Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-09 / 133. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 133. szám. ÁRA: 1,20 Ft 1919. június 9., szombat Mai számunkból A SZEKSZÁRDI STRANDÁRAKRÓL (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT (5. old.) RTV-MÜSOR (6. old.) MENTENI, AMIT LEHET (3. old.) Jó termék - jó pénz J --------------- -----------------------> ■'*'* * •>-«' »“Vö, h atározini, amíg utol nem éri önmagát. E helyzet ki­alakulásának a legtöbb esetben az oka az, hogy az ille­tő család, valamikor, valamiért túlköltekezett, s a pénzzavarból nem a gazdálkodása átalakításával — például egy ideig szigorú takarékossággal — akar ki­lábalni, hanem kölcsönökkel, lényegében a holnapi jö­vedelemre felvett újabb és újabb előlegekkel. A népgazdaságnak nem kis gondot okoz — hogy az ilyesféle gazdálkodásra a vállalatok, gyárak háztar­tásában is akad példa. A jelenség hajszálra azonos, akár egy kölcsönökből, előlegekből élő, eladósodott vállalatot nézünk, akár egy örökösen túlköltekező háztartást, az ok is mindig ugyanaz, prolongálják, el­halasztják a hiányzó pénz előteremtését. Az utóbbi hónapokban a hazai iparban nőtt a pénzhiánnyal küszködő vállalatok száma. A gyárak gyakran késnek az egymás közötti fizetségekkel, nem fizetik ki az általában előírt 8—10 napon belül az al­katrész- és nyersanyag-szállítmányokat. E helyzet kialakulásában szerepet játszik a bank­nak az év eleje óta megváltozott magatartása is: egy­re nehezebben ad hitelt, keveset ad, rövid időre és drágábban (több kamatért) adja, mint korábban. Ezt az új helyzetet a vállalatok persze nem fogadták osz­tatlan egyetértéssel. A korábbi helyzet kényelmesebb volt: ha jöttek a számlával és nem volt „otthon” pénz, adott a bank. Most nem ad, vagy a hitelt szi­gorúbb feltételekhez köti., Azért, hogy ezzel is az ed­digi gazdálkodásuk felülvizsgálatára késztesse a vál­lalatokat. okfelé komolyan el is kezdtek gondolkodni, hogy miképp lehet feltölteni a saját pénztáru­kat, a saját keresetükből, hogy egyre ritkábban kényszerüljenek a folyó kiadások fedezésében a bankra támaszkodni, ötletet, lehetőségeket a vállalati saját pénzforrások bővítésére a vállalatok jó részénél nem nehéz találni. Jó lenne azonban, ha a kínálkozó lehetőségeket a vállalatok — legalább a maguk szá­mára — osztályoznák is. Vannak ugyanis aránylag gyorsan, ám csak rövid időre eredményt hozó megol­dások, s vannak, amelyek kiaknázásához több idő, fáradság, kényelmetlenség és munka szükséges, ám hosszabb távon és nagyobb, biztosabb jövedelmet hoz. Fontos persze, a gyors, egyszeri bevételjavulást kínáló lehetőségek kihasználása is. Ilyen például a készletek csökkentése a felesleges anyagok, alkatré- zek eladásával. Ez azonban egyszeri akció. Ott néznek messzebb­re, ahol az egész eddigi készletgazdálkodás korszerű­sítésén fáradoznak, az anyagfelhasználási normáktól kezdve a nyilvántartásig, s a szállító vállalatokkal kialakított kapcsolatokig; ahol nemcsak a jelenlegi készleteket akarják csökkenteni, hanem általában megszüntetni a készletek felhalmozódásának okait, azért, hogy jövőre ne kelljen újból készletcsökkentési kampányba fogni. Vagy pédául a rentabilitást növelő lehetőségek sokaságát kínálja a munka- és üzemszervezés javítá- »sa is. Itt is szembe kell nézni azonban azzal, hogy az intézkedések egy része egyszeri hasznot hoz, a szer­vezés fejlesztésének feladatát tehát nem lehet kipi­pálni, egy-két látványos, a jelenlegi pénzzavaron eset­len segítő intézkedéssel. t-t, ahol ma, a munkaidőnek a 25 százaléka eset­leg veszendőbe megy, nem nehéz 10—15 száza­lékos, látványos javulást elérni. Tudni kell azonban, hogy akkor még mindig marad 10 szá­zalék veszteségidő, s hogy a korszerű nemzetközi veszteségidő szintek 3—4 százalék körül mozognak. Ezek a versenytársak mutatói. Ráadásul mennél töb­bet faragnak le valahol a veszteségidőkből, annál ne­hezebb lesz újabb megtakarításokat elérni. A haté­konyság növelése pedig folyamatos feladat. Az eredményt nemcsak 79-ről 80-ra kell javítani, a hazai ipar versenyképességének növeléséért. „Pénzt kell csinálni” a következő években is, szüntelenül. És van itt még egy lényeges összefüggés. Neveze­tesen, hogy a hatékonyabb munka, a minőségi mun­ka bővítését jelenti. Az intenzív fejlesztést. Kérdés azonban, hogy ha valahol a veszteségidők lefaragása révén 10 százalékkal csökken a termékek előállítási ideje, s ezzel, ennyivel nőhet, azonos kapacitás mel­lett a termelés, akkor ez a gazdálkodásnak vajon * egyértelmű javulását jelenti-e? Tudniillik tartós és valóságos haszon ebből, általában a kapacitás jobb kihasználásából — csak akkor származik, ha ennek ' révén csak a korszerű, jól értékesíthető gyártmányok termelése növekszik. A ráfordítások csökkentéséből származó haszon ugyanis csak a jól eladható gyárt­mányok esetében váltható többletbevételre. z a vállalat halad tehát jó irányban pénzügyi helyzetének tartós megszilárdítása felé, amely elsősorban termékválasztékának korszerűsítését szorgalmazza, s csaik ezzel összefüggésben igyekszik javítani a munka, a vezetés, a készletgaz­dálkodás, a szervezettség szinvonalát. Soha el nem feledve, hogy jó pénzt csak jó termékkel kereshet. GERENCSÉR FERENC i em jo dolog a váratlan pénzzavar, hát még, ha az ilyesmi állandósul, krónikus adóssággá válik. Az ilyen háztartás állandó deficitjének rabja lesz. minden heruházását. tervét w fncria m^cf­Menteni, amit lehet — Kölcsönkombájn Dombóvárról Kultivátorozás, kapálás, lombtrágyázás, öntözés Szomjasak a halak, este legelnek a tehenek Az idős parasztemberek csak hümmögnek: azt még csak el tudnák mondani, hogy mit lehet tenni, ha csapadé­kos az idő, de hogy aszály el­len mi az orvosság?! A re­mény. No meg a kapálás, kultivátorozás, az öntözés és persze a másodvetés, amit akkor is megcsinál az ember, ha az eredés valószínűsége csupán 10—15 százalék. A termelés jelenlegi szintjén a gazdaságoknak minden lehe­tőséget ki kell használni a termés megmentésére, még­pedig úgy, hogy a költségék se emelkedjenek túlságosan. A Kapos—Koppány menti Tsz Koppány mellett lévő területét idén tavasszal el­öntötte a víz; a patakmeder televan iszappal, ideje lenne kikotorni. Ez a vízlepte terü­let mostanára fölszáradt, az itt lévő savanyúfüvet leka­szálják és silókukoricát vet­nek. Azért választották ezt a megoldást, mert a már el­vetett silót árukukoricaként akarják betakarítani. Ebben a szövetkezetben már elő­fordult, hogy a száz hektáron kisült mohar helyén ismét moharmagot vetettek, amiből újra csak nem lett semmi. Nagyobb volt a kár, mint a haszon, mégis vetettek, hisz azt előre senki sem tudhatta, hogy továbbra sem lesz csa­padék. A talaj víztartóképessége ezen a területen jó, jelenleg nincs túlságosan kiszáradva. Ennek ellenére itt sem árta­na a csapadék, főként a se­kélyen gyökerező gabonának. Ha marad a kánikula, csökött lesz a szem, megszorul, s így a kombájn sem tudja rende­sen elcsépelni. A téli fagy eddig nagyobb kárt tett a kultúrákban, mint a korai aszály. A hideg és a meleg mellett ráadásul a varjú is károsít: előfordult, hogy öt- ven-hatvan hektáron kiszed­te a kukoricát. A vetőmagot Mezurollal csávázták: öt-tíz szemet megeszik belőle a varjú, elkábul, megszelídül, s aztán messzire elkerüli a táblát. Az öntözéssel kapcsolatban úgy vélik: egy kiadós öntö­zés húsz milliméter csapadé­kot jelent, azaz négyzetmé­terenként húsz liter vizet, s a párolgási veszteség is elég jelentős. Öntözni csak azt a területet érdemes, amelyen a szükséges fordulót napra pontosan be lehet tartani, hisz a növény hozzászokik a csapadékhoz, s ha nem kapja meg időben tönkremegy. A dombóvári Alkotmány Tsz elnöke szerint, ha egy héten belül nem lesz eső, a 205 hektár szóját a Duna vi­ze sem tudja megmenteni. A kukorica egyelőre bírja a szárazságot. Napközben ugyan „furulyázik”, de azért fejlődik. A kukoricaterület 800 hektár, Eradicannal ke­zelték, ami — szemben más gyomirtó szerekkel — csa­(Folytatás a 3. oldalon) Amit itt öntöznek: az paprika Megyei NEB-ülés Tegnap délelőtt Szekszár- don ülést tartott a Tolna me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Buzogány Istvánnak, a bizottság tagjának, vizsgálat­vezetőnek előterjesztése alap­ján megtárgyalta a „Mező- gazdasági termelési rendsze­rek szervezése, működése és eredményei” című összefog­laló jelentést." A vizsgálat öt termelési rendszerrel foglal­kozott és kiterjedt 31 gazda­ságra. A bizottság elfogadta az országos szerveknek és a KSZE-nek címzett realizálá­si javaslatot. Ezután dr. Tóth Bálint, a bizottság elnöke terjesztette elő az elnöki jelentést a két ülés közt tett intézkedések­ről, a NEB-határozatok vég­rehajtásáról. Az ülés után a. bizottság a Szekszárdi Állami Gazdaság kajmádi üzemegységében üzemi bemutatón vett részt. Kádár János fogadta Bias Rácát Kádár János fogadta a kubai parlamenti küldöttséget. A képen Kádár János a küldöttség vezetőjével, Bias Kocával, a kubai nemzetgyűlés elnökével. (Képtávírónkon érkezett) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti ' Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta a Kubai Köz­társaság népi hatalom nem­zetgyűlésének küldöttségét, amely Bias Rocának, a Ku­bai Kommunista Párt Politi­kai Bizottsága tagjának, a nemzetgyűlés elnökének, az államtanács elnökhelyettesé­nek vezetésével tartózkodik hazánkban. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szin­tén pénteken, a Parlament­ben fogadta a kubai parla­menti delegációt. A szívélyes, elvtársi légkö­rű megbeszéléseken részt vett Péter János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, az országgyűlés alelnöke. Jelen volt Jósé Antonio. Tabares Del Real, a Kubai Köztársa­ság magyarországi nagykö­vete. • • Ünnepi kommunista aktíva Csepelen Pénteken ünnepi kommu­nista aktíván tűzték a Csepel Vas- és Fémművek vörös­kék zászlajára az Októberi Forradalom Érdemrendet, azt a magas szovjet kitüntetést, amelyet Leonyid Brezsnyev budapesti látogatása során, a napokban nyújtott át a cse­peli kollektíva képviselőinek. A Csepel Művek valamennyi dolgozója örömmel és lelke­sedéssel fogadta a magas el­ismerést, s egyben ígéretet tettek: tovább folytatják a megkezdett utat, ápolják a munkásmozgalmi hagyomá­nyokat, erősítik a két nép ba­rátságát, továbbfejlesztik a csepeli gyárak és szovjet partnervállalataik gyümöl­csöző kapcsolatát. A csepeli kommunista ak­tíván részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. A varróüzem A budapesti Csöpi Női és Gyermekruhakészítő Ipari Szö­vetkezet bikácsi részlegében 1972-ben 35 asszony és lány kezdte el a munkát. Azóta a létszám a duplájára növe­kedett. Hogy szeretnek itt dolgozni, azt bizonyítja, hogy az alapító tagok közül még huszonötén jelenleg is az üzemben vannak. Ottjártunkkor női ruhákat készítettek, amit majd a Szovjetunióba szállítanak. Bikácsi magazi­nunk a 4. oldalon található. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom