekedési és szállítási bizottságának he­lyettes vezetője, a Szovjet­unió közlekedésügyi minisz­terhelyettese, J. A. Jemec számol be olvasóinknak. — Az áruforgalom évről évre nő: 1959 óta a személy- és teherszállításban nyolc­tízszeres növekedés tapasz­talható. Ez a fejlődés a töb­bi közlekedési ágra is jellem­ző. A KGST országai között az elkövetkező években is a vasút marad a legfőbb szál­lítóeszköz. Többletköltséget jelent azonban, hogy a Szov­jetunió területén a vágányok fesztávolsága nagyobb, mint a többi országban, ezért a határt átlépve vagy az árut kell átrakni, vagy a vagono­kat új kerekekre szerelni. Jelentős megtakarítást értek el a Szovjetunió partnerei, amikor a legjobban terhelt vonalakat szélesebb fesztá- volságra állították át. Ma már 1520 mm széles vágányokon szállítanak a Szovjetunióból a romániai renigalaci vas­műbe, a csehszlovák Kosicé- be, a lengyelországi Katowi­cébe. Mivel ezeken a vonalakon óriási mennyiségű szenet, vasércet és nyersanyagot szállítanak, jelentőségük fel­mérhetetlen. Az Uzsgorod— Kosice vonal hamarosan a szovjet—csehszlovák árucsere legfontosabb útja lesz. Az Izov—Katowice vonalat a következő ötéves tervben a Szovjetunióból Lengyel- országba tartó szállítmányok 40 százaléka veszi igénybe, a lengyel exportcikkeknek pe­dig 60 százalékát szállítják majd itt. A KGST XXXIII. üléssza­ka hosszú távú célprogramot hagyott jóvá, amely kiter­jed a vasúti, vízi, közúti és légi közlekedésre egyaránt. E célprogram keretében már jó néhány egyezmény és szerződés született, így 18 nemzetközi vasútvonal (14 keleti—nyugati és 4 észak— déli) rekonstrukciójára, va­lamint 4 nemzetközi autóút komplex felújítására. A közlekedés és a teher­szállítás javításának prog­ramja alátámasztja a szo­cialista integráció célkitűzé­seit: a tagországok gazdasá­gi fejlődését a szakosodás, a kooperáció és a kölcsönös előnyökkel járó együttműkö­dés alapján kívánja meg­gyorsítani. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a cél­program elfogadása előtt a nemzetközi szállítás össze­hangolása nem volt megfele­lő — hisz már a XXXIII. ülésszak előtt is épültek szé­les nyomtávú vágányok Len­gyelországban, Csehszlová­kiában és Romániában. A jelenlegi ötéves terv folya­mán 183 kilométernyi szov­jet utat szélesítettek ki. A nemzetközi jelentőségű vasútvonalak felújítási és technikai felszerelési tervé­ben meghatározták, hány másodvonal építése válik szükségessé az elkövetkezen­dő 10 esztendőben, hogy nemzetközi hálózat áteresztő- képességét a kellő mérték­ben növelhessék. Magyar- országgal és Csehszlovákiá­val — a korábbi jó tapaszta­latok alapján — kormány­közi egyezmény született konténeres szállítás egysége­sítéséről. m Észak-Kelet vasútvonal Szibériában I Ai épülő Bujkál—Amúr vasúti fővonal megfelelő alapot teremt egy még merészebb terv, az Észak—Kelet vasút­vonal megvalósításához. A 3200 kilométer hosszú­ságú Bajkál—Amúr vasúti fővonal több mint 1600 kilo­méteres "szakasza már elké­szült, a földmunkák több mint a felét elvégezték, több tucat vasútállomást és kité­rőállomást építettek. A múlt év végén átadták a 245 kilo­méter hosszú, Ugoljana— Berkakit—Tinda vasútvona­lat, amely a már az üzembe helyezett 180 • kilométeres Tinda—BAM vonalszakasz- szal együtt lehetővé teszi, hogy Dél-Jákutia kokszolha­tó szene kijusson a transz- sziibériai, vasútvonalra. A vonal megnyitásával azonban egyszersmind egy igen fontos feladat megoldá­sa került napirendre. A BAM megteremti az alapot egy még merészebb terv megvalósításához: az észak­keleti vasúti fővonal meg­építéséhez. Dél-Jakutföld gazdag, kokszolható szén­készletei nagy súllyal estek latba a Tinda—Berkakit— Ugoljana vasútvonal meg­építésénél, de Jakutföld gazdag, egyelőre még a föld mélyében szunnyadó ásvány­kincsei az építőket még messzebbre, Északra hívja. A Jakuit Autonóm Köztár­saság fejlesztésének problé­máival foglalkozó harmadik tudományos értekezlet véle­ménye szerint a 900 kilomé­ter hosszú .Berkakit—Jakut­föld vasútvonal építéséhez haladéktalanul hozzá kell fogni. A Szovjet Tudomá­nyos Akadémia szibériai ta­gozata jakutszki intézetének tudósai szintén arra a követ­keztetésre jutottak, hogy ezt a vasútvonalat, bár óriási beruházásokat igényel, gaz­dasági szempontból Célszerű megépíteni. Számításaik sze­rint a vasútvonal építésére fordított összegek körülbelül hat év alatt megtérülnek. Emellett a folyókon történő jelenlegi idényjellegű fuva­rozás és a raktározás meg­szüntetésével mintegy 50 ezer ember szabadulna fel, akik­re Jakutföld más, viharos ütemben fejlődő népgazdasá­gi ágazataiban van szükség. Sok más érv is szól a vasút­vonal Jakutföldig történő megépítése mellett. A Szov­jetunióban komolyan mérle­gelik az Észak—Kelet vasúti fővonal építésének tervét. VIKTOR ZSURAVLJEV A BAM egyes szakaszain már megindult a forgalom Hegeszt az automata Képünkön: egy programvezérléssel dolgozó, rendkívül termelékeny, NDK gyártmányú automata hegesztő be­rendezés A hegesztés megbízhatósá­ga és alkalmazhatósági te­rülete az utóbbi évtizedek­ben jelentősen megnőtt. A termelékenység növekedése, a kötésminőség javítása, a különleges anyagok és gyárt­mányok által támasztott kö­vetelmények fokozódása együttesen és külön-külön erősen ösztönző hatást fej­tettek ki a hegesztésre. Meg­jelentek aZ új fizikai elve­ken alapuló hegesztési eljá­rások, s ezzel párhuzamosan a hegeszthetőség követelmé­nyeit jobban kielégítő, kü­lönleges új alapanyagokat dolgoztak ki, s mindezek a hegesztett kötések mechani­kai és metallurgiai tulajdon­ságainak jelentős mérvű ja­vulását eredményezték. Már jó ideje alapvető cél­kitűzés a hegesztési folya­matok komplex gépesítése. Ennek szükségességét nem­csak a nehéz fizikai munka kiküszöbölése indokolja, ha­nem mindazoknak az emberi tényezőknek a kizárása, amelyek a hegesztés ered­ményeit nem kis mértékben befolyásolják. Olyan beren­dezésekre, gépekre, automa­tákra van ■ szükség, amelyek a legkorszerűbb módszerek alkalmazásával nemcsak a .hegesztett szerkezetek alak- változására reagálnak, ha­nem a megfelelő utasítást is megadják a technológia és a • munkarend megváltoztatá­sára. Ezek a berendezések a hegesztés technológiai ada­tait automatikusan szabá­lyozzák a fémvastagságtól, a méretektől, a szélek meg­munkálásától, a fém felületi minőségétől stb. függően. A neim is olyan távolid jövő programvezérléses hegesztő automatáit úgy képzelik el a szakemberek, hogy azok vizsgáló, regisztráló beren­dezésékkel is el lesznek lát­va, amelyek nemcsak a hibá­kat konstatálják, hanem uta­sítást is adnak azok kijaví­tására a hegesztés közben. Alumínium nélkül nincs repülés Egy szovjet repülőgépgyár szerelőcsarnoka, ahol egyszer-j re hat alumíniumtestet állítanak össze. A múlt század ötvenes esztendeiben még csak évi néhány száz kilogramm volt a világ alumíniumtermelése. Napjainkban több mint 10 millió tonnát állítanak eLő évenként ebből az ezüst szí­nű, könnyű fémből. Úgy néz ki, hogy a jövője is biztosít­va van, hiszen a föld kérgé­ben kétszer annyi alumínium található, mint vas. Az alumí­nium néhány iparágban pó­tolhatatlan szerepet tölt be. így például bizonyos, hogy az alumínium nélkül — mai fejlettségi szintjén — nem létezhetne a repülőgépipar. Pedig a repülőgépiparban csupán fél évszázada hasz­nálják e könnyű fémet. Ele­inte csak a faalkatrészek merevítésére találták alkal­masnak. Nagy feltűnést 'kel­tett 50 évvel ezelőtt az első teljesen alumíniumból ké­szült repülőgép, a „Bremen”; ezzel hajtották végre az első Berlin és New York közötti repülést. A repülőgépek mai nagyságrendjénél természete­sen már csak teljesen fémből készült konstrukciók jöhet­nek számításba. A szállítan­dó hasznos súly és az energia- szükséglet kedvező arányát a könnyű alumínium nélkül nem lehetne elérni. Az alu­mínium ugyanis az acélnál háromszor könnyebb, ugyan­akkor egyes alumíniumötvö­zetek szilárdsági értékei meg­közelítik az acélét (a repülő- gépipar egyébként éppen e különleges ötvözeteket igény­li). Az .alumínium mind szé­lesebb körű alkalmazása el­len csupán egyetlen szempont szól: a fém előállításának igen nagy energia-igénye, ami napjainkban kilogrammon­ként 15 kilowattóra körül van. (két évtizeddel ezelőtt még több mint 20 kWó volt). Tu­lajdonképpen ez akadályozza az alumíniuménál is kisebb fajsúlyú titán elterjedését is, annak előállításához ugyanis az alumíniumgyártás fajlagos energia-felhasználásának a többszöröse szükséges, így egyelőre csa'k az űrtechnika tarthat rá igényt. Nyolc év alatt Egy milliárd tonna acél Negyven ország vásárol szovjet kohászati berendezé­seket és ezek exportja évente 10—15 százalékkal növekszik. A világ kohászatának nagy fogyasztói, mint Japán, Svéd­ország, Franciaország, Olasz­ország cégei is a vásárlók között vannak. A szovjet ex­port körülbelül egyitizedét ér­cek és koncentrátuHiok, fé­mek és fémcikkek teszik ki. Gyakorlatilag minden iparilag fejlett országban al­kalmazzák a szovjet technoló­giát. Acéltermelésben a Szovjet­unió szilárdan tartja világ- elsőségét. Az Egyesült Álla­mokat 20, Nagy-Britanniát, az NSZK-t és Franciaországot együttvéve 80 százalékkal előzi meg. Oroszország a for­radalom előtt alig egyhetedét adta az amerikai acélterme­lésnek és jócskán elmaradt az említett európai országok mindegyikétől is. Ma a tíz legnagyobb szovjet kohászati vállalat bármelyike jóval több acélt ad, mint az egész cári Oroszország. Az uráli Magnyitogorszki kombinát (1979. évi terve 15,8 millió tonna volt), vagy az ukrajnai krivoj-rogi (tavalyi terve 13,5 millió tonna) teljesítményét akármelyik iparilag fejlett országéval öszevethetjük. A szovjet kohászat tovább fejlődik. Az ágazat beruházá­sa az 1976—79. években el­érte a 14 milliárd rubeles re- kordöszeget. Ugyanezen idő alatt 11,3 millió tonnával nőtt az acéltermelés. A szovjet kohászat egész története alatt körülbeLül 3 milliárd tonna acélt adott, ebből 1 mill'iárdot az utóbbi 8 évben. Különösen gyorsan növekszik a leggazdaságosabb termékek termelése. A henge­relt acéllemezeké három év alatt 11, a finomlemezé 20, a gyengén ötvözött acélé 9, a hőedzett hengereltáru 11 százalékkal, a hajlított acélé 1,4-szeresére. a hidegen hen­gerelt acél 14, az idomacélé pedig 19 százalékkal nőtt. A szovjet kohászat fokozott ütemű fejlesztése 20—30-as évek fordulóján, alig több mint 10 évvel a hitleristák támadása előtt kezdődött. Ha­talmas kohók épültek az Uraiban és az ukrán sztyeppé­kén, a távol-keleti tajgában és a Kaukázuson túl... Az új gyáraknak döntő szerepük volt a front és a hátország el­látásában. Építésük üteme volt az egyik eleme annak, amit nyugaton „orosz csodá­nak” minősítettek. A hábo­rú előtt az acélgyártás több mint négyszeresére, a nyers­vasé csaknem öt-, a henge­reltárué pedig nem egészen négyszeresére növekedett. Rendkívül rövid idő alatt és hallatlanul nehéz körülmé­nyek között értük el ezt az eredményt. A Szovjetunió bőkezűen megosztja a nagy kohászati bázis megteremtésében szer­zett tapasztalatait. Szovjet műszaki segítséggel 68 fém- kohászati vállalat létesült kül­földön, ezek kapacitása jó­val meghaladja a forrada- dalom előtti Oroszország ko­hóiét. Jelenleg is több tucat ilyen létesítmény épül. Kö­zülük sok vált már, vagy válik a következő években az adott államok független népgazdaságának egyik pillé­révé. ALEKSZANDR CUBER Egy üzem az óriások közül

Next

/
Oldalképek
Tartalom