Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-04 / 129. szám
a Képújság 1980. június ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Családi segély Szentoáli Mihálynétól kaptuk*9 az alábbi levelet, Bátaapátibó'l: „...Szeretném, ha segítenének. 1979. június 10-től gyes-en vagyok a kislányommal. A férjem sorkatonai szolgálatot teljesít. A mőcsé- nyi tanácsnál kértem a segélyt, ahol mindjárt elintézték a papírokat. Egy hét múlva meg is jött a válasz a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, amelyben közölték velem, hogy mennyit fogok kapni, azonban még nem kaptam egy fillért sem. 1090 forint gyes-t kapót, de ez nagyon kevés...” Olvasónk levelét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak küldtük meg Budapestre, ahonnét Balázs Róbert osztályvezető a következőket válaszolta: „...Intézkedtünk, hogy Szentpáli Mihályné visszamenőlegesen megkapja a részére járó családi segélyt...” Telefonszámunk: 12-284 Göngyöleg T. F. aláírással érkezett szerkesztőségünkbe a következő szövegű levél: ....Az újságban is többször o lvastam, plakátok is hirdetik, hogy a fogyasztók vigyék vissza az üvegeket. A Sió motel közelében egy építkezésen dolgozom, s a múlt nyáron megfigyeltem, hogy az Idegenforgalmi Hivatal takarítónői kosárszámra hordták a szemétgyűjtő konténerbe az üvegeket. Nem álltam meg szó nélkül, kérdeztem; miért dobják el, amikor vissza lehet váltani? Azt feleték, hogy a Sió csárdában nem veszik vissza, arra hivatkozva, hogy ők az üvegeket betét nélkül adják ki. Az asszonyoknak viszont arra nincs idejük, hogy bevigyék a városba. Azért írtam, mert közeleg megint a szezon, kérem, juttassák el levelem az illetékeshez, hogy ne kerüljön a sok üveg a szemétbe...” A panaszos levelet a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének küldtük meg, ahonnét Szilágyi Tivadar osztályvezető- helyettes válaszolt; „...A panaszlevélben foglaltakkal kapcsolatban tett intézkedésünkről az alábbiakban tájékoztatjuk. Az Idegenforgalmi Hivatal által üzemeltetett Sió motelnél a hivatal által kijelölt személyek az alant felsorolt üveg göngyölegeket összegyűjtik. . A szekszárdi ÁFÉSZ üzemeltetéséiben lévő Sió csárda hetenként egy kijelölt napon — ebben a két szerv állapodik meg — a takarító- személyzet által átszállított, sértetlen, további felhasználásra alkalmas üveg göngyölegeket — visszavételi áron — átveszi: sörös üvegek, az egység által forgalmazott üdítőitalos üvegek, az egység által forgalmazott palackboros üvegék...” Buszmegálló Vincze Lászlóné írta: „...Anna-majorban lakom 1955 óta, még három családdal együtt, összesen 16-an. Nyolcán Szekszárdra járunk, 5 felnőtt és három gyerek. A 11-es Volánnál váltottunk 134 forintos bérletet, amely a kendergyárig szól, egyébként gyalogolni kellene az őcsényi elágazóhoz. Sajnos, az utóbbi időben rendszeresen gyalogolni kell, mert a buszok nem állnak meg Anna-majornál, mivel nincs kitéve a megállót jelző tábla...” A levelet a Volán 11. számú Vállalat igazgatójának, Regi Ferencnek küldtük meg, aki az alábbiakat válaszolta: ....A bejelentésben hiányolt a utóbusz-megálló táblát vállalatunk kihelyezte. Az An- na-mlajori megállót érintő keselyűst járatok a tábla hiánya ellenére megálltak, kivéve a csak esetenként ezen a vonalon közlekedő buszvezetőt, de őt is utasítottuk, hagy a megállót rendszeresített megállóhelyként vegye figyelembe...” Ml VÁLASZOLUNK alatt dolgozott az adó, majd visszakerült a posta felügyelete alá. A húszas években felépült modern és nagy hatósugarú adók háttérbe szorították és az 1933-ban elkészült 120 kilo wattos lakihegyi állomás feleslegessé tette működését. Az adótornyot 1935 decemberében l^döntöt- ték. A szikratávíró egyes, megmaradt alkatrészeit a Posta Múzeum őrzi, az adókészülék másolata a csepeü Munkásmozgalmi és Gyártörténeti Múzeumban látható. A most elkészült emlékmű a szikratávíró eredeti helyszínétől egy kilométerrel távolabb áll. Talapzatánál helyet adtak egy működő rádió adó-vevőnek; ezt az MHSZ csepeli szervezete kezeli. A fekete márvány alapra épített emlékműben egy szobát is berendeztek, amelyben az egykori forradalmi harcok tárgyi emlékei láthatók. P. Gy. Több mint emlékmű Részletek a csepeli szikratávíró történetéből Egy évvel ezelőtt Csepel kapujában, a Kossuth Lajos, Corvin és a Szabadkikötő út találkozásánál elhelyezték a csepeli szikratávíró emlékművének alapkövét. Akik ma Budapesten a Boráros térről induló gyorsvasúttal a főváros XXI. kerületébe utaznak, már messziről láthatják, az 52 méter magas emlékművet, amely Vilt Tibor Munkácsy- díjas szobrászművész tervei alapján a kerület lakosainak, és a városrész gyáróriása, a Csepel Művek dolgozóinak társadalmi munkájával készült el. LENIN ÜDVÖZLETE Az emlékmű azt a szikra- távírót szimbolizálja, amelyen 1919. március 22-én délben a Tanácsköztáseaság népbiztosainak tanácsa német, angol, francia, román és cseh nyelven a „Mindenkihez!” kezdetű táviratban jelentette a világ munkásainak a magyar proletariátus győzelmét. Egy nappal később itt teremtették meg a kapcsolatot Lenin és a forradalmi kormányzótanács között. Kun Béla helyett, aki azokban az órákban a népbiztosok tanácsának üléséh vett részt, Pór Ernő adta le az üzenetet az akkor szolgálatot teljesítő Novák Károly távírász segítségével. A délután öt órai adásra a válasz este 9 óra tíz perckor érkezett meg. A telegram szövege e szavakkal kezdődött: „Itt Lenin. Őszinte üdvözletem a Magyar Tanácsköztársaság proletár kormányának, és főleg Kun Béla elvtársnak. Üzenetüket éppen most közöltem Oroszország kommunista (bolsevik) pártkongresszusával. Mérhetetlen a lelkesedés... Okvetlenül szükséges az állandó drót nélküli távíró ösz- szeköttetés Budapest és Moszkva között.” Ezt követően a két egymástól elszigetelt, több száz kilométeres frontszakasszal elválasztott tanácsrendszernek a csepeli és a moszkvai szikratávíró állomások jelentették az egyik legfontosabb kapcsot a sok veszéllyel és kockázatokkal járó élő, személyes összeköttetés mellett. A Tanácsköztársaság ideje alatt az egykori Csepeli Magyar Királyi Rádiótelegráf állomás biztosította a kapcsolatot Moszkvával és az európai nagyvárosokkal. Jelentősége túlnőtt a forradalmi Szovjet-Oroszország és a magyar forradalmárok kapcsolatán; szolgálta a hírek továbbítását olyan eseményeknél, mint a Bajor Tanács- köatársaság, a Lett Tanács- köztársaság vagy a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulása. VILÁGTÖRTÉNETI SZEREPET KAPOTT A közismert csepeli szikra- távíró állomás Magyarországon az első ilyen intézmény volt. 1914. július 28-án kezdték építeni és szeptember 18- án fejezték be. Adótornya 120 méter magas volt, és 24 szálból álló, ernyő alakú antennát szereltek rá. A 7,5 kilo- wattos adó november 1-én kezdte meg katonai és diplomáciai levelek továbbítását. Feladata volt, hogy összeköttetést teremtsen Bulgáriával és Törökországgal. Az első világháború alatt 1916 januárjától Barcelonával, 1917. októberétől Boden svéd állomással is kapcsolatot tartott. Világtörténeti szerepet kapott 1917. november 30-án, amikor a szovjet-orosz kormány békeajánlatára gróf Czernin, az Osztrák—Magyar Monarchia külügyminisztere e távíró útján válaszolt. Utasítására hívták fel Szentpétervárt, majd a béketárgyalások során számos táviratváltás történt. A forradalmi eseményekben először 1918 novemberében kapott szerepet. Ekkor vették Szverdlov táviratát, aki az orosz-szovjetek nevében üdvözölte a magyar őszirózsás forradalmat, s egyben figyelmeztette a munkásosztályt a burzsoázia árulásának lehetőségére. AZ MHSZ RÁDIÓSAI KEZELIK A Tanácsköztársaság leverése után román ellenőrzés Az 52 méter magas emlékmű Az egyes tömeg- közlekedési vállalatok utasainak kötelező baleset_ és poggyászbiztosításáról szól a Miniszter- tanács 14/1980. (V. 17.) számú rendelete és ennek a jogszabálynak a végrehajtásáról a pénzügyminiszter 11/1980. (V. 17.) PM számú rendelete. Az előbbi szerint a MÁV, a Magyar Hajózási Rt., a Győr— Sopron—Ebenfurti Vasút belföldi, továbbá a Volán Tröszt helyközi járatainak utasai a rendelet erejénél fogva az Állami Biztosítónál balesetés poggyászbiztosiításiban részesülnek, a pénzügyminiszteri rendelet pedig szabályozza, hogy mi tekintendő a biztosítás szempontjából balesetnek, illetve poggyászkárnak. Kihangsülyozándónak tartjuk, hogy a biztosítás nem terjed ki az ékszerekre, a nemesfémekre, a készpénzre, az értékpapírokra és az okmányokra, amennyiben pedig a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta, az Állami Biztosító mentesül a balesetbiztosítási ősz- szeg kifizetése alól. Itt jegyezzük meg, hogy súlyosan gondatlan magatartással oko- zöttnak kell tekinteni a balesetet akkor is, hogy ha az a biztosított súlyosan ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben következett be. A rendelet melléklete tartalmazza az Állami Biztosító részéről fizetendő összegéket is. (Megjelent a Ma. gyár Közlöny idei 34. számában.) A szociális ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések végrehajtása tárgyában jelent meg közlemény az Egészség- ügyi Közlöny f. évi 9. számában, amely összegszerűen feltünteti a tanácsi szervek által és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátásokat, az átmeneti segély legkisebb, a rendszeres szociális segély legnagyobb összegét, a vakok segélyének, a hadirokkantak, hadiözvegyek járadékának összegét stb. Kiemelendő, hogy a szociális segély emelését, továbbá a csökkent munkaképességűek részére folyósított átmeneti segély és szociális járadék emelését a tanácsi szervek, a hadigondozási pénzellátások emelését a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból hajtja végre, tehát ezt külön kérni, kérvényezni nem keik A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének a tanácsi vállalatok és intézmények egyes dolgozói munkaviszonyának szabályozásáról szóló 1/1980. MT. TH. számú utasítása — megjelent a Tanácsok Közlönye idei 19. számában — a hatálya alá tartozó dolgozók tekintetében a munkaviszony létesítésének általános feltételéként jelöli meg a magyar állampolgárságot, a büntetlen előéletet és az előírt képesítést, meghatározott munkakörökben a betöltött 18. életévet is. Szabályozza az utasítás a kíneve-. zési, alkalmazási, jogkör gyakorlását, a fegyelmi és anyagi felelősséggel kapcsolatos jogköröket és rendelkezik az ún. egyéb munkáltatói jogok gya. korlása tekintetében is. Itt is kihangsúlyozzuk: „A fegyelmi eljárás alá vont dolgozót az ügyét tárgyaló testületi ülésre — meghallgatás céljából — meg kell hívni.” A fogyasztási szolgáltatások körének meghatározása tárgyában jelent meg közlemény az OKISZ Értesítő f. évi 10. számában. A közlemény meghatározza, hogy mely szolgáltatás minősül a lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatásnak és melyik közületek részére végzett fogyasztási szolgáltatásnak, megjelöli a fogyasztási szolgáltatások körébe tartozó tevékenységcsoportokat és kimondja, hogy a lakossági és a közületi fogyasztási szolgáltatások elhatárolásánál a számla — a lakosság által megrendelt garanciális javítások esetén a megrendelő által aláírt munkavégzést igazoló bizonylat címzettje az irányadó. A közleményben írtak megfelelő megismerése minden bizonnyal sok vitának veszi elejét. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Kereskedelmi Értesítő idei 11. számában megjelent arra a közleményre, amely a kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók szakközépiskolai to. vábbtanulásáról szól, megjelöli a felvételi feltételeket, a jelentkezés módját, és rögzíti, hogy a szakközépiskolát végzettek — érettségi bizonyítványuk birtokában — milyen munkaterületeken helyezkedhetnek el. Dr. Deák Konrád, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Elkészült a Bartók-év programtervezete Ünnepi hangversenyekkel, világhírű művészek vendég- szereplésével, rádiós és televíziós emlékműsorokkal, reprezentatív kiállításokkal köszönti Magyarország jövőre Bartók Béla születésének 100. évfordulóját. A Kulturális Minisztériumban már elkészült a „Bartók- év” nagyszabású esemény- sorozatának programtervezete: a két fő eseménye a tavaszi Bartók-hét és az őszi budapesti zenei hetek lesznek. A világhírű művész születésnapján, március 25-én a Bartók-emlékbizottság dísz- hangversenyt rendez a Zene- akadémián. Az Állami Operaház a centenárium alkalmából felújítja Bartók három színpadi művét: A kékszakállú herceg várát, A fából faragott királyfit és a Csodálatos mandarint. Bartók halálának évfordulójára szeptemberben és októberben ünnepi hangversenyekkel emlékeznek. Október elsején, a zenei világnapon a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara az Erkel Színházban ad Bartók-koncertet. Az ünnepi rendezvények sorában Yehudi Menuhin október 16-i és 17-i koncer.jén Bartók Hegedűversenyét és Szonáta szólóhegedűre című művét tolmácsolja az Erkel Színház, illetve a Zeneakadémia közönségének. A televízió sorra közvetíti a jeles hangversenyeket. „Bartók-bemutatók nyomában” címmel 15 részből álló archív filmet is sugároz a televízió. A Magyar Rádió számos előadást, beszélgetést és hangversenyt közvetít a nagy zeneköltő munkásságáról, illetve életművéből. A Hanglemezgyártó Vállalat — többek között — Bartók Béla zongoraműveiből — a zeneszerző előadásában — lemezalbumot szerkeszt, és felújítja az „Életút” című emléklemezt. Bartók összes művének kiadását 1981-ben műfaj szerinti csoportosításban is megkaphatják a vásárlók.
