Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-31 / 126. szám

2 ^fepOJSÄG 1980. május 31. Az űrkutatás története képekben Az amerikai holdjármű is hasznos segítséget nyújtott az Apollo-program feladatainak végrehajtásához. Képünkön: földi próbaúton a „Holdrover”, amellyel már kirándulá­sokat, a holdkomptól történő hosszabb eltávolodást is vég­re lehetett hajtani. Számos felderítő rakéta után megérkezik az első űrállo­más a Marsra is. Képünkön: a szovjet Mars—3, amely 1971-ben első alkalommal szállt le a „vörös bolygó” fel­színére. 1975. július 15—24.: újabb történelmi esemény — a Szo­juz—Apollo-program keretében több éves felkészülés után sor került az első szovjet—amerikai űrrandevúra. Ké­pünkön: az összekapcsolódott űrhajók és a két legénység. Az amerikai Mars-kutatást a Viking-program űrszondái végezték. Képünkön: először földi körülmények között próbálták ki ezeket a hernyótalpra szerelt mozgó labora­tóriumokat, amelyekkel sikeres kémiai, fizikai és biológiai kísérleteket hajtottak végre. Kísérletsorozat a Szaljuton (Folytatás az 1. oldalról) szovjet űrhajósszakértők a magyar űrhajós szerencsés alkatával magyarázzák:, az eddigi kísérletek tanúsága szerint a vékony, úgynevezett ideges alkatú űrhajósok könnyebben alkalmazkodnak a véreloszlás megváltozásá­hoz, mint az erősebb felépí­tésű, zömökebb kozmonauták. Pszichikai kísérlet a „Balaton”-nal Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Rendkívül nagy értékűnek nevezte az űrhajózással ösz- szefüggő pszichikai kutatások egyik vezető szakembere, Mjasznyikov professzor a „Rabotoszposzobnoszty” (munkaképesség)-kísérletet, amelyet magyar tervek alap­ján, a Balaton elnevezésű különleges magyar műszer­rel első ízben pénteken vé­geztek el a Szaljut—6 űrál­lomáson a nemzetközi űr­expedíció tagjai. A kísérlet lényege az, hogy az űrrepü­lés körülményei között hajt­sák végre az űrhajósok szel­lemi munkavégző képességei­nek vizsgálatát. Az űrhajósnak munkája során számos műszer, beren­dezés jelzéseire kell figyel­nie, azok jelzései alapján gyors, sokszor életbevágóan fontos döntést kell hoznia. Az „áteresztőképesség” — vagyis az, hogy mennyi in­formációt képes az adott idő alatt feldolgozni —, a reak­ció gyorsasága és pontossága, az ellenállóképesség az aka­dályokkal szemben, az adap­tációs — alkalmazkodási — képesség fontos jellemzője az “■Űrhajósnak, s mindenkinek, akinek hasonló jellegű fel­adatot kell megoldania. Ezek a képességek a feladatok végrehajtása során gyakran változnak, az ember funk­cionális állapotától, pszicho­lógiai adottságától, az őt kö­rülvevő környezetben bekö­vetkezett változásoktól füg­gően. Ezekre a változásokra az űrhajózás körülményeire kezdettől fogva kíváncsiak voltak a tudósok, de nem volt módjuk azok objektív értékelésére, s csupán a fel­adatok végrehajtásából kö­vetkeztettek vissza ezekre a tényezőkre. Az új kísérlet és különö­sen az új módszer, most ob­jektív és számokban össze­gezett, gondosan elemezhető értékelésre ad módot. A szükséges műszert a MEDICOR Művek készítette el, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet orvosainak közreműködésével. A Bala­ton külsőleg kissé zseb- számológépre emlékeztet: a tenyérbe Vehető, mindössze 420 gramm tömegű műszer felületén kijelző és nyomó­gomb rendszer van. A műszer mindenekelőtt azt érzékelteti, hogy a válaszadó milyen szellemi állapotban van. Méri ugyanis a pulzust és a bőrellenállást is, és en­nek alapján következtet a vizsgált személy állapotára, arra, hogy mennyire fáradt, milyen szellemi tartalékai vannak, milyen állapotban, s milyen erőfeszítéssel hozta meg döntését. A kísérletet kétszer végzik el az út során. Az űrhajósok a rajt előtt már gyakoroltak a készülékkel és a Földre visszatérve ismét két ízben próbálják majd ki azt. A kísérlettől a szakértők azt várják, hogy a munka- képesség-yizsgálatok segítsé­gével az eddiginél jobban le­het megszervezni az űrhajós munkáját, pihenését, éssze­rűbben lehet megosztani a feladatokat az űrállomás sze­mélyzetének tagjai között. * Valerij Kubászov és Farkas Bertalan számos olyan jel­képet, emléktárgyat vitt ma­gával a Szojuz—36 űrhajón a Szaljut—6 űrállomásra, amelyek hazánk történelmé­nek értékes jelképei, szimbo­lizálják a magyar és a szov­jet nép barátságát, az együt­tes űrrepülés jelentőségét. Voltak olyan tárgyak is csomagjukban, amelyek a mai Magyarország, a magyar fiatalok életének jelképei. Mindezek a tárgyak vissza­kerülnek a Földre — túlnyo­mó részük a budapesti Had­történeti Múzeumba, illetve Csillagváros múzeumába. A Szaljut—6 űrállomáson van már a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kis­méretű állami zászlajának 21—21 példánya. Pedagógusnapi ünnepség Az ifjúság nevelésében és oktatásában kiemelkedően dolgozó pedagógusokat tün­tettek ki pénteken az Or­szágház kupolacsarnokában.. A pedagógusnap alkalmából rendezett ünnepi esemény el­nökségében helyet foglalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Koinidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője, Ki­rály Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára, Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára és Sárdi Lajos, a pedagógusok szakszervezetének titkára Polinszky Károly oktatási miniszter köszöntötte a meg­jelenteket és személyükön ke­resztül az ország valamennyi pedagógusát, majd 16 peda­gógusnak átnyújtotta az Apáczai Csere János-díjat; a Kiváló pedagógus címet és jelvényt 121-en kapták meg. Az ünnepség után Po­linszky Károly az Országház vadásztermében ( fogadást adott a kitüntetettek tisztele­tére. Tegnap délelőtt Szekszár- don, a megyei művelődési központban a 2-es számú ál­talános iskola kisdobosainak és úttörőinek műsorával kez­dődött a pedagógusnapi ün­nepség, melyen részt vett Szabó Géza, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának osztályvezetője. Békés Ferenc, Állami-díjas tanító, nyugalmazott szak- felügyelő köszöntötte az okta­tási dolgozókat, majd Deli Sándor, a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának tit­kára mondott ünnepi beszé­det, hangsúlyozta, hogy az év egyetlen napján ünnepeljük a pedagógusokat, de az okta­tás-nevelés kérdéseivel a pe­dagógusok munkájával, ál­dozatos tevékenységükkel az év minden napján foglalko­zunk. Majd idézte Beregovoj űrhajós ezredes szavait: „Pe­dagógusnak lenni nehéz és nemes hivatás — a jövő a mában születik —, a jövő az iskolában születik.” A továb­biakban szólt az év jelentős politikai eseményeiről, a szo­cialista oktatás megteremté­séről, s az oktatás korszerű­sítéséről. István József, a Tolna me­gyei Tanács elnökhelyettese kitüntetéseket adott át: a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát kapta Bozsó Jánosné, a gyönki általános iskola igazgatója Dorfmeister Má­tyás, a fürgedi általános isko­la^ igazgatója. Kovács László- né, a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskola taní­tója — szakfelügyelő — teg­nap délelőtt a Parlamentben vette át az Apáczai Csere Já­nos-díjat. Kiváló Pedagógus kitüntetést kapott König Ist­vánná, a szekszárdi I. számú Általános Iskola tanára, Schumann Gyuláné, a csibráki általános iskola tanítója, és Vajda Istvánná, a szekszárdi Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola tanára. A megyei tanács vb. műve­lődésügyi osztálya Babits Mi­hály emlékplakettet adomá­nyozott Árvay Istvánná szek­szárdi vezető óvónőnek, Por­koláb Istvánná regölyi tanító­nőnek és dr. Rónai Bélának, a szekszárdi, főiskola tanszék­vezető tanárának. Kiváló Munkáért kitüntetésben het­venegyen, miniszteri dicséret­ben pedig harminckilencen részesültek. Temesi Ágnes megyei úttö­rőelnök Kiváló Ifjúsági Veze­tő kitüntetést adott át két pe­dagógusnak, Aranykoszorús KISZ-jelvényt négynek, Út­törővezető Érdemérmet szin­tén négy pedagógus, Kiváló Űttörővezető kitüntetést pe­dig tíz pedagógus kapott. A tegnapi ünnepségen kerültek átadásra az 1979—80. tanévi megyei pedagógiai pályázat díjai — ezt tizenketten kap­ták, s a pedagógiai fénykép­pályázat hat díját is átadták. Ifjú választók aktívaülése Szekszárdon BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte a Lu­xemburgi Kommunista Párt május 31-én kezdődő XXIII. kongresszusát. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének, a mun­kásmozgalomban és a köz­életben kifejtett több évtize­des eredményes munkássága elismeréseként 70. születés­napja alkalmából a Szocialis­ta Magyarországért Érdem­rendet adományozta. A ki­tüntetést Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke pénteken adta át. Jelen volt a kitün­tetés átadásánál Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bizottsága titkára és Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra. BELGRAD Csen Mu-hua, a Kínai Nép- köztársaság Államtanácsának alelnöke, a Kínai Kommu­nista Párt KB Politikai Bi­zottságának póttagja csütör­tökön küldöttség élén Belg- rádba érkezteti. Braniszlav Ikonics, a szövetségi kor­mány alelnöke és más sze­mélyiségek fogadták a ven­dégeket. Csen vezeti azt a küldöttséget, amely részt vesz a jugoszláv-»-kínai gaz­dasági és tudományos-műsza­ki együttműködési bizottság pénteken Belgrádban kezdő­dött ülésszakán. HANOI A Kambodzsa belügyeibe való súlyos . beavatkozásnak minősítik Phnom Penhben a genfi „Kambodzsa-konferen- ciát”. Az SPK hivatalos kam­bodzsai hírügynökség kom­mentárjában megállapítja: „A Peking és Washington által szorgalmazott Kambodzsa- elfenes kampány napról nap­ra fokozódik. Sajnálatos mó­don az ASEAN-országok ilyen helyzetben javasolták az ENSZ Gazdasági és Szo­ciális Tanácsának védnöksége alatt álló értekezlet megtar­tását.” CIENFUEGOS Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB fő­titkára, az NDK Államtaná­csának elnöke és Fidel Cast­ro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, a kubai ál­lamtanács és minisztertanács elnöke csütörtökön Cienfue- gosban barátsági nagygyűlé­sen találkozott kubai dolgo­zókkal és NDK-beli szakem­berekkel. A nagygyűlést az NDK segítségével felépített cementgyárban tartották. A BHG Híradástechnikai Vállalat szekszárdi kapcsoló­gép-gyárának új szárnyában jöttek össze a megyeszék­hely üzemeiből, intézményei­ből csütörtökön délután azok a fiatalok, akik idén gyako­rolhatják első alkalommal azt az állampolgári jogukat, hogy országgyűlési képviselőt, s tanácstagot választanak. A megjelenteket Herczig Ferenc, a városi KlSZ-bizott- ság titkára köszöntötte, majd felkérte Császár Józsefet, a megyei tanács általános el­nökhelyettesét, tartsa meg beszámolóját. Az elnökhelyet­tes részletesen ismertette a megye fejlődését, az elért eredményeket, a megoldandó feladatokat, s szólt a gondok­ról is. Tartalmas előadása után az ifjú választók emel­kedtek szólásra. Kérdések egész sorát tették fel, me­lyekre Császár József, illetve dr. Nedók Pál, a városi ta­nács elnöke válaszolt. Az ünnepeltek egy csoportja a megyei művelődési köz­pontban A fiatalok Császár Józsefnek, a megyei tanács általános elnökhelyettesének beszámolóját hallgatják * Fotó: Sz. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom