Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-10 / 108. szám

XXX. évfolyam, 108. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1980. május 10., szombat Mai számunkból A BÉKE- ÉS BARÄTSÄG- HÓNAP MEGYEI MEGNYITÓJA (2. old.) MÁSODSZOR IS KIVÁLÓ A DECSI EGYETÉRTÉS TSZ (3. old.) SOROZÁS OLVASÖSZOLGÄLAT (3. old.) Hazaérkezett Belgrádból a magyar párt-és állami küldöttség Budapest, a béke városa Békenagygyűlés a Sportcsarnokban Folytatta munkáját a BVT elnökségének Ütése A világ békemozgalmának nemzetközi hírű képviselői pénteken folytatták Buda­pesten tanácskozásukat. A több mint 70 országból, 12' nemzetközi szervezettől ha­zánk fővárosába érkezett 260 küldött a Parlamentben fe­lelősségteljes eszmecsere so­rán vitatja meg a békeharc legsürgetőbb teendőit. A delegátusok pénteki ple­náris ülésén is egy nyelven szóltak, kifejtve az emberi­ség jövendője, boldogulása csakis békében, mind széle­sebb körű gazdasági és kul­turális együttműködés köze­pette képzelhető el. A békés egymás mellett élés és nem­zetközi együttműködés elvei­nek gyakorlati kiteljesedése természetesen hosszú távra szóló történelmi feladata né­peknek és kormányoknak — szögezték le. Ez azonban nem ad haladékot egyetlen percre sem az emberiség sorsáért felelősséget érző po­litikusoknak. A feszültség­től terhes jelenlegi nemzet­közi helyzetben azonnal cse­lekedni kell, a világ béke­mozgalmának tekintélyes erőit késlekedés nélkül moz­gósítva a fegyverkezési haj­sza újabb szakaszának meg­akadályozására. A békehar­cosoknak nemzeti hovatar­tozásra, pártállásra és világ­nézeti különbözőségre való tekintet nélkül kell fellép­niük azért, hogy a diplomá­ciai lépéseket a katonai eny­hülés kövesse. Az ülésen — amelyen James Lamond, a Brit Mun­káspárt parlamenti képvise­lője, Abardeen nyugalmazott főpolgármestere elnökölt' — számos felszólaló hangsú­lyozta, hogy a Béke-világ- tanács elnökségének tanács­kozását a győzelem napja vonja be fényével, az a nap, amikor a fasizmus fölött aratott győzelem 35. évfor­dulójára emlékeznek konti­nensünk népei. Európában már két világháború zsarát­noka izott fel, borította láng­ba a világot. A világ béke- mozgalmára még soha nem hárult ekkora felelősség, mint most. Erői összefogásá­val kell hatnia mindazokra a tényezőkre — hangsúlyozták az előadók —, amelyek a hi­degháborús hangulatot szít­ják. A Béke-világtanács buda­pesti elnökségi ülésének egyik teendője, hogy kidolgozza sa­ját ajánlásait az európai biz­tonság és együttműködés eredményeinek megóvására. A cél, hogy már Madridban — a helsinki záróokmány szellemében az élet minden területét átfogóan sikerüljön az enyhülés további távlatait megalapozni. A népek béke­szerető táborának védőpajzsot kell tartania az emberiség fö­lé, megfékezni a nyerészkedő tervvel háborút kívánókat. Rámutattak a felszólalók arra, hogy az Amerikai Egye­sült Államok legreakciósabb körei gondolkodás nélkül koc­kára teszik a világbéke sor­sát. Az „öreg kontinensen”, Eu­rópában, az imperializmus egyre nyilvánvalóbban igyek­szik szembeállítani egymással azokat a nemzeteket, amelyek — megannyi kényszerű hábo­rús megpróbáltatás után — készek békejobbot nyújtani egymásnak. A Szakszervezeti Világszö­vetség képviselője arra szólí­tott, hogy a békemozgalmi erők — karöltve a szakszer­vezeti világmozgalommal — szenteljék az 1980-as eszten­dőt a faji megkülönböztetés elleni harc évének. A tanácskozás első két nap­jának plenáris ülésén a doku­mentumok vitájában, az ál­landó bizottságok eszmecseré­in több mint 110-en szólaltak föl. A béke-világmozgalom élenjáró harcosai tegnap dél­után a budapesti Sportcsar­nokban forró hangulatú nagygyűlésen találkoztak fő­városunk dolgozóinak képvi­selőivel. A nagygyűlés részt­vevőit — köztük az elnökség­ben helyet foglaló Trautmann Rezsőt, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökét, Kállai Gyulát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökét, az euró­pai biztonság és együttműkö­dés magyar nemzeti bizottsá­gának elnökét, Baranyai Ti­bort és Berecz Jánost, az MSZMP KB osztályvezetőit, Markója Imre igazságügy-mi­nisztert, továbbá közéletünk, békemozgalmunk számos más jeles képviselőjét, egyházi személyiségeket, a művészeti élet kiválóságait, vállalati és szocialista brigádvezetőket — Kovács Jenő, a KISZ KB tit­Sarlós István: — Történelmi jelentőségű esemény zajlott le 35 évvel ezelőtt Berlinben; a hitleri Németország képviselői alá­írták a feltétel nélküli fegy­verletételre vonatkozó nyilat­kozatot. Európában ezzel el- csöndesedett a harci zaj, s kibonkibontakozott egy olyan szélesedő nemzetközi összefo­gás, amelynek célja a hábo­rú végleges kiiktatása az em­beriség történelméből hangsúlyozta Sarlós István, majd megállapította: A fasizmus elleni fellépés a népek akaratának kifejezé­se volt és a nemzeti összefo­gás maradandó példáit szol­gáltatta, hiszen a partizánhá­borúkban is egymás mellett harcoltak a hódítók ellen kommunisták, s az egyházi emberek, a fiatalok és az öre­gek, a férfiak és a nők. Mi magyarok az évforduló ünne­pi óráit arra használjuk fel, hogy kegyelettel tiszteleg­jünk az akkori szövetségesek hőseinek magyarországi sír­emlékei előtt. Szovjet, angol, amerikai, bolgár, francia, ju­goszláv és román katonák hantjaira helyezzük el a meg­emlékezés virágait azzal a re­ménnyel, hogy a hősök áldo­zata nem volt hiábavaló. Mert eljő a kor, amelyben a népek közötti együttműködés és ba­rátság játssza majd a nem­zetközi életben a döntő sze­repet. Nekünk az is természetes, hogy a győzelem napján első­sorban a fasizmus elleni há­ború legnagyobb terheit vál­laló és a hazánkat felszabadí­tó Szovjetunió győzelméről és küldetéséről beszéljünk. A kára, a Béke-világtanács tag­ja köszöntötte. Ezután Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának főtitkára lépett a mik­rofonhoz. világ egyetlen népének sincs joga ahhoz, hogy megfeled­kezzék arról a 20 millió szov­jet emberről, aki életét vesz­tette a fasizmus elleni hábo­rúban. Az akkor mintegy 200 milliós szovjet nép hatalmas áldozatok árán vívta ki a ka­tonai, a politikai és az erköl­csi győzelmet. Sarlós István emlékeztetett a fasizmus rémtetteire, a hír­hedt fajelméletre, az ember­semmisítő gyászos haláltábo­rokra, majd így folytatta: — A fasizmus feletti győ­zelmet követően elkezdődött a világ egészének átalakulása. Létrejöttek a szocializmus or­szágai és hozzáfogtak az új, minden korábbinál humánu­sabb társadalom felépítésé­hez. Megkezdődött a gyarma­ti rendszer felbomlása, meg­erősödtek a háború alatt el­hallgattatott vagy illegalitás­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa tagjának vezetésével csütörtök éjjel hazaérkezett Belgrádból a magyar párt- és állami kül­döttség, amely részt vett Jo- szip Broz Titónak, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­ge elnökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnökének temetésén. A delegáció tagja volt Gyenes András, a Központi Bizottság Szentágothai János akadé­mikust választották meg is­mét, ötéves megbízatással, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnökévé az Akadémia péntek délután befejeződött 140. — ezúttal tisztújító — közgyűlésén. Alelnök lett Pach Zsigmond Pál, Polinsz- ky Károly és Somos András. Az Akadémia vári kongresz- szusi termében megtartott zá­rótanácskozáson az MTA ve­zető tisztségviselőinek szemé­lyéről, az elnökség választott tagjairól titkos szavazással döntöttek, s ugyanígy tett ja­vaslatot a közgyűlés a Minisz­tertanácsnak az Akadémia fő­titkára és főtitkárhelyettesei kinevezésére. Az elnökség tagjává válasz­tották Eörsi Gyula, Fülöp Jó­zsef, Hollán Zsuzsa, Márta Ferenc, Nemecz Ernő, Pro- hászka János, Straub F. Brú­nó, Szabó Kálmán, Szőkefalvi Nagy Béla, Tétényi Pál és Űj- falussy József akadémikust. Az MTA tiszteletbeli tagjává választották Norman Ernest Borlaug-ot (USA), Nobel- békedíjas növénynemesítőt. Munkacsoportjával Mexi­kóban számos kiváló ta- vaszibúza-fajtát állított elő, s ezekből eljuttatott hazánkba is, ahol nemesítési alapanyagként hasznosították. N. E. Borlaug hét ország tu­dományos akadémiájának tiszteletbeli, illetve rendes tagja. A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem 1979-ben tisz­titkára és Halász József, ha­zánk belgrádi nagykövete. A Keleti pályaudvari foga­dáson megjelent Lázár György, a kormány elnöke, Havasi Ferenc, Korom Mi­hály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Közpónti Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Berecz János, a KB osztályvezetője, Púja Frigyes külügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint Milan Veres, a JSZSZK buda­pesti nagykövete. teletbeli doktorává választot­ta. A tisztújítást megelőző dél­előtti zárt ülésen, a tudomá­nyos élet legfontosabb kérdé­seit mélyrehatóan elemző vi­ta után, jóváhagyólag tudo­másul vették az elnökség és a főtitkár beszámolóját, és határozatot hoztak az MTA előtt álló feladatokról. A vitában — amelyet Szent­ágothai János és Márta Fe­renc összegezett, — a tudo­mányos kutatómunka, a tudo­mányirányítás és -szervezés úgyszólván minden kérdés­körét érintették. A közgyűlési határozat — amelyet egyhangúlag fogad­tak el — leszögezi, hogy az Akadémia a következő ötéves ciklusban fontos feladatának tekinti az MSZMP XII. kong­resszusán kitűzött feladatok végrehajtásában való haté­kony közreműködést. Az Aka­démia1 is az erők ésszerű összpontosítására törekszik a tudományos munkában. A kutató-fejlesztő tevékenység­nek az eddiginél célratörőbb­nek kell lennie, a tudományos intézmények és termelőüze­mek, illetve a kutatási ered­mények fölhasználásában ér­dekelt gazdasági és tudomá­nyos intézmények minél in­kább közösen határozzák meg a kutatási feladatokat, és az eredmények gyakorlati alkal­mazásában is működjenek együtt. Tárgyalásokkal oldjuk meg a vitás kérdéseket Befejeződött az MTA közgyűlése Koszorúzási ünnepség a győzelem napján A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa a fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulója al­kalmából pénteken koszorú­zási ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A koszorúzási ünnepségen megjelent: Benke Valéria, Havasi Ferenc, Korom Mi­hály, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai; Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, továbbá a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kor­mány számos tagja, politikai, gazdasági és kulturális éle­tünk sok vezető személyisége. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, és Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke; az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János, a KB első titkára és Németh Ká­roly, a KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai; a Miniszter- tanács nevében Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Poli­tikai Bizottság tagjai helyez­ték el a koszorút az emlék­mű talapzatán. A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége nagy- követségének nevében Vla­gyimir Jakovlevics Pavlov nagykövet, Valerij Leonido- vics Muszatov követ-tanácsos és Anatolij Alekszandrovics Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé helyezett el koszorút. Lázár György fogadta Cendijn Molomot Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja pénteken az Országházban fogadta Cendijn Molomot, a Mongol Népköztársaság kor­mányának elnökhelyettesét, a Mongol Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Borbándi János miniszterelnök-helyettes és Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke. Ott volt Do- nojn Purev, Mongólia buda­pesti nagykövete. (MTI) Kicsi falu a dombok között A település összesen három utcából áll. A régi, nagy házakban kényelmesen ellakhat két generáció is. (Keszőhidegkútról készült magazinunk a 4. oldalon található.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom