Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-28 / 123. szám
Mai számunkból REGI IDŐK PARLAMENTJE . „ja (3. old.) VfZHOZAMMERES SIMONTORNYÁN ' v :- v' -v" .. i (3. old.) ' ' ' 1 AZ OLIMPIA „ ÜJ „KIKÖTŐJE” ANGÖRAFARM REGÖLYBEN (6. old.) (5. old.) Az űrpáros első napja Ébresztő 12 órakor - Pályamó A hétfőn este felbocsátott Szojuz—36 űrhajósai hajnalban, moszkvai idő szerint kedden 6 órakor fejezték be első kozmikus munkanapjukat. A szovjet—magyar nemzetközi ürexpedició tagjai, Valerij Kubászov és Farkas Bertalan, az éjszaka folyamán úgynevezett megközelítési manővert hajtottak végre: magasabb keringési pályára irányították űrhajójukat, hogy közelebb kerüljenek a Szaljut—6 űrállomás pályájához. Az űrhajósok keddi munkanapja moszkvai idő szerint 12 órakor kezdődött. Ébresztő után tovább készülődtek az űrállomással való összekapcsolásra, s újabb pályamódosítási hajtottak végre. A szovjet—magyar űrexpedíciót szállító Szojuz—36 űrhajó kedden — magyar idő szerint 11 óráig — tíz fordulatot tett meg a Föld körül. A Szojuz—36 a Szaljut—6—Szojuz—35 űrkomplexuméhoz közelebbi keringési pályájának a Földtől mért eltávolodása 263—319 kilométer, az egyenlítő síkjával bezárt szöge 51,6 fok volt, s 90 perc alatt tett meg egy fordulatot az űrhajó. A Szaljut—6 állandó személyzeté, Popov és Rjumin keddi programjában legfontosabbak az összekapcsolás előkészületei voltak, de ezenkívül folytatták a magasabb rencfű növényekkel végzett biológiai kísérleteket, a Föld vizuális megfigyelését és fényképezését is. A földi irányitóközpont tegnapi jelentése szerint a Szaljut—6—Szojuz—35 űrkomplexum és a Szojuz—36 űrhajó valamennyi fedélzeti berendezése kifogástalanul működött. Leonyid Popov, Valerij Rjumin, Valerij Kubászov és Farkas Bertalan közérzete jó volt. A Moszkva környéki repülés irányítási központ Mit lát az űrhajós? Lelkesedés Történelmi tények igazolják, hogy nem mindig vagyunk össznépi lelkesedésre hajlamos nemzet fiai. Alig hiszem azonban, hogy ma akadna az országban bárki, aki ne lelkesedne, ne hallgatná odaadással a híreket, ne ülne feszült várakozással a televízió képernyője előtt. Farkas Bertalan százados személyében valahol a világűrben száguld a legmagasabbra jutott magyar, az első, akinek — Marx György akadémikus szavai szerint — megadatott, hogy a legszemélyesebb tapasztalat révén mérhesse a minden- séghez magát. Ezzel egy Szabolcs-Szatmár megyei, a kisvárdai járásból jött, gyulaházi születésű fiatalember személyében magyar tagja is lett a világ legelőkelőbb klubjának, melynek tagjai közé a szovjet, amerikai, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és bolgár állampolgárok után lépett ez a rokonszenves arcú, 31 éves repülőtiszt. A Magyar Népköztársaság első űrhajósa. A lelkesedés első pillanatainak annyi szemtanúja volt nálunk, ahányan csak a televíziót nézték, amikor az hétfőn este 22 óra 15 perckor megszakította adását. Sok „csodát” látott, edzett riporterek boldogságtól sugárzó arccal vágtak egymás szavába és aligha akadt, aki ezen megütközött volna. Megpróbálkozni azzal, hogy beleéljük magunkat az űrhajós érzéseibe: — képtelenség. Legfőképpen Farkas Bertalan esetében az, hiszen ő már saját szemével látja, hogy a Föld valóban gömbölyű, és „tőlünk sincs messzebb az ég”, mint máshonnan. Lelkesedésünk az emberi teljesítményért, lelkesedésünk azért, hogy Valerij Kubászov társa a Szojuz— 36 fedélzetén magyar, de valahol a tudatunk alatt más is munkál. Lelkesedés azért a gigantikus összefogásért, százakért, ezrekért, földi irányítóközpontokban és tengeri hajókon működő tudósokért, akiknek az együttműködése révén ez az újabb békés célú űrkísérlet lehetővé vált és a Földről most egy héten át hívni lehet az „Orion—25”-öt, az Inter- kozmosz-program keretében száguldó Szojuz—36-ot. ORDAS IVÁN Vajon milyen élményt nyújt az űrhajós számára bolygónk megpillantása a magasból? A korábbi űrhajósok elbeszélései, s nem utolsó sorban Alekszéj Leonov űrpilöta festményei alapján már kialakulhatott bizonyos képünk a kozmonauták szeme elé táruló, páratlan látványról. Abból a magasságból, ahol az embert szállító űrhajók keringenek, hatalmas területek láthatók be egyidejűleg. Jól felismerhetők a széles folyóvölgyek, a hegységek és a hegységeken belüli törésvonalak (épp ezért lehetséges fontos geológiai adatokat is kapni a világűrből végzett megfigyelések révén). Az erdőségek óriási, széles tábláknak mutatkoznak, s a világrészek peremvidéke oly élesen rajzolódik ki (feltéve, hogy nincs az űrhajó alatt felhőzet), mint ahogy a térképről ismerjük. Kedvező Nap-állás mellett az űrhajóból igen nagy, mintegy 50— 60 méter mélységig lehet belátni a tenger, szintje alá és pontosan lerajzolhatok, vagy akár le is fényképezhetők a vízszint alatti zátonyok és szirtek. Ebből következik, hogy az űrhajó'ktyjf végzett észlelések adatait még a tengeri és óceáni hajózásban is hasznosítani lehet,.Különleges látványt nyújtanák felülről nézve az esetleges erdő-, vagy préri-, illetve bozóttüzek. Az űrhajósok pontosan meg tudják határozni, hol vannak az egyes tűzfészkek, és ezáltal a tűzoltóságnak nyújthatnak igen hathatós segítséget. A tűzhányók kitörési felhője is jól nyomon követhető a magasból. A felhőzet olyan képet nyújt felülről, mintha az űrhajó igen nagy magasságban egy hó- és jégsivatag fölött haladna. Ezen a „jégmezőn” helyenként „jéghegyek” is láthatók, vagyis a környezetből kiemelkedő, feltornyosuló felhők. Ahol pedig egy trópusi ciklon (hurrikán, táj- fun)/van kialakulóban, ott a felhőzet jellegzetes, spirális alákot ölt. A középpont földrajzi helyzete igen nagy pontossággal bemérhető az űrhajóból, s ha az adatokat rádión továbbítják, a meteorológusok hasznos segítséget kapnak a kozmonautáktól. Ha az űrhajósok a Földdel ellentétes irányba néznek, az égboltot sokkal feketébbnek látják, mint mi itt, a légóceán alján. Sokkal több csillagot figyelhetnek meg szabad szemmel, mint a Föld felszínéről. A telihold egyenesen vakító fényességű, a Napra pedig csak védő- szemüveg használata mellett nézhetnek, A Tejút sávja rendkívül élesen látható és az abban lévő egyes csillagok jól elkülönülnek egymástól. A távoli csillagrendszerek közül sokat nagyszerűen megfigyelhetnek a kozmikus térségből, mindenféle különlegesebb teleszkóp ez annak köszönhető, hogy abban a magasságban, ahol ők keringenek, a légkör már nagyon ritka és úgyszólván tökéletesen szennyezetlen. Ezért az űrhajó belsejéből lényegesen több lehetőség Nemzetközi Farkas Bertalan és Valerij Kubászov fényképével az első oldalon jelent meg kedden reggel valamennyi szovjet központi napilap. A Szojuz—36 űrhajó sikeres felbocsátásáról szóló hivatalos közlemény, a két űrhajós életrajza ugyancsak az első oldalon kapott helyet, míg a belső oldalakat a színes helyszíni, bajkonuri tudósításoknak szentelik a lapok. Az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária lapjai kedden címoldalukon, nagy terjedelemben számoltak be róla, hogy hétfőn a Szojuz—36 űrhajón útnak indult az ötödik „Interkoznyílik bizonyos csillagászati észlelésekre,, mintha a Földről folytatnák ezeket. Egy közepes nagyságú teleszkóp jobb képet nyújt az égitestekről, mint a Földön lévő óriás távcsövek. visszhang mosz-legénység”, ismertetik az űrpáros tervezett programját, s Magyarország részvételét a világűr kutatását célzó közös programban. Romániában a bukaresti rádió kedden közölte az indulás hírét, kiemelve, hogy első alkalommal jutott el a világűrbe magyar űrhajós. A román közvélemény megkülönböztetett figyelemmel követi az Interkozmosz-prog- ramot, hiszen már Csillag- városban tartózkodnak Románia űrhajósjelöltjei is. A jugoszláv rádióállomások a magyar űrhajós indulása mellett beszámolnak a várható programról, a Szaljut—6-on tartózkodó Popov és Rjumin űrhajósokkal tervezett találkozóról. Farkas Bertalan parancsnokát bemutatva a belgrádi rádió hangoztatta, hogy Valerij Kubászov ezúttal harmadszor tesz űrutazást. Franciaországban a legnagyobb figyelmet a szovjet- magyar űrpáros indulásának a l’Humanité szenteli. A kommunista párt lapja kiemeli, hogy ez az ötödik nemzetközi legénység a szocialista országok részvételével, s útját egyhetesre tervezik. A beszámoló kiemeli, hogy a Szaljut—6 űrállomás két és fél év alatt nyolcszor fogadott látogatókat. A programot ismertetve a l’Huma- nité bemutatja Magyarország hozzájárulását a közös űrkutatáshoz. A hétfői indulás hírét közölve az osztrák és a nyugatberlini rádiók kiemelik, hogy Farkas Bertalan személyében első alkalommal jutott el a világűrbe magyar űrhajós. használata nélkül is. MindAz űrkomplexum vázlatos rajza
