Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-07 / 237. szám

1976. október 7. 2 Képújság Szavunk a világban AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉBEN immár hagyomány, hogy a közgyűlés általános politikai vitájának elején a nemzetek küldöttségének vezetői — akik az ülés­szak elején éppen ezért magük a külügyminiszterek — kör­vonalazzák országuk politikáját. Ezt tette most az emberiség e talán legszélesebb fóruma előtt a magyar küldöttség veze­tője, Púja Frigyes külügyminiszter. Beszéde részletes és mély elemzés volt a világpolitika legfontosabb kérdéseiről és a velük kapcsolatos magyar álláspontról. Mindazok, akik szerte a világon figyelemmel kísérték a Magyar Népköztársaság diplomáciai tevékenységét — és ma már sokan vannak ilyenek — jól tudják, hogy minden lépé­sünk a béke és biztonság megszilárdításáért, az enyhülési folyamat további kiszélesítéséért történik. „Meggyőződésünk — jelentette ki Púja Frigyes —, hogy ez a politika megfelel a magyar nép életbe vágó érdekeinek... EZT AZ ALAPVETŐ megállapítást aligha kell részletesen bizonygatni az európai és ezen belül a magyar történelem ismerőinek. Ez a kontinens az emberiség történetében túlsá­gosan sokszor volt iszonyú vérontás — és csak századunkban két szörnyű világháború! — színhelye. Hazánk lakossága igen sokszor szenvedett e pusztító viharokban alig kiheverhető vérveszteségeket. Éppen ezért erejéhez mérten mindent meg­tesz azért, hogy az erőszak többé ne tombolhasson széles e földön. Ma erre minden vonatkozásban jó lehetőségeink vannak és valóban létérdekünkből fakadó kötelességünk kihasználni őket. Nemzeti keretek között legfőbb lehetőségünk az a meg­határozó jelentőségű tény, hogy hazánkban a felszabadulás óta az emberek békevágya a hivatalos politika rangjára emel­kedett. Nemzetközi viszonylatban lehetőségeink kiterebélye- sedésének kettős oka van: 1. a Magyar Népköztársaság cse­lekvő tagja a szocialista országok lebírhatatlan erejű közös­ségének és 2. éppen e közösség tevékenysége nyomán, az erőarányok kedvező megváltozásával korunk alapvető folya­mata immár a lenini békés egymás mellett élés politikájá­nak megvalósulása. A MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER beszédéből feketén- fehéren kiderült, hogy a társadalmi-politikai haladás nem automatikus történés, amelynek további fejleményeire ölbe tett kézzel várakozhat a világ. „Amikor — jelentette ki a magyar diplomácia vezetője —, a béke és biztonság ügyének előrehaladásáról beszélünk nem feledkezünk meg arról, hogy az utóbbi időben számos nyugati országban aktivizálódtak az enyhülés ellenfelei. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a szélsőséges körök nemcsak Helsinki eredményeit szeretnék semmissé tenni, hanem iaz enyhülést általában is.” Púja Frigyes beszédének egyik alapgondolata volt az, hogy a világbéke oszthatatlan és az emberiség nem alkothat igazán nyugodtan, amíg a feszültségek villámai cikáznak a nemzetközi égbolton. Egy olyan világban, amelyben a techni­ka már régen elegendő akár az egész emberiség elpusztításá­hoz, a népek, a kormányok felelőssége a veszélyekkel és le­hetőségekkel egyenes arányban nő. Egy olyan világban, amelyben a távolságok a balzaci szamárbőr módján össze­zsugorodtak, senki sem legyinthet arra, hogy lakhelyétől, ha­zájától távol fegyverek dörögnek. A LESZERELÉSTŐL a haderőcsökkentésen át a fejlődő országok problémáiig és a közel-keleti tűzfészekig az embe­riség sorskérdéseiről hangzott el szavunk a világhoz. Ez a beszéd világos és érthető volt. Hangunk magabiztosan csen­gett, mert ott volt mögötte — tetteink fedezete. Katonai puccs Thai földön ENSZ Fő témák: a leszerelés és Afrika ügye A bangkoki rádióban egy magát „közigazgatási reform- bizottságnak” nevező csoport — helyi idő szerint szerdán este — bejelentette, hogv Szangad Csalaviu, a fegyve­res erők főparancsnoka, újon­nan kinevezett hadügy­miniszter vezetésével átvette a hatalmat. A közlemény nem tett említést Széni Pra- modzs kormányfő sorsáról. A „reformbizottság” statáriu­mot rendelt el az ország egész területére. A hatalomátvételt meg­előzően több mint hat­órás fegyveres összetűzé­sek színhelye volt Bangkok Thiammassza egyetemének területe. A baloldali érzel­mű diákok Kittikacsorn 1973-ban megdöntött diktá­tor thaiföldi jelenléte ellen tiltakoztak. A különleges rendőri erők mellett húsz­ezer főre becsült jobboldali tömeg is részt vett a diák­demonstráció szétoszlatásá- ban. Szemtanúk beszámolója szerint a jobboldali támadók meglincseltek több diákot. A halálos áldozatok száma több tucat. A jobboldali tömeg megostromolta a kormány székházát is, követelve a sze­rintük baloldali miniszterek eltávolítását a kabinetből. A szovjet hírügynökség a bangkoki eseményekről be­számolva megállapítja, hogy a rendőrség és a jobboldali csoportok brutális fellépése a reakció és a szélsőséges ka­tonai körök jelentős aktivi­zálódásáról tanúskodik. * Az országban statáriumot vezettek be, felfüggesztették az alkotmányt és feloszlat­ták a parlamentet. Andreotti bejelentése Giulio Andreotti olasz mi­niszterelnök bejelentette: rö­videsen igen szigorú gazda­sági intézkedésekre kerül sor a líra megrendült helyzeté­nek javítására. (Telefoto) Újabb bírálat Ford címére A szerdára kitűzött máso­dik Ford—Carter rádió-tv vita előestéjén a képviselőház külügyi bizottságának fel­kérésére készült jelentést tettek közzé a „Mayaguez- ügyről”. A 162 oldalas doku­mentumot a legfőbb állami számvevőszék állította össze és főbb megállapításai élesen bírálják a Ford-'kormányzat által elrendelt katonai akciót. Ismeretes, hogy 1975 má­jusában a Mayaguez hajó kambodzsai fogságba esett tengerészeinek kiszabadításá­ra az Egyesült Államok erő­fitogtató katonai lépésre szánta el magát. Az egyesí­tett légi-haditengerészeti akció során — a Kambodzsá­nak okozott károk és ember­veszteségek mellett — 41 amerikai katona is életét vesztett^. A jelentés lénye­gében arra a következtetés­re jut, hogy szükségtelen volt elrendelni Kambodzsa bom­bázását és a tengerészek partra szállását, mert a kam­bodzsai fél már az akciót megelőzően elhatározta, hogy szabadon bocsátja a Maya­guez legénységét. Francoista tüntetés Hatalmas méretű jobbolda­li tüntetéssel végződött ked­den éjszaka San Sebastian- ban a hétfőn meggyilkolt Juan Maria de Araluce y Vil- lar gyászszertartása. A San Sebastian-i katedrálisban megrendezett szertartáson több spanyol miniszter és a spanyol koronatanács elnöke is jelen volt. A mintegy ezerfőnyi részt­vevő a szertartás befejeződé­se után köveket , dobálva, kormányellenes és a baszk szeparatista mozgalmat szi­dalmazó, a gyilkosok meg­büntetését követelő jelszava­kat kiáltozva elözönlötte a környező utcákat. A tüntetők egy része fegyvert rántott és pisztollyal támadt az éjsza­kai szórakozóhelyek, film­színházak közönségére. A je­lentések szerint az inciden­sek következtében számos személyi sérülés történt és a rendőrség a tüntetők kö­zül többeket letartóztatott. A jobboldali megmozdulás igazolja a Spanyol Kommu­nista Párt keddi értékelését: a párt egy francia lapnak adott nyilatkozatában elítél­te a merényletet, hangsú­lyozva, hogy az provokáció és lehetőséget ad a jobboldal­nak a támadásra. Az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakán folyó általános politikai vitában kedden is több felszólalás hangzott el. A brit és a kínai külügymi­niszteren kívül szót kapott a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság képviselője is, aki hangoztatta, országa min­den eszközzel hozzá kíván járulni a fegyverkezési haj­sza korlátozásához, s végle­ges megszüntetéséhez. A Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaság küldötte aláhúzta, országa kész együtt­működni az imperializmus és a neokolonializmus ellen küzdő minden erővel. A jemeni delegátushoz hasonlóan a leszerelés kér­dése foglalkoztatta a mongol és a guineai külügyminisz­tert. A mongol küldött külön is méltatta a Szovjetuniónak a fegyverkezési hajsza leállí­tására és a leszerelésre irá­nyuló kezdeményezéseit. A guineai külügyminiszter pe­dig rámutatott, fel kell szá­molni az imperialista agresz- szió céljait szolgáló külföldi Párizs A baloldal a Barre-terv ellen A francia nemzetgyűlés po­litikai vitájának keddi meg­nyitó ülésén Barre miniszter- elnök programnyilatkozatára, amely elsősorban a kormány gazdasági csomagtervének védelméből állott, az ellenzék vezetői közül először Fran­cois Mitterrand, a Szocialis­ta Párt első titkára vála­szolt. A szocialista politikus rá­mutatott: a miniszterelnök nem léptethet életbe más gazdaságpolitikát, mint ami­lyet elődje folytatott, mivel az ország gazdasági döntéseit hét éve a jelenlegi államfő, Giscard d’Estaing formálja. Giscard pénzügyminisztèrsé- ge, majd köztársasági elnöki megbízatása óta az áremelke­dés és a munkanélküliség csak súlyosbodott. A Barre által ismertetett terv a kilen­cedik, amely Giscard jóvol­tából az ország elé kerül. Ha ilyen sok a terv, ez nyilván­valóan azt bizonyítja, hogy valamennyi kudarcot vallott — hangsúlyozta Mitterrand, majd visszautasította azt a vádat, hogy az ellenzék ma­gatartása sérti a nemzeti ér­dekeket. Az inflációt, az egyenlőt­lenségeket csak a baloldal közös programjának meg­valósításával lehetne felszá­molni Franciaországban — mondotta Francois Mitter­rand. Végezetül bejelentette, hogy a szocialisták és a bal­oldali radikálisok csatlakoz­ni fognak a baloldal bizal­matlansági indítványához, amelyet a pénzügyi kiegészí­tő törvény kapcsán terjeszte­nek a nemzetgyűlés elé. Nemzetközi sajtóértekezle­ten ismertette szerdán Berlin­ben dr. Tóth Károly, a ke­resztyén békekonferencia fő­titkára a mozgalom végre­hajtó bizottságának október 1—5-ig az NDK-ban megtar­tott ülésszakán hozott dön­téseket. Az ülésszak, amelyen 26 ország 80 egyházi szemé­lyisége ’az egyházak, a társa­dalmi haladás és a béke összefüggéseit elemezte, ha­tározatot hozott a haladó erők támogatásáról Latin- Amerikában, elítélte a délr afrikai faj üldözést és síkra- szállt a helsinki záróokmány­ban lefektetett alapelvek végrehajtása mellett. támaszpontokat az Indiai­óceánon. A chilei katonai junta kül­ügyminiszterének a közgyű­lés előtt kedden elhangzott beszéde főképp szovjetellenes kirohanásokból állt. J. Chissano Mozambik kül­ügyminisztere felszólalásában a rhodesiai kérdéssel foglal­kozott. Elmondotta, hogy elv­ben egyetért egy rohadesiai alkotmányozó konferencia összehívásával, ugyanakkor hangoztatta, hogy mindaddig, amíg az értekezleten nem születik meg a függetlenségi mozgalmat is kielégítő ered­mény — azaz egy többségi ideiglenes kormány megala­kulása — a Biztonsági Ta­nácsnak fenn kell tartania a fehértelepes rezsim elleni szankcióit. Púja Frigyes külügyminisz­ter, az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője New Yorkban megbeszélést foly­tatott Szadun Hammadi ira­ki, Dudley Thompson jamai­cai és Aquilino Boyd pana­mai külügyminiszterrel az ülésszak napirendjén sze­BUDAPEST Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke be­mutatkozó látogatáson fogad­ta Saddik Saddiknit, a Szí­riái Arab Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét. KOPPENHÁGA Koppenhágában szerdán befejeződtek Andrej Gromiko szovjet és Knud Andersen dán külügyminiszter tárgya­lásai. A megbeszélésekről jegyzőkönyvet írtak alá. Ugyancsak szerdán II. Mar­git dán királynő fogadta a szovjet külügyminisztert, akivel a szovjet—dán kap­csolatok kérdéséről folytat­tak beszélgetést. Gromiko szerdán hazauta­zott Koppenhágából. MADRID Alekszej Manzsulo szovjet külkereskedelmi miniszter- helyettes vezetésével hivata­los kereskedelmi delegáció érkezett Madridba. A kül­döttség a spanyol—szovjet vegyes bizottság munkájában vesz részt, amelynek ülés­szakát először tartják Mad­ridban. BUDAPEST Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese szerdán látogatást tett a Budapesti Műszaki Egyetemen. RÓMA Az olasz szélsőjobboldal nem nyugszik. Szerda reggel fel­robbantották az Olasz Kom­munista Párt egyik milánói helyiségét. Szerencsére sze­mélyi sérülés nem történt, de súlyos károk keletkeztek. replő kérdésekről, valamint a két országot érintő témák­ról. A BT VITÁJA NAMIBIA FÜGGETLENSÉGÉRŐL A Biztonsági Tanács ked­den folytatta a vitát a dél­afrikai fajüldöző rezsim ál­tal törvénytelenül megszáll­va tartott Namibia ügyéről. Fili Fily Cissoko guineai külügyminiszter felszólalásá­ban élesen elítélte a gyarma­tosító-fajüldöző rendszerek fenntartását célzó imperialis­ta manővereket. Tanzánia külügyminisztere rámutatott: itt az ideje, hogy az ENSZ alapokmányának szellemében a Biztonsági Ta­nács a legszigorúbb intézke­déseket hozza a Dél-Afrikai Köztársaság fehértelepes re­zsim j ével szemben, beleértve kizárását a világszervezetből, mivel a fajüldözők makacsul megtagadják a függetlenséget Namibia népétől. A namibiai nép valódi füg­getlensége és szabadsága mellett álltak ki a szocialista országok képviselői. BELGRAD, ARAD Bensőséges ünnepség szín­helye volt szerdán a jugo­szláviai Vajdaság tartomány­ban lévő Elemér község: Halász József, a Magyar Nép- köztársaság belgrádi nagy­követe és Kerekes Imre ezre­des, katonai attasé a zrenja- nini járás vezetőinek kísére­tében koszorút helyezett el az itt nyugvó Kiss Ernő al­tábornagy, az 1849. október 6-án Aradon kivégzett honvédtábornok sírhelyén. Az Elemér község templo­mában lévő sírhely bejáratát október 6-án magyar nemze­ti zászlóval díszítették fel és a sírbolt előtt a jugoszláv néphadsereg katonái álltak díszőrséget. Az aradi vértanúk kivég­zésének 127. évfordulója al­kalmából dr. Biczó György, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete szer­dán koszorút helyezett el az aradi vértanúk emlékművé­nél. A koszorúzásnál megje­lent Vasile Ignat, a megyei néptanács titkára és Iulian Teoader, az aradi városi ta­nács titkára is. (MTI) BUKAREST Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, román államfő ked­den látogatást tett Hargita megyében. A látogatás végén megtartott népgyűlésen el­hangzott beszédében N. Ceau­sescu foglalkozott a most fo­lyó ötéves tervidőszak elő­irányzatainak Hargita me­gyei teljesítésével. Az ország valamennyi me­gyéjének, köztük Hargita megyének az erőteljes fej­lesztése azt a célt szolgálja, hogy azonos munka- és élet- körülményeket biztosítsanak az ország összes — román, magyar és más nemzetiségű — állampolgárai számára, hi­szen igazi jogegyenlőségről csak ekkor beszélhetünk — mondotta egyebek között Ni­colae Ceausescu. A* összecsapások során egyes jelentések szerint 25 egye­temista meghalt, több száz megsebesült. Képünkön: ro­hamrendőrök a földre parancsolták a tüntető fiatalokat. (Képtávirőnkon érkezett) LAPZÁRTA A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak 27. évfordulója alkalmából meleg hangú üdvözlő táviratot küldött Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke az NDK vezetőinek: Erich Honecker- nek, az NSZEP Központi Bizottsága főtitkárának, Willi Stophnak, az NDK államtanácsa elnökének és Horst Sin- dermann-nak, az NDK minisztertanácsa elnökének. Az ünnep alkalmából Apró Antal, az országgyűlés el­nöke táviratban köszöntötte Gerald Göttlinget, az NDK népi kamarája elnökét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom