Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-25 / 121. szám
2 Képújság 1980 május 25. Hétfő: Varsóban rendkívüli csúcstalálkozón Brezsnyev és Giscard d’Estaing áttekintette a nemzetközi kérdéseket. — Feloszlatták a japán parlamentet. — Brezsnyev táviratban üdvözölte Khomeini ajatollahot a szovjet—iráni diplomáciai kapcsolatok létrejöttének 60. évfordulóján. Kedd: Muskie amerikai külügyminiszter sajtóértekezletén bírálta Franciaországot. — Teheránt cáfolat arról, hogy az USA és Irán megegyezett volna a túszok szabadon bocsátásának feltételeiről. — Lemondott a délkoreai kormány. — Brezsnyev Moszkvában fogadta Verdet román miniszterelnököt. Szerda: Québec választópolgárainak többsége elutasította a népszavazáson a függetlenség gondolatát. — A francia külügyminiszter visszautasította Muskie vádjait. — Pák Csöng Hun lett Dél-Korea új miniszterelnöke. — A mieh'igani előválasztáson a republikánusoknál Buch váratlan győzelmet aratott Reagannal szemben. Csütörtök: Gustáv Husákot választották meg ismét Csehszlovákia köztársasági elnökévé. — Polgárháborús összecsapások Dél-Koreában, Kvangzsu város és környéke a felkelők kezén. — Az amerikai képviselőház döntött az MX-rakéta és a B—1 hadászati bombázó gyártásáról. — Véget ért a 11. „iszlám konferencia”. Péntek: Daimaszku szb an ülésezik az El Fatah, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet legfontosabb szervezete. —-Lemondott az amerikai külügyminiszter szóvivője. — A Szocialista Intemacionálé közvetítésre készül az amerikai—iráni viszályban. Szombat: A dél-koreai csapatok körülvették Kvangzsu városát és támadást kezdtek a felkelők ellen. — Mubarak egyiptomi alelnök Szadat üzenetét átadta Carter elnöknek. — Az izraeli kormány nem hajlandó engedményekre a palesztin önkormányzat és Jeruzsálem ügyében. Magasra csaptak a lakosság elégedetlenségének hullámai Dél-Koreában. A képen tüntető diákok ellen indul a rendőrroham. (Képtávírónkon érkezett.) A hét 3 kérdése 1. Milyen ellentétek adódnak a nyugati táborban a bécsi és a varsói találkozók után? Nem először jelentkezik bizalmi válság Amerika és Nyugat-Európa között a második világháború vége, pontosabban a hidegháború kezdete óta. Párizsban vagy Brüsszeliben, Rámában vagy később Bonnban időről időre kételkedtek az amerikai szándékok önzetlenségében, az óceánon túli szövetséges által hirdetett szolidaritásban. A bizalom hiányát — akárcsak egy pontos politikai hőmérő — mindig az jelzi, ha a konzultációk hiányos voltát, vagy elmaradását panaszolják fel a partnerek. Ha azt vetik a másik (vagy a többi) szemére, hogy nem tájékoztatta előre a szövetségesét, hogy nem kérte ki előre a véleményét, hogy nem hangolta össze lépéseit... A NATO-ban 1956 óta kisebb-nagyobb időközökben újra meg újra napirendre tűzik a konzultáció kérdését, s Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban ítélte el Izraelt, amiért Ciszjordániából kitoloncolt három .arab vezetőt. A képen u tanácskozás résztvevői. (Képtávírónkon érkezett.) minden ilyen alkalommal megfogadják, hogy ezután mindig konzultálnak. De. ha Washington — például — kommandóakcióikra ad ki parancsot, akkor ennek kudarcáról már csak a rádióból értesülnek a szövetséges kormányok. Viszont — s Muskie sajtókonferenciáján bőven volt erről szó —, Párizsban sem tartják szükségesnek az USA vezetőit jó_ előre tájékoztatni arról, hogy Varsában rendkívüli csúcstalálkozó készül a szovjet és a francia államfő között. Pedig 72 óra sem telt el a bécsi ünnepi perceket követően, amikor .is egyasztálnál ült az amerikai és a francia külügyminiszter. Volt-e konzultáció vagy sem — ez tulajdonképpen másodrendű kérdés. Sokkal fontosabb a bizalmi válságnak az az eleme, hogy Nyuigat-Európa láthatóan megelégelte az amerikaiak — többek közt választási megfontolásokból is eredő — „mM-hidegháborús” diplomáciáját és azzal próbáll Washingtonra nyomást gyakorolni, hogy külön kapcsolatokat keres a Szovjetunióval. Ezért különbözik például Schmidt bonni kancellár véleménye az amerikaiakétól a Brezsnyev—Giscard d’Estaing találkozó értékelésében. S ezért szervezi nagy aktivitással a nyugatnémet diplomácia Schmidt és Genscher nyár eleji moszkvai látogatását... 2. Ali történik Dél-Koreában? Kezdjük történelmi visszapillantással: a hidegháború az 50-es évek elején egyetlen térségben változott melegháborúvá, azaz igazi háborúvá, Koreában. Mi több, itt valóságos világháborús veszély jelentkezett, hiszen a koreai ellenforradalmi erők mögött hadviselőként beavatkozott Amerika, még ha az ENSZ kék zászlaját is tudta fel használni. Aztán a fegyverszünet nyomán kettészakították az országot: északon, a KNDK-foan hozzáláttak a szocializmus építéséhez, délen pedig kialakították az imperializmus ázsiai hídfőállását. Hányszor volt szó a Dél-Koreában állomásozó amerikai haderők részleges vagy teljes kivonásáról! Minden alkalommal az amerikai és a világközvélemény lecsillapítása végett... Kezdetben nem sokat törődtek magával a dél-koreai közvéleménnyel. Li Szín Man vagy Pák Csöng Hí diktatúrája idején kíméletlenül, de hatásosan elfojtották a nép hangját, az ellenzék vezetőit, a diktátorok ellen tüntető diákokat börtönbe zárták. A dél-koreai titkosszolgálat bérgyilkosai még a Nyugat-Európában vagy Amerikában élő, tanuló dél-koreaiak között is szedtek áldozatokat. Kétségtelen, hogy ez a kegyetlen diktatúra idővel kényelmetlenné vált még Washington számára is. Különösen, amikor kiderült, hogy amerikai szenátorokat, képviselőket vesztegettek meg a dél-koreai rezsim ügynökei. Nincs kizárva, hogy amerikai jóváhagyással kezdett újra fellépni a „mérsékelt” dél-koreai ellenzék. A diákok, munkások azonban nem akarnak amerikai igények szerinti „mérsékletet”, hanem gyökeres, demokratikus fordulatot követelnek. A héten Kvangzsu városában előbb százezres tömegtüntetésre került sor, utána felkelés kezdődött, a felkelt nép elfoglalta a várost. A kormány lemondott. Üj miniszterelnököt állítottak Paik Csöng Hun személyében, aki korábban a titkosszolgálat élén állott, s"akit eddig is a katonai rendszer „erős emberének” tartottak. Ügy látszik, hogy a dél-ikoreai katonai körök a demokratikus szabadságjogokat követelő diákmegmozdulások elfojtása ürügyén a maguk befolyását igyekeznek erősíteni. Hiába lenne hát diákok, munkások, parasztok véráldozata a barikádokon? Aligha. A dél-koreai hadsereg fellépése ellenére futótűzként terjed az ellenállás az ország különböző vidékein, a fővárosban pedig főleg az egyetemi ifjúság folytatja harcát, még a harckocsikkal is szembenézve. 3. Mit hozott az iszlám országainak islamabadi konferenciája? Negyven olyan ország külügyiminiszterei gyűltek ösz- sze múlt vasárnap a pakisztáni Islamalbadban, amelyeknek államvallása a mohamedán, vagy ahol a lakosság többsége mohamedán. Ez volt sorrendben már a tizenegyedik „iszlám konferencia”. Az lett volna a feladata, hogy az iszlám országalmák egységét erősítse vagy bizonyítsa, de inkább az mutatkozott meg, hogy ez a heterogén közösség politikai és gazdasági okök miatt nehezen juthat igazi egységre. Egy-két kérdés volt csupán, amelyben egyhangú határozat született, így a palesztin problémáról, vagy Jeruzsálem kérdéséről azonosan nyilatkoztak. A Biztonsági Tanács összehívását követelték, hogy iaz ítélje el az izraeli parlamentet azért a döntéséért, amelynek alapján Jeruzsálem „örök időkre” Izrael fővárosa lenne. Ha az iráni helyzet alakulása kapcsán egyhangúlag fordult is szembe az „iszlám konferencia” az • Egyesült Államokkal, látnivaló volt, hogy egyes Amerika- barát mohamedán országok a túszmentő akció kudarca után nem tudtak mi mást tenni, miint felsorakozni az Amerika-ellenes határozat mellett... Irán küldöttsége amolyan „sem 'Nyugat, sem Kelet” jelszóval! lépett fel, s például az afganisztáni kérdésben a Szovjetuniót elmarasztaló nyilatkozatokat tett, emellett * pedig még korteskedett is a pakisztáni határozati javaslat elfogadtatásáért. Ki lehet találni, hogy mely nagyhatalmak állottak Pakisztán mögött... Az „iszlám konferencia” végül is bizottságot küldött ki az „afgán válság” tárgyalásos megoldásának keresésére. A bizottság egyik — láthatólag hangadó — tagja Irán. PÁLFY JÓZSEF Szovjet—román kormányfői tárgyalások voltak Moszkvában. A képen Ilié Verdet román miniszterelnök (jobbra), mellette vendéglátója, Alekszej Koszigin. (Képtávírónkon érkezett.) Sikeres másfél hónap (Folytatás az 1. oldalról) — A két Progressz típusú teherszállító űrhajó segítségével — emlékeztetett Jeli- szejev — az űrállomást fel- töltötték üzemanyaggal, megfelelő mennyiségű élelmiszert, ivóvizet, ruhaneműt, tisztálkodószert és filmet juttattak fedélzetére. Jeliszejev utalt rá, hogy a Szaljut—6„, amely máris az űrkutatás eddigi történetének leghosszabb élettartamú kozmikus berendezéseként szerepel a köztudatban, hiszen több mint két és fél esztendeje kering a Föld körül, még korántsem fejezte be küldetését. Éppen élettartamának további növelése céljából hajtották végre a Progressz—9. teherűrhajó segítségével azokat a pályamódosításokat, amelyek által az űrállomás a korábbinál magasabb, tehát biztonságosabb pályára került. Az új pálya megválasztásakor arra is ügyeltek, hogy biztosítsák a Földdel való kapcsolattartás optimális lehetőségeit. Ismeretes, hogy Popov és Rjumin az elmúlt hetekben nagyarányú javítási és hibamegelőző munkálatokat végzett a fedélzeten. Ezek legfőbb tanulsága Jeliszejev szerint az volt, hogy ezen az űrállomás-típuson magának a „karosszériának” a kivételével az összes felszerelések, műszerek, készülékek és berendezési tárgyak cserélhetők. A másik fontos tapasztalat, hogy kint a világűrben maga a fémtest is alig szenvedett károsodást. Az átrakodás és a szerelő- munkálatok elvégzése a két űrhajós napi munkaidejének átlagosan csupán egynegyedét vette igénybe, ennek a tevékenységnek az eredménye a repülésvezető szerint mégis igen tetemes: Popov és Rjumin jóvoltából jelenleg a Szaljut—6. valamennyi berendezése és rendszere hibátlanul működik. Impozáns az új szovjet expedíció által hat hét alatt elvégzett tudományos munka mérlege is. Sok időt és figyelmet szenteltek egyebek között a világóceánnak. A „Jelena—F” jelzésű műszer kijavítása után folytatták a gammasugárzások regisztrálását. Ezenkívül folyamatosan készítenek újabb öntvényeket és kristályokat. A fedélzeten elültetett borsó, hagyma és búza hajtásokat ad ugyan, de azok eddig ismeretlen ok miatt nem fejlődnek ki teljesen. Ezért most azt vizsgálják: hogyan viselkednek odafent a Földről már érett állapotban felszállított növények. Az orvosok elégedettek: többszöri alapos vizsgálat bizonyítja, hogy a két űrhajós makkegészséges. Munkájuk kivételes hatékonyságát Jeliszejev azzal magyarázza, hogy a 41 esztendős Rjumin, aki már harmadszor tartózkodik az űrben, összesen közel háromnegyed évet töltött ott, s jelenleg a világűrbeli tartózkodás világrekordere, az elmúlt év tavaszán egyszer már dolgozott a Szaljut—16. fedélzetén. Kitűnően ismerte tehát az összes berendezéseket, s rendkívül gyorsan alkalmazkodott a súlytalansághoz. Mivel a Szojuz—35. parancsnokát, az „újonc” Leonyid Popovot is ellátta jó tanácsokkal, ez az űrpáros már a harmadik napon elérte a munkaképességnek azt a fokát, amelyre a korábbi expedícióknál általában csak egy hónap után lehetett számítani. Rjumin sikereinek másik magyarázata az, hogy a fedélzeti mérnök lenit a Földön is buzgó rádióamatőr, így fordulhatott elő az elmúlt napokban, hogy amikor jelentést tett az egyik bonyolult mérőműszer meghibásodásáról, s a Földön országos hírű specialisták dugták ösz- sze a fejüket, hogy mit kellene csinálni — a döntés még meg sem született, amikor a SzaljuJ—6. újra rádiókapcsolatba lépett a Földdel, s Rjumin közölte: elhárította a hibát. A Progressz—9. szállítóűrhajót, amely elvégezte küldetését — mint jeleztük —, május 20-án leválasztották az űrkomplexumról, s így az űrállomás egyik bejárata ismét szabaddá vált. Jeliszejev már idézett sajtónyilatkozatában közölte: „Magabiztosan kijelenthetjük, hogy az űrállomás kész a soron következő komplex feladatok elvégzésére”. PANORÁMA MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége június 24-re összehívta a Legfelsőbb Tanács harmadik ülésszakát. BERGAMO Az elmúlt napokban 23 feltételezett terroristát tartóztattak le az észak-olaszországi Bergamóban és környékén, azzal a váddal, hogy tagjai voltak felforgató szervezeteknek, vagy fegyveres bandáknak. Az olasz rendőrség és a carabinierik közös akcióikkal három terrorista-bázist számoltak fel. A letartóztatottak közül többen kapcsolatban álltak az „első vonal” nevű hírhedt terrorista szervezettel. SZÖUL A dél-koreai hadsereg szombaton reggel bevonult Kvangzsuba. A harckocsik és a páncélozott járművek egy kilométerre közelítették meg a város központját. A löve- gek a fő útvonalakon emelt barikádokra merednek, amelyek mögül felkelők százai néznek farkasszemet a harckocsikkal. A katonák hangosbeszélőkön igyekeznek rávenni a barikádok védőit, hogy adják át fegyvereiket. Ennek határidejét déli 12 órában szabták meg. A katonáknak feltehetően az a céljuk, hogy a fegyvereseket beszorítsák a városközpontba. Azt remélik, hogy a felkelés, amely egész Dél- Csölla tartományra kiterjedt, rövid idő alatt összeomlik, ha Kvangzsu megadja magát. Szombaton a reggeli órákban egy szöuli börtön udvarán kivégezték Kim Dze Kjut, a hírszerző hivatal (KCIA) volt vezetőjét és négy társát, akiket Pák Csöng Hi diktátor meggyilkolásáért ítéltek halálra. Az ítéletet kedden erősítette meg az ország legfelsőbb bírósága. Hétfőn rendkívüli adásnap a tv-ben Rendkívüli adásnap lesz hétfőn — május 26-án — a televízióban. A program 16 óra 53 perckor hírekkel kezdődik, utána 17 órától — a Kisfilmek a nagyvilágból sorozat újabb részeit vetítik. A tv-torna és az esti mese után, 19 órakor jelentkezik a televízió híradója. 19.15-től a belügyi dolgozók kívánságműsorát sugározzák. Körülbelül 21.45-től kerül sor a Televíziós mesék felnőtteknek című sorozat bemutatójára: Alekszej Tolsztoj: Aelita című művének tv-változata látható. Ezt követi az 1979. évi szilveszteri műsor nagy sikerű „Disco-disco” című paródiájának ismétlése. (MTI)
