Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-06 / 131. szám

1980. juntas 6. Képújság 3 Műszeres vizsgálatok, fékhatásmérés Vajda Ferenc és Szabó László műszeres motorvizsgálatot végez (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Magyar Autóklub Tol­na megyei szervezetének életében 1980. július 2-a je­lentős fordulatot .hozott. Az autóklub tagjai birtokba ve­hették a közel 6 millió fo­rintos beruházással készült, korszerűen berendezett mű­szaki állomást. Az új léte­sítmény kivitelezését másfél év alatt végezte el a Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. A kívülről is tetsze­tős épületet Aimrein Károly, a műszaki állomás vezetője mutatja be. — Azt hiszem, az új léte­sítménnyel, anniak felszerelt­ségével meg lehetünk eléged­ve. Tolna megyében ez ideig csupán kisebb adminisztratív jellegű szolgáltatásokat nyújthattunk a klub tagjai­nak, illetve Pakson és a szek­szárdi Deltánál „úti” segély- szolgálatot láttunk el, a nép­szerűvé vált „sárga angya­lokkal”. — A műszaki állomásról milyen jellemzőbb adatokat hallhatnánk? — Az épület alapterülete meghaladja a 400 négyzet- métert, nagyobb része a 8 gépkocsi egy időben történő befogadására alkalmas mű­hely. Az épület többi részét, a munkafelvevő, ügyfélváró, Oktatóterem, irodák és ter­mészetesen szociális helyisé­gek foglalják el. Az épület környékét parkosították, a kapcsolódó parkolóban 12— 15 gépkocsi várakozhat egy időben. — Milyen szolgáltatásokat nyújt az autóklub új műsza­ki állomása? — Jelenlegi szakembergár­dánk 3 fős, csoportvezetőjük Vajda Ferenc. Elsősorban műszeres vizsgálatokkal, és különböző kisebb javítások- segítségére lenni. Műhe- lyü nfcben korszerű motor­diagnosztikai sor található, amelyen a motorok műszaki állapota szinte a legapróbb részletekig figyelemmel ß- sérhető, ellenőrizhető, így a szükségessé váló beszabályo­zásokat elvégezhetjük, vagy az esetleges nagyjavításokra adhatunk javaslatot. — A leglényegesebb szol­gáltatásaink egyike azonban a közlekedósbizJtonsági vizs­gálat, ami többek között ß- terjed fékhatásmérésre, a lengéscsillapítók állapotának vizsgálatára, a kormánymű ellenőrzésére, a világító- és jelzőberendezések, gumik, karosszéria stb. állapotának vizsgálataira. — A szolgáltatások kiter­jesztésére milyen távlati el­képzeléseik vannak? — Az igénytől függően a szerelők létszámát emelve, a jelenlegi 7—1!5 óráig tartó nyitva tartást szükség esetén meghosszabbítjuk, kétmű- sza'kos üzemmel. A műszeres forgalombiztonsági sor lehe­tővé teszi, hogy augusztus 1- től kizárólag a klub tagjai részére a gépjárművek idő­szakos hatósági vizsgálatát is elvégezzük. Az oktatóterem felszerelése után folyamato­san indítunk kocsitípusokra bontott barkácstanfolyamo- kat, ahol az autóklub tagjai gépkocsijuk műszaki- és üze­meltetési paramétereit is­merhetik meg, és a szüksé­ges javítások fogásait sajátít­hatják el. Tervei .libben sze­repel egy kocsimosó-rend­szer felépítése is, ami vár­hatóan szeptemberben kerül átadásra. — Hány tagja van az autó­klubnak? — Jelenleg közel kétezer fős a taglétszámunk, mun­kánkról, a klub működéséről hamarosan részletes tájékoz­tatást is küldünk részükre. A klubtagokon kívül termé­szetesen minden érdeklődőt is szeretettel fogaduik és vá­runk személyesen, levélben vagy a 15—630-as telefon­számon. BOGNÁR CECIL A Jobb-Parásztán lévő új épület Munkavédelmi kiállítás Dombóváron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Népgazdasági szinten 1979-ben az üzemi baleseteit 7 százaléka a Magyar Állaim vasutaknál kö­vetkezett be. Ez az arány elgon­dolkodtató, mivel a dolgozó la­kosság 3 százalékét sem éri el a vasúton foglalkoztatottaik szá­mai Felvetődik a kérdés; eny- myivel veszélyesebb a vasúti miuraka? A vizsgálatok tanúsága szerint a legtöbb üzemi baleset a mozgó vasúti járművekkel kö­vetkezett be. A balesetek oka­ként legtöbb esetben az utasítás- és ővórenidszabály-eLIenes egyé­ni magatartás, munkafegyelmi lazaság és szervezetlen munka­végzés szerepel, de sok esetben megtalálható a munkairányítók lazaságot elnéző magatartása Is, A vasúton nem elég a dolgozó­kat megismertetni a vasúti mun­ka veszélyességével, ezt a ve­szélyérzetet állandóan felszínen is kell tartani. Elég egy köny- nyelmű mozdulat, és az össze- koccanó ütközők, a vasúti jár­mű kerekei nem kegyelmeznek. A veszélyérzet fenntartására a MÁV 1979-ben újra rendezte a mozgó munkavédelmi kiállítását, kibővítette egy 40 személyre kor­szerűen berendezett oktatólío- csiwal, és 1980-ban a vasúti cso­mópontokon elkezdődött a* vas­úti dolgozók intenzív munkavé­delmi oktatása. A mozgókiállí­tás két hónapig tartózkodik a pécsi vasútigazgatóság területén. Dombóvár állomáson június 10- ig láthatják a munkavédelmi ki­állítást. A kiállítás megismerteti a látogatókat az új típusú egyé­ni védőfelszerelésekkel is, mi­közben az oktatökocsiban szer­vezett filmoktatás lesz a csomó­pont dolgozói részére. A munkavédelmi szemléletre való nevelést nem elég a mun- kábaállás után megkezdeni, ezért Naigiy Lajos, a kiállítás vezetője társadalmi munkában vállalta, hogy mindennap 15.30 órától ok­tatást tart a vasútforgallmi szak­középiskola diákjai részére. A munkavédelemben, a dolgo­zó ember védelmében a hang­súly a bailesetmegelőzésen van, siker azonban csak közős össze­fogással, a murtkaivédelem tár­sadalmasításával érhető el. KEAJCZÁK ANTAL Összehangolt, kollektív munka Az elmúlt év tavaszán a magyarkeszi Petőfi Termelőszö­vetkezetben 12 szocialista brigád éves munkaversenyre hívta ki egymást. Ahogy az idei tavaszi munkák befejeződtek, a versenybizottság értékelte munkájukat. Egyáltalán nem volt könnyű dolga, mert a brigádok teljesítették kötelezettségü­ket, melyet a versenybizottság célul tűzött ki, sőt, azon felül anyag- és energiatakarékossággal csökkentették a tavaly nyári terméskiesés okozta károkat. A nyári és az őszi betakarítási csúcsmunkák idején és egyéb szezonmunkák alatt az állattenyésztésben dolgozók, a keverőüzem, az építőbrigád dolgozóinak és a csatlakozó­üzem asszonyainak, valamint a fogatok munkája nagyban hozzájárult a késedelem nélküli betakarításhoz. A tehenészeti telep dolgozói, átérezve az építőbrigád túl­terheltségét, önként vállalták a csikókarám megépítését, a kút és a telep körülkerítését. A legfontosabb gazdasági te­vékenységük, hogy az egy tehénre jutó tejtermelés 500 liter­rel meghaladta az előző évit. A növénytermesztő asszony­brigád a betakarítási munkák idején éjszakai műszakot vál­lalt. Amikor a termelőszövetkezet érdekei kívánták, nyújtott műszakban dolgoztak. A gépjavító brigád a termelőszövet­kezet egyik legrégibb szocialista brigádja. A kampány- munkák idején önként vállalták a túlórázást és az éjszakai műszakot. Műhelymunkák miatt' a talaj-előkészítő, vetési és betakarítási munkák nem szenvedtek hiányt. A gépműhely brigádjától indult ki a „Sziklai Sándor” szocialista brigád kezdeményezéséhez való csatlakozás, valamint a többi bri­gád csatlakozásra való felhívása a kommunista szombatok felajánlására. A traktoros- és szállítóbrigád tagjai a kukorica vetését 10 nap alatt elvégezték. A lucernát éjszakai műszakban, idő­ben és jó minőségben takarították be. Az őszi vetést és a kukorica betakarítását határidőre elvégezték. A brigádnál üzemi baleset nem történt. Szakmai tudásuk fejlesztése ér­dekében kilencen vettek részt tanfolyamon. A fogatosok a közös munka mellett maradéktalanul elvégezték a háztáji­ban 660 tag szállítási és egyéb munkáit. A bfigádok mun­kájánál érezhető volt, hogy a versenyfelhívás után az össze­hangolt kollektív munka előrevitte a termelőszövetkezet gaz­dálkodását és segítette a gazdálkodás eredményességét A brigádok társadalmi munkából is kivették a részüket. Politikai vitakört rendeztek, hagyományosan részt vesznek a politikai oktatásokban. A község társadalompolitikai életében is ott vannak: a HNF-ben, tanácstagként, KISZ-, MHSZ- és vöröskeresztes aktivistaként, önkéntes rendőrként, önkéntes tűzoltóként és sportolóként egyaránt. A versenybizottság végül is az első és második helyezést, valamint a vándorzászlót és ötezer forintot a gépműhelynek és traktoros szállítóbrigódnak adta. A harmadik helyezést és a négyezer forintot a tehenészeti telep szocialista brigád­ja, a negyedik helyezést és a háromezer forintot a növény- termesztő asszonybrigád kapta. A munkaversenyben egyéni­leg is kiemelkedő munkát végzőket egyéni jutalomban és külföldi jutalomutazásban részesítik. Huszonketten pedig megkapták a Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó kitüntetést. MINÁRIK LAJOS Öreg utca - uj utca Cfj és a régi Egykor — a harmincas években — Móricz Zsigmond a Sárközben járván, azon ke­sergett, hogy a szép sárközi viseletből egyre több asszony vetkőzik ki. Egyre többen váltják fel a színpompás ru­házatot a polgárival. De nem­csak a viselet, hanem fokról fokra az élet minden hagyo­mányos tárgyát, szokását ki­szorították az újabbak. Ha Móricz Zsigmond újra láthat­ná a decsi öreg utcát, aligha ismerne rá. De még az se, aki csak egy évtizede járt erre. Sok régi házat lebon­tottak — helyébe újat húz­tak-—, másokat átalakítottak, megint másokról a régi va­kolatot verték le és úgyneve­zett nemesvakolattal öltöztet­ték át a mai ízlésnek megfe­lelően. És mi ebben a rossz? Az az ember, akit jó vagy rossz sorsa itt kényszerít él­ni, büntetve legyen azzal, hogy a munkájával szerzett pénze árán még kedve sze­rint se lakhasson? Erről szó sincs. Eszembe jut az Őrség. Ott tanácsi vezetők úgy szabtak utat a régit — és nemest! — pusztító új igényeknek, hogy építészekkel a hagyományos építkezés formáit őrző mo­dern épületterveket készíttet­tek, így aztán szerves egység­ben ötvöződik a régi és az új. A régi — és szép — lelkét óvók hangja ebben a falu­ban gyengének bizonyult. A kényelmeset, újat óhajtó sár­közieknek nem adatott olyan lehetőség, hogy sárköziesen épüljön Sárköz „fővárosá­nak”, Decsnek új arca. A falu egyre inkább más falvakhoz lesz hasonlatos: jellegtelen és arctalan. (Decsi magazinunkat hol­napi számunkban találhatják az olvasók.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom