Tolna Megyei Népújság, 1977. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-27 / 73. szám

1977. március 27. "ítÉPÜJSAG 3 KPVDSZ-aktívaértekezlet Szekszárdon Munkásművelődés az MMG-ben Pénteken Szekszárdon me­gyei aktívaülést rendezett a KPVDSZ megyei bizottsága. Az ülésen megjelent és mun­kájában részt vett dr. Varga István osztályvezető, a KPVDSZ központi vezetősé­gének tagja és Somi Benja­min, a MÉSZÖV elnöke is. Az 1976. évi munkáról és az 1977. évi feladatokról Mol­nár Lajos, a megyei bizott­ság titkára tartott tájékozta­tót. Beszédében utalt arra, hogy a legutóbbi aktíva­értekezlet javaslatai meg­valósultak, az új, megnöve­kedett feladatok végrehajt­hatók és a szakszervezeti szerveknek, valamint a bi­zottságoknak mindent meg kell tenniük a gazdasági ter­vek megvalósítása, a szocia­lista demokratizmus fejlesz­tése, az életszínvonal emelé­se érdekében. Megyénkben a kiskereske­delmi forgalom tavaly több mint öt százalékkal volt na­gyobb a megelőző évinél. A kiskereskedelmi készletek értéke jelentősen megnőtt. A konfekcióból csökkent a ke­reslet, ellenben nőtt a méter­áruból. A kereskedői munka szín­vonala nőtt az elmúlt évben, ellenben még sok a tenni­való a kulturáltság javítása érdekében. Ez vonatkoztatható a ven­déglátás és a pénzintézetek munkájára is. A beszámolót élénk vita követte, majd a legjobb ak­tivistákat megjutalmazták. A „Szakszervezeti Munkáért” érdemérem aranyfokozatát kapta Reményi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottsága társadalmi sportbizottságá­nak vezetője. Az ezüstfoko­zat tulajdonosa: Eller Zol­tánná megyei bizottsági tag, a nőbizottság vezetője és Zsigmond Lajosné, a vendég­látó vállalat szakszervezeti bizottságának tagja. Nyolcán oklevelet, öten pedig KPVDSZ-elnökségi emlék­plakettet kaptak eddigi mun­kájuk jutalmaként. Tavaly egy hosszabb cikk­ben már beszámoltunk arról, hogy a szekszárdi Városi Ta­nács művelődésügyi osztálya — személyesen Báli János és néhai Kaiser István — mi­lyen értékes munkát végzett a megyeszékhely munkásmű­velődési helyzetének felderí­tésével kapcsolatban. A me­gyeszékhely ipari jellege erő­södik, a munkásság létszáma — legyenek azok helybeliek vagy ingázók — gyarapszik. Az említett átfogó tanulmány félszáznál több üzemre, vál­lalatra terjedt ki. A végre­hajtó bizottság érthető módon arra utasította a művelődés- ügyi osztályt, hogy szűkítse a kört és vizsgálja meg a köz- művelődés állapotát egy tipi­kusan helyi adottságokkal rendelkező üzemben. A Me­chanikai Mérőműszerek Gyá­rára esett a választás, mely­nek sajátosságai híven mutat­ják a szekszárdi ipari üze­mek többségére jellemző vo­násokat. A helyzet rövid összegezé­se: Sok — 519 — az ingázó. Az érettségizett szakmunkások száma ugyan évről évre emel­kedik, de még mindig 170-en nem végezték el az általános iskolát. Ez azért is lehango­ló, mert a munkában lévők és munkába lépők között ma­gas arányban szerepelnek a fiatalok. A továbbképzéssel törődnek az üzemben. Az 1976—77-es tanévben 81 fizikai és 33 egyéb állományú dolgozó vett részt oktatásban, de legtöbb baj változatlanul az alapkép­zettség megszerzésével, az ál­talános iskolai beiskolázással van. Ugyanakkor a gyáriak könyvkedvelők. A három könyvterjesztő adatait átla­golva, minden harmadik dol­gozó könyvvásárló; csakhogy ilyen esetekben az átlagok csalókábbak, mint bármikor. A szakszervezetek megyei könyvtára 1010 kötetes letéti részlegének 127 beiratkozott olvasója van. Hatodik eszten­deje működik egy kis létszá­mú irodalmi színpad is, a megyei művelődési központ szakmai segítségét felhasz­nálva. A TIT ajánlására szer­ződést kötöttek ismeretter­jesztő előadásokra. Eleinte népszerűnek tűnt a nőbizott­ság szervezte varrótanfolyam. A hatvan jelentkezőből azon­ban csak huszonötén jutottak el a végéig. Sikerültek — ezt személyes tapasztalatunk jóvoltából is tanúsíthatjuk — a különböző kiállítások. Nem csekély rész­ben azért, mert olyan helyet kapnak, melyeken a dolgozók napközben, sőt a munkahe­lyek megközelítése során is sűrűn megfordulnak. Volt ke­rámia-, szobor- és képkiállí­tás. Tavaly megszületett az ifjúsági klub, pénz is van mű­ködtetésére, de sok bejáró a délutáni munkákban nem tud részt venni, egyszerűen haza kell és haza is akar menni. Befejezésül idézzük a vizs­gálódás összegezését: „ ... megállapítható, hogy a gyár közművelődési tevékeny­ségét irányító gazdasági és társadalmi vezetők igen sokat tesznek a szakmai és általá­nos műveltség emeléséért. Je­lentős anyagi eszközöket for­dítanak arra, hogy az üzemi közérzet, a munkahelyi han­gulat megfelelő legyen. Hi­ányzik azonban az egységes irányítás, a munka összefogá­sára szükséges lenne függet­lenített népművelő beállítá­sa.”-s -n mivel nincs, aki a gyerme­keket gondozza, ideiglenesen állami gondozásba veszik őket * — A kórházban három nap után megtudtam, hogy a gyerekeimet állami gondo­zásba vették. Akkor végképp elkeseredtem, kértem, en­gedjenek haza. Három hét után el is engedtek. Akkor az első utam a gyerekeim­hez vezetett. Legnagyobb meglepetésemre be sem en­gedtek. Azt is mondták, hogy örökbe fogják adni őket... Hazautaztam a nagyapám­hoz segítsen visszakapni őket, de ő szégyenkezik miattam, azt gondolja, én hagytam el a gyerekeimet. Elkeseredésemben már ön­gyilkos is akartam lenni, ha a gyerekeimet nem kapom vissza, úgysem érdemes él­nem. Aztán megtudtam, hogy nem adhatók a bele­egyezésem nélkül örökbe, és hogy kérvényezhetem az ál­lami gondozás megszünteté­sét. Én a gyerekeimet rend­szeresen látogatom, amikor csak lehet. Kivéve a na- gyobbikat, amióta elvitték, hat hónap óta nem láttam, milyen fájdalmas ez egy anyának, más örül a gyere­kemnek, én meg sem láto­gathatom. A kislányomat, Beát, sohasem fogtam még a karomon, csak ablakon ke­resztül látom. Szekszárdon dolgozom, itt van egy szoba- konyhás albérletem. Tessék megkérdezni a munkahelye­men, vagy ahol lakom: en­gem már semmi más nem érdekel csak ők. Dolgozom, aztán otthon tartózkodom, nem járok szórakozni, nincs senkim. Más is nevel albér­letben gyereket, megkere­sem a kétezer forintot is. Lacika óvodába járna, Zsolti és Bea bölcsődébe. Közel van mindegyik az albérle­temhez és a munkahelyem­hez is. Már mindenütt jár­tam, de sehol sem mondták meg, hogy miért nem kap­hatom vissza a gyerekeimet. Nem bírom nélkülük. Ne­kem szükségem van rájuk, és úgy érzem, nekik is rám, hiszen az anyai szeretetet nem pótolja senki. * Csak röviden. Beszéltünk Erzsi ügyéről: a gyermekvédelmi intézet igazgatójával és igazgató- helyettesével, a csecsemő­intézet igazgatónőjéval és orvosával, munkahelyének gazdasági vezetőjével, a vá­rosi tanács gyámügyi elő­adójával, a tolnai körzeti védőnővel, tolnai szomszéd- asszonyokkal, pusztahencsei szomszédokkal. F. Erzsébet kérelméről mindenhol tudnak. A hivata. los szervek megkapták kér­vényét, de elégszer talál­koztak Erzsivel is. A kör­nyezettanulmány még nem készült el, a gyámügyi elő­adó mégis úgy hiszi java­solhatja, hogy „tegyék pró­bára” az anyát, kapja meg egyelőre egyik gyerekét. (Zsoltit, hiszen őt nyáron mindenképpen új helyre kell vinni.) A csecsemőintézet mind­két ott élő gyerek gondozá­sának megszüntetését java­solja. (Beának jobb lenne majd otthon, az anyával, de a körülményeket mérlegel­ve azt is elfogadható meg­oldásnak találják, hogy a gyerekek bölcsődések legye­nek, hiszen a gyermekintéz­ményekben továbbra is meg­lennének a fejlődésnek azok a feltételei, amiket az anya képességei, lehetőségei miatt nem biztosíthatna.) A munkahely gazdasági vezetője: F. Erzsébet kez­deti, kisebb problémák után jól, szorgalmasan dolgozik, és — úgy tudják — vissza­vonultan él. Csak a gyermekvédőben — itt dől el Erzsiék sorsa — szigorúak. De ők ismerik legjobban a hasonló esete­ket. A hasonló anyákat. A hasonlóan kiharcolt, aztán visszahozott gyerekek sorsát. Bizalmatlanok Erzsivel, ha­bár mostani életéről csak feltételezéseik vannak. A gyerekek, a gyerekek — most intézetben, nevelőszü­lőknél, jó körülmények kö­zött vannak, kitűnően ellát­va —, a gyerekek, hallom. És azt, hogy még nem. „Napokig magukra hagyta őket, nem kaptak rendesen enni, az életfontosságú vé­dőoltásokat sem kapták meg időben.” Az igazgató hivata­los bejelentésekből idézi ezeket a megjegyzéseket. A tolnai védőnő: — Á védőoltásokat rend­ben megkapták, ez tévesen került feljegyzésre. Az ete­tés...? Amíg tápszert, tejet kaptak, inkább túl is táplál­ta őket, főleg az elsőt. Ami­kor később főzeléket, húst, gyümölcsöt kellett volna kapni a gyerekeknek, akkor jöttek a bajok. Azt hiszem, nem volt rá pénze. Hiszen a férje nem dolgozott... A szomszédok — Tolnán: — Nem tudott mit kezde­ni még magával sem, nem­hogy a házzal, gyerekekkel. A felelőtlenek a házat öt­venezer forintért kótyave­tyélték el. A férjéről jobb nem beszélni... Pedig a szü­lei igazán rendes emberek. A szomszédok — Puszta- hencsén: — Micsoda nő volt a ba­rátnője! De őt sem kell fél­teni. Könnyű azt táncba vinni... Szállásadója egy idős né­ni: — Nem érdekli Erzsit semmi, csak a gyerekei. Nem jobb az államnak, ha vissza­adja őket? * Indulatos, töprengő arcok. Senki sem közömbös — az sem, aki elítéli az asszonyt, az sem, aki bizalmat sza­vazna neki. Sorsa — gyerekei sorsa — fordulhat így is, úgy is, s ez nem egyetlen döntésen múlik. így van rendjén, hogy felelősséget érzünk ér­te. Én hiszem, hogy Erzsébet megváltozott. Sokan megje­gyeztük mostani fogadal­mait, ígéreteit — Laci, Zsol­ti és Bea számon is fogja kérni egyszer. Virág F. Éva Felvételi felhívás Az MSZMP Tolna megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága felvételt hirdet az esti egyetem 1977/1978-as tanévére. Az esti egyetemen az alábbi tagozatok indulnak: — hároméves általános tagozat, — szakosított tagozat, — speciális kollégium. A HÁROMÉVES TAGOZAT: Középszintű politikai képzést nyújt a marxizmus—leni- nizmus mindhárom ágából. A tanulmányi idő három év. A hallgatók tanulmányaik befejezése után az 1088 1974. sz. Korm. rendelet alapján végbizonyítványt kapnak. Az esti egyetem hároméves tagozata elsősorban helyi vezetőket és a tömegpropaganda számára propagandistákat képez. Jelentkezhetnek azonban mindazok, akik e tárgy iránt érdeklődnek, illetve továbbképzésükhöz szükséges. A tagozat hallgatója lehet, aki: — a pártszervezet és a munkahely javaslatával ren­delkezik, — a marxizmus—leninizmus esti középiskolai, illetve öt­hónapos pártiskolai, vagy ezzel egyszintű politikai képzett­séggel rendelkezik, — sikeres felvételit tett, a felvételi írásbeli és szóbeli vizsgából áll. A felvételi vizsga témái: a marxizmus—leninizmus esti középiskola, illetve az öt­hónapos pártiskola, az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kong­resszusának anyaga. — a tanulást engedélyező orvosi igazolással rendelkezik. A tagozaton negyedévenként beszámoló, félévben vizsga és év végén szigorlat van. Az oktatás egységes tankönyv és olvasókönyv alapján történik. A hároméves általános tagozat Szekszárdon, Dombóvá­ron és a járási székhelyeken működik. A SZAKOSÍTOTT TAGOZAT: Felsőfokú elméleti és politikai továbbképzést nyújt. A szakosított tagozaton elsősorban a marxista—leninista esti középfokú iskola és egyéb káderképző tanfolyamok propa­gandistáinak magas színvonalú oktatása folyik. Emellett je­lentkezhetnek mindazok, akik a megjelölt szakokon elmé­lyültebb ismereteket kívánnak szerezni. AZ ALABBI SZAKOKRA LEHET JELENTKEZNI: — nemzetközi munkásmozgalom története, — filozófia. A szakosított tagozat hallgatója lehet, aki: — a pártszervezet és a munkahely javaslatával ren­delkezik, — marxizmus—leninizmus esti egyetemi, illetve egyéves pártiskolai vagy ennek megfelelő végzettséggel rendelkezik, — sikeres felvételit tett. A felvételi írásbeli és szóbeli vizsgából áll. A felvételi vizsga témái: a hároméves általános tagozatnak a választott szákra vonatkozó tananyaga, illetve az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongresszusának anyaga. — a tanulást engedélyező orvosi javaslattal rendelkezik. A szakosított tagozat tanulmányi ideje két év. A hallgatóik félévenként vizsgát, tanulmányaik befeje­zésekor államvizsgát tehetnek az Oktatási Igazgatóságtól kért engedély alapján. Akik az államvizsgára nem kapnak enge­délyt, azok szigorlatoznak és erről bizonyítványt kapnak. Az a hallgató, aki a marxizmus—leninizmus három ágá­ból államvizsgát tesz, a 17 1963. (VII. 2.) sz. Korm. rendelet alapján főiskolai érvényű oklevelet kap. Ebben az esetben a tanulmányi idő négy év. A szakosított tagozat csak Szekszárdon működik. SPECIALIS KOLLÉGIUMOK: Feladata a párt-, állami, tömegszervezeti, gazdasági és a kulturális élet területén dolgozó vezetők speciális, marxista— leninista továbbképzése. Az alábbi szakokra lehet jelentkezni: — pártirányítás, pártélet és a politikai vezetés, — gazdaságpolitika, — a szocialista kultúra és közművelődés kérdései, — a politikai oktatás pedagógiai kérdései. A kollégium hallgatója lehet, aki a marxizmus—leniniz­mus esti egyetem szakosított tagozatát elvégezte, vagy ennek megfelelő felkészültséggel rendelkezik. (A pártirányítás, párt­élet és a politikai vezetés kérdéseinél középfokú végzett­séggel.) A kollégiumra jelentkezők felvételi beszélgetésen vesz­nek részt. A hallgatók félévenként beszámolnak, év végén pedig vizsgát tesznek és a kollégium végén bizonyítványt kapnak. A speciális kollégiumok tanulmányi ideje két év. A meghirdetett tagozatokon és a speciális kollégiumokon a tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A felvett hallga­tók hetenként egyszer meghatározott napon és'időben (16 órától 19 óráig) kötelező előadásokon és osztályfoglalkozáso­kon vesznek részt. A hallgatók tandíjat fizetnek: — a hároméves általános tagozaton évi 170 Ft-ot — a szakosított tagozaton évi 250 Ft-ot — a speciális kollégiumokon évi 250 Ft-ot A befizetés csekken történik, két részletben, az elsőt a beiratkozásig, a másodikat a féléves vizsgáig kell befizetni. A hároméves általános és a kétéves szakosított tagozatra felvett hallgatót a munkaügyi miniszter 23/1974. (IX. 4.) Mü. M. sz. rendelet 7. § második bekezdése alapján tanévenként 21 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A szakosított tagozat hallgatói a fenti rendelet 3. bek. alapján állam­vizsgáidként még 7 munkanap tanulmányi szabadság igénybe­vételére is jogosultak. A speciális kollégium hallgatóit 15 munkanap tanulmá­nyi szabadság illeti meg. A felvételhez szükséges kérdőív beszerezhető a járási­városi pártbizottságokon. A jelentkezők a kérdőívvel együtt megkapják a felvételi vizsgához szükséges útmutatókat is. A kitöltött és a megfelelő javaslatokkal ellátott kérdő­íveket, kettő db 6x4-es fényképet és önéletrajzot április 25-ig kell eljuttatni az illetékes pártbizottságoknak. A kérdőívet írógéppel vagy nyomtatott betűkkel kérjük kitölteni. A később érkezett jelentkezéseket nem tudjuk figyelembe venni. A meghirdetett tagozatokra pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A felvételi vizsgákra a hároméves általános tagozaton május 23—26 között kerül sor. A szakosítón június 1., a speciális kollégiumon június 3. a felvételi vizsga időpontja. A felvételi eredményről a jelentkezők július végéig ér­tesítést kapnak. Szekszárd, 1977. március 26. MSZMP TOLNA MEGYÉI BIZOTTSÁG OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGA A csecsemőintézetben mindennel el vannak látva

Next

/
Oldalképek
Tartalom