Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-16 / 219. szám

Mai számunkból

" - * ■ }. .

KISZ-VÉDNÖKSÉG A PAKSI ATOMERŐMŰ- ÉPÍTKEZÉSEN (3. old.)

JÁTSZÓTÉREN (4. old.)

VISSZAJÖNNEK

TOLNÄBA

(5. old.)

A TERMELÉS- ÉS ELLÁTÁS- FELÜGYELETI OSZTÁLY MUNKÁJA (3. old.)

Kultúra és közgondolkodás

T

alán furcsának tűnik, de a közgondolkodásnak mindenkori jellegzetességeit a forrásai adják: azok a társadalmi-tudati területek, amelyekből táplálkozik. A tudománynak vagy művészetnek ezzel szemben saját jellegzetességei vannak. A tudomány az elvont gondolkodás kidolgozásának és fejlődésének a területe. A művészet az érzéki megjelenítés, a képiség útján bontakoztatja ki különös szféráját. A közgondolkodás ráadásul valamilyen módon köztesként jellemezhető: belőlük — a tudományból és művészetből — merít. Állhat közelebb az egyikhez és távolabb kerülhet a másiktól. Hiszen gondolkodhatunk a valóságról tudományosabban, de állhatunk távol is a tudományos szemlélettől társadalmi képzeteink ösztönös vagy éppen szűkebb látókörű lehatároltsága következményeképpen.

A közgondolkodás így mindig annak a kérdése, hogyan viszonyulnak az egyének saját társadalmiságukhoz, mennyire értik, azaz mennyire sajátítják el azt.

A közgondolkodás ily módon jellegzetességeit tekintve hasonló és részben egybe esik azzal a társadalmitudati jelenséggel, amelyet általában kulturális állapotnak, kulturális fejlettségnek nevezünk. Csak míg az előbbi mindenekelőtt a tömegeket alkotó osztályok és rétegek tudati problematikáját helyezi a középpontba, addig a „kultúra” itteni jelentésében azt jelzi, mennyire vált tudottá és a gyakorlatban is érvényesített ténnyé a társadalomirányítás és az értelmiségi tevékenység egészét is beleértve egy-egy tudományos, ismereti vagy önismereti felismerés, avagy — éppen ellenkezőleg — mennyire hiányzik ez.

De a példák talán világosabbá teszik az összefüggéseket. Tele vagyunk olyan értékekkel, amelyekhez a mindennapiság megszokottságával viszonylunk. Képzeteink a szocializmus és a marxizmus társadalmi, politikai és kulturális jelentőségéről, vélekedésünk a művészet csúcsairól és értékeiről olyan szemléleti egésszé álltak össze, amely meghatározza múltunkhoz és jelenünkhöz való viszonyunkat. Ez a szemléleti mód nap mint nap megjelenik a sajtóban, a kritikában és ideológiában, érvényesül a tankönyvekben és az oktatásban. Valóság-megközelítő keretként behatárolja gondolkodásunkat, s általa ily módon saját társadalmiságunkat értelmezzük és sajátítjuk el egy adott szinten.

Sok tényező játszik szerepet abban, hogy ez a szemléleti egész mennyiben képes átfogni társadalmi folyamataink teljességét, hol válik serkentőjévé, hol pedig lassítójává a mindenkor felvetődő társadalmi problémák megoldásának. A meghatározó tényezők között kiemelkedő helyet kapnak azok a filozófiai, tudományos és művészeti teljesítmények, amelyek korunk haladó szellemiségéből kinőve, elszakíthatatlanul összefonódtak a szocialista mozgalmak céljaival és törekvéseivel, s döntő mértékben járultak hozzá, hogy ezeket a célokat és törekvéseket megszabadítsák az ösztönösség esetlegességeitől. De hasonlóképpen fontos (sőt, alapvetőbb!) annak a társadalompolitikai igénynek a megléte, amely megadja és előteremti a megfelelő ösztönzéseket ennek az általános szemléleti módnak a fejlesztésére. Azokról a politikai és ideológiai komponensekről van szó, amelyek egy-egy társadalmi csoportérdek alapján és képviseletében szerveződve meg, többek között a kultúra fejlődésének, a közművelődésnek az intézményes formáit és tartalmi súlypontjait is meghatározzák. Korunkban éppen a tudatformálás területén tartjuk számon a szocialista politika mércéjeként (a manipulációs tendenciákkal szemben), a tömegek valóságos társadalmi tudatra ébredését szolgáló ideológiaipolitikai tevékenységet.

De vajon mi adja meg az itt említett összefüggések jelentőségét? Miért fontos, hogy anyagi termelési folyamataink ismerete mellett, szellemi „termelésünk” folyamatszerűségével, történetiségével és meghatározó komponenseivel is tisztában legyünk? Úgy gondolom, a kérdés politikai fontossága igazolja napirenden tartását. Az mindenki számára magától értetődő, hogy amennyiben a gazdasági problémáinkon úrrá akarunk lenni, ismerni kell annak lényegét, összetevőit, stb. Hasonló társadalmi meghatározottság jellemzi azonban a szellemi tevékenységet is. Ha úrrá kívánunk lenni a tudat területén felvetődő problémákon vagy egyáltalán csak érteni akarjuk is a mutatkozó jelenségeket és sajátosságokat, nem tehetjük meg szerkezetének és meghatározó törvényszerűségeinek az ismerete nélkül. De nem viszonyulhatunk helyesen e tudat egyetlen fejlődési szakaszához sem. Ha viszont például ismerjük a közgondolkodás és a kultúra fejlődésének törvényszerűségeit, akkor azt is tudjuk, hogy egyetlen fejlettségi szintjét sem értékelhetjük az abszolút tudás és helyesség birtokosaként. Ha a dogmatizmusnak van értelme ebben a vonatkozásban, akkor éppen azt a magatartás-, illetve gondolkodásmódot jelöli, amely az egyszer kiformálódott szemléleti módhoz akkor is ragaszkodik, amikor a további fejlődés feltétele és érdeke éppen azt kívánná, hogy ezen a szemléletmódon minél előbb túl- • jussunk és társadalmiságunk világát magasabb szinten sajátítsuk el.

K

ülönösen érvényesülnie kell e követelménynek a szocializmus esetében, amikor is általában sem egy állapothoz kötődés, hanem a valóság-átalakítás, mint folyamat képezi a társadalmi célkitűzések végső tartalmát is...

H. J.

A barátsál ápolása pelitikai tevékenység

nöke. Rauth János, a paksi konzervgyári tapasztalatokról szólva ugyanennek fontosságáról beszélt.

Péti Imre, a megyei KISZ- bizottság első titkára elmondta, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása rendkívül nagy segítséget jelent ifjúságunk hazafias, internacionalista nevelésében.

Felszólalt a tanácskozáson dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára is. Elmondta, hogy a tagcsoportok most már, a forma mellett, megtalálták a tartalmi munka módszereit is. Nálunk a magyar—szovjet barátság'

nemcsak országok és népek, nemcsak nemzetek és emberek közötti viszony, hanem politikai alapelv, az eszmék, az érdekek, a célok azonosságán alapul. Ezernyi szállal kötődünk a Szovjetunióhoz, s ez a kötődés létünk, továbbfejlődésünk záloga.

A tanácskozáson megválasztották azt a 11 küldöttet, akik az országos kongresszuson képviselik majd megyénket. A küldöttek: Botos Já- nosné, István Józsefné, Keresztes János, Kinpán Ibolya, dr. Nagy Ernő, Rauth János, Simon Csaba, Sipos Lajos, Szabó Géza, Szabó Károly és Varga Pál.

Beszédében Czank József elmondta, hogy a magyar— szovjet barátság ápolását célzó és elősegítő tevékenységben az elmúlt időszakban a tartalmi munka került előtérbe. Határozottabbá és tervszerűbbé vált a pártszervezetek irányító munkája és ez is a politikai tartalom előtérbe jutását segítette elő.

Ezután elmondta az előadó, hogy megyénkben 33 MSZBT- tagcsoport működik, megyénk valamennyi jelentős üzeme fontos bázisa a szovjet és a magyar nép barátsága ápolásának.

Czank József ezután értékelte a tagcsoportok munkáját, majd szólt az MSZBT októberben sorra kerülő országos kongresszusáról.

Ezután hozzászólásokra került sor.

Dr. Nagy Ernő, a bonyhádi cipőgyári MSZBT-tagcsoport munkáját ismertette, majd elmondta, az országos kongresszus elé kívánják terjeszteni javaslatként: a jövőben ne csak a középiskolások számára rendezzenek országos vetélkedőket, hanem az ipari tanulóknak is.

Botos Jánosné, a simontor- nyai bőrgyári tagcsoport ügyvezető elnöke a pártszervek és -szervezetek támogatását értékelte, majd elmondta, hogy üzemükhöz hasonló szovjet gyárral szeretnének testvérüzemi kapcsolatot létesíteni.

Varga Ferenc arról tájékoztatta a megyei tanácskozás résztvevőit, hogy az ÁÉV- nél egy éve működik tagcsoport és máris szép eredményeket értek el. A tambovi házgyári kombináttal testvérüzemi kapcsolatot építettek ki.

Ugyancsak a tapasztalatcsere-látogatások szükségességét és hasznosságát hangsúlyozta — saját tapasztalatok alapján — Bajnok Sándor. a bátai tsz-tagcsoport elElőadások, előadássorozatok, kiállítások, vetélkedők és baráti találkozók szolgálták egymás jobb megismerését, a tapasztalatszerzést. A

A megyei küldöttgyűlés résztvevői.

Tegnap a szekszárdi úttörőházban gyűltek össze a Tolna megyei MSZBT-tagcsoportok ügyvezető elnökei és azoknak a vállalatoknak a párttitkárai. ahol tagcsoport műkörendezvények sorából kiemelkedtek a szovjetunióbeli testvérmegyénk, Tambov küldötteivel való találkozások és megyénk dolgozóinak látogatásai Tambov megyében.

Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztályvezetője megnyitja a tanácskozást.

dik. A gyűlésen részt vett dr. Király Ernő, a megyei párt- bizottság titkára is.

Szabó Géza, a megyei párt- bizottság propaganda- es művelődési osztályának vezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd Czank József, az MSZBT országos elnökségének tagja mondott vitaindító beszédet.

Még ma is emlékeznek a megye dolgozói a szovjet Távol-Keletet bemutató kiállításra, valamint „A Baltitengertől a Csendes-óceánig” című rendezvénysorozatra, továbbá a szovjet filmhetek kiemelkedő eseményére.

Lázár György Békés megyében

Föld körüli pályán a Szojuz-22

Moszkva, Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti:

Szeptember 15-én, középeurópai idő szerint 10 óra 48 perckor a Szovjetunióból Föld körüli pályára bocsátották a Szojuz—22 űrhajót, fedélzetén Valerij Bikovszkij parancsnokkal és Vlagyimir Akszjonov fedélzeti mérnökkel.

A szocialista országok űrkutatási együttműködése keretében sorra kerülő repülés célja az, hogy tökéletesítse a földfelszín űrből történő tanulmányozásának tudományos módszereit és berendezéseit. Ebből a célból az űrhajón egy több zónás fényképezőgépet helyeztek el, amelyet NDK-beli és szovjet szakemberek közösen dolgoztak ki. A készüléket a jénai

Kari Zeiss Művekben gyártották. A repülési programban más tudományos-műszaki és orvosbiológiai kutatások és kísérletek is szerepelnek.

Az űrhajó parancsnoka, a 42 éves Valerij Bikovszkij űrhajós ezredes, 1960-ban került az űrhajósok közé és 1963-ban, a Vosztok—5 űrhajó fedélzetén, Valentyina Tyereskovával egy időben, már járt a világűrben.

Vlagyimir Akszjonov fedélzeti mérnök harmincegy éves. A műszaki egyetem elvégzése után egy tervezőirodában dolgozott és ott részt vett az űrkutatás során használt berendezések kifejlesztésében. Akszjonov 1973 óta tagja az űrhajósok csapatának.

Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán délelőtt Békés megyébe érkezett. A vendéget Békéscsabán a megyei párt- bizottság székházában Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első

Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán látogatást tett Csepelen. Részt vett a látogatáson dr. Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára.

A vendégeket a csepeli pártszékházban a XXI. kerületi és a Csepel Vas- és Fémművek párt-, társadalmi, gazdasági vezetői fogadták. Tájékoztatták a városrész és a Csepel Vas- és Fémművek politikai, gazdasági munkájáról, eredményeiről.

titkára és Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke fogadta. A kormány elnökét a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta Békés megye politikai, gazdasági kulturális életéről. Ezt követően Lázár György folytatta látogatási programját. (MTI).

A Politikai Bizottság tagja látogatást tett a Csepeli Papírgyár hullámüzemében, megtekintette a csepeli városközpontot, majd a Csepel Vas- és Fémművek több üzemét. Délután Fock Jenő a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságán szocialista brigádvezetőkkel folytatott beszélgetést, és válaszolt kérdéseikre. (MTI).

Fock Jenő Csepelen