Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

1979. május 27. Képújság 13 NEMZETKÖZI GYERMEKÉV 1979 BAYER BÉLA: Regölő Hej regő rejtem csillag-gyöngyre leltem, nyakam köré fűltem a hajamba tűztem. Amikor Feri bácsi az óra végén megkérdezte, van-e valakinek mondanivalója, az utolsó pádból Jóska jelentke­zett: — Tegnap este egy kuvikot láttam a kéményünkön — mesélte. — Még elég világos volt, jól lehetett látni. Én tudom, hogy a baglyok mind hasz­nos. védett madarak, de a nagymamám szörnyen meg­ijedt és azt mondta, hogy a halálmadár ült a kémé­nyünkre. Azt szeretném meg­kérdezni, miért hívják ezt a kis baglyot halálmadárnak? Feri bácsi elmosolyodott, de azután komoly hangon szó­lalt meg: — Igazad van, Jóska, a ku­vik: hasznos egér- és bogár­pusztító és az égvilágon sem­mi köze az elmúláshoz. An­nak pedig, hogy hogyan ra­gadt rá ez a nem éppen hí­zelgő elnevezés, igen egysze­rű magyarázata van. Feri bácsi az órájára né­zett és amikor látta, hogy még öt perc van hátra a ki­csengetésig, folytatta: — A kuvik nem vándorol; egész évben nálunk van és tavasztól őszig elsősorban kü­lönböző nagyobb bogarakkal. lepkékkel él. Azt pedig biz­tosan ti is észrevettétek már, hogy ezek az állatok meny­nyire vonzódnak a fényfor­ráshoz, egész éjszaka ott ke­ringenek az ívlámpák körül vagy éppen a világos ablak előtt. Régen, amikor villany, különösen faluhelyen, még nemigen volt és az emberek petróleumlámpákkal világí­tottak, késő este csak azok­ban az ablakokban maradt fény, ahol nagybeteg feküdt, aki mellett egész éjjel égett a lámpa. A kuvik pedig már a fénytől odacsalogatott rovarok után érkezett az ablak kö­zelébe. Ha azután kuvikolt is ott néhányat, a beteg pedig véletlenül éppen azon az éj­szakán hunyta le a szemét örökre, senki sem moshatta le többé szegény kis bagolyról, hogy ő volt a közelgő halál előhírnöke. — Pedig csak a lepkékre lesett az ablak előtt! — koty- tyantotta közbe Jóska. — Úgy van — bólogatott Feri bácsi, — de sajnos a ba­bonás embereknek ez is elég volt. Nagyon sok kuvikot el is pusztítottak akkoriban és mint „halálmadár”-nak gya­kori üldözésben volt része. A" folyosón megszólalt az óra végét jelző csengő. A gye­rekek csomagolni kezdtek. Papírcsörgéssel, csoszogással telt meg az osztály. — Talán megtelepszik ná­lunk — súgta Jóska a szom­szédjának. — A kertünk sar­kában van egy öreg, odvas diófa, az biztosan tetszeni fog neki. A nagymamámnak meg elmondom majd, amit Feri bácsitól hallottam — folytat­ta — és akkor talán már ő sem fog haragudni a kuvi- kokra. (Sch) Hírneves emberek nevezetes fái Hej regő rejteni tarisznyámba tettem, ottan őrizgettem el nem veszejtettem. Fénye nekem játszott, szememben cikázott, másnak nem mutattam magam mulattattam. De egy sűrű éjen kertünk rejtekében bársony égnek adtam ékeskedjék abban. kacagjon a holdra, — hej rege rajta. Egyidős a mammutokkal A Jakut SZSZK geológiai intézetének munkatársai a fagyott földben egy épségben maradt lovat találtak. A le­letet 36 000 évesre becsülik. Ez az állat tehát akkor élt, amikor a mammutok. Test- felépítése sokban emlékeztet a mai jakut ló felépítésére. A kis Évi felosont a pad­lásra és ott a régi utazóko­sárban sok-sok érdekes do­logra lelt. Volt ott nagyma­ma rézdarálójától kezdve gyerekjáték, bababútor és számtalan izgalmas „lelet”. Aminek legjobban megörült, az egy öreg mesekönyv volt, Az archimedesi csavar Az archimedesi csavart — ezt az egyszerű, de szellemes vízemelő gépet — az időszá­mításunk előtti III. század­ban találták fel. Azt lehetne gondolni, hogy manapság, amikor igen sokféle szivaty- tyúrendszer létezik, ez az ősi találmány semmire sem lehet alkalmas. Pedig nem így van. Az archimedesi csavar fel tudja emelni az iszappal erő­sen szennyezett vizet, amely a modern szivattyúk szelepeit eltörni és dugattyúik vagy la­pátjaik gyors elhasználódásá­hoz vezet. London környékén például egy archimedesi csavarokból álló rendszer működik. Ez olyan mocsaras területről szi­vattyúzza el a vizet, ahol sú­lyos épületeket emeltek. A vi­zet állandóan szivattyúzni kell, hogy az alapzatok szi­lárdan álljanak. megsárgult lapokkal. Belül jól olvasható volt minden oldal, de a címlapon szereplő két felirat betűiből csak töredé­kek maradtak, a többi telje­sen megfakult. Évike is csak hosszas fejtörés után jött rá, mi tulajdonképpen a két köz­ismert mese címe. Vajon ti is meg tudjátok mondani? DÖMSÖDTÖL Farkasgye­pűig jó néhány évszázados tölgy, bükk vagy más fama­tuzsálemről tartja a néphit, hogy Petőfi Sándornak is enyhet adott koronája. Nagy- ar mellett, ott, ahol a kis Túr siet a' Tiszába, a part közelében díszük az az öreg mocsári tölgyfa, amelynek árnyékában egyik legszebb költeményét. A Tiszát írta a költő. A védetté nyilvánított fa koronáin 30 méter átmé­rőjű. Mezőberényben viszont szintén egy vén tölgvet tar­tanak számon Petőfi fájaként. Iharkút mellett, az Asztal- völgvben is áll egv Petőfi fá­iénak nevezett 5 méter kör­méretű. hatalmas bükk. Far­kasgyepű mellett idős. kere­ken 200 éves bükkös áll. A magányosan álló. lesnagvobb példányt Petőfi-emlékfaként emlegetik. Arany emlékét a Margit­szigeten őrzik a tölgvek. Nagy költőnk a múlt század hetvenes-nvolcvanas éveiben tanyázott szívesen a ..tölgvek alatt”, s itt írta öregkori re­mekműveinek ió részét. A rá- tóti arborétum közelében még ma is 12 tölgyfa él abból a tizenháromból, amelyet Vö­rösmarty ültetett az aradi vértanúk emlékére. A költő emlékhársa Pincehelyen ta­lálható. íróink közül Csesztvén, a Cserhát oldalában egv vén hars Madách emlékfáia. s ugyancsak a Cserhát őrzi a Mikszáth-emlékfát Mohorán. a volt Mauks-féle gyógyszer- tár kertjében. A nagy koro- nájú bokrétafa Mikszáth apó­sának telkét díszítette. Mó­ricz Zsigmond leányfalui kú­riájának kertjében áll az író kedvenc diófája, amelynek kedvéért Móricz Leányfalun megtelepedett. A történeti személyiségek közül is sokat kapcsol a ha­gyomány egy-egy híres fá­hoz. Hédervár kastélykertjé­ben áll a monda szerinti Kont-fa. Az évszázados fehér­nyár természetesen még nem élhetett Kont idejében, de a nép mégis tartja, hogy a „ke­mény vitéz” alatta beszélte meg összeesküvő társaival ki­rályellenes terveit... Kismaroson, a Morga-pa- tak mellett álló hatalmas ko­ronájú tölgy Mátyás király fája. Diósgyőr mellett. Kék­mezőn szintén egy tölgyfa vi­seli évszázadok óta a Mátyás- emlékfa elnevezést. Mátyás­tölgy díszük Tiszaigaron is. Ez a faóriás volt a tiszai ha­jósok útmutatója mindaddig, amíg a folyószabályozás el nem vitte mellőle a Tiszát. Galgahévíz tanácsházának udvarán áll három vén bok­rétafa. ezeket Rákóczi-fa né­ven ismerik: a romhányi csa­ta előtt itt tanácskozott Rá­kóczi Ferenc a generálisai­val. Rákóczi-tölgy virul Or­dason, Ménfőcsanakon pedig egy 7 méter törzskörméretű szilfát hoztak kapcsolatba a fejedelem emlékével. Süttő főterét díszíti egy hét méter körméretű Rákóczi-hárs. Ba- latonakarattyán magaslott a híres Rákóczi-szil, amely alatt Rákóczi megpihent és itt hirdette ki az ország „aka- rattyát”. Innen származtatja a népetimológia a falu elne­vezését. A reformkor és a szabad­ságharc korának nagyjai sem szűkölködnek emlékfában. Kossuth Lajos-emlékfák van­nak Ikerváron, Nyáregyhá­zán, Zalabéren és egy idős szőlőtő őrzi emlékét Nyíregy­házán. Ez utóbbit Kossuth Lajos küldte Olaszországból egy itthon élő hívének, Kál- lay Ákosnak. Ikerváron Batthyány-emlékfa is dísz­ük. A Széchenyiek nevét őr­zi Nagycenken az a két kilo­méter hosszú kettős hársfasor, amely a Széchenyi-kastélyt köti össze a család mauzóleu­mával. Az öreg hársakból még kereken 350 áll ellen a múló időnek. HÁROM fiatalon is neves fája is van hazánknak. Eze­ket Balatonfüreden találjuk. Az egyik Rabindranath Ta­gore emlékfája. A nagy in­diai költő Füreden kezeltette magát és felgyógyulása em­lékére 1926-ban hársfát ülte­tett a parkban. 1961-ben Fü­reden járt Salvatora Quasi­modo Nobel-díjas olasz költő, aki ugyancsak ültetett egy emlékhársat nem messze Ta­gore fájától. A harmadik ne­vezetes emlékhársat 1966-ban Alekszej Leonov szovjet űr­hajós tette a szép füredi park földjébe. ILKkRW uc,rKc;Ru7pA ejpszojmidiSQ euon Japunx : sajfajSan; Évike meséskönyve Vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 8.29: A Nyitnikék postája. 8.58: Zenés reklámturmix. 9.03: Ol­vastam egy novellát. 9.50: Ver­sek. 10.03: Útközben. 10.08: Gyermek reggeltől — gyermek estig. 11.10: Gerster: Vidám ze­ne öt fúvóshangszerre. 11.20: A zeneirodalom remekműveiből. 12.54: Rázós úton. Bajor Nagy Ernő írása. 13.04: A vezénylő­pálca mágusai. 14.04: Gondolat­jel. 15.14: Ankarai levél. 15.24: Népdalkörök országszerte. 15.44: Opera-művészlemezek. 16.19: Kemény Zsigmond: A rajongók. 17.10: Külpolitikai klub. 17.40: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének zenekara játszik. 18.15: Hol volt. hol nem volt... 18.45: Diákkönyvtár hang­szalagon. 19.51: Kincses Veroni­ka és Melis György felvételei­ből. 20.11: Leonard Bernstein zongorázik. 21.24: A világ ,.má­sik” fele ni. 22.20: A dzsessz világa. 23.20: Világhírű előadó- művészek felvételeiből. 0.10: A Montserrati kórus felvételeiből­PETŐFI RÁDIÓ 8.30: Szívesen hallgattuk. 10.00: Szivárvány. 12.00: Jó ebéd­hez szól a nóta. 12.57: De­csényi János: Kati dalai — európai népdalok. 13.10: Kópé kakas királysága. Rádió­játék. 14.05: Zeller operettdalai­ból. 14.33: Táskarádió. 15.30: Je­lenidőben. 16.00: Híres zeneka­rok albuma. 16.35: Sanzonok. 17.00: ötórai tea. 18.00: Ha még nem tudná... 18.33: Magyar gyermekjátékdalok. 18.45: Pop. műhely. 20.00: Mikrofon előtt az irodalmi szerkesztő. 20.10: Olasz dalok. 20.33: Rövidfilmek feszti­válja Miskolcon. 20.53: Urbán Katalin és Takács Béla nótákat énekel. 21.30: Magnósok fteve­lem! 22.15: Offenbach operett­jeiből. 23.10: Könnyűzene. m. MŰSOR 8.05: Donizetti: Don Pasauale, Háromfelvonásos opera 10.10: Uj Zenei Újság. 11.09: Popzene sztereóban. 12.10: Égtájak. 13 04: Népdalaink világa. 13.40: Kis magvar néprajz. 13.45: Hangfel­vételek felsőfokon. 14.38: Világ­színház. 16.16: A Gächingi ka­marakórus énekel. 16.42: A St. Martin-in-the Fields-i kamara- zenekar játszik. 18.20: Kapcsol­juk a 6-os stúdiót. Közben: kb. 18.45: A magyar széppróza századai. 19.38: A Nyugat lá­nya. Részletek. 20.24: Slágerlis­ta. 20.59: A Kísérleti Stúdió be­mutatója... 21.44: Zenekari mu­zsika. 23.02: Magyar zeneszer­zők. PÉCSI RÁDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Együtt a gyerekekkel — reggeltől estig a gyermeknapon! 18.20: Szerb­; horvát nyelvű műsor. A hét he­tedik napja. Zenés vasárnapi magazin. 19.05: Német nyelvű műsor. Vasárnapi jegyzetünk. — Neue Zeitung-előzetes. — Vi­dám történet nyelvjárásban. 19.50: Sporthírek. 20.00: ,,Gruss und Kuss” Rádió Budapest ze­nés riport-, üzenet- és kíván­ságműsora külföldi és hazái németek számára. A műsort szerkeszti és vezeti: Hambuch Géza és Hartmann Helga. 21.00: Műsorzárás. MAGYAR TV 8.05: Tévétorna. (Ism.) (Szí­nes). 8.10: Mindenki iskolája. 9.15: Óvodások filmműsora. 9.35: Játsszunk együtt! Ripka. 9.45: Színország. Sólyom Kati műso­ra óvodásoknak és kisiskolások­nak. (Színes). 10.05: A hetedik kontinens ékszeréi. NS7K film­sorozat. XIII ;8. (Színes). 10.30: Romantika és klasszicizmus küz­delme. Angol képzőművészeti filmsorozat. XV/7. (Színes). 10.55: Hírek. 11.00: Köljtők ha­zája. Zenés irodalmi műsor. 12.40: Reklámműsor. 14.05: A hugenották kincse. Francia té­véfilmsorozat. V'4. (Színes). 15.25: Pest. meg vében kérték. A tv kívánságműsora. 17.25: Peklám­műsor. 17.30: Műsorainkat ajánl­juk. 17.55: Lehet egv kérdéssel több? 18.25: Reklámműsor. 18 35: A Közönségszolgálat, tájékozta­tója. 18.40: Esti mese. (Színes). 18.50: Tévétorna. (Színes). 19.00: A HÉT. (Színes). 20.00: Hírek. 20.05: Tisztes honpolgárok. Olasz film. (Színes). (16 éven felü­lieknek!) 21.55: Telesport. (Szí­nes). Kb. 23.45: Hírek. JUGOSZLÁV TV 9.00: Barázda — faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyelven. 10.00: A mágnes — gyermekműsor. 10.30: Miki egér csapata — gyermekműsor. 11.00: Népi muzsika. 11.30: Földműve­lőknek. 12.30: A tudás — va­gyon. 13.40: A nézőik és a tv. 14.10i: Jakub — csehszlovák film gyermekeknek. 15.30: Vasárnap délután. 19.15: Rajzfilm. 20.00: Tale — tv-játéksorozat. 21.00: Utazások. 21.50: Szórakoztató zene. 22.05: Sportszemle. n. MŰSOR 14.10: Monte-Carlo: Autóverse­nyek 16.45: Vízilabda: Jadran (Hercegnovi) —Partizán (közv.). F7.40: ökölvívás: Pristina—Top­l%aniin (felvételről). 18.40: Jugo­szláv kiállítás Pekingben. Riport. 18.55: F. Schubert: Fantázia — zenei műsor. 20.00: Rómeói láto­gatás — dokumentumműsor. 20.45: Huszonnégy óra. 21.05: A hét filmje. A rőtszakáliú — ja­pán film. Hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Nóták. 9.00: Versek. 9.10: A hét zenemüve. 9.40: Hatéves lett a gyerek. 10.05: Nyitnikék. 10.35: Zenekari muzsika. 11.14: Régi magyar mulatságok. 11.34: Pillangó. Móricz Zsigmond regé­nye. IV. (Ism.) 12.35: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 12.50: Zenei érdekességek. 14.24: Uj bor ide­jén. 14.39: Honthy Hanna énekel. 15.10: Kórusainknak ajánljuk. 15.29: Hívogató. 16.05: Béres Ja­nos népi kamaraegyüttese ját­szik. 17.10: Eileen Farrel énekel. 17.35: A Pamir árnyékában. IV. 18.12: Hol volt, hol nem volt... 19.20: Szép versek 1978. 20.14: Szí­nes népi muzsika. 21.00: Fehéren — feketén 8. szám. 22.15: Tudó­sítás az országos öttusa bajnok­ságról. 22.20: Tíz perc külpoliti­ka. 22.30: Zenekari muzsika. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RADIÖ 8.05: Richard Tauber operettfel­vételeiből. 8.33: Indiutök, táncok fúvószenekarra. 9.00: Slágermú­zeum. 9.50: Erőiéiben. 10.00: Ze- nedélelőtt. 12.00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 12.33: Kis magyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.25: Napközben a nap­köziben. Riport. 14.00: Kettőtől ötig. 17.00: Mennyibe kerül a rendetlenség? 17.30: ötödik se­besség. 18.33: Zeneközelbem. 19.26: Az európai popzene csillagai. 20.00: Mi lett volna... ha nem esik Newton fejére az alma? 20.33: A „Valahol Európában”-tól a telefonkönyvig. 21.10: Sok „kis éji zene”. 22.04: Boross Lajos népi zenekara játszik. 22.30: Deák Tamás szerzeményeiből. 23.15: Operettrészletek. ni. MŰSOR 8.08: Nagy mesterek kamara­zenéjéből. 9.10: Felicia Weathers és Martti Tál vela énekel. 9.50: Dzsesszt elvételekből. 10.05: Gon­dolatjel. (Ism.) 11.05: Vivaldi: Tizenkét hegedűverseny. Op. 4. „La Stravaganza”. 13.07: A ha­ramiák. Részletek. 14.00: Spar­tacus. Raffaelo Giovagnol regé­nye. III. 15.08: Romantikus ka­marazene. 16.30: Huszonöt perc beat. 10.55: Zenekari muzsika. 18.13: A Zsebrádlószínház bemu­tatója. 18.45: Fekete Afrika ze­néjéből. (Isim.) 19.05: Moldován Stefánia és Gregor József éne­kel. 19.40: Hangverseny. Közben: Kb. 20.25: Esti látogatás. (Ism.) Kb. 21.45: Láttuk, hallottuk. (Isim.) Kb. 22.10: Madrigálok. 22.30: Lengyel művészek opera­felvételeiből. 23.00: A hét zene­műve. PÉCSI RADIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Közlekedési őrjárat. A Baranya megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács és a Pécsi Stúdió közös műsora. Szerkesztő riporter: Somogyvá­ri Valéra. 18.00: Dél-dunántúli híradó. 18j15: Zenés percek. 18.30: Szerb-horvát nyelvű mű­sor. Baranya műemlékei. IH. rész. — Isimért kórusok énekel­nek. — Hírek. — Mohácsi tudó­sítónk, Mándity Zsivko jelenti. — Komponált népdalok. 19.00: Német nyelvű műsor. Hétfői magazin: Hírek. — Németek közt Pillscsabán. — Újdonságok innen-onnan. 19.30: Műsorzárás. JUGOSZLÁV TV 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Történetek Hüvelyk Matyi­ről. — Gyermekműsor. 18.00: Mí­toszok és legendák. 18.15: Mű­velődési adás. .18.45: Pódium. — Ifjúsági műsor. 19.16: Rajzfilm. 20.00: J. Povse: Jolanda. — Tv- dráma. 20.50: Kiválasztott pilla­nat. 20.55: Találkozások. 21.55: Zeneszerzők — harcosok. II. MŰSOR 17.30: Dokumentumfilm. 18.45: Válogatás. 20.30: Tapasztalatok. 21.08: Huszonnégy óra. 21.15: Há­zi mozi: Asszony a tóban — Amerikai film. CSORNA BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom