Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-30 / 101. szám
2 Képújság 1978. április 30. Erősödjék a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, együttműködése! Hétfő: Francia hivatalos cáfolat, nem gyártanak neutronbombát, nem volt kísérleti robbantás. — Ponomarjov felszólalt a Szocialista Internacionálénak a leszerelésről Helsinkiben tartott konferenciáján. — Moróért cserébe 13 terrorista szabadon bocsátását követelték a „vörös brigádok”. Kedd: Leonyid Brezsnyev nagy beszéde a Komszomol kongresszusán. — Véget ért Szófiában a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának kétnapos ülése. — New Yorkban Namíbia sorsáról tárgyal az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka. Szerda: Iljicsov szovjet külügyminiszter-helyettes Pe- kingbe érkezett. — Carter sajtóértekezletén elutasította Brezsnyev javaslatait. — Dajan Washingtonban tárgyalásokat kezd. Csütörtök: Az afgán fegyveres erők megdöntötték Mohammed Daud kormányát. •— Egymilliós tömeggyűlés Havannában Castro és Mengisztu felszólalásával. — Ecevit török miniszterelnök fogadta Ogarkov marsallt, szovjet vezérkari főnököt. Péntek: A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága elemezte a márciusi választások kimenetelét. — Egyesültek az eritreai szeparatista szervezetek, állítólag 40 000 fegyveressel új offenzívára készülnek. Szombat: Harcok a Csád Köztársaságban a felkelők és a kormány, valamint az annak segítségére siető francia erők között. — Minies jugoszláv külügyminiszter Vietnamba és Kambodzsába utazott. — Husszein jordániai király befejezte jugoszláviai látogatását. — Carter Camp David- ben készül fel Begin izraeli miniszterelnökkel folytatandó alkudozására. A hét 3 kérdése A Varsói Szerződés egyik új szerve, a külügyminiszteri bizottság, amely rendszeresen és felváltva ülésezik a tagországok fővárosaiban. Most Szófiában találkozott a hét külügyminiszter. Az ülés jelentőségét az is megadta, hogy közvetlen követte Vance amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásait. Milyen határozatok születtek az ülésen? — ez a hét első kérdése. Helsinkiben a szocialista-szociáldemokrata pártok ismert nemzetközi szervezete, a Szocialista Internacionálé kongresszust tartott, amelyre meghívták a Szovjetunió Kommunista Pártjának képviselőjét is. Milyen lehetőségek vannak kommunisták és szocialisták együttműködésére a leszerelés terén? — sokan kérdezik ma ezt a világban. A Közel-Kelettel kapcsolatos diplomáciai mozgás szolgáltatja a hét harmadik kérdését, miután Dajan Washingtonban, Husszein király Jugoszláviában tárgyalt. Libanonban pedig új kormány alakult. Sikerülhet-e az amerikai elnöknek engedményekre bírni Izraelt Begin látogatása során ? I. Milyen határozatok születtek a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának ülésén? A nemzetközi enyhülés elmélyítéséért, szélesítéséért további erőfeszítéseket tesznek a Varsói Szerződés országai — ez volt a hét külügyminiszter szófiai tanácskozásáról kiadott közlemény első mondanivalója. A leszerelés kérdései kerültek a napirend élére. Küszöbön áll ugyanis az ENSZ-közgyűlésnek a leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszaka. Ennek közös előkészítése volt a szófiai ülés egyik fontos teendője. Kijelentették a külügyminiszterek, hogy az ENSZ-közgyűlésnek fórumnak kell lennie a fegyverkezési verseny megfékezésével kapcsolatos kérdések széles körű vitája számára. Határozott előrelépést várnak a Varsói Szerződés országai a gyakorlati intézkedések területén. A hét ország konstruktív módon fog hozzájárulni a rendkívüli ülésszak munkájához, kedvező és konkrét eredményeket kíván elérni. A szófiai külügyminiszteri bizottsági ülésen szó volt az európai biztonságról. Aláhúzták a részvevők annak fontosságát, hogy napjainkban különösen az államok belügyei- be való imperialista beavatkozás ellen kell harcolni, a fegyverkezési verseny fokozása ellen kell erőfeszítéseket tenni, s egyáltalán: az európai földrészen kialakult katonai szembenállás kiéleződését nem szabad megengedni. A bizalom erősítését Európában elősegítő konkrét és hatékony lépések mielőbbi megtételéért is síkraszálltak a külügyminiszteri bizottság tagjai. Végül a közelmúltban lezajlott belgrádi találkozót is értékelték a külügyminiszterek, megállapítva, hogy annak legfőbb eredménye az volt, ami a folyamat továbbvitelére vonatkozó általános szándékban jelentkezett. Tehát Helsinki után jött Belgrád, Belgrádban megállapodtak a madridi 1980-as értekezlet összehívásában, s így folytatódik az európai biztonság és együttműködés lehetőségeinek kere2. Milyen lehetőség van kommunisták és szocialisták, szociáldemokraták együttműködésére a leszerelés terén? A Szocialista Internacionálé túl hosszú időn át volt a szovjetellenesség és a kommunistaellenesség valóságos fellegvára, semmint hogy egy csapásra megváltozott volna és a kommunistákkal való együttműködés új központjává válhatnék. Viszont éppen ezért is figyelemre méltó, hogy a Szocialista Internacionálé helsinki rendkívüli kongresszusára meghívták az SZKP-t, s annak képviseletében Borisz Ponomarjovot, a központi bizottság titkárát, 1951-ben. a hidegháború legfagyosabb időszakában alakult a Szocialista Internacionálé, aztóta soha sem volt bárminő kapcsolat e szervezet és a kommunista pártok között... Valószínű, hogy a mostani kezdeményezés egyrészt a vendéglátó Finnország szociáldemokratáitól, illetve a Szocialista Interna- cionálé elnökétől, a nyugatnémet Willy Brandttól indult ki. János Károly spanyol király Madridban fogadta Roy Jenkinst, a Közös Piac bizottságának elnökét. A találkozón elsősorban Spanyolország közös piaci csatlakozási kérelméről volt szó. (Képtávírónkon érkezett) Rómában különleges rendőralakulatok továbbra is kutatnak a terroristák által elrabolt Aldo Moro után. (Képtávírónkon érkezett) Ponomarjov figyelmeztette a kongresszus résztvevőit: a Szovjetunió meg van győződve arról, ha a legrövidebb időn belül nem történnek intézkedések a fegyverkezési hajsza megfékezésére, akkor a mulasztásért drágán kell- megfizetni. Az SZKP Központi Bizottságának titkára felhasználta az alkalmat arra, hogy megcáfolja a Nyugaton terjesztett állításokat, amelyek szerint a szovjet fegyveres erők túlságosan nagy létszámúak, túlságosan sok fegyverrel vannak felszerelve. Ezzel szemben Ponomarjov felsorolta a szovjet leszerelési javaslatokat. Olyan jelentős szociáldemokrata személyiség, mint Palme, volt svéd miniszterelnök, a Szocialista Internacionálé elnökhelyettese kijelentette, hogy a szovjet javaslatok tanulmányozást érdemelnek, a közös, szociáldemokrata-kommunista leszerelési lépések gondolata pedig támogatásra találhat. Palme szerint a kongresszuson elhangzott kétkedkő vélemények — mert ilyenek is voltak! — nem tükrözték a szociáldemokraták többségének álláspontját. Nagy feltűnést keltett, hogy Ponomarjov az SZKP Központi Bizottsága nevében meghívta moszkvai látogatásra a Szocialista Internacionálé küldöttségét. A Pravda pedig a Szocialista Internacionálé helsinki kongresszusát elemző cikkében rámutatott arra, mekkora lehetőségek rejlenek a szociáldemokraták és a kommunisták békekezdeményezéseinek egyesítésében. 3. Sikerülhet-e az amerikai elnöknek engedményekre bírnia Izraelt? A nyugati sajtó, mindenekelőtt az amerikai lapok közléseiből olyan kép alakul ki, mintha Carter elnök a május 1-én Washingtonba* érkező Begin izraeli miniszter- elnökkel most már végleg tisztázni kívánná, mikor és hogyan és mennyire vonulnak vissza az izraeli erők, milyen engedményekre hajlandó a jeruzsálemi kormány? Dajan külügyminiszter a héten már erről tárgyalt. A jelek szerint hajthatatlannak bizonyult, e miatt a Vance—Dajan alkudozás során megállapodásra nem került sor. A véleményeltérések tisztázása a Carter—Begin találkozóra maradt. Az amerikai elnöknek szüksége van arra, hogy az izraeli kormányfő visszakozzék és a közel-keleti rendezés felé vezető hosszú úton az első lépések megtételére beleegyezzék, hiszen különben nem lehet elhitetni a világgal és az amerikai szenátussal, hogy közeli volna a közel-keleti béke, ami nélkül viszont — nem lehet megszavaztatni a közel-keleti fegyverszállítások dolgát a kongresszussal! Akármilyen furcsán hangzik is, Carter éppen azért akar nagyszabású fegyver-, (mindenekelőtt repülőgép-)szállítá- sokat elkezdeni, mind Izraelnek, mind Egyiptomnak és Szaúd-Arábiának, mert azt mondja, hogy most már azokat a fegyvereket nem egymás ellen fogják izraeliek és egyiptomiak felhasználni... Carter a hét végén beterjesztette „csomagtervét” a szenátusba. Azért „csomag”, mert egyszerre kell elvetni vagy elfogadni: ha a szenátorok nem szavazzák meg az Egyiptomnak és Szaúd-Arábiának szánt repülőgépek eladását, akkor Izrael sem kaphatja meg az ígért 200 legmodernebb harci repülőgépet. Dajan tiltakozott a „csomag” ellen, az amerikai szenátus „Izrael-lobbyja” úgyszintén. Rövidesen eldől, hogy az elnök keresztül tudja-e vinni akaratát a szenátusban és a szövetséges Izrael vezetőinél. PÄLFY JÓZSEF Tervszerűen építjük a fejlett, szocialista társadalmat Gál László SZOT-főtitkárhelyettes ünnepi rádió- és tv-beszéde Az alábbiakban közöljük Gál Lászlónak, a SZOT főtitkárhelyettesének május 1-e alkalmából mondott ünnepi beszédét, amely elhangzott a Kossuth-rádióban és a televízióban. Kedves Elvtársnők és Elvtársak! Az esztendő egyik legszebb napja május elseje, a teremtő munka és az alkotó ember, a történelmet formáló munkásösszefogás nemzetközi ünnepe. Az elnyomás elleni küzdelmet, az emberhez méltó igazságos társadalom megterem^- tését és felépítését zászlajára tűző munkásosztály nemes céljaihoz méltó, szimbólumnak is beillő ünnepet választott. Az ilyenkor újjáéledő természet is jelképezi, hogy a dolgozó ember harca és keze nyomán születik az új világ. Engedjék meg, hogy az ünnep előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar népköztársaság kormánya és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében tisztelettel köszöntsem hazánk dolgos népét, valamennyiüket, akik a gyárakban, a földeken, az intézményekben, a tervezőasztaloknál, vagy az élet bármely más hasznos területén munkálkodnak mindany- nyiunkért. Üdvözlöm a holnapra készülő ifjúságot, és a megérdemelt pihenés esztendeit is lehetőség szerint tevékenyen töltő anyáinkat, apáinkat, a nyugdíjasokat. Külön köszöntöm a szocialista munkaverseny-mozga- lomban kiemelkedő teljesítményt elért és most kitüntetésben részesült közösségeket. Barátaink! Május első napján a világ dolgozóival együtt a magyar nép is a munkás-nemzetköziség vörös lobogója jegyében ünnepel. A forradalmi tűz és az igaz ügyért hullott vér színének harcos egységbe tömörítő zászlaját magasba emelve, a haladó emberiség ismét hatalmas és elkötelezett seregszemléken száll síkra a béke, a szabadság, a társadalmi haladás ügyéért — mondotta a többi közt, majd így folytatta: Kedves Elvtársak! A hétköznapok pezsgő lüktetését pihenésre, kikapcsolódásra váltó ünnep mindig módot nyújt a számvetésre, és egy kicsit az előttünk álló tennivalók áttekintésére is. Néhány nappal ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága átfogóan elemezte és értékelte a XI. kongresszuson jóváhagyott társadalmi, politikai jelentőségű határozatok eddigi végrehajtását és a legfontosabb tennivalókra irányította a figyelmünket. Már önmagában az a tény sokat mond, hogy a legtöbben legbensőbb magánügyeinket megillető érdeklődéssel vártuk a közleményt. Ez ért-' hető, hiszen az a vasárnap reggeli újság életünk hű tükörképét tárta elénk. Láthattuk írásban is, amit nap mint nap tapasztalhatunk magunk körül. A fejlett szocialista társadalom közös munkánk eredményeként, tervszerűen épül hazánkban. A közhangulat jó, népünk egységesen támogatja a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját. Természetesen vannak kisebb-na- gyobb gondjaink, de az elmúlt évtizedek megtanítottak az igazságra, hogy az új társadalom építésének útját előttünk senki sem aszfaltozta ki, és ezt a munkát senki sem végzi el helyettünk. öröm és megnyugvás azonban, hogy mindig bizton számíthatunk barátainkra, a szocialista országok közösségére, elsősorban a Szovjetunió testvéri támogatására, tapasztalataira. Életünk számos területén érezzük a tettekben testet öltő nemzetközi munkásösszefogás kölcsönös erejét és hasznát. Eredményeinkre joggal lehetünk büszkék, de elégedettségre mégsincs okunk. Az igaz, hogy az utóbbi években jelentékeny eredményeket értünk el gazdasági életünk, társadalmi demokratizmusunk, életszínvonalunk fejlesztésében, ám a szocialista embernek elsősorban mindig a még megoldásra váró tennivalókat kell szem előtt tartania. Ilyenek pedig bőven vannak. Talán a munka ünnepén sem ünneprontás, ha kimondom: munkánk hatékonysága nem attól javul majd tovább, hogy egyre gyakrabban emlegetjük ezt a halaszthatatlan kötelezettséget, hanem attól, ha mindenki a saját munkahelyén megkeresi és meg is találja a cselekvés lehetőségét. Hazánkban ma már nem a barikádokon dől el, hogy ki az igazi szocialista ember, hogy ki á forradalmi hagyományok folytatója, hanem a közéletben, a munkahelyeken, a gépeknél és a földeken. Gál László befejezésül hangsúlyozta: A magyar nép, a proletár internacionalizmus és a békevágy nemes eszméitől vezetve, mindig szolidáris volt és lesz a szabadságukért, nemzeti önrendelkezési jogukért küzdő népekkel, támogatja osztály testvéreinek igaz ügyért vívott küzdelmét. Nyolcadszor is kiválóak a dalmandiak Tegnap délután ünneplőbe öltöztek a Dalmandi Állami Gazdaság dolgozói, hogy megünnepeljék nyolcadik „Kiváló vállalat” kitüntetésüket. Az ünnepségen megjelent dr. Mentényi Miklós, az állami gazdaságok vezérigazgatóhelyettese, Varga György, a MEDOSZ titkára, Bucsi Elek, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Barsi Mihály, a megyei tanács osztályvezetője, valamint a társgazdaságok küldöttei, a meghívott vendégek. Vass István igazgató értékelte a vállalat 1977. évi gazdálkodását. Többek között elmondotta: az elmúlt évben közel 700 millió forint lett a bevételük és ebből 163 millió forint nyereség képződött, ez 40 százalékkal több mint az elmúlt évi. Ezután Varga György nyújtotta át a kitüntetést, melyet Vass István vett át a dalmandiak nevében. Az ünnepségen 56-an kapták meg „A vállalat kiváló dolgozója” jelvényt, ' az Ady Endre halászati szocialista brigád „A vállalat kiváló brigádja” kitüntetésben részesült. Ezen felül 14-en érdemelték ki a miniszteri kitüntetést és 28 brigád, valamint 558 dolgozó 470 ezer forint jutalmat kapott.
