Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-12 / 9. szám
e képújság 1977. január 12. Dunaföldvártól tanulni kell! A kitüntetett Hírek külföldről Meglepő tartalmú levelet kapott dr. Lakatos György, a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség elnökségének tagja: Roy Evans, a szervezet elnöke értesítette, az Egyesült Államok lemondta az 1979. évi világbajnokság rendezését. — Váratlan az amerikaiak döntése, mert már híreink voltak előkészületeikről — mondta dr. Lakatos György. A lemondás következtében új és sürgető helyzet állt elő a két év múlva sorra kerülő vb színhelyével kap. csolatban. Márciusban a nemzetközi szövetség birminghami kongresszusán kell arról határozniuk, hogy hol lesz a verseny. * A minszki atlétikai versenyen Alekszandr Grigor- jev.2,26 m-es eredménnyel győzött és ezzel megdöntötte Valerij Brumel 16 éve fennálló európai és szovjet fedettpályás rekordját. • Január 9-e fekete vasárnapja volt a holland labdarúgásnak, a különböző mérkőzések színhelyein, de főleg Hágában és Utrechtben összesen 84 fiatalt tartóztattak le rendzavarás, rendbontás miatt. A rendőröknek igen sok dolgot adtak a fiatal huligánok, akik szúró- és ütőfegyverekkel is fel voltak fegyverkezve. • A hastingsi nemzetközi sakkversenyen, Adorján András az amerikai Kaplan ellen küzdött és döntetlent harcolt ki, Faragó viszont nem tudott megbirkózni a szovjet Szmiszlovval, vereséget szenvedett. Újsághír: Budapesten a Népstadion sajtóépületének különtermében Jendrolovits Ferenc, a Dunaföldvári Szövetkezeti Sportkör elnökségének tagja a Magyar Népköz- társaság Sportérdemrend bronz fokozatát kapta. Dunaföldváron a nagyközségi tanács elnökének hivatalában beszélgetünk Jendrolovits Ferenccel, a kitüntetettel. Először arra kértünk választ. mi a titka annak, hogy az elmúlt néhány év alatt a dunaföldvári tanács vezetői feladták a közömbösséget és ilyen aktív támogatói lettek a sportnak. Jendrolovits Ferenc tanácselnök a következőképpen válaszolt: — Mi régebben is szerettük a sportot és a lehetőségekhez képest támogattuk az egyesületet, de akkor még nem volt olyan pénzügyi fedezet, mint most. Közben megjelent az ifjúsági törvény, melyet mi nagyon komolyan veszünk, a sport állami irányítás alá került. így ma már tanácsi feladat a sport sokirányú támogatása. Tárgyi feltétel nélkül azonban nem lehet várni, hogy sportolóink eredményt tudjanak elérni. Két fiam rendszeresen sportol és tőlük közvetlen tudom a sportolók gondját-baját. — Mivel kezdődött a munka? — A legnagyobb gondot az okozta, hogy nem volt megfelelő öltözőnk. Közös összefogással megépítettük az öltözőt. ahol a hazaiakon kívül a vendégeknek is van külön helyiség, helyet kapott a szertár és a fürdő. Az épület értéke eléri az egymillióháromszázezer forintot. Régebben a gimnázium udvarán volt egy szabálytalan méretű kézilabdapálya, azt használták sportolóink. Helyette a sporttelepen az előírásoknak megfelelő méretű bitumenes pályát készítettünk, ugyanakkor a pályát bővítettük, a kerítést kijjebb helyeztük. A pálya és a kerítés áthelyezése negyedmillió forintba került. A volt öltözőt gondnoklakásnak alakítottuk át. Ez 110 ezer forintba került. Állami támogatásként 150 ezer forintot kaptunk az atlétikai pálya felújítására, korszerűsítésére. Bár az összeg nagynak tűnik, de itt is kellett komoly társadalmi munka, hogy elkészüljön. — Hogy kezdődött a sport- csarnok építése? — Nemcsak az elhanyagolt sportpálya jelentett nagy gondot, hanem az is, hogy a gimnáziumnak és az általános iskoláknak nincs tornaterme. 1975-ben tornateremépítés támogatására kaptunk a megyei tanácstól 800 ezer forintot. Ez az összeg kevés volt még kisméretű tornaterem építésére is, ezért engedélyt kaptunk a megyei tanácstól — miután ismertettük terveinket —, hogy az építkezést elhalasszuk. Többször jártunk Dunaújvárosban, ahol a Dunai Vasmű vezér- igazgatójától kértünk támogatást. ö ígéretet tett, s amiben tudott, segített bennünket. A vasmű tervezőirodájában díjtalanul elkészítették a tornacsarnok tervdokumentációját. A kivitelezési terv 4 millió felett volt. Mivel a 800 ezer forinton kívül nem volt pénzünk, ismét a megyei tanácshoz fordultunk. Központi alapból kaptunk 2 milliót. Még mindig kevés volt a pénzünk, ekkor a község lakóihoz fordultunk felhívással: kértük, támogassanak bennünket. A felhívásnak komoly eredménye lett, tsz-ek, vállalatok, ipari szövetkezetek, intézmények és még egyéni gazdák is adtak — ki-ki erejéhez képest. Negyedmillió forint gyűlt össze. Közben a Dunai Vasmű leszállította az épület vasvázát, majd az országszerte híres Lieszkowszki brigád egy hétig dolgozott társadalmi munkában a dunaújvárosiak darujával, hogy a vasvázakat felállítsák. Itt újabb bonyodalmak akadtak menet közben, hisz 7—8 méteres alapok vannak, közben régi várpincék miatt volt olyan üreg, ahová 600 köbméter sódert kellett beépíteni. A munkát a vasmű gyáregységvezetői személyesen is ellenőrizték. Egyszer megkérdezték, hány dunaföldvári dolgozik Dunaújvárosban. Amikor megmondtuk, hogy 1500-an járnak naponta a községből Dunaújvárosba dolgozni, a vasmű vezérigazgatója komoly engedményt adott az árakból. A nagyközségi tanács költségvetési üzemének emberei végezték az alapozást, de például a szennyvízelvezető csatorna építését a TOTÉV emberei végezték társadalmi munkában, melynek értéke 350 ezer forint. Most ott tartunk, hogy állnak a falak, ajtók, ablakok helyén vannak, a válaszfalak vannak hátra és a belső vakolás, berendezés. Már a belső felszerelésre is történtek felajánlások. A munkásőrök már eddig is sokat segítettek, de mondták, hogy csak szóljunk; ők ismét jönnek. A Fa- és Építőipari Szövetkezet felajánlotta a belső bordásfal elkészítését. Felajánlották az iskolák mellett a sportköri tagok is segítségüket. Amikor készen leszünk, egyszerre több testnevelési órát is tarthatnak a csarnokban, mivel elválasztható rendszerrel készül. — Hallhatnánk a csarnok méretéről néhány adatot? — Az alapterület 36x18 méter. Magassága 7 méter. A terem belső mérete 30x18 méter lesz, mivel két szinten szertár, öltöző, zuhanyozó és irodahelyiség lesz. Mellette a karzaton száz nézőnek tudunk helyet biztosítani. A fűtés központi légfúvásos lesz. — Mik a következő tervek? — Annak ellenére, hogy ilyen nagy ‘kiadásaink vannak, az idén a sportkörnek 50 ezer forinttal fölemeljük a tanácsi támogatást. Ezzel lehetővé válik, hogy függetle- nitett ügyvezető álljon a sportkör élén. Remélem, hogy az atlétika-, kézilabda-, kajak-kenu, asztalitenisz- és labdarúgó-szakosztály a megváltozott körülmények között megerősödik és még jobb eredményeket ér el. Van két olyan tervünk, melyet néhány éven belül feltétlen megvalósítunk. Az egyik: a kajakkenu szakosztály fejlesztése. Itt a Duna, ezt a kedvező lehetőséget ki kell használnunk. Vannak már elgondolásaink és biztos vagyok abban, azt végre is hajtjuk. A másik ilyen régi vágyunk, hogy a sportolóknak a központban klubhelyiséget hozzunk létre. Ez az igény régi és teljesen jogos. Remélem, egy-két éven belül erre is sor kerül. — Jendrolovits elvtárs, a látottak és az elmondottak is meggyőztek arról, hogy jó helyre került a kitüntetés, kiérdemelte azt. Engedje meg, hogy gratuláljunk és további sikereket kívánjunk. — Köszönöm, de hadd jegyezzem meg; az eredmény nemcsak az én érdemem, a kitüntetésben a nagyközségi tanács és az egész község munkájának elismerését látom. Igyekszünk úgy dolgozni a jövőben is, hogy munkánkkal mindenki elégedett legyen, hogy a fiatalság egyre jobb, kulturáltabb körülmények közt sportolhasson. Foto: G. K. \ s Közgyűlés a Dombóvári Tsz SK-nál „Nincsenek alapvető problémák” A Dombóvári Termelőszövetkezeti Sportkör is megtartotta közgyűlését. Az elnökség beszámolóját Pecznik János, a sportkör elnöke ismertette. Bevezetőjében elmondta: mivel nemrég kapcsolódott be a sportmunkába, voltak kisebb-nagyobb fennakadások, de az elnökség segítséget nyújtott nekik, így sikerült a kitűzött feladatokat végrehajtani. A sportkör két szakosztálya közül először a lovasszakosztály munkáját értékelte. Hangsúlyozta: a szakosztály mindössze hároméves múltra tekint vissza, a legnagyobb feladat a versenylovak beszerzése és felkészítése volt a különböző versenyekre. Külön említette az elmúlt évben nagy sikert aratott dombóvári napok lovasprogramját, melynek szervezésében Fehér István, a lovasszakosztály edzője végzett nagy munkát. A kétnapos rendezvény nagy közönségsikert aratott a városban. A szakosztály már akadály, és fogathajtóversenyen is szerepelt, sőt helyezést is ért el. A mindössze öt aktív versenyzővel működő szakosztály — a körülményeket figyelembe véve — elismerésre méltó munkát végzett. A sportkör elnöke a labdarúgó-szakosztályról megállapította: újonc létükre a megyei I. osztályban jól helytálltak és ebben része van Egyed Lehel edzőnek, valamint a játékosoknak, akik lelkesen küzdöttek, ezzel elismerést szereztek a tsz- sportkörnek. Elismerőleg nyilatkozott a labdarúgókról, akik kivették részüket a társadalmi munkából is, dolgoztak a pálya javításán és azon, hogy legyen öltöző. Az elnök végül érintette a tömegsportot, ahol még komoly feladataik vannak. Sajnálattal állapította meg azt is, hogy káderképzés területén is sok a tennivaló, az edzői és játékvezetői tanfolyamra senki nem jelentkezett. „ Koch Antal főkönyvelő, mint a számvizsgáló bizottság elnöke, ismertette a jportkör anyagi helyzetét, valamint az idei évre tervezett kiadásokat, bevételeket. A felszólalók közül Egyed Lehel sajnálattal állapította meg, hogy a vezetőség nem hívta meg a másik három dombóvári egyesület vezetőit. Labdarúgóiról kijelentette, elégedett és — amennyiben ilyen lelkesek maradnak játékosai — akár az első tiz között is végezhetnek. Fehér István, a lovasszakosztály munkáját boncolgatta és mint mondotta, csak a következetes, jó munkával lehet biztosítani a város szórakozását, sportélményét. Somogyi György, a sportfelügyelőség vezetője a labdarúgók jó helytállásáról beszélt. de felhívta a figyelmet, az ifjúsági csapathoz feltétlen szükséges szakképzett edző. Szabó István, a labdarúgócsapat kapitánya játékostársai nevében mondott köszönetét a termelőszövetkezet elnökének, vezetőinek a támogatásért és kérte, találjanak lehetőséget a személyes kapcsolatok elmélyítésére. A termelőszövetkezet elnöke: Szőke Géza is felszólalt, kijelentette: nincsenek alapvető problémák, de még jobban is mehetnének a dolgok. Mint mondotta: célul tűzték ki, hogy többet foglalkozzanak a sportolókkal. Beszélt a játékvezetésről, arról a néhány szurkolóról, aki nem tudja fékezni indulatait, majd közölte: a termelőszövetkezet a jövőben is — anyagi erejéhez mérten — támogatja a sportkört. Sakktörténeti jelentőséggel bíró esemény zajlott Kalocsán, amikor — Európában első helyen — megalakult a Magyar Eszperantó Sakkcsoport, melynek neve eszperantó nyelven: „Esperanta Sak-Grupe Hungara”. (ESGH). Az alakuló közgyűlésen, — mely 41 tag képviseletében mondta ki a megalakulást —, részt vett Ladisláv Fiala, a Nemzetközi Eszperantó Sakkszövetség titkára. A Magyar Eszperantó Szövetséget Fenyvesi Ervin és — a „Hungara Vivo” eszperantó folyóirat szerkesztője — Szekeres József, a Magyar Sakkszövetséget Karakas Éva nemzetközi mester képviselte. A közgyűlés jóváhagyta a működési szabályzatát, és megválasztotta a héttagú vezetőséget. A tiszteletbeli elnöki tisztségre Barcza Gedeon nemzetközi nagymestert kérte fel. Elnöke dr. Németh József (Kalocsa). A csoport 41 tagja között van Portisch Lajos nemzetközi nagymester, Karakas Éva nemzetközi mester, dr. Négyesy György mester, Fleck Ferenc és Szöghy József feladványmesterek, és számos magasabb minősítésű sakkozó. Tolna megyét öt tag képviseli, közülük Halmai László a vezetőség tagja, és összekötői szerepe is van a csoport és a Tolna megyei tagok között. Az érdeklődők őt keressék fel, és a szükséges felvilágosításokat megadja. A hivatalos program után versenyekkel folytatódott a találkozó. Feladványverseny Fleck mester munkáiból, melyen Uzner Árpád (Tenge- lic) 2. helyezést ért el. Villámverseny, nyelvi verseny, valamint Karakas Éva nemzetközi mester szimultánja tette élvezetessé és kellemessé a két napot. A csoport rendkívül sok programot kínál jelenlegi és leendő tagjainak. Tervezi egy nemzetközi csapat levelezőverseny kiírását, egyéni nemzetközi versenyre való nevezést. Nyelvtudás szerzéséhez sakkszakszótár kiadását tervezi. 1978-ban Kalocsán kívánják megrendezni az eszperantókongresszust. Ezeknek a terveknek résztvevőiként és segítőiként várja a csoport újabb tagjait, akik a sakkot és az eszperantót szeretik, és művelik. Az épülő tornacsarnok A labdarúgók egy csoportja a közgyűlésen. Fotó: Tillinger Sándor
