Tolna Megyei Népújság, 1979. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-23 / 118. szám

2 Képújság 1979. május 23. Rhodesia és a NATO Vance londoni tárgyalásai Vance amerikai külügy­miniszter hétfőn összesen öt óra hosszat tárgyalt brit kol­légájával, Lord Carrington- nal. Az amerikai külügyminisz­ter környezetéből származó értesülés szerint Vance-nek sikerült meggyőznie brit tár­gyalópartnereit arról, hogy Salisbury új, névleg a fekete többséget képviselő kormá­nyának túl gyors elismerése elzárná az utat minden kompromisszumos megoldás elől. Az említett forrás sze­rint Nagy-Britannia, bár ál­landó megbízottat küld Sa- lisburyba, egyelőre vár a rendszer hivatalos elismeré­sével. Az amerikai külügymi­niszter kedden katonapoliti­kai kérdések megvitatásával folytatja londoni tárgyalá­sait. Találkozott Francis Pym hadügyminiszterrel, majd részt vett a Westminster szé­kesegyházban a NATO meg­alakulása harmincadik év­fordulója tiszteletére tartott istentiszteleten. Megfigyelők előzetes véle­ménye szerint a két politikus külön figyelmet szentel az úgynevezett szürke zónába tartozó fegyvereknek. Wa­shington a NATO fegyverke­zési terveiben középhatótá­volságú fegyvereket kíván telepíteni Nyugat-Európába. Ezeket a fegyvereket, első­sorban nukleáris töltettel el­látott rakétákat az NSZK te­rületén szeretné elhelyezni. Bonn azonban ragaszkodik ahhoz, hogy csak akkor já­rul hozzá ilyen fegyvereknek az NSZK területén való ál- lomásoztatásához, ha azok­ból más ország területére is telepítenek. Vance erről a kérdésről is tárgyal a brit hadügyminiszterrel és meg­figyelők szerint a konzerva­tív kormány valószínűleg készségesebb lesz ebben a kérdésben, mint a munkás­párti volt. PANORÁMA HAGA A Vietnami Vöröskereszt munkatársai hordágyon szállít­ják át az egyik sérült kínai hadifoglyot a két ország ha­tárán létesített csereállomáson. (Képtávírónkon érkezett) Éliás Béla, az MTI tudósí­tója jelenti: Kína — amely egyoldalúan félbeszakította a Hanoiban folytatott tárgyalásokat és befejezettnek nyilvánította azok első fordulóját —, fi­gyelmen kívül hagyva a té­nyeket, most azzal vádolja Vietnamot, hogy az „hátsó gondolattól vezérelve, terv­szerűen megakadályozta a tárgyalások sikerét”. A Zsenmin Zsipao kom­mentárja állást foglal ugyan a tárgyalások folytatása mellett, de bármilyen előre­haladás feltételéül szabja, hogy Vietnam fogadja el Kí­na nyolcpontos javaslatát és ezzel bizonyítsa, hogy „kész valami megfoghatót és hasznosat tenni a rendezés­ért”. S miközben Teng Hsziao-ping, kínai minisz­terelnök-helyettes „újabb megleckéztetéssel” fenyege­tőzik, a pártlap figyelmezte­ti Vietnamot, ha „békés ren­dezést” akar, akkor „pozitív választ” kell adnia azokra a kínai javaslatokra, amelyek még a legsemlegesebb meg­figyelők szerint is arra akar­ják kényszeríteni Vietnamot, hogy adja fel független bél­és külpolitikáját és feltétel nélkül vesse alá magát Kína akaratának. A Zsenmin Zsipao kom­mentárjából világosan kide­rül, hogy Peking nem tartja .megvitatásra méltónak Viet­nam hárompontos javasla­tát. Bokassa magyarázkodik A francia—afrikai csúcs- találkozó színhelyén, a ruan- dai Kigaliban és Párizsban nagy hullámokat kavarnak az egyre több forrás által megerősített közép-afrikai hí­rek, amelyek szerint az or­szág fővárosában múlt hónap végén és januárban mintegy száz gyermeket halálra kí­noztak és agyonvertek a csá­szár katonái. Bokassa császár Kigaliban több sajtóértekezletet is ösz- szehívott. Legutóbb hétfőn, koronájával a fején, azt ma- gyarázgatta az összegyűlt új­ságíróknak, hogy tudomása szerint nem gyermekek „hal­tak meg, hanem 15—16 éves kamaszok”. Azt állította, hogy a diákmegmozdulást külföldi ösztönzésre, marxis­ták szervezték, akiknek fő- parancsnokát elfogták, s aki vallani fog. Thaiföldi határsértések Az elmúlt hetekben is foly­tatódtak a Kambodzsa elleni thaiföldi határsértések. Mint az SPK hírügynökség beszá­molt róla, május közepén thaiföldi harci £épek több al­kalommal 15 kilométer mé­lyen hatoltak be Kambodzsa légterébe. Ugyanebben az időben pedig thaiföldi kato­nák megsértették a kambod­zsai határt Ismét bíróság előtt a hol­land háborús bűnös. A há­gai legfelsőbb bíróság újabb eljárást kezdett a milliomos Pieter Menten ellen, aki az SS tagjaként részt vett a szovjetunióbeli és lengyel- országi mészárlásokban. (Képtávírónkon érkezett) EL-ARISH, KAIRÓ Hírügynökségi jelentések szerint EL-Arish . városká­ban!, amelynek kulcsárt: az izraeli—egyiptomi külön- béke-szerződés alapján Be­gin miniszterelnök május 27-én adja át Szadaitnak — szinte megbénult a gazdasá­gi tevékenység. A munkaerő zömét Szadat szombati fo­gadásának előkészítésére rendelték ki. NEW YORK Szerdán felújítja munká­ját az ENSZ közgyűlésének 33. ülésszaka. BUDAPEST Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára kedden a Jó­zsefvárosba látogatott. Gye­nes András tájékoztatót hallgatott meg a kerület éle­téről, feladatairól. Ezt követően felkereste a Taurus Gumiipari Vállala­tot, ahol a 11 ezer dolgozót foglalkoztató vállalat gazda­sági tevékenységéről, a po­litikai munka aktuális kér­déseiről tájékozódott. A látogatás befejezéseként a kerületi pártbizottság ak- tívaértekezletén időszerű nemzetközi kérdésekről tar­tott tájékoztatót. Hurrikántérképről, „forró drótról” és űrkohászatról Dr. Ferencz Csaba nyilatkozata az űrkutatás műszaki és gazdasági hasznáról Műholdak, űrhajók keringenek, emberküldte televízió- és fényképezőgép-szemeikkel, érzéke­lő műszereikkel tapo- ­gatva, kutatgatva a vi­lágűrt, más égitestek birodalmát. Rádiójelek, hőfényképek és ezernyi másféle információ szá­mítógép-agyakon hul­lámzik át, a természet rejtelmeibe vezetve a mindig ismeretlent ku­tató embert. A már harmadik évtizedé­ben járó űrkutatás műszaki, gazdasági hasznáról dr Fe­rencz Csaba, a Magyar Tu­dományos Akadémia Iriter- kozmosz tanácsának tudomá­nyos munkatársa nyilatkoza­tot' adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — A tudományos kutatás­ban az egyik legfontosabb eredményként az űrkutatás révén új és egységes világ­kép bontakozott ki. A mű­holdak méréseiből megismer­tük a Földünket körülvevő légkör szerkezetét, az ionosz- férát, s a legfelső részt, amely a „keresztelőn” a magne- toszféra nevet kapta. Már több mint egy évtizede az űrhajósok és az automaták rendszeresen, intenzíven ku­tatják a Napot is, a naprend­szer egészét, bolygóit és a bolygóközi teret, amely föl­dünk légkörének állapotát alapvetően befolyásolja. A Nap működése és hatása a földi légkörre, valamint a bioszférára meghatározó az életünkre, egyebek között az élelmiszer-termelésre. Meg­tudtuk: az élet — legalábbis fejlett formában — csak a Földön alakult ki a Nap kö­rül, azért, mert bolygónk pá­lyája éppen kellő távolságra van a Naptól, s mert a Föld geológiailag aktív, és mág­neses tere van. A kutatások a Föld nehézségi erőterének, a világűr sugárzásaitól védő sűrű légkörének és mágneses terének a megismerése mel­lett a csillagos ég, azaz az unizervum titkaira is fényt derítettek olyan fénytarto­mányokban, amelyeket boly­gónk légköre elnyel. Ilykép- ben kezdődött meg az ultra­ibolya- és infravörös-csilla­gászat, s új hullámtartomá­nyokra is kiterjedt a rádió- csillagászat. — Mindemellett már a leg­első műholdak között is sok olyan akadt, amely nem ku­tatási feladatot oldott meg, hanem valamilyen „napi” gazdasági-társadalmi célt szolgált. A hajózás „megbí­zottai” a navigációs mester­séges holdak, a térképészeté pedig a geodéziaiak. A föld­részek közötti hírközlés - zö­mében már a távközlési mes­terséges holdakon keresztül zajlik, s lehetővé vált a transzóceáni tv-átvitelen túl a kiterjedt gazdasági-ipari globális hírrendszer kialakí­tása, amely a Föld legeldu­gottabb részét is közel hozza. Az „űrhírközlésnek” fontos • szerepe van a „forró drót” részeként a világbéke meg­óvásában is. A meteorológiai űrholdak a különböző felhő­képek elemzésével nemcsak az előrejelzések megbízható­ságát növelik, hanem sok ember életét közvetlenül is megóvták a hurrikánok pon­tos útjának „előtérképével”, s a repülőgépek útvonalain át­tekinthetővé tették a pilla­natnyi időjárási helyzetet. — A naprendszer bolygói­nak és Holdunknak a kuta­tása új műszerek kifejlesz­tését kívánta meg. A magas­ba küldött berendezésekkel visszapillantottunk, „megnéz­tük” a Földünket is. Ma az űrhajósok mindennapi fel­adata bolygónk kutatása. Az eredményeket, a feldolgozott adatokat gazdaságilag alap­vetően fontos területeken, a geológiában, a térképészet­ben, a vízkutatásban, a ten­geri halászatban, a környezet­védelemben, a növényvéde­lemben és az erdőgazdálko­dásban, a sivatagok terjedé­sének felderítésében, s még számos más területen hasz­nosítják. — Az űrhajósok minden­napos munkájának másik ré­szét az ipartechnológiai alap­vető folyamatok — mint ol­vadás, ötvöződés, kristályo­sodás és anyagok szétválasz­tása — vizsgálata jelenti. Az űrhajókon, űrállomásokon ezek a folyamatok sok eset­ben annyira ideálisan ját­szódnak le, hogy az elméleti számításoktól való eltérést — ha van egyáltalán — mérni sem tudjuk. „Odafönt” nem zavarja az ipartechnológiai kutatásokat a földi nehézségi erőtér. Ezért ma már min­dennapos, hogy az űrhajósok olvasztárok, ötvözök egy sze­mélyben, s félvezetőket kris­tályosítanak. speciális üveget „gyártanak”, gyógyszer-alap­anyagokat választanak ki sok más anyag keverékéből. Né­hány éve már így kezdődött meg a világűrben a jövő gvárai telepítésének előkészí­tése. Ezeknek a működéséhez az energiát a Nap korlátlanul biztosítja majd, s ezek az üzemek nem szennyezik a Föld felszínét vagy légkörét. A végtermékekhez a nyers­anyagokat sem kell feltétle­nül a Földön kibányászni. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az űrhajózással civilizációnk fejlődése új úton jár, nagy változás készül — mondotta befejezésül dr. Ferencz Csa­ba. Súlyos örökség Kedd esti kommentárunk. Sajátos helyzet alakult ki Irán és az Egyesült Államok között. Washington szeretné mihamarabb Teheránba küldeni újonnan kinevezett nagykövetét, Walter Cutlert, iráni részről viszont nem tartják kívánatosnak ezt addig, amíg „legalább valamelyest nem rendeződik” a két ország közismerten zilált viszonya. Ez a tény önmagában is jól érzékelteti, milyen súlyos örökséggel terheltek az amerikai—iráni kapcsolatok. Kho­meini minap mondott beszédében emlékeztetett arra, hogy „hosszú történelme során Iránt egyetlen ország sem zsákmá­nyolta ki jobban, mint az Egyesült Államok”. Az irániak te­hát nem feledékenyek, a sebek ráadásul még frissek — de nemcsak erről van szó. Az amerikai kormányzat szinte na­ponta látványosan igyekszik beavatkozni Irán belügyeibe. A kongresszus ismét elítélte az iráni eseményeket, Kissinger ex- külügyminiszter pedig egy beszédében keresetlen egyszerű­séggel kijelentette: „Amerika a háború utáni korszak legna­gyobb baklövését követte el, amikor megengedte a sah rend­szerének megdöntését.” Az effajta nyilatkozatok, gesztusok enyhén szólva nem segítik a sebek gyógyulását. Nem túlsá­gosan meglepő, hogy Teherántól Shirazig és Tabrizig szinte valamennyi iráni nagyvárosban spontán Amerika-ellenes tüntetések robbantak ki. Pedig Teherán részéről nem hiányozna a kapcsolatok ja­vításának szándéka — ha a másik fél is erre törekedne. Jaz- di, az új iráni külügyminiszter első nagyobb sajtóértekezletét csaknem teljesen az iráni—amerikai viszonynak szentelte és világossá tette: Irán a sértett fél, Washingtonnak kellene végre olyasmit tennie, ami valóban a közeledési szándék je­leként fogható fel. Ilyesmi azonban nincs, sőt: amikor Tehe­ránban közölték, dokumentumokkal tudják igazolni, hogy Jacob Javíts, amerikai szenátor komoly összegeket fogadott el — nyilván nem ellenszolgáltatás nélkül — a sahtól, a hi­vatalos Washingtont nem a tények érdekelték, hanem kapott az alkalmon és újabb Irán-ellenes tirádákat hangoztatott. Washingtonban egyszerűen még mindig nem hajlandók tu­domásul venni, hogy február óta egy új Irán van születőben. HARMAT ENDRE A Csepel Művek újabb moszkvai kiállításra készül Októberben, immár má­sodízben, önálló kiállításit rendez Moszkvában a Cse­pel Vas. és Fémművek. Be­mutatja teljes gyártmány­választékát, megismerteti az érdeklődőkkel a csepeli gyáróriás történetét, mun­kásmozgalmi múlt járt. Az erről szóló szerződést ked­den ínták alá a Csepel Mű­vek, a HUNGEXPO, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara, valamint a Szovjetunió Ke­reskedelmi és Iparkamará­jának vezetői a vállalat mű­velődési termében. Az ün­nepélyes szerződéskötésnél ott volt Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. • A Csepel Vas. és Fém­művek legnagyobb kereske­delmi partnere a szovjet ipar. Exportjának egyne­gyede irányul a Szovjetunió­ba, ennek is nagy részét a különböző gépek, gumi- és műanyagipari prések, kon­fekcióipari berendezések teszik ki. Ezenkívül évről évre mind nagyobb rneny- nyiségben szállítanak színes fémkohászati termékeket. A Szovjetunióból elsősorban alapanyagokat és kohászati termékeket, például hanger rélt acélt, finomított rezet importálnak. A Csepel Művek gyárai több mint 20 szovjet inté­zettel állnak műszaki-tudo­mányos együttműködési megállapodások alapján kapcsolatban. Az őszi csepeli önálló ki­állítás jelentőségét növeli, hogy a partnerek között már megkezdődött a követ­kező ölt éwe szóló iterv- egveztetés, s a csepeli válla­latok elsősorban új fejlesz-^ tésű termékeikből, az 1980 utáni árukínálattal kívánják megismertetni szovjet vevői, két. A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt Annemarie Rengert indítja jelöltjeként a szerdai elnökválasztáson. A képen Herbert Wehner, a szociáldemokraták parlamenti cso­portjának vezetője gratulál Rengernek. (Képtávírónkon ér­kezett.) Kínai vadak Vietnam ellen Hlöí elnökjelölt

Next

/
Oldalképek
Tartalom