Tolna Megyei Népújság, 1979. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-01 / 126. szám

1979. június 1. NDK pártkiildöttség megyénkben A Német Szocialista Egy­ségpánt küldöttsége, amely az MSZMP Központi Bizott­ságának vendégeként tartóz­kodik hazáinkban — me­gyénkbe llátogatott. Dr. Gyugyi János, a megyei. pártbizottság titkára és Schiller János, a Magyar Viltamosipari Tröszt vezér- igazgatója Pakson fogadta a küldöttség vezetőjét, Gerhard 7Kautenhahn-t, a NSZEP Központi Bizottságának osz­tályvezetőjét és tagjait: Manfred Schole-t, a Rostock megyei pártbizottság'' gazda­ságpolitikai titkárát, Chris­tian Hiecké-t a közpon­ti bizottság alosztály- vezetőjét, Werner Muck- ot és Klaus Naumannt, a központi bizottság mun­katársát, valamint Hasso Eisemann-it, az NDK buda­pesti nagykövetségének má­sodtitkárát. A küldöttség megtekintette az atomerőmű-építkezést, majd Hegedűs György, a be­ruházás pártbizottságának titkára és Szabó József, a Paksi Atomerőmű Vállalat igazgatóhelyettese tájékoz­tatta őket a beruházásról. Ezután Szekszárdra látoga­tott a küldöttség. Itt a me­gyei pártbizottságon dr. Gyugyi János tájékoztatta őket a megye gazdasági, po­litikai helyzetéről, eredmé­nyeiről, terveiről, majd a MEZŐGÉP Vállalathoz láto­gattak, ahol Zsigovits Ferenc igazgató mutatta be az üze­met. Délután városnézéssel fejeződött be a Német Szo­cialista Egységpárt küldött­ségének Tolna megyei láto­gatása. Vb-ülés Dombóváron Parkok - zöldterületek - környezetvédelem (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Két igen fontos kérdést tűzött napirendjére a dom­bóvári Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Először Kovács József igazgató be­számolóját hallgatják meg a városi tanács költségvetési üzemének zöldterület-gazdál­kodásáról, a parkfenntartás helyzetéről és a parkfenntar­tás tennivalóiról. Ezt köve­tően Csillag László a műsza­ki osztály vezetője adott számot a város és város kör­nyék környezetvédelmi ered­ményeiről és időszerű fel­adatairól. Mielőtt az ülésre sor került volna — az előre kiadott írásos anyag ismeretében — a testület tagjai körutat tet­tek a városban és megtekin­tették a zöldterületeket (par­kokat, játszótereket), hogy személyes benyomások bir­tokában tárgyalhassák a na­pirendet. Dombóváron ösz- szesen 806 ezer négyzetmé­ter közpark van, a parkerdők és a virágosított utcák kivé­telével. A belterjesen gondo­zott parkterület 1970 óta mintegy megháromszorozó­dott és örvendetes, hogy a terület növekedésével párhu­zamosan emelkedett a minő­ségi színvonal is. A városi kertészet saját telepén haj­tatja a parkokba szükséges egynyári virágpalántákat és sövényanyagot. A 45 főt foglalkoztató kertészeti ágazat a dolgozók lelkiismeretes, szorgalmas munkája révén jó eredményt ért el a zöldterületek gon­dozásában. A környezetvé­delmi tevékenységről a vég­rehajtó bizottság megállapí­totta, hogy a műszaki osz­tály eleget tesz feladatainak és hosszabb távon tervezi a környezetvédelmet. Szüksé­ges azonban tovább fokozni a légszennyező üzemek (pl. UNIÓ Ipari Szövetkezet, stb.) felelősségrevonását és szük­ség szerinti bírságolását. A jelenleg kivetett bírságok ugyanis nem késztetik a lég- szennyezőket arra, hogy jobban vigyázzanak a város levegőjének tisztaságára. MAGYARSZÉKI ENDRE A legfőbb ügyész helyettese megyénkben Tegnap megyénkbe láto­gatott dr. Nyíri Sándor. a legfőbb ügyész helyettese. A megyei főügyészségen aktuá­lis jogpolitikai kérdésekről tájékoztatta az ügyészség dolgozóit. Egyúttal átadta a legfőbb ügyész okiratát dr. Sólyom Bódognak, osztály­vezető ügyésszé történt ki­nevezése alkalmával. A legfőbb ügyész helyette­se délután a megye neveze­tességeivel ismerkedett. Csendes falu az akácerdők árnyékában Úgy elbújik a község a ha­talmas dió- és egyáb fák ár­nyékában, mintha rejtegetni- valója lenne. Pedig ugyan­csak nincs, szorgos nép lak­ja. A szorgalomnak megvan a gyümölcse is, a szövetke­zetben tavaly a megyei vi­szonylatban is kiemelkedő volt a tagság jövedelme, a szépen rendben 'tartott há­zak, porták tisztes jólétről tanúskodnak. Ugyanerről a boltók forgalma is. A lakosság lélekszáma fogy. Elég gyors tempóban. 1975-ben 692 diósberényit ír­tak össze, ma számuk kerek kilencvennel kevesebb, ök elköltöztök Gyönkre, Hő- gyészre, Szekszárdra. Ta­valy egyetlen új ház épült, de sokat tataroztak. Üres házak is vannak a község­ben. Olcsón eladók, egészen jó állapotban lévő két szoba- konyhás házat már harminc­ezerért lehet kapni. Az orvos hetenkint kétszer jár, az autóbusz-közlekedés kitűnő. Vezetékes víz nincs, az ásott kutak felének a vize kólibacilust tartalmaz. A tanács megszűnt, a pe­dagógusok közül ketten ma­radtak — ők is csak egyelőre — helyben. Az összevonások következtében, ibár annak előnyeit senki sem vitatja, kissé elárvult a falu. Nosz­talgiájuk van? Minek ta­gadjuk, igen, Valahogy, ki­mondva és kimondatlanul, úgy érzik az itt élő emberek, számottevő fejlődést már nem várhatnak. Ennek ellenére a hangulat nem rossz, a határban szor­gosan dolgoznak, a diósbe- rényi kőművesek többségé­vel elégedettek a TÁÉV-nél és a TÓTÉV-inéi, akik a gyönki MEZÖGÉP-nél, vagy az ugyancsak gyönki „Ele­ganciádnál dolgoznak, sem hoznak szégyent a falura. A falu éli csendes életét. (Diósberényi magazinunk lapunk holnapi számában jelenik meg.) Atomerőmű-építkezés Száz tonna a levegőben Meggyorsultak az események Pakson az atomerőműnél. A május másodikán beve­zetett folyamatos munkarend lehetővé teszi, hogy az igen kis területen elhelyezkedő erő­műre több munkáskezet tudjanak küldeni. Alig két hete számoltunk be, hogy meg­kezdték a turbinaszerelést, illetve a négy turbina közül az első összeállítását. Akkor a 26 ezer hűtőcső befűzését végezték és fo­lyamatosan készítették elő a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat szakemberei az alkatrésze­ket. Az első gépegységnél csütörtökön, előze­tes próbák után, beemelték a közel száz­tonnás alkatrészt, a turbina alacsony nyo­mású házának álsó részét. A berendezést’ a korábban átadott 125 tonnás teherbírású híddaru emelte a helyére az előzetes tervek alapján. A most helyére került turbina gépháztestben helyezkedik el a belső ház, az állólapátok és a forgórész egyik fele, majd erre kerül a felső ház. Ugyanezen a napon került sor a szerelő­téren egy ötventonnás híddaru próbaüzemé­re. A szerelötéren már átadtak egy 10 ton­násat és még szerelés alatt áll egy 30 ton­nás híddaru. A több mint 700 méteres sín­pályán dolgozó daruk átadása után a sze­relőtér emelőberendezései a további mun­kákhoz elegendőnek bizonyulnak. A csütörtökön „vizsgáztatott” daru Hol­landiából érkezett és az ERBE szerelői ál­lították be. hj—gk Az MMG Automatika Művekben az olaj- és a gázipar ré­szére korszerű mérő- és szabályozóberendezéseket is gyár­tanak. A gyár termékeinek mintegy huszonöt százalékát az élet- és a vagyonbiztonság szempontjából igen fontos gyártmányok teszik ki, melyeket darabonként szigorúan ellenőriznek. A képen: szerelik a robbanásbiztos szint­mérő berendezéseket. (MTI fotó — Hadas János felvétele — KS) Vizsgázik az 50 tonnás Száz tonna a levegőben. Még pár perc és a turbina alacsony nyomású házának alsó része végleges helyére kerül. NÉPÚJSÁG 3 Lelkes hallgatója vagyok a Kossuth adón időről időre el­hangzó Kettesben című riportműsornak. Az eddig bemutatot­tak tevékenykedjenek bár társadalmi életünk legkülönbözőbb területein, nagy, közös szenvedélyük a munka, vagy ahogy egyikük fogalmazta, a Dolog. Ezért választják a konformizmus jótékony „mindenki-cimborasága” helyett az alkotni akarás szenvedélyét, sokszor „dühös hevét”. Szeretik a munkájukat, 10—20—30 év után is elsősorban erről beszélnek, küzdelmeik fő színtere, örömeik fő forrása a Dolog. Ilyen emberrel talál­koztam és megragadott a lendülete, jókedvű szorgalma, dühös türelmetlensége. Váratlan volt, pedig jó előre figyelmeztettek: nála nem lehet késni. Ha előadást tart, kiküldi a későn jövőket és „rá­megy”, ha valaki nem figyel. Gyakorlott tanfolyami hallgató vagyok, sok mondást ismerek: nem kell olyan komolyan venni, nem eszik azt olyan forrón — és tényleg nem esszük olyan forrón, sem tanfolyamon, sem másutt. Itt azonban forrón ettük! Szombaton, vasárnap és hétfőn volt a tanfolyam. Igen, vasárnap is és pontosan reggel 7 órakor kezdődött. Előadónk volt a legelső és az az 50 ember megérezte, hogy így is lehet, ás ez más, mint ahogy megszoktuk. Szenvedélyesen magyaráz­ta, mutatta a közlekedés szabályait, technikai eszközök soka­ságával (melyeket pontosan előkészítettek, jól működtek) hozzáértéssel. Az egészben az volt a nagyszerű, hogy nem volt benne semmi különleges. Munka volt: szakszerű, pontos, fe­gyelmezett és mindezek mellett örömteli. Bármilyen furcsán hangzik, de a kedv, a hév azt igazolta, hogy előadónk a vizsa előtt ideges volt és talán sápadt is. Pedig nem volt rizikója mondhatnánk, de nem mondhatjuk, mert nem volt mindegy neki, hogy 50-egynéhány hallgatójából —, akik a saját pénzükön beiratkoztak a gépkocsivezetői tan­folyamra — hány vizsgázik sikeresen. Pedig az is valószínű, hogy mindehhez nem kapcsolódott külön anyagi érdek. Fegyelmezetten dolgozott, fegyelmet követelt és teremtett maga körül, olyan fegyelmet, melytől lassan-lassan elszokunk. Segítő munkatársai 20 év körüli fiatalemberek, akik pontosan, összeszokottan dolgoznak vele. Megszokták, megtanulták: ve­títenek, teszteket értékelnek az előadások alatt, s ahogy meg­szakad az előadás, percre készek és osztják a lapokat, aztán kezdik elölről. Mesélem ismerőseimnek ezt a munkatempót és -módszert, meghatározhatatlan hangsúly a szavaikban: igen, tényleg. De hát ez az ember ennek él. Mintha sajnálnák, mintha irigyel­nék, mintha azt mondanák, könnyű neki. Csak azt nem mond­ják, hogy igen. így is lehet, így kell dolgozni. Vagy mégis? Bízom benne, hogy túl a sikeres vizsgán, a közúti közlekedés szabályain kívül jó néhányan mást is tanultunk, a szakmai tudás és lelkiismeretesség tiszteletét, a jól végzett munka örö­mét és becsületét is. 1979. május 5—6—7-én koncentrált KRESZ-oktatás volt megyénk egyik városa MHSZ-szervezeténél, a tanfolyamon 54 hallgató vett részt. Az első felmérésen a hallgatók 96 százaléka sikertelen tesztet írt. A koncentrált oktatás után a tanulók 64 százaléka eredményes vizsgát tett. Az oktatás előadója: Tárnok Géza volt. SÓS CSABA Összesen: 2223 hektár Kicsi az öntözhető terület A megye adottságaihoz ké­pest kicsi az öntözésre be­rendezett terület: összesen 2223 hektár, amely a szán­tóterületnek csupán 1,36 szá­zalékát teszi ki. Az öntözés területén az elmúlt három évben lényeges változás nem történt. A megyei pártbizott­ság, amikor az elmúlt év no­vemberében áttekintette a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar fejlődését, helyze­tét, és az V. öitéves terv időarányos teljesítését, fel­adattervében többek között kitért arra, hogy a szövet­kezeteik, állami és érdekkép­viseleti szervek az eddiginél nagyobb figyelmet fordítsa­nak a vízrendezési és öntö­zésfejlesztési feladatok elő­készítésére és végrehajtására. Ennek szükségességét egyetlen mezőgazdasági szak­embernek sem keli magya­rázni. Példa erre a bátaszé- ki Búzakalász szövetkezet, ahol kritikusan értékelték a zöldségtermesztés múlt évi munkáját. Tudniillik a ker­tészeti ágazat az elmúlt év­ben nem itudta a tervét tel­jesíteni: a kétmillió 285 ezer forintos tervvel szemben csupán egymillió ötszázti- zenötezer forint realizálódott. Jelentős volt a kiesés zöld­babból és szamócából. Egyik kultúrát sem tudták öntözni, a csatorna erős vízszennye­zettsége miatt; ugyanakkor igen száraz volt az időjárás. A kisebb területű vegyes- zöldség-kertészet — amelyet tudtak öntözni —, hozta a tervét. Biztonsági berendezések

Next

/
Oldalképek
Tartalom