Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-09 / 289. szám

Képújság 1977. december 9. Január elsején lUeuelesi tanácsadó nyílik Szekszördon Nem sok megye van már az országban, ahol nincs ne­velési tanácsadó intézet. Már nekünk sem kell várni rá so­káig; január elsején kezdi meg működését Tolna me­gyében. Mi szükség van erre az in­tézményre, mik a céljai és feladatai ? — kérdezhetik joggal', akik nem jártasak a gyermekvédelemben. A kérdéseket Balogh La­josnak a Tolna megyei Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet igazgatójának tettük fel, mi­vel a tanácsadó, az intézmé­nyen belül fog működni. — A tanácsadó intézet igazgatásában lesz közös a gyermekvédővel, ■> feladatai önállóak. Hadd hangsúlyoz­zam mindjárt az elején, hogy a differenciált ifjúságvédel­mi hálózat nagyon fontos, mert első láncszeme a ta­nácsadó. Szekszárdon műkö­dik, de hatóköre a megye. A legfontosabb feladata, hogy időben kiszűrje a veszélyez­tetett gyerekeket, illetve megakadályozza a veszélyez­tetés kialakulását. Az állami gondozottak szá­ma évről évre emelkedik. A nevelési tanácsadó megelőzni kívánja az állami gondozást vagy fordítva, időben jelzi a gyámhatóságnak a súlyosan veszélyeztető környezetet, és javasolja az állami gondozás­ba vételt. A mi munkánk egyik alap­elve, hogy nevelni sokkal könnyebb, mint átnevelni.-Ez utóbbi mindig veszélyes, hi­szen átnevelni csak a szemé­lyiség megtörésével lehet. — A megyei hatókörhöz képest viszonylag kis létszá­mú lesz az intézet... — Munkánk a pedagógu­sok közreműködésére épül. Nekik segítünk elsősorban, ami nem jelenti azt, hogy feladataikból akarunk átvál­lalni. Sőt még azt is monda­nám, hogy hosszú távon meg tudjuk majd ítélni, milyen az iskolák nevelési szintje. Az intézetnek többek között együtt kell működni a gyám­hatósággal, a gyermek-ideg­gondozóval, minden olyan szervvel és szervezettel, amelynek feladata a veszé­lyeztetett gyerekkel való fog­lalkozás. Kulcsembereink az iskolák gyermekvédelmi fe­lelősei lesznek. A fizetéseme­lés óta munkájukat anyagi­lag is megbecsülik, reméljük, hogy ez növeli felelősségérze­tüket és tovább javítja mun­kájukat. — A pedagógus milyen esetben fordulhat a tanács­adóhoz? — Hosszan lehetne sorol­ni, csak néhány példát mon­dok. Hozzánk fordulhatnak — és nemcsak a pedagógu­sok —, ha a gyerek maga­tartásában az átlagostól elté­rő, a szokásos pedagógiai módszerekkel nem befolyá­solható rendellenesség észlel­hető. Tartós nyugtalanság, agresszív magatartás, vagy állandó fáradtság, figyelmet­lenség, érzékenység, gátlásos­ság, rendszeresen lop, vagy hazudik a gyerek otthon avagy az iskolában. Ha indo­kolatlanul fél az iskolától, pe­dagógustól. Eddig probléma­mentes volt, aztán váratlanul olyasmit követ el, amit nem vártak tőle, csavarog vagy hirtelen leromlik egy vagy több tantárgyból. Itt szeretném elmondani, hogy nem tartoznak a neve­lési tanácsadó hatáskörébe a beteg gyerekeik, akiknek első­sorban gyógykezelésre van szükségük, ezek gondozása és ellátása orvosi feladat. — Az iskola kérhet segít­séget, köteles is kérni a ta­nuló másik iskolába helyezé­sekor, az iskolaérettségi szű­rővizsgálatok vitás, vagy bi­zonytalan eseteiben és akkor, ha kizárólag magatartási, il­letőleg tanulási problémák miatt javasolja az állami gondozásba vételt. Mikor kérhet tanácsot a szülő? — Minden olyan esetben, amikor nevelési problémái vannak. Tanácsainknak konkrétnak és közvetlenül használhatók­nak 'kell lenniük, amelyek alapján a szülő vagy a peda­gógus a problémákat önálló­an meg tudja oldani. Tevé­kenységünk jellegéből adó­dik, hogy az első lépés a di­agnosztizálás. A tanácsadó pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok alapján tárja fel a problémák okát és erede­tét, ennek során az esetleges egészségügyi okok kizárása érdekében orvosi segítséget is igénybe vesz. A diagnózis­hoz nélkülözhetetlen a fejlő­déstörténet felvázolása, eset­leg, ha a tanácsadás nem ve­zet eredményre, gondozásba kell venni a gyermeket és családját. — Mit jelent a családgon­dozás? Kérem, konkrét pél­dán keresztül mutassa be a jellegét. — Ha például a gyámható­ság egyik szülő látogatási’jo­gának megítéléséhez kéri szakvéleményünket, nem elég a gyereket és az egyik szülőt meghallgatni. Előfordulhat, hogy a gondozó szülő a má­sik ellen neveli a gyereket, és bosszúból szeretné akadá­lyozni a láthatást, akkor az egész családot kell gondozás alá vonni. A gyerek előítéle­teit feloldani, az egyik szülőt lebeszélni helytelen magatar­tásáról a másiknak pedig ta­nácsot adni, hogyan szerezhe­ti vissza gyermeke ragaszko­dását. — Ha a szülő kéri, hogy a vizsgálatról ne tájékoztassa­nak senkit, még az osztály­főnökét sem, méltányolja-e a kérést a tanácsadó? — Természetesen. A neve­lési tanácsadó szóbeli közlé­sét vagy írásos véleményét a gyermekkel foglalkozó vala­mennyi érdekeltnek az orvo­si titokhoz hasonlóan bizal­masan kell kezelnie, abból sem a gyereknek, sem a szü­lőnek hátránya nem származ­hat. — Hatósági jogkörük nincs. Mit tehetnek, ha a szülő nem veszi igénybe a tanácsadót pedig az iskola jelezte ennek szükségességét ? — A gyámhatóság kötelez­heti a szülőt a tanácsadó igénybevételére. — Köszönjük a beszélge­tést. IHAROSI IBOLYA Horoszkóp - csak hiszékenyeknek „A csillagokban nincsen írva semmi” ii. „...Ritkán szeret, de ak­kor igazán. Lénye aggodal­mas és bizalmatlan, tehát ne­hezen hódítható meg, erotiz- musa nehezen ébreszthető fel. Ritkábban oldódik fel valakinek a közelében, de akkor kitartó és feltétlenül hűséges. Erősen érzelmi lény, lelki hatásokra különösen fo­gékony. Leglényegesebb jel­lemvonása, hogy jó pajtás. Ha nem találkozik a szá­mára megfelelő férfival, ak­kor váltakozó kedélyű lesz. Az ilyen asszony a szerel­mi és a házaséletben ritkán találja meg az igazi boldog­ságot. Legmegfelelőbb szá­mára az a férfi, aki a Rák és a Skorpió jegyében szüle­tett...” Ha mindezt elfogadnánk, akkor 'minden házasság bol­dog lenne, és megszűnnének a válóperek, ugyanis elegen­dő lenne, ha olyan férfiak és nők élnének együtt, akik az „asztrológiai jellemzés” szerint egymáshoz illenek. De hát ezek a szépen hang­zó mondatok semmit sem ér­nek, erről bárki meggyőződ­het történetesen úgy is, hogy önmagára vagy éppen kör­nyezetére próbálja vonatkoz­tatni a sablonos meghatáro­zásokat. Gyakran kritizálják az asztrológusokat, ezt tette például „Hamis világképek” című könyvében a nyugat­német Joachim Hermann is. Nyilván azért foglalkozott a kitűnő szakember ezzel a témával, mert a Német Szö­vetségi Köztársaságban kü­lönösen sokan vásárolnak drága pénzért különféle ho­roszkópokat. íme, öt figye­lemre méltó idézet az isme­retterjesztő jellegű kötetből: 1. „...Az asztrológia bírá­lójának különösen gyakran vetik szemére azt, hogy ele­ve tagad mindennemű össze­függést a világegyetem és Földünk között, holott tud­juk, hogy a Föld egy pa­rányi égitest, és ennélfogva a körülötte folyó nagy koz­mikus történések részese. Ilyen körülmények között az égitesteknek Földünkre gya­korolt befolyása nyilván­való...” 2. „...Az ár-apály, amelyet tengerjárásnak is neveznek, elsősorban nagy nyílt vize­ken, az óceánokon észlelhe­tő. Létrejötte a Föld alakjá val és a Földre kívülről, el sősorban a Hold és a Nai részéről ható erőkkel fügj össze.” 3. „...a csillagok, amelyek tőlünk legjobb esetben né­hány tucat billió kilométer­re vannak, egyáltalában nem, még a legminimálisabb be­folyást illetően sem vehetők már tekintetbe. Az ezekről az égitestekről Földünkre ér­kező fény- és hősugarak je­lentéktelen mennyiségéről többnyire alig alkothatunk magunknak valami fogalmat. Még a Síriusnak a Föld fe­lületének egy négyzetcenti­méterére eső sugárzása is csak 20 000 év alatt lenne képes egy gyűszűnyi vizet egy Celsius fokkal felmele­gíteni, ezt is csak akkor, ha ezt a lassan érkező energiát sikerülne ilyen hosszú időn keresztül gyűjteni és tartalé­kolni. Pedig a Sirius a leg­fényesebb csillag.” 5. „...Egy ismert északné­met asztrológiai ’tudományos társaság’ és ennek rendszere — mely egyébként számos követőnek örvend — az ál­latöv beosztásából adódó minden egyes ívfokra (az egyetlen állatövi jegy egy harmincad része) több ezer, sokszor egymással merőben ellentétes, értelemzés-variá- ciót használ. Teljes mérték­ben az asztrológus egyéni megítélésétől függ tehát, hogy melyik lehetőséget részesíti előnyben. Ennélfogva min­den agyafúrt asztrológus, ha csak egy kevés emberisme­rettel és kombinációs képes­séggel is rendelkezik, így a prognózisaiban persze na­gyobb találati biztonságot képes elérni, mint amilyen találati biztonság a statiszti­kai valószínűség szerint le­hetséges.” Joachim Hermann ígyösz- szegzi véleményét: „Egy általános betiltás az asztrológiát titokban való működésre kényszeríti, amit azután még sokkal nehezebb ellenőrizni.” Végül egy magyar szak­ember véleménye az asztro­lógiáról. Zombori Ottóval, a gellérthegyi Uránia Csillag- vizsgáló Intézet tudományos munkatársával beszélgettünk erről a kérdésről. — Miért 'divatos ennyire Európa nyugati országaiban a csillagjóslás? — összefügg a nehéz gaz­dasági helyzettel, a munka- nélküliséggel, a társadalmi bizonytalansággal — vála­szolta Zombori Ottó. — So­kan a horoszkóp segítségé­MC Példa egy horoszkóp felállítására (Thomas Mann) Q k vidrát úr« <5konjunkció hoppot leié Aspektus I. csillagzat (#), amelyre a II. csillagzat (o) állását vonatkoztatják Thomas Mann horoszkópja és egy „tudományos aspek­tus”, amelyen az egyik csillag helyzetére több más csil­lag állását vonatkoztatják. A csepeli példa Csepel. Mi mindent mond ez a név az országnak. Minden rezdülése közös ügyünk. A csepeli munkás fogalom. Bán János műsorvezető kitűnő kollektívát fogott össze a szerda délutáni műsorban. Röpke félóra alatt igyekeztek bemutatni a gyáróriás megújulásának fon­tosabb lépcsőit. A 85 éves gyárban első ízben került sor ilyen nagy­méretű fejlesztésre. A Magyar Nemzeti Bank a 45 mil­liárdos fejlesztésre költhető pénzösszegéből az utóbbi években ide került minden tizenkettedik forint. A műsorban találkozhattunk Soltész István vezérigazgató­val, valamint bepillanthattunk a szerszámgépgyár, a kerékpárgyár és az acélmű nagyarányú korszerűsítésé­nek változásaiba. A modern gépek, a fejlett termelés mellett az egy­másra utaltság érzékeltetése tetszett a legjobban. Az acélműben végzett munka meghatározó a többi gyár­egységre, de az egész ország iparára kihatással van. Ha ott pontosan végzik a munkát, akkor a többiek is tudnak fejlődni. Soltész István mondta: Csepel előnye, hogy minden egy helyen van. Ez egyben felelősség is. Az egymásra utaltság itt látszik a legjobban. Ezért olyan komplex brigádokat alakítottak, amelyek átfog­ják több gyár munkáját. Bizonyítékul a munkások is letették voksukat. Gergesi Flóriánnak sok továbbképző tanfolyamon kel­lett részt vennie ahhoz, hogy a szerszámköszörűk vég­szerelője lehessen. A fejlődést megint a vezérigazgató foglalta össze: a nagy pontosságú szerszámgépek sze­relőcsarnokában a rajzok fölé hajoló emberek között nem lehet megkülönböztetni a munkást a mérnöktől. Nagyon sok pénzt költöttek Csepel korszerűsítésé­re, de megérte. A 18 milliárdos éves termelés 27—30 százaléka exportra megy a világ 70 országába. A most elköltött 3,7 milliárd 1982-re megtérül. A minőség egy újabb jelentéssel bővült, a korszerűséggel. Ezt is a szerda délutáni műsorból tudtuk meg. A tv jóvoltából 30 perc alatt adtak számot a cse­peliek arról, hogy a pénzt, amit kaptak nem pocsékol­ták el. Bán Jánosék ezt olyan szinten mutatták be, mint a riportalany a korszerűsítést. — hazafi — vei szeretnék megtudni, hogy mi vár rájuk. A bizonyta­lanság érzése okozza azt, hogy Nyugat-Európában számtalan ember új tám­pontot, ha tetszik, „új is- ten”-t keres. Ez is közre­játszik az asztrológiának, en­nek a több ezer esztendős butaságnak az újjáéledésé­ben. A horoszkópok készítői csillagászati fogalmakat hasz­nálnak, bonyolult számítá­sokra hivatkoznak, amit ál. lítólag elvégeznek, úgy visel­kednek, mintha tudományos módszerekkel és eszközökkel dolgoznának, ezzel is meg­szédítik az embereket. — Ezenkívül még miért ilyen kelendők a horoszkó­pok? — Általános megállapítá­sokat tartalmaznak, és leg­többször ellentétes jóslatokat is találunk bennük, így min­denki kiválaszthatja azt, ami neki legjobban tetszik. Mindenki kiváncsi önmagára, ezt az általános emberi tu­lajdonságot is igyekeznek kihasználni az asztrológusok. sekbn ilyesmit: „ön többre is vihette volna, mert te­hetséges ember, de a körül­mények megakadályozták eb­ben.” Úgy gondolom, hogy ez nem valami rendkívüli megállapítás. Mindenkire il­lik. És ki az az ember, aki nem hall vagy olvas szíve­sen önmagáról hasonló tet­szetős megállapítást? — folytatja az Uránia Csillag- vizsgáló Intézet tudományos munkatársa. — A tudomány különben nem vitatja, hogy az égitestek hatnak a Föld­re, de ez semmiképpen nem úgy mutatkozik meg, hogy befolyásolják az emberek sorsát, szerencséjét, vagy balszerencséjét. Befejezésül hadd idézzek Tóth Árpád „Csillagász” című költemé­nyéből: „Ideje most már szépen hazamenni, A csilla­gokban nincsen írva semmi.” Né higgyünk tehát az asztrológiának. Semmiféle gyakorlati értelme nincs. Csak a horoszkóp készítői­nek hoz hasznot. Áltudomá­nyos szélhámossággal kisze­dik a hiszékeny, babonás emberek zsebéből a pénzt. Ezért találunk a jellemzé- MOLNÁR KÁROLY Ahogy a középkorban gondolták. Részlet Lurcat (francia festő) „A tér meghódítása” című művéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom