Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-24 / 120. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. május 24. A község területe régészeti leletekben gazdag. A jégkor végéről származik az a mammutagyar-darab, mely néhány éve került felszínre. A település neve Göre, Gyorae. Első említésével egy 1197-ben kelt oklevélben találkozunk. Ekkor a Gut-Ke- led- és a Szák-nemzetségből származó Péter fia János birtokában jegyzik fel. A XIV. században a pécsi püspökségnek is jelentős birtokai vannak itt. A török hódoltság idején a pécsi szandzsákhoz tartozott és janicsárok fosztogatásának esett áldozatul. A XVIII. század első felében újratelepült. 1940-es adatok szerint házainak száma 183, lélekszáma 807. Jelenleg 249 házban 845-en laknak. Hárman egy kocsiban Győrén az elmúlt években 9 és 14 között ingadozott a születések száma. 1976-ban 12, 1977-ben 14, 1978-ban 9, 1979-ben 11 és 1980. május 1- ig 3 újszülött látta meg a napvilágot. Bölcsőde nincs, az óvodába minden gyereket felvesznek. A csöppségekre, ha a szülőknek halaszthatatlan dolguk van vagy építkeznek, szívesen vigyáznak a nagymamák. A nagymama, a kocsmáros- né, unokáit tolja az utcán, hazafelé. így segíti a szülőket abban, hogy minél előbb új otthont teremthessenek maguknak. Bányász könyvtártulajdonos Szétválnak a családok Egy felméréskor kiderült, közel hetven olyan ház van Győrén, ahol száz kötetnél nagyobb a házikönyvtár, A legnagyobb könyvtára Deák János nyugdíjas bányásznak van. Deák János huszonhárom évig dolgozott a föld alatt vájárként. Most nyugdíjas. Bár aktív bányász korában is hódolt szenvedélyének — a könyvnek, most azonban több ideje jut arra, hogy el is olvassa azokat. — 1936-ban kezdtem gyűjtögetni a könyveket. Nem is tudom, hogy miért, csak úgy vonzódtam hozzájuk. Először csak megvettem, elolvastam, sorba raktam. Aztán, ahogy nőtt a sor, úgy nőtt az én könyvgyűjtő és könyvolvasó szenvedélyem is. A könyvtárában lexikonok, történelmi könyvek, ritka újságok bekötött példányai... — ötezer kötet van eddig a könyvtáramban. Régiek és legújabbak vegyesen. — És el is olvasta őket? — A legtöbbjét igen. Deák János egyik legújabb szerzeményével, a Ma Este című lap bekötött példányaival — Mi lesz a legújabb szerzemény? — Megrendeltem többek között Károli Gáspár Vi- zsolyi Bibliáját. Két kötetes lesz és 1800 forintba kerül. A számok beszélnek A községben az 1973-as tanácsválasztás óta bővítették, rendbehozták az orvosi rendelőt 120 ezer forintért, ötszázezerért elkészítették a vízmű tervét, felújították . .. összesen 2 638 000 forintot fordítottak a község fejlesztésére. A lakosság is alaposan kivette és kiveszi a részét a fejlesztésből. Az idei évet is számolva 1976-tól 2 438 000 forinttal. Öt év átlagában évente 572 forint értékű társadalmi munka jut a falu minden lakosára. A községben a felszabadulás óta 97 lakóház épült. Üj telekre 78, régi lakóház helyére 21 újat építettek. A legtöbb új hajlék 1979-ben épült: ekkor kilenc új lakásba költöztek be a faluban. Az új lakóházakat zömmel fiatalok építik, akik miután megnősültek, vagy férjhez- mentek, külön költöznek, de nem feledkeznek meg szüléikről. Az idén egy kissé lelassult az építkezés. Eddig három új családi ház építését kezdték meg. Házhely van bőven. Kialakítottak egy területet, ahol 38 új háznak van helye. A házhelyek négyszögölét ötven forintért mérik. Ha beépül ez a terület, akkor Győré új utcával gyarapodik. Jelenleg nyolc utcájuk van: a Kossuth, a Petőfi. a Rákóczi, a Táncsics, a Dózsa, az Árpád, a Sport és a Náray Antal utca. A Sport utca azért kapta ezt a nevet, mert itt van a sportpálya, a Náray Antal utca az 1795-ben Győrében született, a maga korában haladónak számító írónak, költőnek és műfordítónak emlékét őrzi. Mocsila A szájhagyomány szerint a mocsila azért mocsila, mert ott hajdan egy kis mocsila, (mocsaracska) volt. Azt egy forrás táplálta, s annál mosott az egész falu. Győréi szájíz szerint András Ferencné szakácsnő az óvodában. Nincs szakmunkás-bizonyítványa, de főztje ízlik annak a tizenegy idős embernek, aki az óvodából kap ebédet és ízlik az ötvenhat óvodásnak is. Győréi szájíz szerint főz. Az adag is elég. András Ferencné most kezdi tanulni a szakácsmesterséget. A falubeliek azt mondják: tud ő főzni anélkül is, de a szabály, az szabály. Egy kicsit tartanak tőle, ha leteszi a vizsgát, ő is országos szájíz szerint főz majd. Bár, tanulás ide, tanulás oda, a györei ízek a vérében vannak, nem lehet azokat országos szabványokkal sem kiűzni. Ebédosztásra várnak az idős emberek Harminc év Boros József volt tanácstaggal, a művelődési otthon vezetőjével, a kultúrház előtt találkoztunk. A művelődési ház, amelyre ráférne a tatarozás, lakodalom utáni állapotban volt. Vasárnap itt tartotta esküvőjét Nyakas Piroska és Sebestyén Lajos. Kétszáznegyven embert hívtak meg a nagy napra. Boros József ottjártunkkor kapta meg az elismerő oklevelet, a tanácsülésen, amelyen a régi tanácstagokat búcsúztatták és arról tárgyaltak: milyen a község kereskedelmi ellátása és mit kell tenni, hogy még jobb legyen. Boros József sokat tett a községért. — Átadtam a helyem egy fiatalnak. Bodony Béla lesz az utódom, ha megválasztják. A községi párttitkár és a mi utcánk lakója. Mert azt kikötöttük, hogy csak utcabelit jelölünk. Jó viszonyban vagyunk, bizonyára ő is mindent megtesz a községünkért. Segítem, amiben közszolgálat Harminc év az nagy idő... tudom, mert ugye harminc év az nagy idő. Ennyi köz- szolgálat után az ember nem tud már más lenni, mint közéleti ember. Én ezután is megteszek mindent, amit tudok á községünkért. * Diplomata és amatőr régész A népszámlálási adatok szerint a községben 102 ember rendelkezik szakmunkás- bizonyítvánnyal, ötvenheten érettségiztek és tizenheten végeztek egyetemet vagy főiskolát. Győréből sokfelé mentek a diplomások. Van köztük, aki hadbíró Pécsett, sörgyárigazgató ugyanott, tanácselnöik Tamásiban és diplomata Párizsban. Hogy milyen jó volt a tantestület Győrében — most nincs iskola, az iskolából lett az új tanácsháza, az óvoda —, mutatja azt is, hogy a tanulók közül tizenketten választották a pedagógus és öten az óvónői pályát, öten ma is Győrében élnek és Izményben vagy Győrén dolgoznak. Juhász János nem szerzett semmiféle diplomát, bányász most is, de amit szabad idejében végez, az nagy szellemi felkészültséget követel. Érdeklődését tanára, az iskola keltette fel. Ö a község régésze és történésze. Sem időt, sem fáradtságot nem kímél, amikor valami érdekes dologról hall. Azt mondja: boronálás és eső után lehet igazán leletet gyűjteni. .Évente kétszer-három- szor adódik ilyen alkalom és azt alaposan ki kell használni. Juhász János egy kőbaltát mutat Munkásőrök 1957 márciusában alakult meg Győrében a munkásőr- alegység. Alapító tagjai zömükben bányászok voltak. 1964-ben szakaszerejű állománnyá szervezték az itteni munkásőröket. A tizennyolc munkásőr közül ekkor 16 volt a bányász. Szívesen, nagy lelkesedéssel végzik a mun- kásör-feladatokat. Ezt bizonyítják az elismerések is. A bonyhádi munkásőrszázad legjobb szakasza a györei volt a következő években: 1966, 1967, 1968, 1974, 1975, 1977. A bonyhádi munkásőrszázajl legjobb raja címet: 1964-ben, 1976-ban és 1979-ben nyerték el. Országos másodihok Az önkéntes tűzoltóegyesület nagy múltra tekint vissza. És természetesen nagy eredményekre is. A felszabadulás után járási versenyeken tizenegyszer voltak első, egyszer másodikok és kétszer harmadikok. Megyei versenyen négyszer kaptak első díjat, egyszer másodikat és kétszer harmadikat. Legnagyobb sikerüket 1975. július 12-én érték el Pécsett, ahol az országrészi verseny első helyezettjeként ünepelték őket és ugyanabban az évben Cegléden, az országos versenyen ezüstérmet kaptak. Vándorzászló és oklevél 1979-ben a község a településtisztasági és környezetvédelmi versenyben első helyezést ért el. Az 1980 februári tanácsülésen adta át Péti Imre, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára az oklevelet és a vándorzászlót. — Az oklevél az marad, be- kereteztetjük — mondja Kovács István tanácselnök —, de a vándorzászló megtartásáért még sokat kell tennünk. Jelenleg három-négy helyen rakják le a község szemetét. Ezek a telepek közel vannak a községhez. Már kijelöltük az új szeméttelepet. Most azon törjük a fejünket, kevés pénzből, hogy oldhatnánk meg a szemét összegyűjtését és szervezett, intézményes elszállítását. Ezt meg kell oldanunk, mert csak így tarthatjuk meg a vándorzászlót. Győré két alkalommal is díjat nyert a településfejlesztési versenyben. 1973-ban második helyezést értek el a község lakói. Százezer forintot kaptak jutalmul és ebből korszerűsítették a közvilágítást. r— ..... I . A vándorzászló, amit meg akarnak tartani ötvenhárom higanygőzlámpát szereltek fel az utcákban, tereken. 1976-ban a harmadik helyen végeztek. A jutalmuk ekkor 200 ezer forint volt. Ebből és sok-sok társadalmi munkával alakították ki a szép, kétcsoportos napközis óvodájukat. Levágják a meggyet Nem sajtóhiba. Győrében valóban nem szedik, hanem levágják a meggyet. Mondhatnánk azt is, hogy feltalálták a györeiek, hogyan Lehet gyorsan, zúzódásmente- sen, szárastul szedni a megy- gyet. A községben gyümölcs- termelő szakcsoport működik. Tíz tagja van, öt hektáron termesztenek gyümölcsöt. 1975-ben meggyest telepítettek. A mintegy ezerkétszáz fa most fordul térmőre, jó termést ígér. Munkáskéz itt is kevés van. A meggyszedés pedig nagyon munkaigényes. Ha úgy tépkedik le a fáról — károsítják a fát is, a munka is szaporátlan. Kitalálták a következőt: a meggyfa alá négy karóra fóliát feszítenek. Felmennek a fára és ollóval elvágják a gyümölcs szárát, amely szárastul, zúzódásmen- tesen a fóliába hullik. A módszer bevált, gyors, másutt is ki lehet próbálni. Győréi magazinunkat írta Szalai János és Pordán Já- nosné. A fényképeket Kapfin- ger András készítette. Munkatársaink legközelebb, május 26-án Belecskára látogatnak. 0
