Tolna Megyei Népújság, 1979. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

2 NÉPÚJSÁG 1979. március 22. Közel-Kelet Széles körben elítélik az egyiptomi-izraeli kölönegyezményt Az izraeli parlament szer­dán folytatta előző este elna­polt vitáját az Egyiptommal kötendő különbéke-szerződés- ről. Minthogy a 120 képvise­lőből 180-an jelentkeztek szó­lásra, csütörtök reggelig el fog húzódni a vita. A vitát lezáró egyetértő szavazás ki­menetele nemigen kétséges. Az eddig felszólalt képvi­selők többsége a különmegál- lapodást támogatta, két poli­tikai csoport azonban — egy­mással ellentétes okokból — ellenezte azt: az Izraeli Kom­munista Párt, illetve a Likud- tömb Begin miniszterelnöktől is jobbra álló szárnyának képviselői. NABLUSZ Az Izrael által megszállt Ciszjordánia társadalmi és szakszervezeti vezetői Nab- luszban tartott ülésükön nyi­latkozatot fogadtak el, mely­ben határozottan elítélték az egyiptomi—izraeli különbékét és a megszállt palesztin terü­leteknek szánt „közigazgatási autonómia” gondolatát. A nabluszi tanácskozás résztve­vői táviratban kérték fel az arab államfőket, zárják ki a Szadat vezette Egyiptomot az Arab Ligából. GAZA A megszállt Gaza-övezet székhelyének. Gaza városnak a polgármestere, Rasid Saua, a francia hírügynökségnek nyilatkozva elutasította az izraeli miniszterelnök által javasolt „autonómiát”, me­Az izraeli parlament vitát kezdett az Egyiptommal megkötendő különbékéről. Képünkön: Taufik Tubi kommunista képviselő, aki pártja nevében elítélte az egyezményt, amely nem biztosítja a palesztinok tör­vényes jogait. (Képtávírón­kon érkezett.) lyet az egyiptomi—izraeli békeszerződés előirányoz. Mint a polgármester hangsú­lyozta, az autonómiát maga Begin fosztotta meg tartal­mától, amikor leszögezte, hogy az nem vezethet az ön- rendelkezéshez és a paleszti­nok által felállítani óhajtott önálló állam alapításához. Saua elutasította Szadat egyiptomi elnök „kompro­misszumos” ajánlatát is, hogy az autonómiát előbb Gazában vezessék be és csak azután Ciszjordániában. Szóba sem jöhet, hogy Gaza lakói külön álláspontra helyezkedjenek — mondotta és ebben az össze­függésben leszögezte: a pa­lesztinok számára egyetlen törvényes képviselő létezik és az a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet. „A PFSZ-t vá­lasztottuk és e választás végl­eges” — mondotta. ALGÍR Algéria mindig a paleszti­nok oldalán fog állni az el­rabolt területük visszaszerzé­séért folytatott harcban — jelentette ki kedden Bend- zsedid Sadli, a Nemzeti Fel- szabadítási Front (FLN) fő­titkára, algériai államfő, mi­után Jasszer Arafattal, a PFSZ V. B. Algírba látoga­tott elnökével tanácskozott. KUVAIT Jól tájékozott kuvaiti for­rások közlése szerint a ku­vaiti kormány irányelveket adott ki az illetékes szervek­nek a tavalyi bagdadi arab csúcsértekezlet Egyiptom- ellenes szankciókat magában foglaló határozatainak végre­hajtására. így felkérték a pénzügyminisztériumot, mi­helyt Egyiptom és Izrael alá­írja a békeszerződést a ko­rábbi csúcsértekezletek dön­téseinek értelmében állítsák le a Kairónak folyósított se­gélyeket. Szintén kuvaiti értesülés, miszerint Szaúd-Arábia kife­jezte teljes ragaszkodását a bagdadi határozatokhoz, il­letve azok végrehajtásához. Az arab diplomáciai források közlésén alapuló hír szerint Szaúd-Arábia ilyen értelem­ben tájékoztatta valamennyi arab országot. Vietnami nyilatkozat a kínai csapatok kivonásáról A VSZK külügyminiszté­riuma szerdán nyilatkozat­ban utasította vissza azokat a pekingi kijelentéseket, ame­lyek szerint már a múlt hét végén, március 16-án és 17-én befejeződött a kínai csapatok teljes kivonása Vietnam te­rületéről. A kínai kijelentésekkel el­lentétben — mutat rá a ha­noi szóvivő — március I8-án még több mint tízezer kínai katona állomásozott vietnami területen Lang Son városban, illetve Hoang Lien Son, Cao Bang, Ha Tuyen és Lai Chau tartományokban. A nyilatko­zat 19 ilyen kisebb határ menti körzetet jelöl meg. Kü­lön is kiemeli, hogy Lang Son tartományban két ezred- nyi kínai katona 10—20 kilo­méteres mélységben tart megszállva vietnami terüle­tet, s újabb határjelző be­rendezéseket tolt előbbre. A vietnami szóvivői nyilat­kozat hangoztatja: „A VSZK külügyminisztériuma erélye­sen követeli a kínai csapatok teljes, feltétel nélküli kivo­nását a két fél által koráb­ban elismert történelmi ha­tárvonalon túlra. A magyar-portugál kapcsolatokról Gordon Judit, az MTI főmunikatársa ír­ja: Hazánk és Portugália kapcsolatai a por­tugál fasiszta rendszer bukása után, a dip­lomáciai kapcsolatok felvételét követően, 1974 második felében indultak fejlődésnek. 1975-ben és 1976-ban számos magyar kül­döttség járt Portugáliában és több portu­gál delegáció kereste fel hazánkat. A köl­csönös látogatások a két ország megisme­rését, az együttműködés területeinek felku­tatását, illetve kialakítását szolgálták. Politikai kapcsolataink alakulásában fontos állomás volt Meló Antunes külügy­miniszter 1976 januári magyarországi láto­gatása, amely kedvező hatással volt az or­szágaink közötti együttműködés további fejlesztésére. A két parlament között is kontaktus jött létre: a magyar országgyű­lés vendégéként az elmúlt év őszén tett lá­togatást Budapesten a portugál parlamen­ti küldöttség, a köztársasági gyűlés elnö­kének vezetésével. Államközi kapcsolatok keretében hat egyezményt kötött a két ország. így aláírták a kereskedelmi árucseréről szóló megálla­podásit, a légügyi egyezményt, a kulturális megállapodást, az idegenforgalmi egyez­ményt, a közúti-fuvarozási egyezményt, valamint a műszaki-tudományos együtt­működési egyezményt Ez utóbbi alapján vegyesbizottság működik; a testület az el­múlt év szeptemberében két évre szóló munkatervet dolgozott ki. A két ország közötti kereskedelmi for­gatom évről évre nő, de a lehetőségek még nem teljesen kihasználtak. E területen ala­posabb piackutatásra és kedvezőbb export­választékra lenne szükség. A gazdasági kapcsolatdk fejlesztéséhez megfelelő kere­tet adhat az érvényes kereskedékni egyez­mény, amelynek az eddiginél nagyobb ki- terjesztésével lehetőség kínálkozna ipari kooperációk létesítésére is. Kulturális területen nagy érdeklődés mutatkozik a magyar művészeti élet és alko­tások iránt Portugáliában. A kapcsolatok fejlődésében jelentős állomás volt az idén Lisszabonban megtartott magyar filmna­pok. Megállapodások jöttek 'Létre a két ország kereskedelmi kamarái, sporthivatalai, rá­diói és televíziói között. Sokoldalúi együttműködést valósítottak meg a magyar és a portugál szakszerveze­tek, az ifjúsági szervezetek és a békemoz­galmak is. iMnluk kontra síiták Szerda esti kommentárunk. Nincs pontos statisztika, hogy a világon élő tízmil­lió kurdból — egyes adatok ennél is többről tudnak — mennyi él Iránban. Számukat másfél-hárommillióra be­csülik. Az iráni kurdok most kiásták a csatabárdot az új teheráni rezsimmel szemben. Szanandadzs, az iráni Kurdisztán közigazgatási székhelye valóságos hadszíntérré változott. Egyes hírek arról számoltak be, hogy a lázadó kurdok elfoglalták a helyi kormányzósági palotát, a rádióállomást és tá­madták a kaszárnyákat. Khomeini ajatollah „ellenfor­radalmi elemeknek” minősítette a 'lázadás szervezőit, de állilítólag személyesen járt közben a fegyverszünet lét­rejötte érdekében. Az első fegyvemyugvás alig több, mint egy óra hosszat tartott, s az ellenségeskedés ismét kiújult. Azóta az ellenőrizhetetlen hírek hol a harcok folytatódásáról, hol pedig a most már tartósabbnak bi­zonyuló tűzszünetről tájékoztatnak. Kétségtelen, hogy a sah idejében a kurdokat el­nyomták, az autonómiára irányuló erőfeszítéseiket csí­rájában elfojtották, s több fegyveres felkelésüket vére­sen megtorolták. Ma az ellentétek egyik — aligha el­hanyagolható — oka, hogy a kurdok szunnita mohame­dánok, Irán lakosságának döntő többsége viszont az iszlám síita ágához tartozik. Sokain úgy vélik, hogy az iszlám köztársaság megteremtésével szöges ellentétben álló elemek — köztük bizonyára a sah egykori hívei — fellázították a kurdokat. Ezt igazolja a többi között az a körülmény is, hogy több tekintélyes kurd vezető el­ítélte a fegyveres harcot, s az összetűzésekért azokat hi­báztatta, akik megpróbálják a kurdokat szembeállíta­ni a teheráni ideiglenes kormánnyal. A két legismer­tebb kurd vallási vezető is a harcok haladéktalan be­fejezésére szólította fel híveit. Iránnak mindenekelőtt belső békére és nyugalom­ra van szüksége ahhoz, hogy a forradalmi folyamat kel­lően megszilárdulhasson, az ország mielőbb kiheverje a sah eltávolításával járó súlyos megpróbáltatásokat. Jól érzékelik ezít mindazok, akik igyekeznek belső bi­zonytalanságot teremteni. A kurd autonómia követelése nem újkeletű, az ellentét felszítása azonban túlontúl átlátszó taktika. A lázadás híven jelzi, milyen feszültségektől terhes ma Irán. Egyszersmind arra is utal', hogy a sah távozá­sával csupán a forradalmi folyamat egyik — kétségte­lenül fontos — szakasza zárult le. A továbbhaladás még sok megrázkódtatással járhat. GYAPAY DÉNES A csepeliek köszöneté a magas szovjet kitüntetésért MOSZKVA Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának négyhasá­bos cikkét közli a Magyar Tanácsköztársaság létrejötté­nek 60. évfordulója alkalmá­ból a Pravda, az SZKP KB központi lapja. A lap első oldalán közli annak az üdvözlő táviratnak a szövegét, amelyet a szovjet párt- és állami vezetők küld­tek Kádár Jánosnak, Loson- czi Pálnak, és Lázár György­nek az évforduló alkalmából. Ugyancsak közli a Pravda a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének rendeletét a Csepel Vas- és Fémművek szovjet kitüntetéséről. (MTI) BUDAPEST Budapesten szerdán meg­kezdődött a KGST és Mexikó együttműködési vegyesbizott­ságának 3. ülése. A bizottsá­got a KGST és Mexikó kö­zött 1975. szeptemberében létrejött együttműködési meg­állapodás alapján ■ hozták létre, első ülését 1976-ban Moszkvában, második ülését pedig 1977-ben Mexikóban tartotta. A mostani ülésen a KGST- országok delegációit minisz­terhelyettesek, a mexikói kül­döttséget Guillermina San­chez Mesa de Solis külügyi államtitkárnő. vezeti, akinek kíséretében van Alfonso Ya- nez halászati államtitkár. A vegyesbizottság elnöki tisztét Udvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes töl­ti be, aki egyben a magyar delegációt is vezeti. Az ülé­sen áttekintik a KGST-orszá- gok és Mexikó gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésének helyzetét, az eddigi eredményeket és meg­határozzák a további teendő­ket. A kormány nevében Bíró József külkereskedelmi mi­niszter üdvözölte a tanácsko­zás résztvevőit. (MTI) LONDON Frank Allaund, az angol munkáspárt országos végre­hajtó bizottságának elnöke az alsóházban felháborodását fejezte ki Joseph Luns NATO-főtitkár náci múltja miatt. Egy ilyen ember ang­liai látogatásai botránnyal érnek fel — jelentette ki töb­bek között a munkáspárti vezető. TOKIÓ A japán főváros lakossága gyászszertartáson vett végső búcsút Takano Iszaótól, a Ja­pán Kommunista Párt köz­ponti lapjának, az Akahatá- nak hanoi tudósítójától, akit március hetedikén kínai orv­lövészek öltek meg újságírói hivatásának teljesítése köz­ben a vietnami—kínai hatá­ron. A kommunista újságíró hamvait szülőfalujában he­lyezik örök nyugalomra. BUDAPEST Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára szerdán fogadta a Raisza Fjodorovna Gyemen- tyeva, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, a moszk­vai pártbizottság titkára ve­zetésével — hazánkban tar­tózkodó küldöttséget. A talál­kozón részt vett Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kára. Ott volt Vlagyimir Ja- kovlevics Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. (MTI) HANOI Magas szintű laoszi párt­ós kormányküldöttség kezdte meg hivatalos, baráti látoga­tását kedden Kambodzsában. A delegációt Szufanuvong ál­lamfő, a Laoszi Forradalmi Néppárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Laoszi Nemzeti Újjáépítés Frontjának elnöke vezeti. A laoszi párt- és kormány- küldöttség a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Közpon­ti Bizottsága, a Népi Forra­dalmi Tanács vezetőivel tár­gyal Phnom Penhben. A Csepel Vas- és Fémmű­vek több mint 30 ezer dol­gozója meghatottsággal, for­ró lelkesedéssel és nagy örömmel szerzett tudomást arról, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége a Csepel Vas- és Fémműveket forradalmi ér­demeiért, a testvéri szovjet— magyar barátság és együtt­működés szilárdításához való jelentős hozzájárulásáért a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából az Októberi For­radalom Érdemrenddel tün­tette ki. Szerdán reggel és a dél­előtti órákban valamennyi csepeli gyáregységben és üzemben munkás- és röp- gyűléseket, brigádösszejöve­teleket tartottak, ahol a kol­lektívák vezetői ismertették a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának rendeletét. A dol­gozók nevében a CSM poli­tikai, gazdasági és társadalmi vezetői Vlagyimir Jakovle- vics Pavlovnak, a Szovjet­unió budapesti nagyköveté­nek küldött levélben köszön­ték meg a magas kitüntetést és kérték, tolmácsolja a cse­peli dolgozók örömét, köszö­netét az SZKP Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének és személy szerint a csepeliek régi, igaz barátjá­nak, Leonyid Iljics Brezs- nyevnek. A csepeli dolgozók úgy ér­tékelik — mirlt erről a levél­ben beszámolnak — a magas szovjet kitüntetés az egész nek, az MSZMP forradalmi magyar forradalmi munkás- mozgalomnak, a magyar nép­internacionalista politikájá­nak szól. De szól az elődök­nek, a hősöknek, a mártírok­nak is, a gyár forradalmi munkásmozgalmi múltjának, azoknak a névtelen harcosok­nak, akik életüket áldozták a nagy ügyért, a proletár in­ternacionalizmusért. És szól az elismerés azoknak is, akik Csepel felszabadításától kezdve lelkesen, aktívan és áldozatkészen dolgoztak és dolgoznak szocialista hazánk felvirágoztatásán, a magyar —szovjet barátság erősítésén. A csepeli dolgozók megígé­rik, hogy a maguk szerény eszközeivel a jövőben is hoz­zájárulnak népeink és párt­jaink sokoldalú együttműkö­désének fejlődéséhez, az or­szágaink előtt álló feladatok sikeres megvalósításához, kö­zös céljaink eléréséhez. A csepeli dolgozók életét, sorsát millió és millió szál köti össze a szovjet néppel, a szovjet gyárak dolgozóival. Csepel felszabadulásakor, amikor a főváros más terüle­tein még folytak a harcok, szovjet segítséggel indult meg a munka az üzemekben. A felszabadító szovjet hadse­reg kenyeret adott a csepeli munkásoknak. 1945-ben a Csepel Művek kezdeményezte a májusi munkaversenyt, majd azt a versenymozgalmat, amely a három éves terv megvalósí­tásáért bontakozott ki. Nap­jainkban, mint népgazdasá­gunk egyik legnagyobb ipari vállalata, szocialista export­jának 70 százalékát a Szov­jetunióba szállítja. Szovjet partnervállalatokkal nemcsak a termelésben, hanem már a kutatómunkában, a fejlesztő-, tervezőmunkában is együtt­működik. A Csepel Művek komplett gyárakat is szállít a Szovjetunióba, eddig egye­bek között három csőgyárat adtak át. Néhány hónappal ezelőtt Dnyepropetrovszkban újabb tízéves együttműködé­si megállapodást kötöttek a szovjet vaskohászati gyárak­kal, cső- és palackgyárak szállítására, közös kutató-kí­sérleti munkákra. A mostani magas szovjet elismerés növeli a csepeli dolgozók felelősségét, de egy­úttal ösztönzést, biztatást is nyújt munkájukhoz, az idei és az ötéves tervi feladatok maradéktalan megvalósításá­hoz. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom