Tolna Megyei Népújság, 1977. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-28 / 23. szám
1977. január 28. ^PÚJSÁG 3 Óvári Miklós megyénkben Pártaktíva Szekszárdon Együttműködési megállapodás a paksi atomerőmű építésére KISZ-megbízólevéliel... (Folytatás az 1. oldalról). K. Papp József üdvözlő és megnyitó szavai után Óvári Miklós emelkedett szólásra. Tájékoztatójának első részében a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel foglalkozott. Részletesen elemezte azt a nemzetközi helyzetet, amelyben hosszabb ideje élünk és dolgozunk. Elmondotta: az SZKP XXIV. kongresszusa dolgozta ki azt a békeprogramot, amelyet a XXV. kongresszus megerősített és továbbfejlesztett. E békeprogram arra a realitásra épül; az utóbbi időben a nemzetközi erőviszonyok úgy változtak, hogy lehetetlenség háborút kirobbantani a szocialista világrendszer ellen. A hidegháborús politikának sincs létalapja. Ez a politika is csődbe jutott. Az erőviszonyok megváltozását mutatja az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikere is. A világon tért hódított a békés egymás mellett élés politikája. E politika sikere azonban nem jelenti azt, hogy ezzel csökkent a haladó erők térhódításának a lehetősége. Példákkal bizonyította: győzelemmel végződött a vietnami nép harca, Görögországban és Portugáliában összeomlott a fasiszta rendszer, Angolában győzött a forradalmi mozgalom. A JÖVÖ AZ ENYHÜLÉSÉ Óvári elvtárs elmondotta: óriási sikereket értek el a békés egymás mellett élés politikájának hívei. A szocialista tábor erejének köszönhető, hogy ma már a történelemben a jövő az enyhülésé. Igaz, vannak erők, amelyeknek érdeke az enyhülési politika befagyasztása. Ezek az erők meg is próbálják mindenféle eszközzel gátolni az enyhülési folyamatot. Ezek az erők azonban ma már nem képesek visszafordítani az enyhülési folyamatot, mert a szocialista országok népei, köztük népünk is, nem passzív szemlélői e folyamatnak, hanem aktív formálói, részesei. Ennek az aktív részvételnek köszönhetjük, hogy a nemzetközi helyzet fő irányát vizsgálva megállapíthatjuk: nyugodt, békés körülmények között építhetjük a fejlett szocialista társadalmat. GAZDASÁGI KÉRDÉSEK A nemzetközi helyzet részletes elemzése után Óvári elvtárs gazdasági kérdésekről tájékoztatta az aktíva résztvevőit. Feltette a kérdést: Milyen a mi gazdasági helyzetünk? Ha reálisan közelítjük meg ezt a kérdést, akkor a következő a válasz: népgazdaságunk erős és gyorsan fejlődő. Ezt bizonyítják az elmúlt évek eredményei. Ennek az erős, gyorsan fejlődő népgazdaságnak köszönhető, hogy az országban megfelelően alakult a termelés és az életszínvonal. Mindez nem jelenti azt, hogy nincsenek problémáink. Vannak olyan problémáink, amelyek objektívek. Nem tőlünk függ például: hogyan alakulnak a nyersanyagárak, milyen áron veszik át a készterméket tőlünk a világpiacon. Az időjárás is közbeszól még. De vannak olyan gondjaink is, amelyeken könnyebben enyhíthetünk. Ezeket a gondokat mindenki ismeri: a berendezések nem mindenütt korszerűek, a gyártmánystruktúra sem mindenütt az igényekhez igazodik, a munkaerő-gazdálkodás területén is vannak tennivalóink. SIKERES VOLT AZ ELMÚLT ÉV E hibák megléte ellenére is sikeres volt az elmúlt év. Az elmúlt évben is fejlődött a népgazdaság, ha nem is a kívánt mértékben, emelkedett az életszínvonal is. Javult a munka hatékonysága, nőtt a termelékenység, a termelésszerkezet átalakításában is' történt előrelépés, a munkaerő-gazdálkodásban is értünk el eredményeket. Mindezek együttesen azt bizonyítják: népgazdaságunk kiállta a rája nehezedő terhelési próbát. Népünk is jól reagált azokra a nehézségekre, amelyeket a párt az ország elé tárt. Munkaversennyel, kommunista szombatok szervezésével és még sok más módon segítette a népgazdaság egyensúlyi helyzetének megteremtését. E nehéz körülmények között is sikerült olyan ötéves tervet kidolgozni, amely jól szolgálja mind a népgazdaság további erősödését, mind az ország lakossága életszínvonalának rendszeres emelkedését. Az 1977. évi terv teljesítése nem lesz könnyű. Elsőrendű feladat azonban e terv teljesítése. Ettől függ ugyanis minden más. Mindenkinek meg kell tennie a magáét. Nem kell más e tervek megvalósításához, mint az: mindenki a saját feladatát lássa el jobban. Nem többet, hanem jobban kell dolgozni — hangoztatta tájékoztatójának befejező részében Óvári Miklós. A nagy tapssal fogadott tájékoztató elhangzása után K. Papp József tíz perc szünetet javasolt, majd ezt követően az aktíva résztvevői megtekintették a Tolna megye tájain című filmet. Csütörtökön a Nehézipari Minisztérium kollégiumi tér. mében aláírták a Magyar Népköztársaság kormánya és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága együttműködési megállapodását a paksi atomerőmű építésére. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter köszöntötte a megjelente, két, majd dr. Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, és Havasi Ferenc, a miniszter- tanács elnökhelyettese aláírta a dokumentumot. Az aláírásnál jelen volt Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese, továbbá állami és társadalmi életünk sok más vezető személyisége. Hazánk első atomerőműve épül Pakson, a népgazdaság V. ötéves tervének egyik legTegnap délelőtt a Bonyhádi Zománcgyárban kihelyezett SZMT-elnökségi ülésre került sor. Nem véletlenül adott otthont az elnökségnek a gyár: hisz az első napirendi pontban éppen a zománcgyár üzemi demokráciájáról, annak tapasztalatairól és a továbbfejlesztésének lehetőségeiről folyt vita. A jelenlevők és a meghívott vendégek valamennyien egyetértettek abban, hogy a kérdés állandó napirenden tartása elválaszthatatlan érdeke a vezetőnek és beosztottnak egyaránt. A második napirendi pontban a MEDOSZ megyebizottsága tájékoztatta az SZMT elnökségét a megye termelőnagyobb beruházásaként. A létesítményt a Szovjetunió közreműködésével építik, szerelik és helyezik üzembe a magyar vállalatok. A KISZ IX. kongresszusa a paksi atomerőmű munkálatait KISZ-építkezéssé nyilvánította. A most aláírt megállapodás értelmében a munkában élenjáró, politikailag és szak. mailag felkészült ifjú szakembereket küld az ifjúsági szövetség KlSZ-megbízóle- véllel a beruházásra. A kormány és az ifjúsági szövetség szorosan együttműködik a beruházás szervezésében, a vállalatok hazai és külföldi kooperációjában, a szovjet tervek lefordításában, a kiviteli tervek elkészítésében, az építkezéshez és a szereléshez szükséges anyagok, berendezések biztosításában, a helyszíni kivitelező munkában és az üzembe helyezésben. szövetkezeteiben folyó szak- szervezeti termelőmunka helyzetéről, valamint a már megalakult alapszervek tevékenységének eddigi tapasztalatairól. A harmadik, illetve negyedik napirendi pontban kiértékelő jelentést vitattak meg a jelenlévők, amelyben az SZMT 1976. évi cselekvési programjának megvalósítása, illetve az 1977. évi cselekvési program rögzítése került sorra. A kötött napirendek után a jelenlévők délután gyár- látogatáson vettek részt, hogy megismerkedjenek a megye egyik legnagyobb vasasüzemének munkájával. Az SZMT elnöksége a zománcgyárban Kiemelt napirendi pont: az üzemi demokrácia Csák a kollektíva erejével... Munkaverseny a DEDASZ-nál Villanyszerelők kubikmunkán. Kovács István, Katus József és ifj. Virányi László segít az árokásó gépnek. AZ ASZTALON hivatalos iratok, levelek. Legfelül egy levél — címzett a vállalat — a DÉDÁSZ központja. A tárgya: „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60 éves és a Vasas Szakszervezet 100 éves jubileumával kapcsolatos munkaverseny- felajánlások.” Néhány a vállalások közül: Üzemigazgatóság vállalása: Vasas-juniális szervezése és lebonyolítása, sport- és kulturális vetélkedőkkel. Üzemviteli osztály: 1977. évi fenntartási terv teljesítésénél a használt anyag beépítésével 670 ezer forintot takarítunk meg. Újításokat, — különösen a termelékenység növelését szolgálókat — soron kívül bíráljuk és bevezetjük. Villamoshálózat-szerelés brigádjai: Gagarin, Villám, Rákóczi, Sárköz, Garay ifjúsági komplexbrigádok: Vállaljuk, hogy a villamoshálózat-szerelő termelékenységi mutatókat 105 százalékban túlteljesítjük. Anyagtakarékossági szempontból messzemenően figyelembe vesszük a tervezésnél és a kivitelezésnél a vasosz- lop-takarékossági elveket és csak olyan helyre tervezünk vasoszlopot, ahol más oszlopszerkezettel a törés vagy feszítő oszlop nem oldható meg. * Erről beszélgetünk az üzemigazgatóság vezetőjével és a szakszervezeti titkárral. A felajánlásokról. — Vajon megítélésük szerint az efféle felajánlásoknak hány százaléka az, amely csak papíron teljesíthető? A provokatív kérdés után az igazgató és a szakszervezeti titkár felváltva bizonyítják — a brigádmozgalom, a versenyvállalások náluk nem lehetnek papírra festett „bizonyítványok”. Az elmúlt esztendőben huszonnyolcmillió forintos tervet harmincötmillió forintra teljesítették. Ez az eredmény önmagáért beszél — hisz a nem éppen kedvező körülmények között végzett felelősségteljes munkát csak a kollektíva derekas hozzáállásával lehetett ilyen szinten teljesíteni. Az üzemigazgatóság jelenlegi létszáma 260 fő. Régóta küszködnek a munkaerőgondokkal — hisz nem leányálom télen-nyáron lógni az oszlopok tetején, vagy éppen ügyelni akkor is, ha a karácsonyi asztal köré ül le a család... Ráadásul a pénz sem a legtöbb — bár mindent elkövetett már idáig is a vállalat, hogy honorálni tudja, erejéhez képest, a dolgozók becsületes hozzáállását. A létszámgondok — amint azt a tervszámok is mutatják —, mégsem okoztak kiesést az üzem munkájában. A jó és ésszerű munka- szervezésen kívül ennek egyetlen magyarázata van: A kollektíva több mint nyolcvan százaléka brigádtag. A néhány — éppen csak beköszönő vándormadarat leszámítva — legtöbbjük tízhúsz éves dolgozói a DÉ- DÁSZ-nak. És azok az „öregek”, akik még abban az időben csatolták lábukra először a mászóvasakat, amikor valóban cselekvést igénylő jelszó volt a falu villamosítása, ma is húzzák maguk után a többieket. Szinte egyszuszra mondták el a fentieket — bizonyítva, hogy a DÉDÁSZ-nál a munkaverseny — tényleg nem a jópontgyűjtögetők adminisztrációja — hanem eredményes munkájuk egyik meghatározója. * A gyors ütemben városiasodó Bonyhád egyik büszkesége az új lakótelep. A lakótelep szélén igazi nyakig- sárban dolgozik a DÉDÁSZ Gagarin brigádja. Készül az új trafóház bekötése — most „gyűjtik” össze a fényt, meleget, kultúrát éltető kábeleket. — Na, így néznek ki a DÉDÁSZ vitézei — nyújtja felénk egyikük a kezét, ami most úgy fest, mint két olajszűrő. — Egyszer latyakban, másszor fagyban az oszlop tetején — azért is unják meg nálunk hamar a dicsőséget a vándormadarak, — mondja idős Virányi László, a nyolctagú brigád legrégibb tagja. Az idős jelző nem a negyven évének szól. Csak megkülönböztetés — mert tagja a brigádnak a fia, ifjabb Virányi László. — Lassan tizenöt éve dolgozunk így együtt — mi sióagárdiak. Volt időnk szokni egymást — csak az maradhatott meg, aki nem arra kancsa- lít, ahol a dolog vékonyabb vége van, — mondja Bazsi Tibor, a brigádvezető-helyet- tes. — Elég, ha az embert a munka hajtja — hisz nem les minket a főnökség állandóan. És tisztességes embernek eny- nyi is elég. Ha meg úgy jön ki a lépés, hogy rá kell tenni még egy lapáttal — akkor már a tisztesség kedvéért is belehúz az ember. A GAGARIN BRIGÁD 1975-ben kapta meg az aranyfokozatot. Az ez évi felajánlásaikban — tulajdonképpen nincs semmi rendkívüli. Legfeljebb „csak” any- nyi, hogy most is „rátesznek egy lapáttal” ott és akkor, amikor szükséges... — Gyvgy — Bazsi Tibor és id. Virányi László a kisfeszültségű kábeleket köti be a trafóházban
