Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-05 / 130. szám
1980. június 5. Képújság 3 Panaszügyek a pártnál Beszélgetés Gyuricza Istvánnal, a dombóvári városi pártbizottság első titkárával Az emberek — párttagok és pártonikíviiliek — sok szervhez, fórumhoz, hivatalhoz járnak panaszkodni, tanácsot kérni, fellebbezni. Jogos és jogtalan kívánságaik, ügyeik elintézését várják a tanácstól, a sajtótól. Van lelketlen ügyintézés, és van fígy elm etl en ségb 61 elkövetett állampolgári sérelem, és vannak, ákiik nem hiszik el, hogy nincs igazuk. Néha már az is segítség, ha meghallgatják az embert. A pártbizottságok apparátusa is foglalkozik az állampolgárok bejelentéseivel. — Mi a helyzet Dombóváron és a városkörnyéken? Mi a panaszügyek intézésének a módja — kérdeztük Gyuri- cza Istvántól, a városi párt- bizottság első titkárától. — A panaszügyek intézése az egész országban egységes. Írásos feljegyzést kell készíteni minden állampolgári panaszról. A tömb itt van a titkárságon, ezt viszi el az apparátusból az, aki a panaszossal foglalkozik. Ezen feljegyzés alapján áttesszük az ügyet oda, ahova tartozik, és az a szerv válaszol a bejelentőnek is, meg nekünk is a törvényes harminc napos határidőn belül. Panasznap nincs, ide bármikor, bárki bejöhet, meghallgatjuk. — Milyen kérdésekkel fordulnak leggyakrabban a párt- bizottsághoz? — A legtöbb a lakásügy, mi ezeket is továbbítjuk a tanácshoz, bár mindenkinek megmondjuk, hogy a városi tanácsnak lakásgazdálkodási terve van, az elosztásról társadalmi bizottság dönt. A tanács elnöke minden hétfőn panasznapot tart, harminc- negyvenen is felkeresik ilyenkor. Jó órában legyen mondva, nálunk nem sok ä panasz, a bejelentés, ehhez biztosan hozzájárul a tanács elnökének a panasznapja is, ami azért is jó, mert a legtöbb esetben ők tudnak választ adni. A pártbizottsághoz feltételezhetően több párttag fordul, mint pártonkívüli. — A párt belső ügyeivel való foglalkozás megint más kérdés. Válóban jelentős azok száma, akik a párt belső életét, vagy a párttagok egyéni ügyeit érintően jönnek tanácsért vagy panaszkodni. Ebben az esetben nincs panaszkönyv, és az apparátus területi elv szerinti beosztását is tartjuk. Az apparátus illetékese, ha saját hatáskörben tud, akkor intézkedik, ha nem, akkor kerüli hozzám az eset. — Sokan keresik személy szerint az első titkárt? — Lehet, hogy még többen jönnének hozzám, de én csak azokkal az ügyekkel foglalkozom, amelyek rám tartoznak, de nem tagadom, néha kell kibúvót is keresni... — Változott-e az utóbbi években a panaszok jellege? — Igen, nemcsak a számuk csökkent, hanem a jellegük is változik. A népgazdasági érdekből fakadó takarékossági, racionalizálási intézkedések hatása nem hagyja érintetlenül a párttagokat sem. Ma is volt éppen egy ilyen ügyem. A téma két oldalról is beérkezett hozzánk. Az egyik vállalatnál ésszerűsítési okokból egy művezetőt, aki párt vezet őségi tag, csoportvezetői beosztásba helyeztek. Hangsúlyozni szeretném, hogy az új helyén többet keres. A pártvezetőség először nem fogadta el ezt a döntést. Ekkor jött hozzánk a gazdasági vezető, és elmondta, hogy ez a legésszerűbb intézkedés, ha más megoldást kell keresnie, úgy egy pártonkívüli állását kell megszüntetnie. Ismét összeült a pártvezetőség, most már az érintettet kizárva a tanácskozásból, elfogadta a gazdasági vezető döntését. Akkor jött be a pártvezetőségi tag panaszra. Megpróbáltam elmagyarázni neki, hogy részéről csupán hiúsági kérdésről van szó, és ezt nem támogathatjuk. Abba a politikai hibába pedig semmiképpen nem mehetünk bele, hogy az ő címéért egy pár- tonkívülit — párttagot se — kelljen elküldeni. Van más is. Az egyik szövetkezetnél évek óta bújtatott státusban adminisztrál- kodott egy elvtársnő. Rákényszerülvén az ésszerű munkaerő-gazdálkodásra, valóban fizikai állományban akarják foglalkoztatni. Erre ő megsértődött. Nyilvánvaló, hogy nem állhattunk melléje, és nem mondhattunk mást, mint hogy akkor követett el hibát a gazdasági vezetés, amikor így alkalmazta, és a helyi pártvezetés is, ha eltűrte. — Találkozott-e a városi pártbizottság első titkára feljelentéssel, rágalmazással ? — Elég régóta vagyok pártmunkás, sok mindennel találkoztam már, de bátran állíthatom, hogy évekre visszamenőleg nem volt rá példa, hogy egymást akarták volna besározni a párttagok. — Mániákus panaszkodójuk sincsen? — Egyetlen ember van a városban, és a városkörnyéken, akit kitiltottam az épületből. Ő is azzal érte el, hogy egy hónapban legalább hússzor bejött elmondani ugyanazt, pedig a tanácson is számtalanszor elmagyarázták már neki, hogy miért lehetetlen, amit szeretne. — Protekciót kérnek? — Rossz értelemben nem. Segítségünket, támogatásunkat szeretnék igénybe venni. Élni a pártbizottság tekintélyével igen, de visszaélésről vagy jogtalan haszonszerzési kísérletről évek óta nem tudok. Egy példát mondhatok, de az sem volt jogtalan dolog, csak kicsit furcsa. Egyik vállalatunk igazgatói posztja megüresedés előtt állt, akkor egy mérnök, szeretném hozzátenni, három diplomával a zsebében „lejelentkezett nálunk” és kifejtette, miszerint elvárja, hogy ő legyen az igazgató. Elmondtuk neki, hogy a kinevezés mechanizmusát nem áll szándékunkban megváltoztatni, ha javasólja a tröszt, őt éppúgy elfogadjuk, mint más alkalmas személyt. A lényeg az, hogy nem javasolták, jött az új igazgató, aki egy idő után felmondott neki, mert tábort gyűjtött maga köré, az igazgató döntéseit a háta mögött gáncsolta. Ekkor a mérnök a KEB-hez fordult, úgy tudom, az ügy most a megyei párt- bizottság hatáskörében van. — Magánügyekben is kérnek tanácsot? — Előfordul, hogy családi ügyben is fordulnak hozzánk. Tavaly például egy házasság válságát kellett elsimítanunk. Egyik félnek sem volt igaza, most úgy néz ki, hogy mindketten megszívlelték a hallottakat, mert együtt vannak, a közbeavatkozásunk nélkül talán elváltak volna. — Jónak vagy rossznak tartja, hogy panaszügyekkel is foglalkozniuk kell? — Nélkülözhetetlennek tartom ebben a kérdésben is a párt kezdeményező, konfliktusokat feltáró szerepét. Jó nálunk a lakásgazdálkodás, de most is volt egy olyan ügyem, ami sürgős elintézést igényel. Egy fiatalasszonyt két gyerekével „kiöntött” az albérletéből az eső. A férje katona, segíteni kell rajtuk valamilyen formában. A panaszokon keresztül is tudjuk ellenőrizni, befolyásolni az ügyintézést. A párt problémákat jelző, jelenségeket feltáró szerepe nélkülözhetetlen a társadalomban. Szeretném még végezetül hozzátenni, hogy itt, Dombóváron mi optimisták vagyunk. A panaszok számának csökkenése arra is utal, a szocialista demokrácia, ezen belül a pártdemokrácia fejlődik. Nyugodt, alkotó légkör van ebben a térségben, az ipar, a mezőgazdaság fejlődik az egész területen, Dombóvár virágzó város. A köz- biztonság szilárd, aki akar, tökéletes létbiztonságban élhet, dolgozhat. — Köszönjük a beszélgetést. IHÁROSI IBOLYA Fafeldolgozó telep épül A tomerömO-építkezés Dunába „fulladtak” a vízládák Bevált a zsaludeszka — Búvárok segítettek Nagy Gyula dunaszent- györgyi művezető nagyot sóhajt, amikor meglát. Két oka is van a levegővételre; a huszonnegyedik órában érkeztünk ahhoz, hogy a Dunába „fulllasztott” vízládákat lefényképezzük, Nagy Gyula pedig élete legnagyobb munkáját fejezte be az „akcióval”. A part már alig hasonlít építkezéshez. A két hatalmas vízláda a folyó medrében. A Földmunkát Gépesítő Vállalat két markolója az utolsó köbméter homokot emeli ki a mederből, s ezzel elérték a tervezett célt az építkezés melegvizes-csatornájának végén. Egy éve kezdték a munkálatokat. Először egy szigetet építettek, jó erőset, tartósat, súlybírót. Arra két 21x38 méter alapterületű és 11 méter magas betonládát „öntöttek”. Ezek arra szolgálnak, hogy az elhasznált sok ezer köbméter meleg víz Dunába vezetésekor a mederben ne keletkezzen kár, azaz hul- lámtörőként viselkedjenek. Nagy Gyula többszörösen is „izgalmas” feladatot látott el. Ácsnak szerződött a dunaújvárosi 26-os Építőipari Vállalathoz. Jó munkájának és szervezőképességének köszönheti, hogy felfigyeltek rá: művezetőnek tették. Az első munkája a vízládák elkészítése is új, nemcsak Nagy Gyulának, mert itt alkalmazták először az országban a betondeszkás zsaluzsá- si módszert. Kovács Gábor építész és Schnaider Pál építésvezető tervei szerint zsaluzás helyett betondeszkákat alkalmaztak. A betondeszka lényege — mint tudjuk — a zsaluanyag, a fa lassan már kincset ér. A tervezők előtt olyan kérdések álltak, hogy ha előre készítenek betonból megfelelő, 5—6 centiméteres deszkákat, az megfelel-e a vízládák betonozásához. Ezt kérdeztem Nagy Gyulától is: — Kezdetben nem bíztunk a találmányban. Az első darabok elkészítése után azonban kitűnt, hogy nagyon is alkalmas az itteni feladatra. Tulajdonképpen a betondeszkával meg lehet oldani a külső felületek kiképzésiét. Igaz, itt az energiatörő rendszernél ez nem lényeges, mert végül minden a víz alá kerül, de gondolom, az itteni tapasztalatok hasznosíthatók lesznek másik építkezéseken. — Tehát várhatóan több helyen hasznosítják majd a betondeszkát? — Igen. Volt hagyományos zsaluzási munka is, és a kettőt összehasonlítva, eredményesebb a faanyag helyett a betonból készült deszka. Gyorsabban lehet vele dolgozni, habár az előkészítés ideje, az elemek felszerelése hosszadalmas. — A két vízláda már a Dunába került. Tavaly elmondta, hogy félnek a süllyesztéstől. Volt alapja a félelemnek? — Tizenháromezer köbméter földet, homokot kellett a markolóknak kiemelni. Tartottunk ettől a művelettől, de a búvárok, akik január végétől itt vannak segíteni, állandóan figyelték a medret és Irányították a markolókat. így csak pár centiméteres eltérések vannak, de ezt könnyű lesz korrigálni. — Milyen feladatok vannak még vissza? — A tervek szerint szeptember 30-ára kell átadni az objektumot. A legnehezebb munkák, a vízládák elkészítése, süllyesztése befejeződtek. Kell még a fenékre egy kétméteres, vastag aljzatbetont készíteni. Ez arra szolgál, hogy tovább ne süly- lyedjen a berendezés. Ehhez is a búvároktól kapunk segítséget. Ezzel párhuzamosan elkészítjük a melegvizes- csatorna és ~a víztörők közötti összekötést. Végül a sziget Duna fölőli részét kell kiszedni és kész — mondta Nagy Gyula. Süttetjük magunkat a május végi tavaszias nappal. Nagy Gyula arcán látszik a büszkeség. Első komolyabb munkája befejezés előtt, sikeres egy évet könyvelhet el az atomerőmű-építkezésen, kint a Duna-parton. H. J. Fotó: Gottvald Károly Nagykónyiban a Koppánymenti Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 333 hektár erdővel rendelkezik. A kitermelt fa feldolgozására, átalakítással és korszerűsítéssel műhelyeket képeznek ki. A munkát a termelőszövetkezet építőbrigádja végzi, de házilagos kivitelezésben készült az új gatterfűrész is. A fafeldolgozóban elsősorban deszkát fognak készíteni. ez— Víz alatt a ládák Aprólékos és kitartó munkát végeztek a markológépek Készül a bevezető csatorna
